Magyarország, 1982. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-07 / 6. szám
Rajzfilm Sikeres évek A meséktől a fantasztikumig Klasszikusok új feldolgozásban A magyar filmgyártás sajátos, töretlenül fölfelé ívelő, sikeres területe a rajzfilm vagy korszerűbb s a műfajt is jobban meghatározó elnevezéssel: az animációs film. A Pannónia Animációs és Rajzfilmstúdió nemcsak művészi eredményekben gazdag esztendőket tudhat maga mögött (1981-ben Oscar-díjas Rofusz Ferenc „A légy”, a cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Arany Pálmás Vajda Béla „Moto Perpetuo” című műve), de az egész estét betöltő két rajzjátékfilm, Jankovics Marcell „Fehérlófia” és a kedves Jókafiról szóló „Vuk” (Fekete István írta, Dargay Attila rendezte) minden korábbi mozinézőcsúcsot megdöntő sikerét is. A „Vuk”-ot decemberben Budapesten egyetlen hónap alatt száznegyvenezer gyerek és felnőtt látta. Keresik az újat A hatvanas évek elejétől a világ rajzfilmtermésében mind jelentősebb szerephez jutó Pannónia Stúdió jól elkülöníthető irányzatokkal, a különféle animációs filmek egész sorával jelentkezett. Megőrizte az eredeti rajzfilmtípust rendkívül leegyszerűsített, stilizált grafikai formában, jobbára karakterisztikus célzattal. Ugyanakkor kiterebélyesedett a valóban animációsnak nevezhető ágazat, vagyis a rajzok mellett mind gyakrabban alkalmazzák a legkülönfélébb lehetőségeket, köztük a kollázstechnikát, a fotókivágásokat, a festményeket stb. A rajzos megjelenítést hangfelvételekkel, kommentárokkal kísérik. A hagyományos bábokkal készített filmek mellett megjelentek a tárgymozgatott alkotások is. A kísérletek és tapasztalatok számos új ötletet eredményeztek. Már például a Gusztáv-sorozatánál minimálisra csökkent a „díszlet”; a háttérelemek, a figurák és a tárgyak síkszerűvé váltak; egyszerűsödött a Disney-filmeknél alkalmazott, a rajzfigurák teljes testének hangsúlyozott, azonos időben történő mozgatása. (A járásnál például a fej, a váll, a derék, a karok együttes mozgása.) A festészetet ötvözte a rajzfilmmel az „Átváltozások”-ban Kovásznai György, a képkivágásokat, az úgynevezett kollázstechnikát használta a „Tapéta” című filmjében Cseh András. Élő szereplők jelentek meg például Csermák Tibor „Rágyújt?” és Szabó Sipos Tamás „Dr. Agy” című sorozatában. Foky Ottó a bábfilmeknél alkalmazta a virtuózán mozgatott tárgyakat, kalapáccsal, golyóstollal, csapágyakkal, zseblámpával, kesztyűvel, almával játszatta el az ,,Ellopták a vitaminomat” című krimit. Ö renflezte a több nemzetközi díjat nyert világsikerű „Babfilm”-et. Az animációs filmek témájukkal is keresik az újat, a korszerűt. A mesék világától a fantasztikumig, az általános érvényű, a világ népeit érintő, nagy horderejű kérdésekig ível témakörük, mint a háború veszélye, vagy éppenséggel a kisemberek élete mindennapos konfliktusainak lírai, drámai, esetleg humoros epizódjai. A rajzfilmek készítői szerint a filmgyártásnak ez a fellendülőben levő művészi ága forradalmi változás előtt áll, hiszen a tudomány sok vívmánya, meglepetése, a számítógép, a lézer, a hologram, új lehetőséget kínál. Nem kevésbé fantáziadús a bábfilmek alkotógárdája. ők nemcsak a különféle tárgyakkal játszatják el történeteiket, kísérletként — ennek egyik zsengéje volt a televízió szilveszteri műsorában tetszéssel fogadott Hofi-szám —, de születőben van a gyurmafilmek sorozata, ehhez Csukás István ír újabb forgatókönyvet. Daliás idők Évente száznál több film készül a Pannónia Stúdióban a 3—10 perces rövidmozifilmeken kívül. A sorozatfilmek, mint a „Peti”, a „Gusztáv”, a „Mézga család”, a „Dr. Agy”, a „Bubó”, a „Magyar népmesék” több esztendőre nyúló forgatása mellett az egész estés rajzjátékfilmek megjelenése jelzi a műfaj művészi vállalkozásának kiterebélyesedését. A „János vitéz” — vetítési jogát több mint hetven ország vásárolta meg —, a „Hugó, a víziló”, a „Ludas Matyi”, a „Trükkfilm” vagy pedig a „Habfürdő” vidám története után a „Fehérlófia” és a „Vak” hazai és nemzetközi sikere ösztönzést nyújt újabb egész estés rajzjátékfilmek készítéséhez. 1982-ben elkészül Arany János elbeszélő költeményének, a Toldi trilógiának animációs feldolgozása festmények, zene és más filmeszközök segítségével. „Daliás idők” a címe, s a pusztán izgalmas kaland hátterében olyan ember sorsa bontakozik ki, aki hős akar lenni, eszményi, tiszta hős. De nem válhat mássá, mint ami: vágyakkal, indulatokkal, érzelmekkel, hibákkal és erényekkel megáldott ember. Nepp József az ismert Grimmmese, a „Hófehérke” történetére alkot ironikus játékos filmet „Hófehér” címmel. Érdesebb, majd humorral fűszerezi az egykori Disney-film édeskés báját. Figyelemre méltó vállalkozásnak ígérkezik a tervek szerint, és 1984-ben készül el Jókai Mór — Johann Strauss muzsikájával készülő — „Cigánybáró” című kalandtörténetének rajzfilmváltozata. Dargay Attila és Nepp József vállalkozott a fordulatos történet rajzfigurákkal történő megjelenítésére. Piszkos Fred Hosszabb lélegzetű rajzfilmen dolgozik Ternovszky Béla rendező. Rejtő Jenő „Piszkos Fred, a kapitány” című könyve alapján forgat filmet Nepp József forgatókönyvéből, hagyományos rajzfigurákkal és színhelyekkel, amelyeket xerox eljárással sokszorosítanak. Gémes József 1985-re készül el Fekete István állatregényének, a hátteret olajfestéses technikával megjelenítő „Kelé”-nek a felvételeivel. Kele, a söréttel megsebzett szárnyú gólya Anti és Berci, a két idős kertészlegény kunyhójának nádtetejére száll le, erejének végső megfeszítésével. A két melegszívű, egyszerű öreg az emberek és állatok gyógyításában őseiktől örökölt járatossággal gyógyítja meg a gólyát, amely azután velük tölti a telet, a tavaszt és a nyarat. A Magyar Televízió részére már elkészült „Iskolavarieté” című sorozat moziváltozatán dolgozik Varsányi Ferenc. Kicsik és nagyok a filmszínházakban is megnézhetik a „Sulibuli” élő szereplőkkel és úgynevezett pixillációs eljárással készült vidám történeteit. Kilencperces rövid rajzfilm készül Horváth Mária rendezésében Weöres Sándor verseinek adaptációja alapján a Kaláka együttes megzenésítésében. Ezt a filmet a kecskeméti műteremben forgatják. A közélet néhány izgalmas kérdésére ad választ Kovásznai György „Anima verité” című rövidfilmje, Varga Csaba pedig trükkanimációval készülő filmjéhez egy festőt választott hőséül. A pont, a vonal, a sík és a tér, azaz a mértani alapelemek a szereplői Bartók István „Dimenzió” című komputeranimációval készülő történetének, amely a geometria körén szeretne túlmutatni. Foky Ottó tárgymozgatásos technikával szórakoztató operaparódiát forgat „La Desodora” címmel. Egy rágógumit majszoló kisfiú a főszereplője Kaim Miklós „Kutyagumi” című rajzfilmjének, amelyben egy életre kelő kutya alakú rágógumi leckézteti meg a rendetlen kisgyereket. Figyelemre méltó a gyurmafilmek előretörése. Czakó Ferenc a szexfilmeket parodizálja „Sexpress” című filmjével, és megszületett a televízió Esti mese sorozatának gyurmahőse, Sebaj Tóbiás. „Kérem a következőt!” címmel .tizenhárom részes új sorozat készül a dr. Bubó újabb epizódjaiból ... A Magyar Televízió állandó megrendelője a stúdiónak. Már dolgoznak a „Háry János” egész estés rajzjátékfilmen, amelyben megelevenednek az öreg obsitos füllentései, fantáziájának furfangokban bővelkedő történetei. A filmet Marsall László forgatókönyve alapján Richly Zsolt rendezi, kísérőzenéje Kodály Zoltán „Háry János szvit”-je. „Hányás vagy?” Szilágyi György „Hányás vagy?” című népszerű rádiómonológja is fölkeltette a rajzfilmesek figyelmét. 1982 végére készül el a 40 perces kollázs-animációs film, az 1928-ban született korosztály eseménydús, sok mindent megélt életéről. A Pannónia Animációs és Rajzfilmstúdió 330 fős alkotógárdája nemcsak a hazai igények kielégítésére törekszik. Európa egyik legeredményesebbnek számító rajzfilmes gárdája a különféle külföldi megrendeléseknek is eleget tesz. Munkásságuk egyharmada bérmunka, elsősorban NSZK és francia megrendelésre. A reklám- és dokumentumfilmeken kívül Ternovszky Béla folytatja az INFAFILM (NSZK) részére készülő 26 részes, egyenként 15 perces sorozatot, amelynek hőse Pumucki, a népszerű gyermekmese csínytevő koboldja. Ugyancsak az INFAFILM megrendelésére készül a színes, rajz-animációs sorozat az energiatakarékosságról, a természetvédelmi és a városrendezési kérdésekről. Az örvendetesen megnövekedett hírnév, a munka megsokszorozódása is hozzájárult ahhoz, hogy a filmművészetnek ez a lendületes, még számos technikai, művészi lehetőséget feltárni, kiaknázni hajlamos területe végre komolyan foglalkozzék az utánpótlás nevelésével. A Magyar Iparművészeti Főiskolán 1980-ban a tipografikai tanszéken megkezdődött az animációsművész-képzés. Évente 3—4 fiatal sajátíthatja itt el ezt a gondolatgazdag ötletességet kívánó, sokrétű, ígéretesen szép hivatást. POTOCZKY JÚLIA EGY KOCKA FEKETE ISTVÁN-DARGAY ATTILA „VUK” CÍMŰ FILMJÉBŐL A számítógép, a lézer, a hologram új lehetőségeket kínál MAGYARORSZÁG 1982/6