Magyarország, 1978. július-december (15. évfolyam, 27-53. szám)
1978-12-24 / 52-53. szám
Idegenforgalom Vízum nélkül Januártól több osztrák várható Politikai döntés, gazdasági hatás Január 1-től nem kell vízum a Magyarországra látogató osztrákoknak és az Ausztriába utazó magyaroknak. A félreértések elkerülése végett: csak a vízum szűnik meg, útlevélre változatlanul szükség van, amit a magyar állampolgárok az eddig érvényes feltételek mellett kaphatnak meg, tehát turistaútlevelet háromévenként, látogatóútlevelet kétévenként. „Fekete” forint Az enyhítések korszaka, az osztrákok részére tulajdonképpen már 1978-ban megkezdődött. Idén január 1-től megszüntették a kötelező forintbeváltást a Nyugatról érkező turisták számára. Ez jelentős ösztönzést adott az utazásoknak, a tőkés országból érkező látogatók száma növekedett. Sajnos, nem lehet ugyanezt mondani a valutabevételekre, holott tulajdonképpen az idegenforgalomnak ez volna a gazdasági célja. Miközben a beutazók száma jelentősen nőtt, a tőlük származó bevételek alig emelkedtek. Nem váltak be pénzügyi köreinknek azok areménységei sem, hogy a kötelező forintbeváltás megszűnésével emelkedő vendégforgalom kedvező hatással lesz a nyugati váltóelveken a forint árfolyamára. Ag ynevezett „fekete forint” kurzusa az idén alacsony szintre sülylyedt. Nőtt ugyan a forint iránti kereslet, mert többen utaztak Magyarországra, de a „fekete forint” utánpótlása nem szűnt meg, sőt erősödött. Egyéb spekulációs tényezők mellett ez lehet az oka az irreális fekete árfolyamnak. Meglehet azonban, hogy 1979. január 1-től ez a folyamat megáll, esetleg meg is fordul. Abban az esetben, ha a vízum megszűnése után az osztrákok még nagyobb tömegben veszik útjukat Magyarország felé. (Az osztrákok úti céljai között Magyarország a 4-ik helyen szerepelt eddig Olaszország, Jugoszlávia, az NSZK mögött.) Egyelőre Bécsben is, Budapesten is nagy találgatások folynak, mi jön a vízumkorszak után. Osztrák vélemények szerint Burgenlandot, Alsó-Ausztriát, Nyugatájerországot és Bécset érinti kötetlenül az intézkedés. Tény, hogy Argenland fővárosából, Eisentadtból (Kismarton) húsz perclatt lehet beérni Sopron főterére, saztól 40—50 perc a határ, Bécsől körülbelül ugyanannyi. Igaz, eddig sem volt nehéz az osztrákoknak magyar vízumot szerezni. Az autóval érkezők a haárállomáson juthattak hozzá (de csak várakozás és a formanyomtatványok kitöltése, fényképek leadása után), a repülőtéren ugyannak kaphattak vízumot. Viszont, túra osztrák közreműködéssel történő bővítéséről. Egyszerűbben szólva: osztrák hitelek igénybevételéről. Amint azt korábban a magyar sajtó már hírül adta, 300 millió dollár, azaz mintegy 4,5 milliárd schilling osztrák hitelkeretből különböző idegenforgalmi beruházások létesülnek Magyarországon az elkövetkezendő években. (Dr. Heinrich Winter, az osztrák külügyminisztérium főosztályvezetője, a Magyarország tudósítójának: „Ami az önök számára turisztikai infrastruktúra, az a mi számunkra külkereskedelmi politika. MAGYARORSZÁG 1978/52 — 53 Oesterreich soll ungarische Hotelbauten finanzieren Aufträge für heimische Unternehmen Eigenbericht der „Presse“ WIEN (red). Der 4,5-Mrd.-S-Kredit zur Finanzierung einer österreichischen Beteiligung am Ausbau ungarischer Fremdenverkehrseinrichtungen könne nicht als Subvention Ungarns, sondern nur als Exportkredit für die heimische Bauwirtschaft interpretiert werden, die aus Kapazitätsgründen gezwungen sei, ins Ausland zu gehen. Dies erklärte Handelsminister Staribacher am Montag in einem Pressegespräch. Damit reagierte Minister Staribacher auf eine Stellungnahme der Bundessektion Fremdenverkehr, wo—>^h mit ösf«’-TMirhisehen Geldern Wie Staribacher ausführte, sei er immer der Ansicht gewesen, daß die unter Überkapazitäten leidende heimische Bauwirtschaft nicht nur in Afrika und Asien, sondern auch in den benachbarten Staatshanc'elsländem tätig werden solle. Ungarn hätte die Fremdenverkehrseinrichtungen auf jeden Fall aufgebaut. Wenn nicht österreichische Unternehmen sich am Ausbau beteiligt hätten, wären die Aufträge fernöstlichen Bauunternehmen zugefallen. Um der Bauwirtschaft Exportkredite zu ermöglichen, war es notwendig, daß im Ausland erbrachte Bauleistungen kredittechnisch als Exporte anerkannt werden. Dies sei in A „HITELHÍR" A BÉCSI DIE PRESSÉBEN Egyelőre nagy találgatások folynak aki vonaton érkezett, annak előre kellett gondoskodnia a vízumról a bécsi magyar követség útján, ahol azt 24 óra alatt állították ki. Az osztrákok számára a vízum megszüntetése tehát kétségkívül bürokráciamentes szabad utat jelent. (A magyar hatóságok ezentúl egy határstatisztikai lap kitöltését kívánják meg.) Az osztrák hitel A magyar idegenforgalmi szervek — valljuk meg — némi szorongással tekintenek a fejlemények elé. Mivel a várható vendégszámról semmiféle becslés sincs, tartanak tőle, hogy az elszállásolással, ellátással gondok lesznek. A magyar szállodák korlátozott száma és befogadóképessége miatt már így is feszült volt a helyzet főidényben, kétséges, hogy kiállnának-e egy nagyobb osztrák „rohamot”. Budapesten van a legtöbb szálloda, mégis itt a legnehezebb szobát kapni. A Balatonon épült néhány szálloda csak nagyon szolid, mérsékelt forgalommal tud megbirkózni. Végül az osztrák turisták kalandozásainak célpontja, Nyugat-Magyarország, alig néhány szállodával rendelkezik. Csupán a szombathelyi és a soproni 2—2 hotel jöhet komolyan számításba. A vízumkényszer megszüntetése a két, különböző társadalmi rendszerű ország közeledésének nagyon örvendetes politikai kifejeződése volt. Gyakorlati következményeivel azonban számolni kell. Ezért a magyar és osztrák pénzügyi, kereskedelmi szervek között már több mint egy éve tárgyalások folynak a turisztikai infrastrukt magyar idegenforgalomnak nyújtott hitelt úgy tekintjük, mint egy tiszta pénzügyi megállapodást, amely számunkra is előnyös. Része a két ország egyéb kereskedelmi és kooperációs kapcsolatainak. Építőiparunknak nagy szüksége van megrendelésekre és örülünk, hogy a magyar idegenforgalom kiépítésében való részvétel révén erre lehetőséget biztosíthatunk neki. Azt, hogy mi épüljön és hol, magyar partnereink határozzák meg, hiszen ők a megrendelők, a létesítmények az ő tulajdonukba kerülnek. Egyelőre két nagy budapesti szálloda építése kezdődik meg 1979-ben a Duna két partján. Az osztrák Kontroll Bank a hitelt megnyitotta, a hitel feltételei megfelelnek a nemzetközi (OECD) előírásoknak, 10—15 évi lejáratra szólnak és ha kimerülnek, a két fél a megállapodást meghosszabbíthatja. A magyar— osztrák vegyes bizottság rendszeresen tárgyal a hitelfelhasználás részleteiről a legteljesebb egyetértésben.”) Nem mindenütt fogadták azonban az akciót teljes egyetértéssel. Osztrák idegenforgalmi körökben ellenvetések hangzottak el: nem volna szabad túlságosan favorizálni Magyarországot, mert ez ártalmára válik az osztrák belső vendégforgalomnak. Különösen az alsó-ausztriai gyógyhelyek gazdái berzenkedtek: a jó hírű nyugatmagyarországi fürdők kiépülésében és könnyebb megközelíthetőségében konkurrenciát szimatoltak. Tulajdonképpen érthető, hogy az érdekeltek féltik az osztrák idegenforgalmi mérleget. (Más kérdés, hogy Magyarország nem jelent majd nagy érvágást a számukra.) Ausztriában a devizabevételek 25 százalékát adja az idegenforgalom (míg Magyarországon mindössze 1—2 százalékot). Az alpesi ország évi devizabevétele turizmusból körülbelül 3 és fél milliárd dollár. Jellemzésképpen, hogyan áll az osztrák NSZK fizetési mérleg: Ausztria évente körülbelül 10 milliárd nyugatnémet márkáért vásárol nyugatnémet árukat, viszont körülbelül 5 milliárd márka bevételre tesz szert a nyugatnémet turistáktól. Vagyis az osztrák gazdaságban az idegenforgalom — nem úgy, mint nálunk — főszerepet játszik. Különösen az utóbbi esztendőkben rendkívüli propagandát fejtenek ki Bécsben, hogy minél több osztrák töltse otthon szabadságát, minél kevesebb valutát vigyen ki külföldre. Innen az idegenforgalmi berkek aggodalma. A másik oldalon azonban az építőipar és mindazok a gazdasági szervezetek, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a magyarországi beruházásokhoz, valamint a teljes foglalkoztatást szorgalmazó kormánykörök és szakszervezetek, örömmel tekintenek a beruházási együttműködés elé. Bizonyos aggodalmat okoz nálunk az a kérdés is, nem jár-e a vízum megszüntetése azzal a következménnyel, hogy az osztrákok majd vásárolni járnak át Magyarországra. Ez a lehetőség természetesen fennáll, sőt 1978-ban részben már valósággá is vált. (Dr. Selley Péter, az IBUSZ-Wien igazgatója: „Ahhoz, hogy a magánúton érkező osztrák turista egy hétvégén jól érezze magát Magyarországon, és még be is vásároljon, nem kell okvetlenül illegális forintbehozatalhoz folyamodnia. Mivel 400 forintot mindenki behozhat az országba, ha egy négytagú osztrák család csak 1600 forintot hoz magával, ebből fedezheti szükségleteit és még vásárolhat is.” Természetesen — ha tiltott árukról van szó — a kivitel már nem történhetik legálisan, vámhatóságaink ellenőrizhetik az utas pogygyászát. Kérdés azonban, hogy ezt az eddiginél sűrűbb határforgalom mellett mennyiben lehet megvalósítani. Mindenesetre az osztrák vámosok is segítenek ebben, bár egész más megfontolásból. Ők éppen azt akarják megakadályozni, hogy honfitársaik külföldön vásároljanak és ez veszteséget okozzon az osztrák kereskedelemnek. (A burgenlandi kereskedelmi kamara például máris tiltakozott, hogy az osztrákok nem a hazai, hanem a magyar henteseknél vásárolnak húst.) A szervezett turizmus 1978-ban a bevásárló turizmus nem okozott nagyobb gondot Nyugat-Magyarországon. Remélik, hogy 1979-ben is győzik majd bolthálózattal, személyzettel, áruellátással és — a fizetővendégszolgálat okos és bátor kibővítése révén — szálláshelyekkel is. Mindenesetre az 1978-as számok egy fontos tanulságot szolgáltattak. Míg az idegenforgalom konvertibilis devizamérlege — enyhén szólva — kívánnivalót hagyott maga után, ezen belül a „szervezett” turizmus eredményei kiemelkedőek voltak. Az utazási irodák „hozták a pénzt”. Ennek köszönhető, hogy a devizabevétel nem csökkent, azi az emelkedő vendégszám mellett szomorú tünet lett volna. Ez pedig nem mellékes szempont, mert az idegenforgalom — hogy a bécsi IBUSZ igazgatójának szavait idézzük — mégiscsak olyan kártyajáték, amelyet pénzben játszanak. NOVOBÁCZKY SÁNDOR