Magyarország, 1978. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-01 / 1. szám
MAGYARORSZÁG szerkesztősége szíves-örömest vállalja az együttműködést a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal: a politikai ismeretek terjesztésében közösek a feladataink. Ennek az együttműködésnek a jegyében látogat el szerkesztőségünk több tagja január 9-én, hétfőn délután a TIT budapesti szervezetének közkedvelt Kossuth Klubjába (VIll. kerület, Múzeum utca 7.), hogy ott közreműködjék a budapesti szervezet nemzetközi politikai szakosztályának klubestjén. „Világpolitika 1977—78", ez a klubest témája és egyben címe is. Lesz miről beszélni . .. Itt említjük meg, hogy munkatársaink nagyon sok egyéb meghívást is kaptak és kapnak vidékre és Budapestre egyaránt, TIT-szervezetektől és vállalati kollektíváktól, KISZ-bizottságoktól és iskoláktól, művelődési házaktól és Népfront-szervektől. Azoknak a kollégáinknak az előjegyzési naptára, akik vállalnak ankétot, előadást, tájékoztatót — vagy ami napjainkban különösen népszerű: „fórumot", nos, a naptáruk már igen-igen teli. S ha már az új esztendőt emlegetjük, itt kívánunk minden olvasónknak erőt, egészséget, egyéni boldogságot 1978-ra! Ebben az 1978-as esztendőben egyébként immár az áll a lap homlokán, a jobb oldalon levő kis négyzetben: „XV. évfolyam". Igaz, csak február első napján lesz a lap születésnapja, hiszen 1964. február elsején jelent meg az első évfolyam első száma. Ám a lapok életében már úgy van, hogy az évfolyamszámozás az esztendő első számától kezdődik minden évben. Most, a lap tizenötödik életévében újra csak megismételhetjük azt, amit az első évfolyam első számában rövid programadó cikkünkben írtunk: „ .. . többet kell tudnunk és tud túl adnunk a világról — lapunk, a Magyarország akkor teljesíti becsülettel vállalt feladatát, ha bőven, híven tájékoztat, ha golydósan, alaposan elemez, ha hozzájárul kinek-kinek világképe tisztázásához." Hetenként levelek halmaza igazolja: az olvasó figyelemmel s nem is egyszer kritikával figyeli munkánkat, annak apró részleteit is. A minap egy olvasónk azt kérdezte: „Vajon az első néhány számban még szereplő úgynevezett kurziválás - vagyis a cikkek egyes mondatainak,szavainak kiemelt, delta betűs szedése — elmaradása szándékos volt? Nem tervezik újra a dőlt betűs, vagy a még feltűnőbb vastag betűs kiemelések használatát a lapban?" Válaszunk határozott nem. Pedig ugye a dőlt betű, meg a vastag betű megkönnyíti az olvasó dolgát, kiemel, aláhúz, figyelmet kelt egy-egy dolog iránt. Mégis: mi ugyanazon betűtípussal adjuk cikkeink teljes szövegét. Az idézett levélíró egyik kérdésében rátapintott, miért: „Vagy arra gondolnak: az olvasó, ha nincs külön kiemelés, maga is hozzászokik a legfontosabb rész észrevételéhez — talán ezzel is segíteni kívánnak a politikai véleményformálásban?" Igen, tájékozott, figyelmesen olvasó olvasóink megszerették ezt a módszert, nem is változtatunk rajta. ________ | Álláspontunk Deklaráció Moszkvában kezdeményezték, New Yorkban megszavazták és a világ minden részén támogatják: ez a deklaráció a nemzetközi enyhülés elmélyítéséről és megszilárdításáról. 147 ország szavazott rá az ENSZ-közgyűlésen, méltóképpen zárva ezzel a világszervezet 1977. évi tevékenységét. 1978 pedig nemes örökséget kapott, gyakorlattá érlelni azt a szándékot, amelyet az államok e szovjet békedokumentum elfogadásával kifejeztek. Mi indította a legkülönbözőbb viszonyok között élő országokat arra, hogy ilyen egységesen (a deklaráció egyhangú megszavazása alól csak Kína és Albánia vonta ki magát) azonosítsák magukat az okmány tartalmával? Egy felismerés és egy meggyőződés. A felismerés, hogy ma már elengedhetetlennek tartják az államok közötti egyre szélesebb körű egyetértést és együttműködést. Minden kormány érzi a népek törekvését az olyan életre, amelyben — a deklaráció szavaival élve — „semmiféle kényszertől, erőszaktól vagy a vele való fenyegetéstől nem kell félni”. Az államok felismerték azt is, hogy az utóbbi években fokozódott az általános érdekeltség a békés kapcsolatokban, s ez világszerte nem pusztán szavakban, hanem mind hatásosabb tettekben jut kifejezésre. A meggyőződés pedig az, hogy a felismert szükségességnek csak az enyhülés viszonyai között lehet eleget tenni! Ki is mondták: „Meggyőződésünk, hogy a fegyverzetek korlátozásáról és a leszerelésről, különösen pedig a nukleáris leszerelésről folyó tárgyalásokon elért haladás, és a háború veszélyének megszüntetése nagy jelentőségű az enyhülési folyamat folytatódása és az államok közötti baráti kapcsolatok további fejlődése szempontjából.” Ez a felismerés és meggyőződés alkotja tehát azt a közös nevezőt, amelyre a világ államainak túlnyomó többsége a deklaráció megszavazásával jutott. De nemcsak az egyenletet állították fel, hanem a megoldás képletét is. A legfőbb tennivaló megőrizni a béke és a biztonság elvei iránti elkötelezettséget és megvalósítani az azokra épülő nemzetközi megállapodásokat. Sőt: a leszerelési tárgyalásokon vagy a vitás kérdések békés rendezésével bővíteni kell az ilyen megállapodások körét. Jó feltétel 1978 gazdasági eredményessége azon múlik, hogyan dolgozik a magyar nép majd egész évben. Munkájának hatásfoka viszont attól is függ, mennyire megalapozottak idei törekvéseink. Ebből a szempontból a leglényegesebb, hogy a gazdaságpolitika őerint és céltudatos, a terv alapos és reális. Adottságaink mellett azonban különösen fontos a külső megalapozás, vagyis a népgazdaság fejlődéséhez szükséges nemzetközi gazdasági feltételek megteremtése. A napokban nagy előrelépés történt — túlzás nélkül mondhatjuk — a legjelentősebb feltétel biztosítása felé: elkészült az a dokumentum, amely hazánk és a Szovjetunió között szabályozza majd az árucsere-forgalmat az idén. Szerényen jegyzőkönyvnek nevezik, de tartalmában olyan megállapodás, amely rekordot állított fel: a két ország történetében először irányoz elő négymilliárd rubel értéken felüli forgalmat. A tervek szerint a két ország 1978-ban mintegy 4,4 milliárd rubel értékben szállít egymásnak árut. Számunkra az a döntő, amit az említett értéken belül vásárolni és eladni tudunk a szovjet piacon. Így például elsőrendű fontosságú, hogy központi fejlesztési programjaink jórészét nagy volumenű szovjet megrendelésekre építhetjük. A magyar járműiparnak nagyon sokat jelent, hogy 1978-ban — egyebek között — több mint 6000 Ikarus autóbuszt szállíthat a Szovjetunióba. Timföld- és alumíniumiparunk számára igen előnyös, hogy 300 ezer tonna timföldet exportálunk és ezért 150 ezer tonna alumíniumot hozunk be. S köztudott, hogy a magyar áruexport ellenében a Szovjetunióból tudjuk beszerezni a nélkülözhetetlen nyersanyagokat. Kőszénből és kokszból egymillió tonnát, kőolajból több mint hétmillió tonnát hozunk be. A magyar kohászat szinte száz százalékban szovjet importból származó vasércet használ. A két ország közötti árucsere-forgalom ilyen dinamikus fejlődése azzal magyarázható, hogy abban mindkét fél igen érdekelt. A már említett magyar érdekeltség mellett jól látható, hogy a szovjet partner is előnyösnek tartja például a Zsiguli- Lada kooperációt. Éppen ezért 1978-ra is mintegy 410 ezer készletet rendeltek a Lada típusú személygépkocsik részegységeiből. Ennek fejében — egyebek között — 38 500 személygépkocsit szállítanak Magyarországra. De e mellett is mind több magyar gép, berendezés és fogyasztási cikk importját veszik tervbe a szovjet külkereskedők. • ....... MAGYARORSZÁG szerkesztőségének belső munkatársai: Veszprémi Miklós (olvasószerkesztő) Gömöri Endre (nemzetközi politika) Dr. Novobáczky Sándor (belpolitika) Nyárády Gábor (tudomány) Bános Tibor (kultúra) Várkonyi Endre (főmunkatársi levelezés) Alaksza Tamás (tördelőszerkesztői ,,Öt világrész száz lapjából") Bedecs Éva (nő- és családrovat) Oltványi Tamás (ifjúságpolitika, sport) Lapunk külföldi munkatársai, a Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítói: Barabás János (Varsó) Baracs Dénes (Párizs) Flesch István (Tokió) Fort Péter (Havanna) Heltai András (Washington) Kis Csaba (Moszkva) Kocsis Tamás (Berlin) László Balázs (London) Lehel Miklós (Madrid) Márkus Gyula (Belgrád) Oltványi Ottó (Bukarest) Polgár Dénes (Brüsszel) Sándor István (Bonn) Sebestyén Tibor (Prága) Dr. Simó Endre (Róma) Temesi János (Szófia) E számunk képeit az MTI Fotó és az MTI Külföldi képszolgálat készítette. A lapot a Magyar Posta terjeszti, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI) Budapest V., József nádor tér 1. Távbeszélő: 180-850 Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda, 1900 Budapest Előfizetési díj: 1 hónapra 12,— Ft, negyed évre 36,— Ft, fél évre 72,— Ft, egész évre 144,— Ft Lapunk a Szovjetunióban, az NDK- ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban a helyi postahivatalokban rendelhető meg. Külföldi terjesztőnk a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat (H-1389 Budapest, Postafiók 149.) Lapunk a következő címeken rendelhető meg: ANGLIA: The Danubius Book Company, 58, Chatsworth Road, London NW2 4DD; AUSZTRÁLIA: Globe Hungarian Bookshop 694-696 George St. Sydney, NSW 200; AUSZTRIA: Rudolf Novák GmbH. Köllnerhofgasse 4. A-1011 Wien I.; BRAZÍLIA: Livraria D. Landy Ltda. Rual de Abril, Caixa Postal 7943, 01000 Sao Paulo; CANADA: Délibáb Film and Record Studio 19. Prince Arthur Street West, Montreal 130. Que.; Pannonia Books, P. O. Box. 1017, Postal Station ,,B", Toronto, Ont. M5T 2T8, Hungarian Ikka and Travel Service, 1234 Granville Street, Vancouver 2BC; DÁNIA: Hunnia Books and Music, Norrebrogade 182. I tv, Kobenhavn; FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjokauppa, Keskuskatu 2. Sf-00100 Helsinki 10. FRANCIAORSZÁG: Société Balaton, 12, Rue de la Grange Bateliére, Paris 9. HOLLANDIA: Club Qualiton, Prinsenstraat 26. Amsterdam; IZRAEL: Hadash kölcsönkönyvtár, Nesz Ciona u. 4. Tel Aviv: Gondos Sándor, Haifa, Kerzl 10. Beth Hakranot, Israel; JUGOSZLÁVIA: Forum, Vojvode Misica broj 1., Novi Sad; NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Újvári - Griff, 8000 München 81, Titurelstr. 2.; SVÁJC: Metropolitan Verlag, Szerday Sándor, Teichweg 16, CH- 4142 Münchenstein; SVÉDORSZÁG: A. B. Nordiska Bokhandeln, Alströmergatan 22, 101 10 Stockholm 1., USA: Center of Hungarian Literature, 4418-16 Ave. Brooklyn N. Y. 11204; Hungarian Books and Records, 11802 Buckeye Road, Cleveland, Ohio 44120 VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesia Ed. Villoria, Apr. 21-105. C. 24. Caracas. Amennyiben a megrendelés a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállatoár (H-1389 Budapest, P.I. .149) törtésült, az előfizetési díj átutalható a Magyar Nemzeti Bankhoz (H-1850 Budapest), a KULTÚRA 024/7 számú számlájára. _________________|