Magyarország, 1982. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1982-02-07 / 6. szám

Rajzfilm Sikeres évek A meséktől a fantasztikumig Klasszikusok új feldolgozásban A magyar filmgyártás sajátos, töretlenül fölfelé ívelő, sikeres te­rülete a rajzfilm vagy korszerűbb s a műfajt is jobban meghatározó elnevezéssel: az animációs film. A Pannónia Animációs és Rajz­filmstúdió nemcsak művészi ered­ményekben gazdag esztendőket tudhat maga mögött (1981-ben Os­­car-díjas Rofusz Ferenc „A légy”, a cannes-i Nemzetközi Filmfeszti­vál Arany Pálmás Vajda Béla „Moto Perpetuo” című műve), de az egész estét betöltő két rajzjáték­film, Jankovics Marcell „Fehérló­­fia” és a kedves Jókafiról szóló „Vuk” (Fekete István írta, Dargay Attila rendezte) minden korábbi mozinézőcsúcsot megdöntő sikerét is. A „Vuk”-ot decemberben Bu­dapesten egyetlen hónap alatt száznegyvenezer gyerek és fel­nőtt látta. Keresik az újat A hatvanas évek elejétől a világ rajzfilmtermésében mind jelentő­sebb szerephez jutó Pannónia Stú­dió jól elkülöníthető irányzatokkal, a különféle animációs filmek egész sorával jelentkezett. Megőrizte az eredeti rajzfilmtípust rendkívül le­egyszerűsített, stilizált grafikai formában, jobbár­a karakteriszti­kus célzattal. Ugyanakkor kitere­bélyesedett a valóban animációs­nak nevezhető ágazat, vagyis a rajzok mellett mind gyakrabban alkalmazzák a legkülönfélébb le­hetőségeket, köztük a kollázstech­nikát, a fotókivágásokat, a festmé­nyeket stb. A rajzos megjelenítést hangfel­vételekkel, kommentárokkal kísé­rik. A hagyományos bábokkal ké­szített filmek mellett megjelentek a tárgymozgatott alkotások is. A kísérletek és tapasztalatok számos új ötletet eredményeztek. Már például a Gusztáv-sorozatánál mi­nimálisra csökkent a „díszlet”; a háttérelemek, a figurák és a tár­gyak síkszerűvé váltak; egyszerű­södött a Disney-filmeknél alkal­mazott, a rajzfigurák teljes testé­nek hangsúlyozott, azonos időben történő mozgatása. (A járásnál például a fej, a váll, a derék, a karok együttes mozgása.) A festé­szetet ötvözte a rajzfilmmel az „Át­­változások”-ban Kovásznai György, a képkivágásokat, az úgynevezett kollázstechnikát használta a „Ta­péta” című filmjében Cseh And­rás. Élő szereplők jelentek meg például Csermák Tibor „Rágyújt?” és Szabó Sipos Tamás „Dr. Agy” című sorozatában. Foky Ottó a bábfilmeknél alkalmazta a virtuó­zán mozgatott tárgyakat, kala­páccsal, golyóstollal, csapágyakkal, zseblámpával, kesztyűvel, almá­val játszatta el az ,,Ellopták a vi­taminomat” című krimit. Ö ren­flezte a több nemzetközi díjat nyert világsikerű „Babfilm”-et. Az animációs filmek témájukkal is keresik az újat, a korszerűt. A mesék világától a fantasztikumig, az általános érvényű, a világ né­peit érintő, nagy horderejű kér­désekig ível témakörük, mint a háború veszélye, vagy éppenséggel a kisemberek élete mindennapos konfliktusainak lírai, drámai, eset­leg humoros epizódjai. A rajzfilmek készítői szerint a filmgyártásnak ez a fellendülőben levő művészi ága forradalmi vál­tozás előtt áll, hiszen a tudomány sok vívmánya, meglepetése, a szá­mítógép, a lézer, a hologram, új lehetőséget kínál. Nem kevésbé fantáziadús a bábfilmek alkotó­gárdája. ők nemcsak a különféle tárgyakkal játszatják el történetei­ket, kísérletként — ennek egyik zsengéje volt a televízió szilvesz­teri műsorában tetszéssel fogadott Hofi-szám —, de születőben van a gyurmafilmek sorozata, ehhez Csukás István ír újabb forgató­­könyvet. Daliás idők Évente száznál több film készül a Pannónia Stúdióban a 3—10 perces rövid­­mozifilmeken kívül. A sorozatfilmek, mint a „Peti”, a „Gusztáv”, a „Mézga család”, a „Dr. Agy”, a „Bubó”, a „Magyar népmesék” több esztendőre nyúló forgatása mellett az egész estés rajzjátékfilmek megjelenése jelzi a műfaj művészi vállalkozásának kiterebélyesedését. A „János vitéz” — vetítési jo­gát több mint hetven ország vá­sárolta meg —, a „Hugó, a vízi­ló”, a „Ludas Matyi”, a „Trükk­­film” vagy pedig a „Habfürdő” vidám története után a „Fehér­­lófia” és a „Vak” hazai és nem­zetközi sikere ösztönzést nyújt újabb egész estés rajzjátékfilmek készítéséhez. 1982-ben elkészül Arany János elbeszélő költeményének, a Toldi trilógiának animációs feldolgozása festmények, zene és más filmesz­közök segítségével. „Daliás idők” a címe, s a pusztán izgalmas ka­land hátterében olyan ember sor­sa bontakozik ki, aki hős akar len­ni, eszményi, tiszta hős. De nem válhat mássá, mint ami: vágyak­kal, indulatokkal, érzelmekkel, hi­bákkal és erényekkel megáldott ember. Nepp József az ismert Grimm­­mese, a „Hófehérke” történetére alkot ironikus játékos filmet „Hó­fehér” címmel. Érdesebb, maj­d humorral fűszerezi az egykori Dis­­ney-film édeskés báját. Figyelem­re méltó vállalkozásnak ígérke­zik a tervek szerint, és 1984-ben készül el Jókai Mór — Johann Strauss muzsikájával készülő — „Cigánybáró” című kalandtörténe­tének rajzfilmváltozata. Dargay Attila és Nepp József vállalkozott a fordulatos történet rajzfigurák­kal történő megjelenítésére. Piszkos Fred Hosszabb lélegzetű rajzfilmen dolgozik Ternovszky Béla rendező. Rejtő Jenő „Piszkos Fred, a ka­pitány” című könyve alapján for­gat filmet Nepp József forgató­­könyvéből, hagyományos rajzfigu­rákkal és színhelyekkel, amelye­ket xerox eljárással sokszorosíta­nak. Gémes József 1985-re készül el Fekete István állatregényének, a hátteret olajfestéses technikával megjelenítő „Kelé”-nek a felvé­teleivel. Kele, a söréttel megseb­zett szárnyú gólya Anti és Berci, a két idős kertészlegény kunyhó­jának nádtetejére száll le, erejé­nek végső megfeszítésével. A két melegszívű, egyszerű öreg az em­berek és állatok gyógyításában őseiktől örökölt járatossággal gyógyítja meg a gólyát, amely az­után velük tölti a telet, a tavaszt és a nyarat. A Magyar Televízió részére már elkészült „Iskolavarieté” című so­rozat moziváltozatán dolgozik Var­sányi Ferenc. Kicsik és nagyok a filmszínházakban is megnézhetik a „Sulibuli” élő szereplőkkel és úgynevezett pixillációs eljárással készült vidám történeteit. Kilencperces rövid rajzfilm készül Horváth Mária rendezésében Weö­res Sándor verseinek adaptációja alapján a Kaláka együttes megze­nésítésében. Ezt a filmet a kecs­keméti­­ műteremben forgatják. A közélet néhány izgalmas kérdésé­re ad választ Kovásznai György „Anima verité” című rövidfilm­je, Varga Csaba pedig trükkani­­mációval készülő filmjéhez egy festőt választott hőséül. A pont, a vonal, a sík és a tér, azaz a mér­tani alapelemek a szereplői Bar­tók István „Dimenzió” című kom­puteranimációval készülő történe­tének, amely a geometria körén szeretne túlmutatni. Foky Ottó tárgymozgatásos technikával szó­rakoztató operaparódiát forgat „La Desodora” címmel. Egy rágógumit majszoló kisfiú a főszereplője Kaim Miklós „Kutyagumi” című rajzfilmjének, amelyben egy élet­re kelő kutya alakú rágógumi lec­kézteti meg a rendetlen kisgyere­ket. Figyelemre méltó a gyurmafil­mek előretörése. Czakó Ferenc a szexfilmeket parodizálja „Sex­­press” című filmjével, és megszü­letett a televízió Esti mese soro­zatának gyurmahőse, Sebaj Tó­biás. „Kérem a következőt!” cím­mel .tizenhárom részes új sorozat készül a dr. Bubó újabb epizód­jaiból ... A Magyar Televízió állandó megrendelője a stúdiónak. Már dolgoznak a „Háry János” egész estés rajzjátékfilmen, amelyben megelevenednek az öreg obsitos füllentései, fantáziájának furfan­­gokban bővelkedő történetei. A filmet Marsall László forgatóköny­ve alapján Richly Zsolt rendezi, kísérőzenéje Kodály Zoltán „Háry János szvit”-je. „Hányás vagy?” Szilágyi György „Hányás vagy?” című népszerű rádiómonológja is fölkeltette a rajzfilmesek figyel­mét. 1982 végére készül el a 40 perces kollázs-animációs film, az 1928-ban született korosztály ese­ménydús, sok mindent megélt éle­téről. A Pannónia Animációs és Rajz­filmstúdió 330 fős alkotógárdája nemcsak a hazai igények kielégí­tésére törekszik. Európa egyik leg­eredményesebbnek számító rajz­filmes gárdája a különféle külföldi megrendeléseknek is eleget tesz. Munkásságuk egyharmada bér­munka, elsősorban NSZK és fran­cia megrendelésre. A reklám- és dokumentumfilmeken kívül Ter­novszky Béla folytatja az INFA­­FILM (NSZK) részére készülő 26 részes, egyenként 15 perces soroza­tot, amelynek hőse Pumucki, a népszerű gyermekmese csínytevő koboldja. Ugyancsak az INFA­­FILM megrendelésére készül a szí­nes, rajz-animációs sorozat az energiatakarékosságról, a termé­szetvédelmi és a városrendezési kérdésekről. Az örvendetesen megnövekedett hírnév, a munka megsokszorozó­dása is hozzájárult ahhoz, hogy a filmművészetnek ez a lendületes, még számos technikai, művészi le­hetőséget feltárni, kiaknázni haj­lamos területe végre komolyan foglalkozzék az utánpótlás nevelé­sével. A Magyar Iparművészeti Főiskolán 1980-ban a tipografikai tanszéken megkezdődött az animá­­ciósművész-képzés. Évente 3—4 fiatal sajátíthatja itt el ezt a gon­dolatgazdag ötletességet kívánó, sokrétű, ígéretesen szép hivatást. POTOCZKY JÚLIA EGY KOCKA FEKETE ISTVÁN-DARGAY ATTILA „VUK” CÍMŰ FILMJÉBŐL A számítógép, a lézer, a hologram új lehetőségeket kínál MAGYARORSZÁG 1982/6

Next