Magyarország, 1978. július-december (15. évfolyam, 27-53. szám)

1978-08-13 / 33. szám

H­ivatalos statisztikai adatok szerint az utóbbi években 40 000 fölött (az 1977/78-as tanévben 44 000) volt azoknak a — nagyrészt felnőtteknek, a nappali oktatás részvevőinél idősebbeknek — száma, akik esti vagy levelező szakon végezték valamelyik egye­tem évfolyamait. A statisztika pontos — és még­sem az. Csaknem ugyanennyien járnak országszerte a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemre. Szá­muk azért nem szerepel a hiva­talos állami statisztikában, mert ez­­ nem állami egyetem. Kétszázzal kezdődött Immár egy teljes emberöltő telt el azóta, hogy először nyitotta meg kapuit 1952-ben marxizmus—leni­nizmus esti egyetem. Budapesten kezdődött az oktatás mintegy 200 részvevővel és azzal a céllal, hogy értelmiségieknek marxista művelt­séget adjon. Természetesen olyan fokon, amely lényegesen maga­sabb volt az akkor országszerte szinte mindenki számára kötele­zővé tett szemináriumokénál. Fejlődése akkor öltött jelentő­sebb méreteket, amikor — az 1960-as évek elején — határozott profilt kapott: káderképző lett. El­vileg ez azt jelentette, hogy a Marxizmus—Leninizmus Esti Egye­tem adta meg azt az elméleti­­ideológiai alapot, amelyre minden középszintű párt-, állami és gaz­dasági vezetőnek feltétlen szüksége van. További nagy lépést jelentett, hogy 1968-ban minden megyében létrejöttek az oktatási igazgatósá­gok. Addig külön működtek a megyei pártiskolák és tőlük füg­getlenül voltak különböző levelező oktatási formák, köztük esti egye­temi tanfolyamok. Az oktatási igaz­gatóságok mindezt összefogták és megszervezték a maguk Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egyetemét. Ma már a legtöbb megyében kü­lön épülete van az oktatási igaz­gatóságnak, itt kaptak helyet a bentlakásos egyéves és öthónapos pártiskolák, s velük egy fedél alatt, de gyakorlatilag mégis kü­lön működik a Marxizmus—Leni­nizmus Esti Egyetem. Budapesten és valamennyi me­gyében van ilyen oktatási intéz­mény, országosan tehát összesen húsz. A megyeiek élén igazga­tó áll, mellette — a megye nagy­ságától és ezzel együtt a hallgatók számától függően — egy vagy két igazgatóhelyettes. Négy tanszék fogja össze az oktatási munkát: a filozófia, a politikai gazdaságtan, a munkásmozgalom-történet és a pártépítés tanszéke. Tanszékenként 2—3 hivatásos tanár mellett tisz­teletdíjas oktatók tartják az elő­adásokat, vezetik a csoportos fog­lalkozásokat. Ez utóbbiak napi munkájuk mellett látják el a tanári teendő­ket. Legtöbbjüknek osztálya van, részt vesz a tanszék tudományos munkájában. A megyék hivatásos pártmunkásai, egyetemi, főiskolai — ahol felsőoktatási intézmény nincs —, középiskolai tanárok, ta­nácsi dolgozók, a megyei lapok munkatársai soraiból kerülnek ki ezek a tiszteletdíjasok. Felkészülni pedig nagyon ala­posan kell — tanárnak és diáknak egyaránt. Aki elvégzi a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egyetemet, olyan tudással kell kilépnie a dip­loma átvételekor a kapun, amilyet egyetemet végzett embertől joggal lehet elvárni. Visszatérve a kezdetekre: az egyetemre bejutás nem sokkal könnyebb, mint a többi felsőokta­tási intézménybe. Kora tavasszal hirdetik meg a megyei (a főváros­ban a budapesti) pártbizottságok a felvételt. Az idén április 15-ig kel­lett a jelentkezéshez szükséges, ki­töltött kérdőíveket a munkahely szerint illetékes pártbizottsághoz beküldeni a munkahelyi legma­gasabb pártszerv és a gazdasági vezető ajánlásával. A két aláírás a legkevésbé sem formaság: a munkahelyen kell eldönteni, hogy a jelentkezőt — akár jelenlegi be­osztása, akár a vele kapcsolatos további tervek miatt — érdemes­nek tartják-e a felvételre. No meg természetesen azt is, hogy a leen­dő esti egyetemista olyan ember-e, akit valóban érdekel a marxiz­mus,­leninizmus és ismereteit akarja gyarapítani, vagy az egye­tem diplomáját karrierje érdeké­ben kívánja csupán megszerezni. (A tapasztalatok szerint az utóbbi kategóriába tartozók többnyire már az első év folyamán kimaradnak, kihullanak, amikor meglátják, hogy itt valóban sokat kell ta­nulni.) Az alapoktatás Ugyanúgy felvételi bizottság előtt tesznek tanúságot ismereteik­ről, képességeikről a jelentkezők, min­t más egyetemeken. Némelyik megye marxista esti egyetemén négyszeres túljelentkezés sem rit­ka, de mindenütt többen küldik be a kérdőíveket, mint ahány hall­gatót fel tudnak venni. A felvételi bizottság még azt is megvizsgálja, hogy a jelentkezőnek lesz-e elég ideje, energiája tanulmányainak elvégzéséhez. A jelentkezők többsége értelmi­ségi munkakört tölt be. Szép számmal vannak azonban a fel­vételt kérők között munkások, ter­melést közvetlenül és közvetve irá­nyítók, közülük sokan pártszervek választott tagjai; utóbbiak párt­munkájuk jobb végzése érdeké­ben jelentkeznek, saját kívánsá­gukra vagy a pártbizottság javas­latára. (Természetesen csak azt ja­vasolják, aki magától is szívesen menne esti egyetemre, hiszen aki csak nagy rábeszélés után vállal­kozik, előbb-utóbb úgyis abba­hagyja a tanulást.) Lényegében három tárgyat ok­tatnak az esti egyetem hároméves alaptanfolyamain: filozófiát, a ka­pitalizmus és a szocializmus po­litikai gazdaságtanát, továbbá a magyar és a nemzetközi munkás­­mozgalom történetét. Ezekhez csatlakozik a tananyagba beépítve az ismeretelmélet, valamint a mű­velődéspolitikai ismeretek, a gaz­daságpolitika gyakorlati kérdései és a történeti ismeretek gyakor­lati alkalmazása. Ez utóbbiak nem külön tantárgyak, de oktatásuk szükséges ahhoz, hogy a Marxis­ta-Leninista Egyetemet végzettek elméleti felkészültségük mellett a mindennapi politikai és gazdasági életben magas fokon el tudjanak igazodni. A hároméves alaptanfolyam el­végzése után, illetve azzal azonos szintű politikai végzettség birtoká­ban lehet jelentkezni a szakosított tanfolyamokra. Ezek jelenleg két­évesek, majd kétszer egy év ki­egészítő tanfolyam követi őket. Az első két évben az általuk válasz­tott tárgyat tanulják a hallgatók, a további két év pedig a marxiz­mus másik két ágazatából ad fel­sőfokú ismereteket. A szakosított tanfolyam két éve után, majd a kiegészítő ágazatokból évente le­het államvizsgázni. A végzett hall­gatók diplomát kapnak. Az állam­­vizsga megszűnik, a végzett hall­gatók oklevele felsőfokú politikai végzettséget igazol. Szakosított tanfolyam A szakosított tanfolyam reform­ja most készül. A jelenlegi kettő, plusz kétszer egy év helyett a jövőben hároméves lesz a szako­sított tanfolyam és megszűnnek a kiegészítő szakok. A három év egy ágazatra korlátozódik, természete­sen a jelentkezők szabadon vá­laszthatnak a marxista—leninista tudományok három ága közül. Maga a szakosított tanfolyam sokkal újabb intézmény, mint a Marxizmus—Leninizmus Esti Egye­tem: 1961-ben indult először 91 hallgatóval. Jelenleg szakosítók és különböző kiegészítő tanfolyamok Budapesten és a legtöbb megyé­ben működnek, hallgatóik száma az 1977—78-as tanévben 18 500 volt. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem a pártoktatás része. Ami viszont a hallgatókat illeti: nagyjából egyharmad arányban vannak köztük párton kívüliek, a párttagság tehát nem előfeltétel. Hetenként egy kötelező foglal­kozás van. Mulasztást csak az or­vos vagy a munkahelyi pártszer­vezet igazolhat — még a gazda­sági vezető sem. A mulasztót utó­lag a tanárok beszámoltatják az anyagból, három-négy igazolt mu­lasztás után pedig megkérik, hogy inkább kagyja abba tanulmányait, ha nem tud rendszeresen eljárni a foglalkozásokra. Új szellemi központok További, de nem távoli tervek: minél kevésbé iskolássá, minél magasabb színvonalúvá fejleszteni az egyetemet, elsődleges céljává téve a szemléletformálást. Ennek megfelelően épül a hároméves alapképzésre a szakosító tanfo­lyam. A gyakorlattal, az ország fejlő­désével új és új elméleti kérdések vetődnek fel. Mindezzel lépést kell tartania az oktatásnak, elsősorban a marxista—leninista oktatásnak. A szakosító tanfolyamok adják je­lenleg — a Politikai Főiskola mel­lett, több tárgyból azzal azonos tananyaggal — a legmagasabb marxista műveltséget és felsőfokú politikai iskolai végzettséget. (Gya­kori, hogy azok a párt-, állami és gazdasági vezetők végzik a szako­sító tanfolyamokat, akiket éppen munkájuk fontossága miatt nem tudnak hosszabb időre nélkülözni beosztásukban.) Messze túlhaladta az első évek várakozásait a Marxizmus—Leni­nizmus Esti Egyetem fejlődése. Ezt mutatja, hogy a megyeszékhelye­ken kívül más városokban is, Bu­dapesten pedig a kerületekben meg kellett szervezni a kihelyezett ta­gozatokat. (Egyedül a fővárosban 18 ilyen tagozat működik.) Pedig — csakúgy, mint a többi egyete­men — tandíjat is kell fizetni: az általános tagozaton 170, a szakosí­tón 250 forintot egy évre. Kedvez­mény is ugyanannyi jár, mint más egyetemeken: a vizsgák előtti, ren­deletileg meghatározott tanulmá­nyi szabadság. Az évek folyamán százezrek vé­gezték el a Marxizmus—Leniniz­mus Esti Egyetem általános és szakosító tanfolyamait. A végzett hallgatók sok helyen időnként ösz­­szejönnek, megvitatják a munka közben felmerülő elméleti és gya­korlati kérdéseket. Számos megyé­ben az oktatási igazgatóságok a szellemi élet új központjaivá let­tek. S ebben nem kis részük van az esti egyetemeknek. VÁRKONYI ENDRE Oktatás Elmélet felsőfokon A legnépesebb egyetem Együtt a gyakorlattal ! ELŐADÁS A BUDAPESTI PÁRTFŐISKOLA 600 SZEMÉLYES NAGYTERMÉBEN Napi munkájuk mellett látják el a tanári teendőket 21 MAGYARORSZÁG ____ 1978/33

Next