Magyarország, 1981. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1981-11-01 / 44. szám
Egészségvédelem A szauna lépcsőin Finn fürdők és szokások Nálunk is divatba jött ! A legtöbb nyelv a szauna szót változatlan (finn) formájában vette át. (Legfeljebb egyes nyelvekkel kapcsolatban vitatkoznak azon, hogy nőnemű vagy hímnemű-e.) A finnek gyakran bosszankodnak, ha azt tapasztalják, hogy a szauna fogalmát hazájukon túl félreértik, vagy félremagyarázzák, esetleg tudatosan félrevezetésre használják fel. Nyugaton például szaunaként reklámoznak hordó alakú izzasztókamrákat, fogyasztómellényeket is. Nyugat-európai és amerikai nagyvárosokban nemegyszer látható szauna feliratú tábla homályos rendeltetésű masszázsklubok ajtaján. A finnek szerint mindez a valódi szaunák jó hírét rontja vagy legalábbis ronthatja. Tóparton, pincében A szaunakrónika történetírói szerint az izzasztó fürdők évezredeken keresztül hozzá tartoztak a különböző népek kultúrájához. A szauna típusú intézetek csaknem mindenütt működtek a középkori Európában, de az újkor beköszöntével sorra megszűntek. Eltűnésük okát az erkölcsök romlásában és a nemi betegségek gyors terjedésében látták a szaunaszakértőik. A finn szaunához ezek a negatív jelenségek sohasem tapadtak, két évezredes fennállása alatt szülőhazájában változatlan formában és tartalommal öröklődött át az utókorra. A szaunaépületek változtak és modernizálódtak, a fürdés módja azonban csaknem teljesen változatlan maradt. A legkezdetlegesebb szauna földbe vájt gödör volt, amelynek sarkába nagy halom követ helyeztek. Ezeket aztán felhevítették, majd vizet locsoltak rájuk, hogy ezáltal gőzt fejlesszenek és elősegítsék az izzadást. A szaunát viszonylag régóta használták tisztálkodásra is. A finn szauna alaptípusa négyszögletű gerendaépület, amelyben földes padló és nyitott tűzhely volt. A tűzhely füstje a szauna belsejébe távozott, ahonnan aztán fürdés előtt a szabadba eresztették. Ilyen típusú „füstös szaunákat” ma is használnak a finn falvakban, tavak partján. Tudni kell, hogy a higiéniai célokon túl a finnek magán- és társadalmi életében a szauna központi szerepet játszott: odajárnak felüdülni, pihenni. Vidéken a gyerekek régen a szaunában születtek és a szaunában végeztek korábban számtalan házi munkát, füstölték a húsokat, szárították a lent. A lakosság mozgása, költözése következtében a szauna is bekerült a városokba, kezdetben a régi építési hagyománynak megfelelően a bérházak udvari épületeként, később pedig a szaunatűzhely fűtési technológiájának fejlődése következtében — az emeletes házak pincéjébe vagy padlására. Aztán már szaunákat létesítettek a szállodákban, motelekben, uszodákban is. Legújabban a legtöbb sorházban valamennyi lakást ellátják szaunával, és sok vállalat, intézmény is tart fenn saját szaunát. A nyaraló finnek még a sátorba vagy csónakba is visznek magukkal hordozható szaunafürdőt. Vigyázat! Utánozzák! A szauna hagyományosan gőzkamrából, mosakodóhelyiségből és öltözőből áll. Ez utóbbi a nyári szaunákból és a kis méretű fürdőkből hiányzik. Bérházak lakásaiban a fürdőszoba a szauna mosakodóhelyiségeként is szolgál. Építőanyagként eredetileg északi fenyőfajtákat — erdei vagy lucfenyőt — használnak, padlódeszkának viszont a lucfenyő vagy nyírfa a legmegfelelőbb. A szauna fala lehet gerenda- vagy deszkaborítású, de a gőzkamrát mindenütt festetlen fával kell burkolni. A gőzkamra és a mosakodóhelyiség padlója általában beton, de hasznos, ha ezt fából készült rostéllyal borítják. A különféle szaunák felszereltsége természetesen erősen különbözhet. A szauna szíve és hőközpontja a tűzhely. Vidéken fával fűtöttet használnak, városi körülmények között elektromos kályhát építenek be. A tűzhely tetején elegendő követ kell felhalmozni, hogy a vízzel locsolva gőzt fejlesszen és megfelelően nedvessé tegye a kamra levegőjét. (A finnek szerint az a megoldás, amit néha külföldön újabban alkalmaznak, hogy a gőzkamrában padlószőnyeget alkalmaznak és kő nélkül fejlesztenek gőzt — megcsúfolása az eredeti szaunának, nem is érdemli meg ezt az elnevezést.) A valódi finn szaunában a levegő hőmérséklete a fürdőzők fejmagasságában 80—100 Celsius-fok és fontos, hogy a légnedvesség megfelelő legyen. (Szakszerűen meghatározva egy köbméterre 40—70 gramm vízgőz jusson.) A tapasztalt szaunázók megjegyzik, hogy a szaunázás egyéni élmény, nem az a feladat, hogy a merev szabályokat bárki betartsa, hiszen mindenki saját bőrén és légzőszervein érzi, megfelelő-e a hőfok és a levegő páratartalma. A szauna fontos tartozéka a szaunaseprő, nyalábba kötött leveles nyírfagally. Ha ezzel könnyedén csapkodjuk magunkat, meggyorsíthatjuk az izzadást, és kellemes illat lesz körülöttünk. Finnországban a szaunának sohasem volt státusszimbólum jellege. Ezt — egyebek között — az is bizonyítja, hogy az országban a négy és fél millió lakos számára több mint egymillió szauna létezik. A finn ember átlagosan egyszer-kétszer szaunázik hetente, nyaralás idején naponta. A hatvanas évek végén hozzánk is elért a szaunadivat. A Fővárosi Fürdőigazgatóság néhány nyilvános strandhoz (Széchenyi, Csillaghegyi, Dandár utcai) tartozó részlegében szaunaszerű fürdőzésre teremtett lehetőségeket. (A „szerű” meghatározást megköveteli az igazság, mert ezek „istenigazában” nem szaunák, inkább csak „hevülésre” adnak módot.) Népszerűségük mégis gyorsan nőtt: a Széchenyi, fürdőben például a napi háromezer fürdőzőből legalább kétezren igénybe veszik a szaunát is. Ugyanakkor az egyetlen helyen, a Király fürdőben, ahol valódi szaunázásra van lehetőség, kevés a vendég, igaz, hogy ott külön kell fizetni ezért az élvezetért. — A magyar fürdőkultúrába — mondja Horváth József, a fürdőigazgatóság műszaki-gazdasági tanácsadója — még nem épült be a szauna. Ráadásul az igazi finn szauna speciális technológiát igényel, ami igen költséges. A szaunát intézményesen nálunk inkább néhány sportlétesítményben, a szállodaipar új központjaiban és speciális gyógyfürdőkben tartanak fent. Közben a szauna megkezdte hódítását a közép-európai magánházépítők között is. A Német Szövetségi Köztársaságban például — a négyezer nyilvános szauna mellett — nyolcvanezer magánlakásban van már külön épített szauna. Nálunk egyelőre inkább a külföldi kiküldetésből hazatérők hoznak magukkal drágán vásárolt, házi szaunát. A tervek szerint a ráckevei Aranykalász Mgtsz melléküzemága kezd hozzá nyugatnémet licenc alapján a szauna szívének, a kályháknak a gyártásához. Nehezíti a feladatot, hogy szigorú szabványelőírásoknak kell megfelelni. Mindenesetre többszörösen veszélyes a szaunabarkácsolás, mert fürdőzés közben az elektromosságtól kezdve az egészségügyi kívánalmakig sokféle — jogos — követelménynek kell eleget tenni. Szaunaszabályok A magán- és nyilvános szaunákat igénybe vevők számára befejezésül álljon itt a Finn Szauna Társaság ajánlásának néhány figyelemreméltó megállapítása: A szaunában ruhánkkal együtt a kapkodást és a sietséget is vessük le! A szaunázáshoz időre van szükség. Szaunázás után a könnyű, enyhén sós harapnivaló jobban esik mint az édes ételek. Italként szaunázás után gyümölcslevet vagy sört fogyasszunk, mert a nehéz ételek és erős italok rontják a közérzetet. A szaunában kerüljük a virtuskodást a forró gőzzel. Szívbeteg és akiknek magas a vérnyomása, kerüljék a nagy hőmérséklet-változást és a hideg vizet a forró gőz után! Az sem véletlen, hogy a szaunaszabályok között ilyen figyelmeztetés is olvasható: „Gondoljunk másokra is! Azokra, akikkel együtt fürdünk — ne zavarjuk őket hangoskodással, engedjük élvezni a szauna nyújtotta nyugalmat — és ne feledkezzünk meg azokról, akik utánunk jönnek fürdeni, óvjuk a berendezést és tisztán hagyjuk ott az ülő- és fekvőhelyeket !” Érdekes, hogy ezeket a szokásos kérdéseket mindenki komolyan veszi. Figyelemre méltó, hogy a hazai szaunák is tisztábbak, mint a fürdők más részei. PÁLOS MIKLÓS Zweigwerk West Meissnerstr 17 4190 Kim« W 02821/26031 Saunabau GmbH & Co. Medizinische Technik Zweigwerk Nord Am Buschtetd 10/2 3043 Schneverdingen Tel 05193/1027 Schweit 042/214550 Österreich 02 22/55 816< 05335/23 30 SZAUNAHIRDETÉS A DER SPIEGELBŐL Az NSZK-ban nyolcvanezer magánlakásban van szauna Energiequelle Klafs-Sauna JHWMj| jnref *N*än< itt 64 1% 26-29 hí hJBhhH UHF Übrig***'- Klafs isi ganz in ihrer Nähe. Stammhaus Klafs-: M70 Schwab. Ha8 fei. 07 91/510 26-29 MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkesztőség: Budapest Vill., Gyulai P. u. 14. 1085 Telefon: 137-660. Telex: 22 6351 redmo. Postacím: Budapest, Pf. 634. 1396 Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő. GARDOS MIKLÓS h. főszerkesztő. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat, Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3. 1959 Telefon: 343-100, 336-130. Felelős kiadó: TILL IMRE igazgató 81.2310/2—44. — Zrínyi Nyomda, Budapest F. v.: VÁGÓ SÁNDORNÉ vezérigazgató Index: 25 606 HU ISSN 0464-4956 1981. NOVEMBER