Magyarország, 1978. július-december (15. évfolyam, 27-53. szám)

1978-08-13 / 33. szám

S­zínes lesz a panel. Nemcsak festeni fogják, ezt röpke pár év alatt jóformán semmissé teszi a nap, a fagy és a por, ki­fakul a zöld, a piros, és ugyan­azon a falon ötféle árnyalata tű­nik elő a barnának. Most kezdőd­nek egy máris világszerte érdek­lődést keltett magyar találmány nagyüzemi kísérletei. A budapesti 4-es számú házgyár­ban tízezer fokon fémoxidot éget­nek a kész panel felületére; a fémoxid fajtájától függ a kelet­kező kerámiaréteg színe. Be lehet az egész lapot vonni vagy minta szerint keramizálni, s aztán jöhet a fagy, a nap, a por, a minta­­ marad. így lesz-e valójában, ha­marosan eldől. A kudarc is tanít Az építési kísérlet része a mű­szaki fejlesztésnek. Célja: már túl a kutatáson, az elképzelések ki­dolgozásán, gyakorlati bizonyíté­kok megszerzése. Építőanyag, épü­let és technológia mindig újabb s jobb kell, kísérletekre állandóan szükség van Hiszen egyedül üd­vözítő építési mód nincs. Minden­hol az adott építő szervezet nagy­ságához, felkészültségéhez megfe­lelő legjobbat kell megtalálni. Milyen kísérletek folynak ma? Sokfélék. Nincsen olyan szakmai vállalat, amely ne törekednék a jelenlegi, túlfeszített beruházási helyzetben a minél gyorsabb mun­kára. Számos „házon belüli” ötle­tet próbálnak ki. Egy részükről hamar kiderül, hogy nem érdemel­nek több figyelmet, vagy később más cégek újdonságaival összevet­ve nincs bennük fantázia. A mű­szaki fejlesztési alap terhére foly­nak a próbálkozások, s mivel szá­molni kell a teljes sikertelenség­gel is, a kockázat igen nagy. A kudarc haszna: „erre az útra többé nem lépünk”. Az elterjesztésre szá­mot tartókat, a külföldről is át­plántált hasznosítandókat már az Építésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium is támogatja. Az alapkövetelmény: nemzetközi szintű eredménnyel kecsegtessen a kísérlet. Az elosztandó összeg 240 millió forint 1976 és 1980 között. Nem túl sok, ha az előző ötéves terv 230 milliójához mérjük. Azóta az építőanyagárak és az egyéb költségek is jócskán emelkedtek — az új keresésének szükségessége pedig nem lett kevésbé fontos. A kísérleti épület — például egy lakóház — költsége nem ró külön terhet a lakókra. Építését a mi­nisztérium fizeti, az OTP a szoká­sos áron vásárolja meg, majd adja el, a kísérletezés esetleges többlet­­költségét tehát nem hárítják át senkire. Hosszabb a garanciaidő is, a kísérleti tárgyakat, részeket — ha nem válnak be — kicserélik, ezt tudja a tulajdonos. Azt vi­szont gyakran nem, hogy mi a kísérleti az épületben. Ki akarja cseréltetni például a fürdőszoba­csempét (azt hívén, hogy a csempe kísérleti), holott új tetőszigetelő anyagot próbáltak ki a házon. (Mellesleg: a jó tetőszigetelés nagy gond, külföldön is. A korszerűnek vélt anyagok nem váltak be, most ismét a jó öreg bitumennel pró­bálkoznak, műanyag lemezre von­va.) Az építők, nem mondhatnak le a támogatásról, hiszen egyedi mun­kába fognak, aminek meg kell adni az árát. Gyakran importanyagokra is szükség van s aztán a kész épületet meg kell vizsgálni — akár megfúrni, esetleg teljesen össze­törni. Ez utóbbi szükségessége pél­dául Budafokon vetődött fel, ahol egy úgynevezett szövetszerkezetes ház épült, amelynek statikája el­méletileg nem egészen tisztázott.­­Előre öntött gipszlapokat tesznek egymás mellé, zsaluzatként, közé­jük acélháló, majd beton kerül. A gipsz-acél-beton kom­bináció igen nagy teherbírású, de számos egyéb előnye mellett hátránya­ sok kézi munkát igényel. Nem is hazai hasz­nálatra készült — se gipsz, se munkaerő —, hanem a fejlődő or­szágok építési gondjainak meg­oldására, egy Unesco-programon belül.­ Végül csak az épület egyes elemeit roppantották meg, labo­ratóriumban. System és Univáz A hazai építkezésben meghatá­rozó a panel és a könnyűszerke­zet. Minden házgyár első épülete, a nullszéria, kísérleti volt, akárcsak a könnyűszerkezetes rendszerek első darabjai. Íme, az Angliából vásárolt CLASP értékelése, amely­­lyel 1974-ben, Gödöllőn épült az első iskola. „A könnyűszerkezetes rendszer műszaki megoldások, szer­kezeti kapcsolatok szereléstechno­lógiai egyszerűség, az alkalmazott szerkezetek méretpontossága szem­pontjából jónak mutatkozott. Az iskola üzemeltetése során nyert épületakusztikai tapasztalatok ked­vezőek. Egyes tantermekben a szellőzés nem bizonyult eléggé ha­tékonynak.” A kísérlet külkereskedelmi dön­tést készített elő; két másik rend­szer mellett a CLASP-ot is meg­vették. Van már hazai megoldás — igaz, kísérleti szakaszban — a könnyűszerkezetes épületek olcsó alapozására. A hagyományos elv szerint az alapozás szintjét a talaj­­beli fagyhatár alá kell vinni. Az új módszer szerint fölösleges göd­röt vájni, a megfelelően előkészí­tett talajra fektetett vasbeton le­mezekre felállítható a ház. A kommunális építkezéssel igen­csak elmaradt az építőipar: az új lakónegyedekben még ma is hóna­pokat, éveket késik a szolgáltató, a kereskedelmi, az oktató, az egész­ségügyi épületek tető alá hozása. A helyzet gyors változtatást kíván. Ennek tudatában számos tervező és építő vállalat alakított ki ön­álló rendszert. Van például buda­pesti és van borsodi vázpanel, Hajdú­vár, HIOB, Univáz, System M. 12, valamennyi bebizonyította már életképességét. Jelentős kísérlet folyik az ener­gia megtakarítására. Az ország energiaszükségletének 25 százalé­kát épületfűtésre, világításra, szel­lőzésre fordítják. Most kezdődik a házgyárakban is az üvegszál-mű­anyag összetételű, hőszigeteléssel ellátott falak alkalmazása, és ké­szülnek már a hőveszteséget csök­kentő ajtók és ablakok. Mit lehet elérni a nyílászárók helyes meg­választásával? — Igaz, emiatt eset­leg drágább lesz az épület, de ki­sebb kazán kell, olcsóbb a tüzelés. Sashalmon, a Centenáriumi lakó­telepen keresnek választ erre a szakértők. Műanyag, fa és alumí­nium ablakkeretet egyaránt beépí­tettek az egyik épület falait nike­­cell lappal szigetelték, s különleges fogyasztásmérő órákat helyeznek el. A kispesti városközpont tizen­egy házának legtetején különböző típusú kazánokat szereltek fel, s összemérik teljesítményüket. A panel és a könnyűszerkezet a nagyiparé, de megengedhetetlen, hogy a kisebb szervezeteknek, a szövetkezeti építőknek ne legyen korszerű technológiájuk, anyaguk. Keszthelyen próbálták ki a No­­fines technológiát — kifejező neve magyarul: nem finom, durva. (A betonadalék tíz-húsz milliméter szemnagyságú, mosott, osztályozott kavics vagy zúzott kő. Finomabb nem lehet.) A módszer jól szer­vezett előkészítést igényel, de a hagyományosnál 40 százalékkal ke­vesebb cement kell hozzá, kevés kézi munkát követel, gyors, egy négyszintes, tizenhat lakásos ház teherhordó szerkezetének építése négy-öt hét csupán. (A No­fines­­szal együtt vizsgáltak több hasonló eljárást, köztük a Monobaut. Az egyik főváros melletti községben fölépült az első ilyen épület tech­nológián kívüli „különlegessége” az értékesítése körüli huzavona volt. A tanács ugyanis eladta a ház alól a telket egy építőszövetkezetnek. Ennek fiatalokból álló tagsága — jóhiszeműségére való tekintettel — több hónapos vita után a laká­sokat végül megkapta.) Csövek a padló alatt Az építési kísérletek egyik kü­lönleges esetenként műemlék épü­letek felújításakor alkalmazták a korszerű módszert. A sárvári Ná­­dasdy-kastély fűtését „láthatatla­nul” oldották meg. Az aljzatbeton­ba nyomás alatt műanyag csöveket helyeztek el, amit a beton meg­szilárdulása után semmilyen külső hatás nem érhet. A meleg a padló alatti csövekben áramlik. (Évek­kel ezelőtt próbálkoztak Budapes­ten a panelházak falfűtésével — egyelőre sikertelenül.) Amelyik kísérletet ma jónak mi­nősítenek, holnapra elavulhat. Ez természetes. Viszont megtörtént már az is, hogy a jónak ítélt el­járásról még újabb módszer kidol­gozása előtt kiderült, hogy használ­hatatlan. Egy alumínium istálló­szerkezet korrózióvédő anyaga há­rom-négy évvel az építés után el­tűnt. Kiderült: a sertésólban a savasból lúgos kémhatásúvá váló trágyalé okozta ezt. Korábban senki nem gondolt ilyesmire. (A módszer szarvasmarha-istálló épí­tésére jó.) Fordítva gyakrabban igaz: a kedvezőtlen vélemény megváltozik, ha a szükséges anyagokat már nem kell importálni, mert itthon is gyártják, vagy az élőmunka szű­kössége miatt kell a drágább, de gyorsabb módszer. A hamarosan sorra kerülő je­lentős kísérletek közül az egyik a magánerőből épülő, telepszerű, több szintes lakóházakra keres új megoldást. A nemrég lezárult pá­lyázat valódi helyszínt kínált a tervezőknek. Az első helyezett kü­­löndíja, hogy tervét azonnal meg is valósítják, a XVII. kerületben, a Pesti úton épül fel. A konkrét beruházási program előkészítése már folyik. Előszoba helyett Egy panelhírrel kezdtük, fejez­zük be egy másikkal. Elkezdődött az eddigiektől merőben eltérő la­kások tervezése. Nem az épülete­ket tipizálják, hanem a lakás egy­ségeit: a nappali, a háló és az egyéb helyiségek változatosan ál­líthatók össze. Itthon új ötlet az előszoba elhagyása, amelynek terü­lete, akár a közös nagyszobához, akár az étkezőhöz kapcsolva sok­kal jobban kihasználható. Minden lakásban megfelelő étkezőhelyről kell gondoskodni, éléskamráról, s az elkülönülésre, tanulásra, munká­ra is alkalmas hálószobákról. Le­hetőségeket kell adni a nagycsa­ládok részére a mai egy fürdőszo­bás, egyvécés rendszernél jobb, több mellékhelyiséges lakás terve­zésére. (Nem ártana talán a panelhá­­zak lakóit is megkérdezni, mit tartanak felesleges, mit ítélnek szükséges dolognak.) Megszűnik a sok indokolatlan különbség a házak között, amiből a lakónak semmi haszna sem volt, az építkezést viszont a sokféleség lassította. Egységes méretrendszert vezetnek be, a szerkezeti elemek tipizálásával több lehetőség jut a tényleges változatosságra, a házak, a lakások belső és külső kiképzé­sére. A panelépítkezés valós érté­kei kerülnek előtérbe, a jelenlegi­nél semmivel sem költségesebben ugyanazon az alapterületen lénye­gesen szebbek lesznek a lakások. Az első ilyen kísérleti ház 1980— 81-ben épül fel. SZÖLLÖSI FERENC Építkezés Kísérlet­i házakkal A panel is türelmes Szigetelik az ajtót ÚJPESTI HÁZ* Bitumennel próbálkoznak Építész: Csorba Zoltán (ÚTI), 25 MAGYARORSZÁG 197833

Next