Magyarország, 1978. július-december (15. évfolyam, 27-53. szám)
1978-08-13 / 33. szám
Színes lesz a panel. Nemcsak festeni fogják, ezt röpke pár év alatt jóformán semmissé teszi a nap, a fagy és a por, kifakul a zöld, a piros, és ugyanazon a falon ötféle árnyalata tűnik elő a barnának. Most kezdődnek egy máris világszerte érdeklődést keltett magyar találmány nagyüzemi kísérletei. A budapesti 4-es számú házgyárban tízezer fokon fémoxidot égetnek a kész panel felületére; a fémoxid fajtájától függ a keletkező kerámiaréteg színe. Be lehet az egész lapot vonni vagy minta szerint keramizálni, s aztán jöhet a fagy, a nap, a por, a minta marad. így lesz-e valójában, hamarosan eldől. A kudarc is tanít Az építési kísérlet része a műszaki fejlesztésnek. Célja: már túl a kutatáson, az elképzelések kidolgozásán, gyakorlati bizonyítékok megszerzése. Építőanyag, épület és technológia mindig újabb s jobb kell, kísérletekre állandóan szükség van Hiszen egyedül üdvözítő építési mód nincs. Mindenhol az adott építő szervezet nagyságához, felkészültségéhez megfelelő legjobbat kell megtalálni. Milyen kísérletek folynak ma? Sokfélék. Nincsen olyan szakmai vállalat, amely ne törekednék a jelenlegi, túlfeszített beruházási helyzetben a minél gyorsabb munkára. Számos „házon belüli” ötletet próbálnak ki. Egy részükről hamar kiderül, hogy nem érdemelnek több figyelmet, vagy később más cégek újdonságaival összevetve nincs bennük fantázia. A műszaki fejlesztési alap terhére folynak a próbálkozások, s mivel számolni kell a teljes sikertelenséggel is, a kockázat igen nagy. A kudarc haszna: „erre az útra többé nem lépünk”. Az elterjesztésre számot tartókat, a külföldről is átplántált hasznosítandókat már az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium is támogatja. Az alapkövetelmény: nemzetközi szintű eredménnyel kecsegtessen a kísérlet. Az elosztandó összeg 240 millió forint 1976 és 1980 között. Nem túl sok, ha az előző ötéves terv 230 milliójához mérjük. Azóta az építőanyagárak és az egyéb költségek is jócskán emelkedtek — az új keresésének szükségessége pedig nem lett kevésbé fontos. A kísérleti épület — például egy lakóház — költsége nem ró külön terhet a lakókra. Építését a minisztérium fizeti, az OTP a szokásos áron vásárolja meg, majd adja el, a kísérletezés esetleges többletköltségét tehát nem hárítják át senkire. Hosszabb a garanciaidő is, a kísérleti tárgyakat, részeket — ha nem válnak be — kicserélik, ezt tudja a tulajdonos. Azt viszont gyakran nem, hogy mi a kísérleti az épületben. Ki akarja cseréltetni például a fürdőszobacsempét (azt hívén, hogy a csempe kísérleti), holott új tetőszigetelő anyagot próbáltak ki a házon. (Mellesleg: a jó tetőszigetelés nagy gond, külföldön is. A korszerűnek vélt anyagok nem váltak be, most ismét a jó öreg bitumennel próbálkoznak, műanyag lemezre vonva.) Az építők, nem mondhatnak le a támogatásról, hiszen egyedi munkába fognak, aminek meg kell adni az árát. Gyakran importanyagokra is szükség van s aztán a kész épületet meg kell vizsgálni — akár megfúrni, esetleg teljesen összetörni. Ez utóbbi szükségessége például Budafokon vetődött fel, ahol egy úgynevezett szövetszerkezetes ház épült, amelynek statikája elméletileg nem egészen tisztázott.Előre öntött gipszlapokat tesznek egymás mellé, zsaluzatként, közéjük acélháló, majd beton kerül. A gipsz-acél-beton kombináció igen nagy teherbírású, de számos egyéb előnye mellett hátránya sok kézi munkát igényel. Nem is hazai használatra készült — se gipsz, se munkaerő —, hanem a fejlődő országok építési gondjainak megoldására, egy Unesco-programon belül. Végül csak az épület egyes elemeit roppantották meg, laboratóriumban. System és Univáz A hazai építkezésben meghatározó a panel és a könnyűszerkezet. Minden házgyár első épülete, a nullszéria, kísérleti volt, akárcsak a könnyűszerkezetes rendszerek első darabjai. Íme, az Angliából vásárolt CLASP értékelése, amelylyel 1974-ben, Gödöllőn épült az első iskola. „A könnyűszerkezetes rendszer műszaki megoldások, szerkezeti kapcsolatok szereléstechnológiai egyszerűség, az alkalmazott szerkezetek méretpontossága szempontjából jónak mutatkozott. Az iskola üzemeltetése során nyert épületakusztikai tapasztalatok kedvezőek. Egyes tantermekben a szellőzés nem bizonyult eléggé hatékonynak.” A kísérlet külkereskedelmi döntést készített elő; két másik rendszer mellett a CLASP-ot is megvették. Van már hazai megoldás — igaz, kísérleti szakaszban — a könnyűszerkezetes épületek olcsó alapozására. A hagyományos elv szerint az alapozás szintjét a talajbeli fagyhatár alá kell vinni. Az új módszer szerint fölösleges gödröt vájni, a megfelelően előkészített talajra fektetett vasbeton lemezekre felállítható a ház. A kommunális építkezéssel igencsak elmaradt az építőipar: az új lakónegyedekben még ma is hónapokat, éveket késik a szolgáltató, a kereskedelmi, az oktató, az egészségügyi épületek tető alá hozása. A helyzet gyors változtatást kíván. Ennek tudatában számos tervező és építő vállalat alakított ki önálló rendszert. Van például budapesti és van borsodi vázpanel, Hajdúvár, HIOB, Univáz, System M. 12, valamennyi bebizonyította már életképességét. Jelentős kísérlet folyik az energia megtakarítására. Az ország energiaszükségletének 25 százalékát épületfűtésre, világításra, szellőzésre fordítják. Most kezdődik a házgyárakban is az üvegszál-műanyag összetételű, hőszigeteléssel ellátott falak alkalmazása, és készülnek már a hőveszteséget csökkentő ajtók és ablakok. Mit lehet elérni a nyílászárók helyes megválasztásával? — Igaz, emiatt esetleg drágább lesz az épület, de kisebb kazán kell, olcsóbb a tüzelés. Sashalmon, a Centenáriumi lakótelepen keresnek választ erre a szakértők. Műanyag, fa és alumínium ablakkeretet egyaránt beépítettek az egyik épület falait nikecell lappal szigetelték, s különleges fogyasztásmérő órákat helyeznek el. A kispesti városközpont tizenegy házának legtetején különböző típusú kazánokat szereltek fel, s összemérik teljesítményüket. A panel és a könnyűszerkezet a nagyiparé, de megengedhetetlen, hogy a kisebb szervezeteknek, a szövetkezeti építőknek ne legyen korszerű technológiájuk, anyaguk. Keszthelyen próbálták ki a Nofines technológiát — kifejező neve magyarul: nem finom, durva. (A betonadalék tíz-húsz milliméter szemnagyságú, mosott, osztályozott kavics vagy zúzott kő. Finomabb nem lehet.) A módszer jól szervezett előkészítést igényel, de a hagyományosnál 40 százalékkal kevesebb cement kell hozzá, kevés kézi munkát követel, gyors, egy négyszintes, tizenhat lakásos ház teherhordó szerkezetének építése négy-öt hét csupán. (A Nofinesszal együtt vizsgáltak több hasonló eljárást, köztük a Monobaut. Az egyik főváros melletti községben fölépült az első ilyen épület technológián kívüli „különlegessége” az értékesítése körüli huzavona volt. A tanács ugyanis eladta a ház alól a telket egy építőszövetkezetnek. Ennek fiatalokból álló tagsága — jóhiszeműségére való tekintettel — több hónapos vita után a lakásokat végül megkapta.) Csövek a padló alatt Az építési kísérletek egyik különleges esetenként műemlék épületek felújításakor alkalmazták a korszerű módszert. A sárvári Nádasdy-kastély fűtését „láthatatlanul” oldották meg. Az aljzatbetonba nyomás alatt műanyag csöveket helyeztek el, amit a beton megszilárdulása után semmilyen külső hatás nem érhet. A meleg a padló alatti csövekben áramlik. (Évekkel ezelőtt próbálkoztak Budapesten a panelházak falfűtésével — egyelőre sikertelenül.) Amelyik kísérletet ma jónak minősítenek, holnapra elavulhat. Ez természetes. Viszont megtörtént már az is, hogy a jónak ítélt eljárásról még újabb módszer kidolgozása előtt kiderült, hogy használhatatlan. Egy alumínium istállószerkezet korrózióvédő anyaga három-négy évvel az építés után eltűnt. Kiderült: a sertésólban a savasból lúgos kémhatásúvá váló trágyalé okozta ezt. Korábban senki nem gondolt ilyesmire. (A módszer szarvasmarha-istálló építésére jó.) Fordítva gyakrabban igaz: a kedvezőtlen vélemény megváltozik, ha a szükséges anyagokat már nem kell importálni, mert itthon is gyártják, vagy az élőmunka szűkössége miatt kell a drágább, de gyorsabb módszer. A hamarosan sorra kerülő jelentős kísérletek közül az egyik a magánerőből épülő, telepszerű, több szintes lakóházakra keres új megoldást. A nemrég lezárult pályázat valódi helyszínt kínált a tervezőknek. Az első helyezett különdíja, hogy tervét azonnal meg is valósítják, a XVII. kerületben, a Pesti úton épül fel. A konkrét beruházási program előkészítése már folyik. Előszoba helyett Egy panelhírrel kezdtük, fejezzük be egy másikkal. Elkezdődött az eddigiektől merőben eltérő lakások tervezése. Nem az épületeket tipizálják, hanem a lakás egységeit: a nappali, a háló és az egyéb helyiségek változatosan állíthatók össze. Itthon új ötlet az előszoba elhagyása, amelynek területe, akár a közös nagyszobához, akár az étkezőhöz kapcsolva sokkal jobban kihasználható. Minden lakásban megfelelő étkezőhelyről kell gondoskodni, éléskamráról, s az elkülönülésre, tanulásra, munkára is alkalmas hálószobákról. Lehetőségeket kell adni a nagycsaládok részére a mai egy fürdőszobás, egyvécés rendszernél jobb, több mellékhelyiséges lakás tervezésére. (Nem ártana talán a panelházak lakóit is megkérdezni, mit tartanak felesleges, mit ítélnek szükséges dolognak.) Megszűnik a sok indokolatlan különbség a házak között, amiből a lakónak semmi haszna sem volt, az építkezést viszont a sokféleség lassította. Egységes méretrendszert vezetnek be, a szerkezeti elemek tipizálásával több lehetőség jut a tényleges változatosságra, a házak, a lakások belső és külső kiképzésére. A panelépítkezés valós értékei kerülnek előtérbe, a jelenleginél semmivel sem költségesebben ugyanazon az alapterületen lényegesen szebbek lesznek a lakások. Az első ilyen kísérleti ház 1980— 81-ben épül fel. SZÖLLÖSI FERENC Építkezés Kísérleti házakkal A panel is türelmes Szigetelik az ajtót ÚJPESTI HÁZ* Bitumennel próbálkoznak Építész: Csorba Zoltán (ÚTI), 25 MAGYARORSZÁG 197833