Magyarország, 1978. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-04 / 23. szám
A hazai rózsatermesztés legnagyobb eseménye e napokban zajlik le: június 9-én, pénteken nyílik meg a huszadik budatétényi rózsakiállítás. A déli városkapu mentén, a XXII. kerületben, a 6-os számú főút bevezető szakasza mellett tíz napon át olyan virágfesztiválban gyönyörködhetnek a látogatók, amely a közelben járó nagykanizsai és pécsi vonatok ablakaiból is látható. Nem árt föleleveníteni, hogyan jutottak el a szerény kezdettől a „rózsafesztivál” rendezői odáig, hogy a kiállítás Európa-szerte ismert idegenforgalmi eseménnyé váljék. Lelkesek összefogása 1958-ban kezdődött. A mai Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet elődje, a Kertészeti Kutatóintézet budatétényi központjában egy lelkes rózsakutatónak, az Erdélyből áttelepült Márk Gergelynek jutott eszébe először az ötlet: május végén, június elején, amikor a legtöbb rózsafajta virít, rózsakiállítást kellene rendezni. Szinte a semmiből indult el, néhány lelkes segítőtársával, mindenfajta hivatalos támogatás nélkül. Forrai Gábor, a Magyar Állami Operaház díszlettervezője plakátokat tervezett, amelyeket linóleumba vágtak és sajátkezűleg sokszorosítottak. Somogyi József szobrászművész vázákat tervezett, és segített is elkészíteni őket. Az első és különösen a második kiállítás sikere után a kutatóintézet akkor kinevezett új vezetősége is felfigyelt a kezdeményezésre, és a kerület vezetőinek segítségével kezdték bővíteni a „rózsafesztivál” programját. Például képzőművészeti eseményekkel. Somogyi József ajánlotta fel elsőként: szobrait a szép, tavaszi, természetes környezetben, a rózsák között, állítja ki. Innen számítható a budatétényi szabadtéri szoborkiállítás története is ... Néhány évvel később a szervezők szándéka magasabb helyeken is megértésre talált, s immár állami támogatással vághattak neki további terveik megvalósításának. Rózsakertet, szabadtéri rosariumot létesítettek, s ily módon a kiállítás a négy fal közül kilépett a szabadba, a tágas intézeti parkba. A hatodik-nyolcadik rózsakiállítást már tízezrek látták, az egyik vasárnapon 15 000 látogató érkezett. Ez a látogatószám az utóbbi néhány évben állandósult: 45—50 000 ember tekinti meg a tavaszi virágparádét, közöttük sok külföldi érdeklődő. Nemcsak szakemberek: az IBUSZ például ez évben is jelezte, hogy több külföldi turistacsoport szeretné a kiállítást is programjai közé iktatni. Ha valaki szeret számolni, joggal kételkedhet: 1958-ban volt az első rózsakiállítás, és az idén van a huszadik. Hogyan? Hiszen a huszonegyediket kellene már rendezni ! Matematikailag ez igaz is. Csakhogy a meteorológia ritkán tiszteli más tudományág, például a matematika szabályait, így tavaly igen csúnya jégverés verte tönkre a megnyitás előtt álló kiállítást. Ezért lett az 1978-as a jubileumi, a huszadik. A program évenként újabb eseményekkel bővül, különösen azóta, hogy a XXII. kerület vezetői úgy döntöttek: a városrész legnagyobb kulturális eseményét, a „Tétény- Promontor” kulturális napokat nemcsak hozzákapcsolják a rózsakiállítás eseményeihez, de a napok központi eseménye a kiállítás lesz, időpontja is minden évben a rózsák nyílásához igazodik. Ez évben a kulturális napok igen gazdag programmal várják az érdeklődőket, nem messze a rózsakiállítás színhelyétől, az építendő kerületi kulturális központ alapkőletételével nyílik az eseménysorozat. A szervezők pedig joggal reménykednek: két egymás utáni év ugyanazon hetében még sosem pusztított ugyanott jégverés. Remélhetőleg tehát zavartalanul pompázhat a 3200 kiállított rózsafajta; a 60 000 tövön több mint egymillió virág kifejlődése várható a kiállítás napjaiban. Ekkor a tágas parkban más virág nem lesz, csak rózsa, abból viszont a kék és fekete színek kivételével minden fajtájú és színű látható lesz. Néhány a „sztárok” közül: az „Esztergom” nevű sárga rózsafajta hosszú szárú, középnagy virágú, sokat virágzó fajta. A „Budatétény” barackrózsaszínű, pirossal futtatott, bírja a rózsák számára eléggé mostoha hazai klímát és egész nyáron át virít. Ebből származik a „Promontor” (ez Budafoknak, a kerület nagyobbik részének ősi, római neve) rózsa, amely citromsárga színű, és a „Budatétény” jó tulajdonságaival is rendelkezik. A „Két Bolyai” fajta kisvirágú, nagyon sokat virágzó, illatos és sötétrózsaszín. Rózsaklub A kiállítás vendégei nemcsak gyönyörködhetnek a szép virágokban, de ha saját kertjükben látni szeretnének hasonlót, vásárolhatnak is rózsatövet. Igaz, a kutatóintézet saját, szűk területén már nemigen győzte az eladásra szánt rózsatövek nevelését, de a Szőregi Dísznövénytermesztő ÁFÉSZ rendszeresen kap az intézettől szaporítóanyagot, és az intézet árjegyzékei alapján -már e kiállításon is jelen lesz eladó virágaival. Az árjegyzékről még annyit: nem túl drágák a rózsatövek: 20 és 35 forint között van az áruk. A naponta 10 és 19 óra között nyitvatartó kiállításon díjakat is odaítélnek; a Fővárosi Tanács alapította a Budapest Arany Rózsája díjat, amelynek elnyerésére nemcsak az intézet virágai, hanem a kiállításon résztvevő más rózsatermelő üzemek és kiskerttulajdonosok által nevelt rózsák is pályázhatnak. Eddig két ízben a kutatóintézet kapta az Arany Rózsa díjat, először a kiállítás szervezéséért, másodízben pedig, 1976-ban, a már említett „Budatétény” nevű fajtáért. Az idén még nyílt a verseny, lehet, hogy a változatosság kedvéért ezúttal „vendégvirág” és termesztője kapja a fődíjat. Vannak más díjak is. Például a Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által alapított, amelyet lehet, hogy éppen a Központi Rózsaklub tagjai közül nyer el valaki. Központi Rózsaklub? Ilyen is működik az intézet falai között: tagjai hivatásos szakemberek és kiskert barátok egyaránt. A taglétszám jelenleg 120, minden hónap utolsó péntekjén gyűlnek össze. A klub díszelnöke Fehér Lajos. A klub és az intézet maga is tűzött ki díjakat a legszebb virágok részére. Néhány szó essék azokról is, akik a kiállításon a kiállításért dolgoznak: a már említett Márk Gergely vezetésével (ő az intézet tudományos főmunkatársa) huszonöt kutató kétheti, hajnaltól estig tartó munkája szavatolja a sikert. Majolika, szobor, hímzés Az idén is színes képzőművészeti program várja a látogatókat. A már hagyományos szoborkiállításon kétféle szobor lesz látható. A szobrok egy része ugyanis állandóan a rózsakertben áll,mint például Ferenczy Béni két alkotása; az idén állították fel a Tar István hagyatékából származó, ide szánt szobrokat is. A többi, csak a kiállítás idejére ide került művet Csapó Erzsébet, a Magyar Nemzeti Galéria szoborosztályának vezetője válogatta ki a Galéria raktáraiban levő kiállításokon ritkán látható alkotások közül. Ez évben 25 ilyen szobrot állítanak itt fel. Közöttük lesz a kerületi művelődési központ a maga nemében egyedülálló alapköve: Janzer Frigyes Munkácsy-díjas művész alkotása. Egyéb kiállítások is gazdagítják a „rózsafesztivált”: a Finomkerámiaipari Művek kiskerttulajdonosok által is megvásárolható kerti kerámiákat vonultat fel, pécsi, hódmezővásárhelyi és Gránit gyárainak iparművészeti alkotásaiból, „Rózsa és virág a népművészetben” címmel hódmezővásárhelyi virágdíszes majolikák, és Márk Gergely saját gyűjtésű, rózsamotívumos, csángó falusi hímzései is megtekinthetők. SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN 21 MAGYARORSZÁG ________________1978/23 Főváros Rózsa a kapuban Tétény—Budafok jelentkezik Egymillió virág — szobrokkal ! RÉSZLET AZ 1976-OS KIÁLLÍTÁSRÓL 3200 kiállított fajta Könyvheti kiadványunk A múlt magyar tudósai Főszerkesztő ORTUTAY GYULA Gulya János: GYARMATHY SÁMUEL Gunda Béla: BATKY ZSIGMOND * Mann Miklós: TREFORT ÁGOSTON Szénássy Barna: BOLYAI JÁNOS • Szőkefalvy-Nagy Zoltán: ILOSVAY LAJOS 992 oldal • Az öt kötet ára tokban 95 forint / -»■»■»■“ÍS 1 isiiiiiim ' ■ÜM11“ AKADÉMIAI KIADÓ Budapest