Magyarország, 1978. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)

1978-06-04 / 23. szám

A hazai rózsatermesztés legna­gyobb eseménye e napokban zajlik le: június 9-én, pén­teken nyílik meg a huszadik bu­­datétényi rózsakiállítás. A déli városkapu mentén, a XXII. kerü­letben, a 6-os számú főút bevezető szakasza mellett tíz napon át olyan virágfesztiválban gyönyörködhet­nek a látogatók, amely a közelben járó nagykanizsai és pécsi vonatok ablakaiból is látható. Nem árt föleleveníteni, hogyan jutottak el a szerény kezdettől a „rózsafesztivál” rendezői odáig, hogy a kiállítás Európa-szerte is­mert idegenforgalmi eseménnyé váljék. Lelkesek összefogása 1958-ban kezdődött. A mai Gyü­mölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet elődje, a Kertészeti Kutatóintézet budatétényi központ­jában egy lelkes rózsakutatónak, az Erdélyből áttelepült Márk Ger­gelynek jutott eszébe először az ötlet: május végén, június elején, amikor a legtöbb rózsafajta virít, rózsakiállítást kellene rendezni. Szinte a semmiből indult el, né­hány lelkes segítőtársával, minden­fajta hivatalos támogatás nélkül. Forrai Gábor, a Magyar Állami Operaház díszlettervezője plakáto­kat tervezett, amelyeket linóleum­ba vágtak és sajátkezűleg sokszo­rosítottak. Somogyi József szob­rászművész vázákat tervezett, és segített is elkészíteni őket. Az első és különösen a második kiállítás sikere után a kutatóinté­zet akkor kinevezett új vezetősége is felfigyelt a kezdeményezésre, és a kerület vezetőinek segítségével kezdték bővíteni a „rózsafesztivál” programját. Például képzőművé­szeti eseményekkel. Somogyi Jó­zsef ajánlotta fel elsőként: szob­rait­ a szép, tavaszi, természetes környezetben, a rózsák között, ál­lítja ki. Innen számítható a buda­tétényi szabadtéri szoborkiállítás története is ... Néhány évvel később a szerve­zők szándéka magasabb helyeken is megértésre talált, s immár állami támogatással vághattak neki további terveik megvalósításának. Rózsakertet, szabadtéri rosariumot létesítettek, s ily módon a kiállítás a négy fal közül kilépett a sza­badba, a tágas intézeti parkba. A hatodik-nyolcadik rózsakiállí­tást már tízezrek látták, az egyik vasárnapon 15 000 látogató érkezett. Ez a látogatószám az utóbbi né­hány évben állandósult: 45—50 000 ember tekinti meg a tavaszi virág­parádét, közöttük sok külföldi ér­deklődő. Nemcsak szakemberek: az IBUSZ például ez évben is jelezte, hogy több külföldi turistacsoport szeretné a kiállítást is programjai közé iktatni. Ha valaki szeret számolni, joggal kételkedhet: 1958-ban volt az első rózsakiállítás, és az idén van a huszadik. Hogyan? Hiszen a hu­szonegyediket kellene már ren­dezni ! Matematikailag ez igaz is. Csakhogy a meteorológia ritkán tiszteli más tudományág, például a matematika szabályait, így tavaly igen csúnya jégverés verte tönkre a megnyitás előtt álló kiállítást. Ezért lett az 1978-as a jubileumi, a huszadik. A program évenként újabb ese­ményekkel bővül, különösen azóta, hogy a XXII. kerület vezetői úgy döntöttek: a városrész legnagyobb kulturális eseményét, a „Tétény- Promontor” kulturális napokat nemcsak hozzákapcsolják a rózsa­kiállítás eseményeihez, de a napok központi eseménye a kiállítás lesz, időpontja is minden évben a ró­zsák nyílásához igazodik. Ez évben a kulturális napok igen gazdag programmal várják az érdeklődő­ket, nem messze a rózsakiállítás színhelyétől, az építendő kerületi kulturális központ alapkőletételével nyílik az eseménysorozat. A szer­vezők pedig jogg­al reménykednek: két egymás utáni év ugyanazon hetében még sosem pusztított ugyanott jégverés. Remélhetőleg tehát zavartalanul pompázhat a 3200 kiállított rózsa­­fajta; a 60 000 tövön több mint egymillió virág kifejlődése vár­ható a kiállítás napjaiban. Ekkor a tágas parkban más virág nem lesz, csak rózsa, abból viszont a kék és fekete színek kivételével minden fajtájú és színű látható lesz. Né­hány a „sztárok” közül: az „Esz­tergom” nevű sárga rózsafajta hosszú szárú, középnagy virágú, sokat virágzó fajta. A „Budaté­­tény” barackrózsaszínű, pirossal futtatott, bírja a rózsák számára eléggé mostoha hazai klímát és egész nyáron át virít. Ebből szár­mazik a „Promontor” (ez Buda­foknak, a kerület nagyobbik részé­nek ősi, római neve) rózsa, amely citromsárga színű, és a „Budaté­­tény” jó tulajdonságaival is ren­delkezik. A „Két Bolyai” fajta kis­­virágú, nagyon sokat virágzó, illa­tos és sötétrózsaszín. Rózsaklub A kiállítás vendégei nemcsak gyönyörködhetnek a szép virágok­ban, de ha saját kertjükben látni szeretnének hasonlót, vásárolhat­nak is rózsatövet. Igaz, a kutató­­intézet saját, szűk területén már nemigen győzte az eladásra szánt rózsatövek nevelését, de a Szőregi Dísznövénytermesztő ÁFÉSZ rend­szeresen kap az intézettől szapo­rítóanyagot, és az intézet árjegy­zékei alapján -már e kiállításon is jelen lesz eladó virágaival. Az ár­jegyzékről még annyit: nem túl drágák a rózsatövek: 20 és 35 fo­rint között van az áruk. A naponta 10 és 19 óra között nyitvatartó kiállításon díjakat is odaítélnek; a Fővárosi Tanács ala­pította a Budapest Arany Rózsája díjat, amelynek elnyerésére nem­csak az intézet virágai, hanem a kiállításon résztvevő más rózsa­termelő üzemek és kiskerttulajdo­nosok által nevelt rózsák is pályáz­hatnak. Eddig két ízben a kutató­­intézet kapta az Arany Rózsa dí­jat, először a kiállítás szervezé­séért, másodízben pedig, 1976-ban, a már említett „Budatétény” nevű fajtáért. Az idén még nyílt a ver­seny, lehet, hogy a változatosság kedvéért ezúttal „vendégvirág” és termesztője kapja a fődíjat. Van­nak más díjak is. Például a Ro­mány Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter által alapított, amelyet lehet, hogy éppen a Köz­ponti Rózsaklub tagjai közül nyer el valaki. Központi Rózsaklub? Ilyen is működik az intézet falai között: tagjai hivatásos szakemberek és kiskert barátok egyaránt. A taglét­szám jelenleg 120, minden hónap utolsó péntekjén gyűlnek össze. A klub díszelnöke Fehér Lajos. A klub és az intézet maga is tűzött ki díjakat a legszebb virágok ré­szére. Néhány szó essék azokról is, akik a kiállításon a kiállításért dolgoznak: a már említett Márk Gergely vezetésével (ő az intézet tudományos főmunkatársa) huszon­öt kutató kétheti, hajnaltól estig tartó munkája szavatolja a sikert. Majolika, szobor, hímzés Az idén is színes képzőművészeti program várja a látogatókat. A már hagyományos szoborkiállításon kétféle szobor lesz látható. A szob­rok egy része ugyanis állandóan a rózs­akertben áll,­­mint például Fe­­renczy Béni két alkotása; az idén állították fel a Tar István hagya­tékából származó, ide szánt szob­rokat is. A többi, csak a kiállítás idejére ide került művet Csapó Erzsébet, a Magyar Nemzeti Galé­ria szoborosztályának vezetője vá­logatta ki a Galéria raktáraiban levő kiállításokon ritkán látható alkotások közül. Ez évben 25 ilyen szobrot állítanak itt fel. Közöttük lesz a kerületi művelődési köz­pont a maga nemében egyedülálló alapköve: Janzer Frigyes Munká­­csy-díjas művész alkotása. Egyéb kiállítások is gazdagítják a „rózsafesztivált”: a Finomkerá­miaipari Művek kiskerttulajdono­sok által is megvásárolható kerti kerámiákat vonultat fel, pécsi, hód­mezővásárhelyi és Gránit gyárai­nak iparművészeti alkotásaiból, „Rózsa és virág a népművészetben” címmel hódmezővásárhelyi virág­díszes majolikák, és Márk Gergely saját gyűjtésű, rózsamotívumos, csángó falusi hímzései is megte­kinthetők. SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN 21 MAGYARORSZÁG ________________1978/23 Főváros Rózsa a kapuban Tétény—Budafok jelentkezik Egymillió virág — szobrokkal ! RÉSZLET AZ 1976-OS KIÁLLÍTÁSRÓL 3200 kiállított fajta Könyvheti kiadványunk­­ A múlt magyar tudósai Főszerkesztő ORTUTAY GYULA Gulya János: GYARMATHY SÁMUEL Gunda Béla: BATKY ZSIGMOND * Mann Miklós: TREFORT ÁGOSTON Szénássy Barna: BOLYAI JÁNOS • Szőkefalvy-Nagy Zoltán: ILOSVAY LAJOS 992 oldal • Az öt kötet ára tokban 95 forint / -»■»■»■“ÍS 1 isiiiiiim ' ■ÜM11“ AKADÉMIAI KIADÓ Budapest

Next