Magyarország, 1981. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-04 / 1. szám
rjj MAGYARORSZÁG olvasói gyakran fűznek megjegyzéseket, kiegészítéseket a lapunkban megjelent írásokhoz. Nem egy közülük nyelvhelyességi kérdéseket boncolgat, így történt ez karácsonyi kettős számunk megjelenése után is. Egyik olvasónk például arra hívta föl figyelmünket, hogy helytelen a sorozatoknál a (Folytatjuk) jelzést az aláírás elé tennünk. Az illető régi újságíró, sportújságíró, a harmincas években Debrecenből még a Bocskai mérkőzéseit tudósította. Mint írja, 1937-ben még a bécsi újságíró iskolán tanították, hogy aláírástól függetlenül a (Folytatjuk) zárja a cikket. Hasonlóképpen hibásnak tartja rajzaink alatt a „Kép szöveg nélkül” szöveget, hiszen, ha címet adunk a rajznak - márpedig az mindig van -, akkor nem beszélhetünk szövegnélküliségről. Tisztelettel bár, de ezekkel a kifogásokkal vitatkoznunk kell. Az ok a következő: a szokások és a szabályok országonként, sőt laponként is változnak. És van változás időben is. Megváltoztak a helyesírási szabályok és megváltozott a szemlélet is. A lapunk által követett gyakorlat nem egyedülálló, általános gyakorlat, hogy a cikk írójának neve a (Folytatjuk) szó után kerül, ráadásul a zárójeles szöveg után pontot is teszünk, mert mondatértékű. Hasonlóképpen nem egyedülálló, hogy a címmel ellátott rajz alá a „Kép szöveg nélkül" megjegyzés kerül. Értelmezésünk szerint ez annyit tesz, hogy egyéb szöveg nincsen. Változott a megítélés a kapufát illetően is. A mai nyelvben a kapufa a két, földbe ásott oszlopot és az összekötő lécet is jelenti - bár az Akadémia állásfoglalása a harmincas években ettől eltért. Ugyancsak változás a megszokotthoz képest, hogy a gönci prédikátor, Károli Gáspár nevét nem Károlinak írtuk, ahogyan erre még szerkesztőségünk munkatársai is emlékeznek a saját érettségijük idejéből. Az Irodalmi lexikon szerint „nem indokolt a Károli írásmód, maga is Carolinak írta”. Mi ezzel nem vitatkozunk, a vizsolyi biblia hasonmáskiadásának szerkesztői is a Károlyi írásmódot használják, de a legutóbbi bibliakiadások között (például 1973) szerepel a Károli írás is, sőt az Énekek éneke című válogatásban is ez a hagyományos írásmód található meg. Egységről tehát szó sincs. Érdekes kiegészítést küldött a Titanic sorozathoz karácsonyi cikkünk szerzője. Dr. Lengyel Árpádról közli, hogy 1866. március 19-én született Pilismaróton. Orvossá 1909. október 10-én avatták. 1905 novemberétől, egyetemi hallgatóként a mentőknél dolgozott, 1927-től a mentők főorvosa. Az első világháború alatt a tüzérségnél volt katonaorvos. 1919. március 25-én nősült, felesége Berger Mária. Egy lánya született, I Anna. 1940. szeptember 8-án hunyt el. Katonai és egyéb kitüntetései mellett a Budapesti önkéntes Mentőegyesület is számos alkalommal tüntette ki. Álláspontunk önbizalom A jövőnket terveztük az elmúlt hetekben a közélet sok sok fórumán. A szakértők műhelymunkáját a VI. ötéves terv irányelveinek széles körű társadalmi vitája követte, majd a párt központi bizottsága fejtette ki elképzeléseit. A tervezeten élénken dolgoztak a parlamenti bizottságok, míg a múlt év végén az országgyűlés megalkotta a következő öt esztendő gazdálkodásának törvényét. Ez az alapos, sokrétű és széles társadalmi ellenőrzés alá vont tervező munka a biztosítéka annak, hogy a következő öt évre előrevetített jövőkép reális. S ez nem kis dolog. A parlamentben is szóba hozták, hogy napjainkban a világ feszültségektől terhes, és nem szűkölködik váratlan fordulatokban sem. Nehéz tehát az események alakulását olykor akár csak hetekre, hónapokra is előre látni, még nehezebb több évre megbízható előrejelzést készíteni. S mi mégis úgy léptünk be az új esztendőbe, hogy bízunk fél évtizedre szóló terveink megvalósulásában. Ez az önbizalom mindenekelőtt abból táplálkozik, hogy a magunk elé tűzött célok összhangban vannak a legszélesebb nemzeti érdekekkel, nem illúzió tehát azt várni, hogy valóra váltásukat is alkotó nemzeti összefogás segíti. Vagyis a társadalom tehetsége, szorgalma, eredményes munkája az önbizalom legfőbb forrása. Ez a forrás most mintha gazdagabban buzogna, vagyis megszűnőben van az utóbbi időben tapasztalt bizonytalanság: a nehezebb belső és külső feltételek nem kárhoztatnak-e bennünket egy helyben topogásra? A párt és a kormány nyíltan feltárta közvéleményünk előtt a valóságos — cseppet sem könnyű — helyzetet, s vázolta a gondjainkból kivezető utat. A lakosság nemcsak megértette ezt, hanem — mint az elmúlt két év eseményei és eredményei bizonyítják — vállalta és teljesítette a nehezebb feladatokat. S ha még érezhető is a jövőt féltő aggodalom, annyit már minden tájékozott ember elismer: van erőnk, tartalékunk, eszközünk arra, hogy a sokkal szigorúbb útjelzők között se legyünk kiszolgáltatva a viszontagságoknak, hanem előrehaladhassunk a kívánt irányba és módon, az útviszonyoknak megfelelő sebességgel. Önbizalmat ad tehát az is, amit már elértünk. S minthogy az V. ötéves terv időszakának második felében ki kellett igazítanunk gazdasági fejlődésünk főbb irányzatait, valamint az egész tervszakaszban kedvezőtlen volt a külgazdasági helyzet, különösen imponálóak az eredmények, értékesek a tapasztalatok. Ma mégiscsak 20 százalékkal több a nemzeti jövedelmünk, mint öt évvel ezelőtt, s ez idő alatt az ipar 18—19, a mezőgazdaság 13 százalékkal növelte termelését. S meg tudtuk indítani az elengedhetetlen átalakulást: mérséklődtek a beruházások, gyorsan növekedett a kivitel, csökkent a behozatal, vagyis ma kisebb hiánnyal küzd a külkereskedelem, mint az elmúlt években. Mindez, persze, korántsem lehet semmiféle elbizakodottság alapja, hiszen gondok mindmáig jócskán vannak. A beruházásokkal éppúgy, mint a behozatallal. Ám a tendencia biztató: a változások arról tanúskodnak, hogy körültekintőbb, fegyelmezettebb, gondosabb munkával eredményesen szembe lehet szállni mindazzal, ami fejlődésünk útjában áll. Növeli önbizalmunkat, hogy lehetőségeinket megsokszorozza a nemzetközi munkamegosztásban kialakult széles körű részvételünk. Jogos persze a kérdés: vállaljuk-e azokat a nehézségeket, amelyek ma jellemzik az országok és országcsoportok közötti kapcsolatokat? A válasz egyértelmű igen, amihez a Tervhivatal elnöke a parlamentben hozzátette: „Ez a részvétel számunkra hosszú távon nemcsak elkerülhetetlen, hanem előnyös és politikánk lényegéből fakad, abból a törekvésünkből, hogy fenntartsuk és bővítsük a nemzetek közötti békés kapcsolatokat.”. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából természetesen a szocialista országokkal és különösen a Szovjetunióval való együttműködés meghatározóan fontos. Ezt egyetlen példával illusztrálhatjuk. A szovjet import több mint 70 százaléka a következő 5 évben is abból áll majd, amiből sehol se dúskálnak a világban, de számunkra létfontosságú dolog: energiából, energiahordozókból és alapanyagokból. Nagy szó, hogy a KGST tagországokkal befejezett tervegyeztető tárgyalások teljes külkereskedelmi kapcsolatainknak mintegy a felét alapozzák meg. A korszerű gépek és berendezések, bizonyos alapanyagok, félkész termékek és alkatrészek egy részét viszont nem szocialista országokban szerezzük be. Nyilván ezekben a viszonylatokban is gyorsabban kell növelnünk kivitelünket, mint a behozatalt, hogy egyensúlyi helyzetünket érdemben javíthassuk. Tervünk — törvény; már 1981-ben járunk, nekilendültünk, hogy egyszerre tegyünk eleget az intenzív gazdálkodás és a világgazdasági helyzet támasztotta követelményeknek. S eközben szeretnénk azon a színvonalon élni, amelyen eddig, sőt — ha lehet — javítani életkörülményeinken. Nem sok ország van a világon, amely ilyen programot tűzhet maga elé. Nekünk sem ígér könynyű munkát, gondtalan életet. Mégis megvalósítható: bízunk magunkban, egymásban,közös erőfeszítéseinkben. v J A I I MAGYARORSZÁG szerkesztőségének belső munkatársai: Veszprémi Miklós (olvasószerkesztő) Gömöri Endre (nemzetközi politika) Dr. Novobáczky Sándor (belpolitika) Nyárády Gábor (tudomány) Bános Tibor (kultúra) Várkonyi Endre (főmunkatárs; levelezés) Alaksza Tamás (tördelőszerkesztő; „Öt világrész száz lapjából") Bedecs Éva (nő- és családrovat) Oltványi Tamás (ifjúságpolitika; spor) Lapunk külföldi munkatársai, a Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítói: Baracs Dénes (Párizs) Bokor Pál (Washington) Éliás Béla (Peking) Flesch István (Tokió) Fort Péter (Havanna) Kelemen István (Varsó) Kis Csaba (Moszkva) Kocsis Tamás (Berlin) László Balázs (London) Lehel Miklós (Madrid) Márkus Gyula (Belgrád) Oltványi Ottó (Bukarest) Dr. Pék Miklós (Szófia) Polgár Dénes (Brüsszel) Sándor István (Bonn) Sebestyén Tibor (Prága) Dr. Simó Endre (Róma) E számunk képeit az MTI fotó, az MTI külföldi képszolgálata, valamint Urbán Tamás (32. oldal) készítette. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI Budapest V., József nádor tér 1., 1900) személyesen, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda, Budapest 1900. A lap előfizetési díja egy hónapra 20,- Ft, negyed évre 60,- Ft, fél évre 120,- Ft, egész évre 240,- Ft. Lapunk a Szovjetunióban, az NDK- ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban a helyi postahivatalokban rendelhető meg. Külföldi terjesztőnk a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat (H-1389 Budapest, Postafiók 149.) Lapunk a következő címeken rendelhető meg: ANGLIA: The Danubia Book Company, 56 Chatsworth Road, London NW2 4DD; AUSTRALIA: Cosmos Book And Record Shop, 145 Ackland St. Kilda Vic. 3182; Globe and Co. 694-696 George St. Sydney, NSW 2000; AUSTRIA: LIBRO-DISCO Ungarische Bücher und Schallplatten aus Wien, Domgasse 8, A—1010 Wien; BELGIUM: „Du Mond Entier" S. A. Rue du Midi 162, B-1000 Bruxelles; BRAZÍLIA: Livraria D. Landy Ltda. Rua 7 de Abril, 01000 Sao Paulo; CANADA: Délibáb Film and Record Studio 19. Prince Arthur Street West Montreal P. Q. H2X 154; Pannónia Books P. O. Box 1017, Postal Station „B" Toronto, Ont. M5T 2T8; Hungarian Ikka and Travel Service 1234 Granville Street, Vancouver 2, B. C. V6Z IM; DANI A: Hunnia Books and Music, Norrebrogade 182 I. tv. Kobenhavn; NSZK: Újváry—Griff Titurelstr. 2, 8000 München 81; Kubon und Sagner 8000 München 34, Postfach 68; Musica Hungarica RUmannstr. 4, 8 München 40; FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa, Keskuskatu 2, SF 00100 Helsinki 10; FRANCIAORSZÁG: Societe Balaton 12, Rue de la Grange-Bateliere 75009; HOLLANDIA: Club Qualiton, Prinsenstraat 26, Amsterdam; IZRAEL: Hadash kölcsönkönyvtár, Nesz Ciona u. 4. Tel Aviv; Gondos Sándor, Haifa, Herzl 10, Beth Hakranot; NORVÉGIA: A/S Narvesens Litteratur Tjeneste, P. O. Box 6140 Etterstad,#Oslo 6; SVÉDORSZÁG: Almqvist and Wiksell Förlag P. O. Box. 62, S—101 20 Stockholm; USA: Center of Hungarian Literature 4418 16th Avenue Brooklyn, N. Y. 11204; Mr. Sándor Püski c/o Corvin 1590 2nd Avenue New York N. Y. 10028; VENEZUELA: Louis Tarcsay, Calle Iglesia Ed Villoria Apt 21, 105. C. 24, Caracas; YUGOSLAVIA: Forum, Vojvode Misica broj 1. 21000 Novi Sad. Amennyiben a megrendelés a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalatnál (H-1389 Budapest, Pf. 149) történik, az előfizetési díj átutalható a Magyar Nemzeti Bankhoz (H-1850 Budapest), a KULTÚRA 024/7 számú számlájára. ------------------------------------------