Magyarország, 1979. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-11 / 45. szám
g Hódít a szauna Ház a tóparton is A júniusban gyűjtött „vihta” Magyarországon is terjed a szauna. Nemcsak a tatai Fényes fürdőbüszkélkedhet már vele, egyre több helyen építenek — finn mintára — gőzfürdőt: szállodákban, uszodákban, gyógyfürdőhelyeken.. Némelyik híven utánozza az északi mintát, másik — szegény ember vízzel főz — csak a lényeget, a gőzt tudja biztosítani a vendégnek. Nyugat-Európában valóságos, diadalutat járt be az utóbbi évtizedben a tisztálkodásnak és az egészségvédelemnek ez az ősi, de teljesen modernizált formája. Hirdetik a szaunaberendezéseket úton-útfélen, tehetős emberek villalakásukat, nyaralójukat szaunakamrával vagy szaunaszobával egészítik ki. Ha be van fűtve Egy régi finn közmondás szerint, ha a betegen nem segít a pálinka, a kátrány, vagy a szauna, akkor a betegség halálos. Valószínűleg a zord időjárásnak is része van abban, hogy a finn ember életében olyan fontossá vált a szauna. Házépítéskor mindig először ennek helyét jelölik ki. Ma már nem különálló épület, hanem rendszerint a házban a földszinten kap helyet. Volt idő, amikor a szaunába ment szülni az asszony. A fiú akkor vált férfivá, amikor már jól bírta a forró gőzfürdőt. Gyakran a halálos beteget idevitték meghalni ... Annak ellenére, hogy a finnek életének szerves tartozéka, még ma is bizonyos titokzatosság övezi. A bizalmas beszélgetések helye ez, de alkalmas a csöndes meditációkra is. Itt nem illik lármázni, kiabálni, s bár a fürdőzők meztelenek, az erotikához sincs semmi köze. Régi idők szokása szerint a vendéget a háziasszony fürdette meg, vagy legalábbis megmosta a hátát. Ez a szokás ma már nem él, tény azonban, hogyha a vendéget ezzel fogadják: „a szanuna be van fűtve”, akkor biztos lehet benne, hogy szívesen látott. A külföldre szakadt finn előbb-utóbb megépíti a szaunáját — az igazi otthon illúziójáért. (A háború alatt a finn katonák hordozható, összerakható tábori szaunát vittek magukkal, s ahol lehetett, fölszerelték.) Azok a ragyogó eredmények, amelyeket a finn sportolók az 1936-os, 1948-as olimpiákon elértek, világszerte a szauna felé irányították az edzők és sportszakemberek figyelmét. Kis füstölgő, gőzölgő különálló épületek voltak az első szaunák, s egyetlen szög fölhasználása nélkül készültek, durván meghántolt fenyőfából. Az egyhelyiséges épület egyik sarkában állt a kályha, tetején az izzásra váró kövekkel, átellenben többnyire lépcsőzetesen elhelyezett padokkal, ahová ültek vagy feküdtek a fürdőzők. Az idők folyamán vetkőző és zuhanyozó helyiségekkel bővültek a kis házacskák. Sokan még ma is esküsznek a fafűtéses kályhákra. Tény, hogy a fával fűtött szauna kellemesebb az elektromosnál. Lombos fával — elsősorban nyírfával — fűtötték és fűtik ma is ezeket, mert ez a fa nem kormozza be a szauna köveit. Az az igazi, amikor a szaunakályhát három órán keresztül fűtik, míg a helyiség hőmérséklete eléri a 60—70 fokot. Csak előfűtés után használják a szaunát. Minden személyre 2—3 dl vizet szánnak, illetve ennyi vizet öntenek az izzó kövekre. A szaunának természetesen úgy kell megépülnie, hogy a pára- és kőszi-lezetése megfeleljen a gyakori és erős igénybevételnek. A tető- és oldalfalakat hőálló lemezzel fedik. Belső burkolóanyagnak különlegesen kezelt fát használnak. (A fenyőt tartják legjobbnak, a nedvességet fölszívja és leadja.) A múlt század végéig építettek úgynevezett befelé füstölő szaunákat is. A füst kellemes illatú és baktériumölő hatása mellett a faburkolatot sötétbarnára-feketére festette. Nagyon gazdag emberek ma is megengedhetik maguknak a füstös szaunát. A gyakorlatban azonban az elektromos szaunák terjedtek el, könnyű kezelhetőségük miatt. Kő a lelke A kövek nem dísznek valók. A finnek szeretik a sötét színű, kerek bazaltköveket, amelyeket valamikor ki-ki magának gyűjtött a folyók partjáról. Azok a kövek voltak a legjobbak, amelyek kiállták — repedés nélkül — a téli fagyot és a rövid nyár melegét. Alkalmasságukról úgy győződtek meg, hogy izzásig hevítették, majd jéghideg vízzel leöntötték. Ha mindezt kibírta a bazalt, s felülete ép maradt, akkor a kályhára került. Nagyságuk 5—13 cm körüli. A nagyobbakat teszik alulra, a kisebbeket felülre. Az elektromos szaunában akövek, kicsinyek, mert kicsi a kályha is. A legfölső kövek hőmérséklete eléri a 300— 400 fokot is. A szaunázáshoz hozzá tartozik a nyírág, a „vihra”, amelyet rendszerint júniusban gyűjtenek. Kétfélét készítenek: egy rövid, sűrű lombú, kerek, és egy hosszabb, csapkodó típust. A nyírfanyalábot ügyesen kötegelték és leveleivel lefelé lógatva száraz, szellős, de nem napos helyen szárították. Az ilyen vita viszonylag hosszú ideig használható volt anélkül, hogy a leveleit lehullatta volna. A fehér nyírfa ágait használják ma is. A szaunázók oxigénigénye körülbelül 20 százalékkal magasabb, mint a szabad levegőin tartózkodóké. Óránként a hat-nyolcszori légcsere elengedhetetlen. A hétvégi házakban épített szaunában egykét szellőzőablakot is elhelyeznek. A finn fürdőben a cél a testet kellemes körülmények között izzadásra bírni. 3—10 perces izzadást fölváltja egy hűvös zuhany, vagy néhány perces úszás a közeli tóban. Télen a bátrabbak meghemperegnek a hóban, vagy léket vágnak a közeli tóban és regmártóznak a vízben. Persze, mindenkinek magának kell kialakítania azt a módszert, ami számára a leginkább megfelelő. A vérkeringés élénkítése miatt a langyos vízbe mártott nyírvessző nyalábbal is megcsapkodják magukat. Ennek a speciális fürdőnek van néhány szabálya. Ami a legfontosabb: nem szabad sajnálni rá az időt, ha nincs rá idő, inkább halassza máskorra az ember. Fejmagasságban ne legyen ahőmérséklet 80—90 foknál magasabb. Fokozatosan kell hozzászokni a szaunához, s itt nem szabad versenyezni, hogy ki bírja tovább. Szívbetegek, magas vérnyomásúak, csak módjával és orvosuk tudtával és beleegyezésével vegyék igénybe. Ha hidegről jön, az ember, szauna előtt föl kell melegednie. Utoljára maradjon a szaunát követő hűvös-hideg zuhany. Ezután az ember rendszerint nagyon éhes és szomjas lesz a só és vízveszteség miatt. Alkoholt inni szaunázás alatt szigorúan tilos, s utána is csak keveset, legföljebb egy pohár sört. Ajánlások, tilalmak Értékes balneoterápiás eszköz. Tudják és mégsem alkalmazzák, vagy csak elvétve. A rendszeresen szaunázó fizikai és szellemi teljesítőképessége egyaránt fokozódik. Fizikai munkások és sportolók felüdítése semmilyen más módon nem érhető el ilyen hatásosan. A túl sok szaunázás viszont fáradttá tesz, ezért a heti kétszeri untig elég. A finnek hetente egy-három alkalommal szaunáznak, de szombaton este mindig. A száraz szaunában (amikor a kövekre csak kevés vizet öntenek) erősebb az izzadás. A súlyveszteség elérheti az 1—1,5 kilogrammot is. Ezért fogyókúrázóknak is javasolják. Szauna után az ember valahogy könnyűnek érzi magát. Megszabadul az idegfeszültségektől, ezért egy-egy nehezebb nap után igen jó. Viszont túlságosan kimerülten sem szabad igénybe venni. Nem jó az sem, ha túl éhesen, vagy ellenkezőleg, telt gyomorral szaunálunk. Az orvosok szokták javasolni sérültek utókezelésénél is. Reumás megbetegedések esetében — ha az nem gyulladásos eredetű — szintén régen javasolják. A reumás beteg a hidegingerrel szemben túlérzékeny, a szaunázás ezen segít. Mivel a gőzfürdő a harántcsíkolt izomzat teljesítőképességét növeli, csökkenti a fáradtságot. Kedvezően befolyásolja a közérzetet. Álmatlansággal küszködőknek ez a legjobb természetes gyógyszere. Jól bevált ideges eredetű szív- és keringési panaszok, valamint érgörcs gyógyítására is. Neurotikusoknál is alkalmazzák megfelelő ránevelés után. Nem szabad szaunázni a terhesség harmadik hónapjától kezdve. A már említett magas vérnyomásban és szervi szívbajban szenvedőkön kívül kerüljék a szaunát a lázas betegek, az aktív tuberkulózisban szenvedők, azok, akik éppen menstruálnak és akiknek hipertireózisuk van. A szauna ellen nem lehet azt felhozni, hogy az edzésnek ez a módja a mi klímánk alatt fölösleges. Még ha elfogadjuk is azt, hogy drága megépítése és energiaigénye miatt nem való a kisfizetésűeknek, az egészségügyi intézményekben föltétlenül, de még a művelődési és sportközpontokban is helye van! (Különösen ott, ahol nincs uszoda vagy más fürdési lehetőség.) A kozmetika, a szépségápolás sem szűkülhet le az arcápolásra. A bőséges izzadás megnyitja a bőr pórusait, testszerte tisztítja a bőrt, de csak módjával, mert a sok gőz szárít, s így ráncosít is. Azt tartják, hogy szaunázás után két órával a legszebbek a nők. TAMÁS ENIKŐ FINN FALUSI SZAUNA Megszabadul az idegfeszültségektől MAGYANORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkesztőség: Budapest Vili., Gyulai P. u. 14. 1045 Telefon: 137-640. Telex: 22 6351 redmo. Postacím: Budapest, Pf. 634, 1396 Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő, GARDOS MIKLÓS h. főszerkesztő. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat, Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3. 1959 Telefon: 343-100, 336-130. Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC igazgató. 79.2310/2-45. Zrínyi Nyomda, Budapest F. u.: BOLGÁR IMRE vezérigazgató Index: 25 606 HU ISSN 0464-4956 1979. . " NOVEMBER