Magyarország, 1977. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1977-01-30 / 5. szám

t I­I Jön a mini? EEXPRESS A divatvilágban újra meg újra szárnyra kap a rémhír: visszajön a mini. De egyelőre úgy látszik, ezek a hírek csak a szak­ma ijesztgetésére szolgál­nak. Az 1977-es divatjavasla­tok között a legkülönfé­lébb hosszúságú szoknyák szerepelnek, különösen sok a hosszú nyári parasztszok­nya buggyos bázzal. Csak Kenzo, a Párizsban működő híres japán divat­­tervező javasol minit, de ez egészen újfajta modell. Semmi köze a hatvanas évekből ismert, történelmi elődjéhez. Kenzo miniru­hája gyakran nem egyéb, mint bő, rövid lebernyeg, japán szabású ujjakkal, derékban övvel összefogva, hogy az alja rövid szok­­nyácskát alkosson. Ez a rész azonban olyan rövid, hogy még szoknyácskának is alig nevezhető, inkább csak az ing szélének. Az ötletet csak Kenzo leghívebb rajongói fogad­ták lelkesen. A szakmában nem aratott sikert. A Wo­men’s Wear Daily amerikai szaklap gyorsan el is ne­vezte a léggömbszerű mini­ruhát „minizsáknak”, ez a név nemigen segíti majd a Kenzo-divat elterjedését. A szakma ugyanis úgy fél a mini visszatérésétől, mint a tűztől. Már azt sem szereti, ha egyáltalán emle­getik a minit, mert ez csak zavarja a végre minden vevőrétegben polgárjogot nyert félhosszú szoknyák eladását. „A mini emlegetésével csak elbizonytalanítják a vevőket. Pedig már olyan szépen terjedt a romanti­kus hosszú divat” — kese­reg egy másik szaklap. „A mini körül csak a férfiak csapnak folyton hűhót” — állapítja meg a harmadik. A párizsi nyári kollek­ciókban csak 5—10 száza­lékban szerepeltek rövid szoknyák és ruhák. Az új mini legfeljebb mint vál­tozatosság szerepel majd a sok hosszú szoknya mel­lett. A térd alatt végződő­től a bokáig érőig minden hossz divatos lesz. PÁRIZSI VARIÁCIÓK A szakmában nem aratott sikert ! Segítség az öregeknek Salzburger Nachrichten Az idegen látogató, aki Sioux Falls városba (Dél- Dakota amerikai szövetségi állam) érkezik, joggal cso­dálkozik, amikor egy bizo­nyos időpontban sok száz ablakban és ajtóban rikí­tó narancsszínű „I’m o. k.” feliratú kis táblácskákat lát. (A felirat szövege azt jelenti: „Nálam minden rendben van.”) Senki se gondolja, hogy Sioux Falls lakói különösen derűlátó és életvidám emberek, s ezt a táblácskák erdejével akar­ják bizonygatni. A látogató érdeklődésére azt a felvilá­gosítást kapja, hogy itt az az öregek gyakorlati támo­gatásának új változatáról van szó. Az egyedülálló idős em­berek a táblácskákat min­dennap egy bizonyos órá­ban teszik ki az ablakba, így a szomszédok, vagy ba­rátok meggyőződhetnek ar­ról, hogy az agg polgár­társaknál valóban minden rendben van. Később, egy bizonyos idő múlva, a biz­tonság kedvéért ismét meg­nézik, hogy vajon a táb­lácskákat közben eltávolí­­tották-e. Ahol nem látható ilyen színes „életjel”, a ba­rátok vagy szomszédok be­kopognak a védelmük alatt állókhoz, s amennyiben nem kapnak feleletet, riasztják a rendőrséget. A magasabb házakat, ahol idősebb emberek lak­tak, az önkéntes segítők napjában kétszer is felke­resik. száz ]Lapjiá­ból • Öt világrész száz lapjiából . Bonni jóslás 1977-re: áremelkedés Olaszország KILÁTÁSOK 1976 százalékában Franciaország ___________ I­­ Áremelkedés HJ-­­ Hollandia A nemzeti össztermék-növekedés Dania­n Ausztria NSZK Hollandia I . Ausztria I ^ „ , franciaország_VM Svédország Olaszország i Dánia Anglia ——BU S v­á­d ttti­lisiMB NSZK Svájc StiddeuTsctieZeiuing A közgazdász professzo­rokból álló bonni gazdasá­gi szakértői tanács január első napjaiban nyilvános­ságra hozta prognózisát az 1977-es évre, mégpedig azoknak a tőkés országok­nak az esélyeit ismertetve, amelyek a múlt esztendő utolsó negyedében hozzá­vetőleges becslést hoztak nyilvánosságra az 1976. évi eredményekről. A bonni gazdasági jós nem kizárólag a nemzi össztermék növekedésén százalékait jövendöli meg, hanem különböző­­ nyerők összevetéséből bee­sést hoztak nyilvánosság a várható árnövelésről Botanika és burjánzó fantázia L’Espresso Leo Lionni, a híres fran­cia grafikus furcsa köny­vet írt és rajzolt, képzelt botanikát. A könyv címe: Párhuzamos botanika. Kü­lönös növényeket ír le benne: az egyik szétfoszlik, ha megérintik, a másik nem látható a fényképen, a harmadik fekete, de szí­nes árnyéka van. Lionni Amsterdamban született és fiatalon, 1924- ben került Olaszországba. Tagja volt a „második fu­­turizmus” csoportnak. 1939- ben kivándorolt az Egye­LIOMNI HOLDRAFORGÓJA Kedvenc csemegéje sült Államokba, képzőm­űészeti iskolákban tanító a Fortune című folyón­ művészeti vezetője le 1958-ban műveiből kiál­tást rendezett a Ni York-i Metropolitan­ú­zeum. 1960-ban visszall Olaszországba, fest és szó rókát készít. Képzelt virágainak egy­ke a holdraforgó. Csup tíz centiméter magas, trópusi erdők aljnövénye­tében él. A fiatal krokod­­ók kedvenc csemege Folyton ezt a növényt k­resik, de nem­­ találja egyre jobban eltávolodn a folyótól, végül szomj, halnak. Ha a holdrafor nem létezne, a dzsunj minden folyója tele len krokodillal. Öt világrész száz lapjából Az idézett lapok: FRANKFURTER RUNDSCHAU, nyugat­német, a szociáldemokratákhoz közel­álló napilap DIE WELTWOCHE, svájci polgári libe­rális hetilap APN, Agentsztvo Pecsatyi Novosztyi, szovjet sajtóügynökség DIE PRESSE, osztrák párton kívüli pol­gári napilap FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEI­TUNG, nyugatnémet polgári liberális napilap SALZBURGER NACHRICHTEN, osztrák polgári napilap SÜDDEUTSCHE ZEITUNG, nyugatnémet polgári liberális napilap NEWSWEEK, amerikai polgári liberális heti hírmagazin NIN, jugoszláv hetilap, a Politika kiadá­sában DIE ZEIT, nyugatnémet polgári politikai hetilap FORTUNE, amerikai polgári gazdasági folyóirat THE DAILY TELEGRAPH, angol konzer­vatív napilap BERLINER ZEITUNG, az NDK főváro­sában megjelenő napilap LE FIGARO, francia konzervatív napi­lap L’EXPRESS, francia polgári liberális hír­magazin L’ESPRESSO, olasz polgári képes hetilap

Next