Magyarország, 1981. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1981-06-14 / 24. szám
Nyelvhelyességről, iskoláról, színházról és egyéb, a művelődéssel összefüggő kérdésekről szólnak az alábbi levelek. „Lapjuk 1981/19. számában, a »Nyelvtudomány« felcímű cikkben ez olvasható: »De azért ne szépítsük a dolgot: nem egy neves író csakugyan nem volt tisztában a helyesírással.« A szerző Mikes Kelemen Törökországi leveleiből idéz példákat: »Constantinápolyban Groff P ... E ... írott levelei«; »jó egészsége volna«; »láttya kéd, még sz. péter is megijedet volt«. Petőfi: Rózsavölgyi halálára című költeményében is van két meghökkentő sor: »Kezd el újra, kezd el azt az ötvenet...« Azt is írja a szerző, hogy Arany sem volt tévedhetetlen. Nem számol azonban a cikkíró azzal, hogy első helyesírási szabályzatunk 1832-ben jelent meg. Ezt tehát Mikes Kelemen (1690—1761) akkor sem ismerhette volna, ha Erdélyben él, nem pedig Rodostóban. Első szabályzatunk egyébként sokban különbözött mai helyesírásunktól. Petőfi diákkorában sem taníthatták minden kisiskolában az akadémiai helyesírást. Már csak azért sem, mert a felső osztályokban a latin volt az egyik fő tantárgy, másrészt meg, mert a tanítómesterek sem ismerték akkor az újnak számító írásegységesítő törekvést. Aranynak a saját korában igaza volt, de jós ő sem lehetett. Alig hiszem, hogy tévedhetetlennek tartotta volna magát. Ma is még az Aranytól védett kiejtés szerint skandáljuk Vörösmarty hexametereit: »... hol vagyon, aki (kiejtésben: akki) merész ajakát hadi dalnak eresztvén a riadó (kiejtve: az riadó) vak mélységet fölverje szavával.«” DR. KÁLMÁN BÉLA, DEBRECEN „Valóban szinte egyszerre járt el színházépületeink fölött az idő — egy-két épületet leszámítva —, mint ezt lapjuk 1981/18. számának cikkírója megállapítja. A szegedi színházat az 1879-es árvíz utáni városrekonstrukció során tervezte Fellner és Helmer. Ez a két rutinos bécsi színháztervező Hamburgtól Odesszáig szinte egész Európát végigtervezte színházakkal és hangversenytermekkel. Közel ötven épület el is készült, az akkori Magyarország területére ebből tizenegy jutott. A szegedi színházat 1883-ra felépítették, de 1885-ben leégett. Igen gyorsan újjáépítették, 1886 őszén már játszottak benne. Ennek külseje reneszánsz, belseje nehézkes barokk volt. Korabeli feljegyzések szerint 52 páholy, 346 zártszék, 270 ülőhely volt benne, további 1500-an fértek el a karzaton. A második megnyitón Csiky Gergely Prológját Nagy Ibolya, a Nemzeti Színház tagja szavalta, majd Aradi Gerő színtársulatának tagjai három egyfelvonásost adtak elő. Ez volt Szeged második állandó társulata, az első Nagy Vince igazgatása alatt játszott az 1883-as megnyitás után.” DR. BÁTYAI JENŐ, SZEGED „Az 1981/20. számban, a Széchényi Könyvtárról szóló cikkben többek között arról is írtak, hogy gyorsmásoló gépek segítik majd a könyvtári munkát. Jó lenne, ha az olvasó munkáját is megkönnyítenéka gyorsmásoló gépek. A könyvtárak anyagának egy része csak helyben olvasható. Ha ezekben találok olyasmit, amire később is szükségem lesz, kénytelen vagyok leírással, lerajzolással tölteni az időt. Másolási szolgáltatás ugyanis csak az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központban van, sajnos annak is hosszú az átfutási ideje. Ma már nem drágák a külföldi másológépek, sőt létezik magyar gyártmányú is, valószínű tehát, hogy ilyenek beszerzése nem okozhat különösebb nehézséget.” GERGELY JÓZSEF, BUDAPEST „A Magyarország 1981/20. számában megjelent »Barcsay-jubileum« című cikkükkel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy néhány évig én is jártam a Madáchba, ma is szeretettel és hálával gondolok történelemtanárunkra, Magyar Samura, aki történelmi évszám-versenyt rendezett osztályában. Ennek köszönhetem, hogy ma, ötvenöt év után is, jobban ismerem a magyar- és világtörténelem fontos eseményeinek évszámait, mint a mai érettségizők, akik néha évszázadokat tévednek és nem látják a különböző korok történelmi összefüggéseit. Úttörő volt a Madách Gimnázium abban is, hogy már 1924- ben megrendezte a mai Futapest ősét. A III. és IV. osztályosok részére kötelező volt az iskolától kiindulva Zuglóig és vissza gyalog vagy futásban két órán belül megtenni az utat. Középiskolai futballdöntő ritkán zajlott le a Madách Gimnázium diákjai nélkül. Többek között onnan került ki Aknai János, az Újpest és Kemény Tibor, a Ferencváros válogatott futballistája. Pedig a harcsaysták csak a szűk Almássy téren rúghatták a rongylabdát, más futballozási lehetőség nem volt.” FODOR LÁSZLÓ, SZÉKESFEHÉRVÁR „Szeretnék hozzászólni a lapjuk 1981/18. számában megjelent »Fehér Ház: a Szalon« című cikkhez. Thomas Mann 1935-ös washingtoni látogatásakor naplójában semmiféle megjegyzést nem tett a megtekintett szalonokra vonatkozóan. Az idézett mondat az elnöki fogadás utánra vonatkozik: »Gyalog egy kávéházba, ahol nagy élvezettel sört ittunk«. Mann látogatása idején ugyanis rekkenő hőség volt Washingtonban. A naplójegyzetben nincs szó az elnök feleségének »könnyed tapsáról«, csupán arról, hogy a First Lady jelt adott a búcsúzásra.” DÉVAINÉ ALTHEDINA: DREZDA „Érdeklődéssel olvastam lapjuk 1981/18. számában a »Fehér Ház: a Szalon« című cikküket. Az ott említett Clement E. Conger, az Egyesült Államok külügyminisztériumának és a Fehér Háznak kurátora két évtized alatt az USA két nagy nemzeti gyűjteményét hozta létre az amerikai kultúra jellegzetes díszítő és iparművészeti tárgyaiból. Az első, amihez 1960- ban kezdett hozzá, a külügyminisztérium legfelső emeletén kilenc diplomáciai fogadóterem berendezése volt. Itt találkoznak a világ Washingtonba látogató vezető személyiségei, de a termek a nyilvánosság számára is nyitva állnak. Conger a hatvanas években a külügyminisztérium diplomáciai rendezvényeire felügyelő protokollfőnök helyettese volt. 1969-ben Nixon elnök átköltöztette Congert a Fehér Házba, azóta munkaidejét fele-fele arányban megosztva ügyködik a külügyminisztériumi szalonok és a Fehér Ház berendezésének csinosításán. Eredményesen fáradozik az amerikai kultúra értékeinek mentésén, miközben ő maga negyven éve épült alexandriai házát — angol régiségekkel bútorozta be.” VARGA J. ADÁM, BUDAPEST „Hosszú ideje nem írtam önöknek, mostani levelem megírásához az indítékot dr. Lakatos Györgynek, az 1981/18. számban megjelent hozzászólása adta. Levélírójuk téved, mert a bevett és elismert vallásokról nem az 1894— 95-ös törvények, hanem az 1895. évi XLIII. tc. intézkedik. Ez a törvény — a vallásszabadság alaptörvénye — a dr. Lakatos által említett hét helyett nyolc bevett vallást említ. A nyolcadik az izraelita vallás volt. Elismert vallás a baptista és a mohamedán volt. Bevett vallássá nyilvánítás törvényhozási úton történt, elismert vallássá nyilvánítás pedig miniszteri rendelet útján.” TÓTH ISTVÁN, SITKE „Lapjukban az »Óda« című cikk Thomas Mann magyar vonatkozásaival foglalkozott. Ehhez fűzöm megjegyzéseimet: alighanem ama nagyon kevesek közé tartozom — 81 éves vagyok —, akik még elmondhatják, hogy jelen voltak Thomas Mann-nak 1922 januárjában a Zeneakadémián tartott felolvasásánál, amikor a Varázshegyből adott elő részleteket. Zsúfolt terem volt, lelkes közönség — hadd tegyem hozzá: az a művelt közönség, amely a Buddenbrook óta szegődött a Mann-rajongók sorába. De az előadás hatása vegyes volt. Thomas Mann szikár, tanáros alakja és színtelen előadó modora, fakó torokhangja nem tudta magával ragadni a közönséget. És mégis sikere volt, mert a Varázshegy felolvasott részletei elvegyülve a Buddenbrooknak olvasóiba vésett lenyűgöző emlékeivel, valamint Thomas Mann-nak már kiterebélyesedett írói hírével, elhomályosították az egyhangú, színtelen felolvasás diszharmonikus hatását. Más: a Hungária Szálloda a mai Intercontinental északi felének helyén állt az Első Magyar Biztosító épülete mellett, amely a Vigadó térig zárta le a Hungária—Bristol—Carlton szállodasort. Tehát nem a »ma épülő« új szállodák helyén.” VARANNAI AUREL, BUDAPEST „Ezúton reagálok az általam nagyra becsült lapjuk 1981/16. számában megjelent vívócikkre. Téves az a megállapítás, hogy a magyar vívósport 1972-ben mutatott először válságjeleket, hiszen közel tíz év elteltével ekkor viszszaszerezte a sportág világelsőségét: a müncheni olimpia Nemzetek Nagydíjában 2 arany-, 4 ezüst-, két bronzéremmel. Helytelen az is, hogy 1977—78 példátlan mélypontot jelent a sportág életében. 1977- ben például 29 olimpiai pontnak megfelelőt és egy aranyérmet. 1978- ban igaz csupán 18 pontnyit, de két aranyat gyűjtöttünk a világbajnokságon. Az ötvenes évekre vonatkozó megállapítások is tévedésen alapulnak, ekkor ugyanis Bay Béla vezetésével éppen a szovjet vívóknak adtunk óriási segítséget. Egyébként 1950-ben három világbajnoki arany, 1955-ben pedig — megdönthetetlennek látszó csúcs — öt aranyérem a magyar vívósport termése. »Női tőrben ... az új szakvezetés rosszul felkészített keretet vett át« — olvasható a cikkben. »Új megvilágításba« helyezi ez a tényeket, hiszen eszerint Szőcs Bertalan edző rosszul felkészített csapatot adott át — Szőcs Bertalannak. Ha valaki nem tudná, több mint 12 éve ő a női csapat fegyvernemi edzője .. GABOR TAMÁS, BUDAPEST „Az 1981/17. számban, a »100 év Vöröskereszt« című cikkben azt írják: »Száz év alig több, mint egy emberöltő...« Arany János a Toldi bevezetőjében »majd’ kilenc-tíz emberöltő régiségben« idézi vissza Toldi Miklós képét. Márpedig Arany János előtt kilenc-tíz évszázaddal még nem élt magyarság ezen a területen. Egy emberöltő egy-egy nemzedék kifejlődéséhez szükséges idő, ami lehet 25—35 év, de semmi esetre sem 100. A Toldi esetében ez a XVI. század elejét jelenti.” PODANI JÁNOS: BUDAPEST magyarorszag 1981/24 Budapest 62, Pf. 634, 1396 Levelek a kultúráról Thomas Mann-emlékek Szegedi színháztörténet A SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR VÁRBELI FŐBEJÁRATA Gyorsmásoló gépek segítik a munkát