Magyarország, 1982. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1982-12-19 / 51-52. szám

Hobbi Rejtvényrejtély Pirog Leningrádban Sikerélmény kockákban Valaha csaknem az egész vi­lágon a vasárnap volt a rejtvény­fejtés napja. Később jöttek a spe­ciális magazinok, kiadványok, s ezek hétközben, különböző idő­pontokban kerültek utcára. Ná­lunk az 5+2 bevezetése óta a szombati napilapokban találhatók a keresztrejtvények. Az idén 25 éves Füles 640 ezer példánya pe­dig (ha a nyomda is úgy akarja) pénteken jelenik meg. Napra pontosan tudunk az el­ső magyar keresztrejtvény kelet­kezéséről. Szülőatyja, Kristóf Károly (ma is készít feladványo­kat): „A fura ábrára egy angol lapban bukkantam. Átültettem magyarra, a tízszer tíz kockás rajzot Byssz Róbert készítette. Az első megfejtendő szó a Vígszín­ház volt. Az újság, ahol megje­lent, a Ma Este. Az időpont: 1925. január 22.” Senki többet? Harmadszor! Különös, hogy az ókori rejtvé­nyekről viszonylag több az is­meretünk, mint a keresztrejtvény keletkezéséről. Egyesek szerint Victor Orville, a fokvárosi 732-es börtöncella lakója agyalta ki, mások úgy tudják, Arthur Wynne liverpooli származású újságíróé­s az érdem, megint mások szerint egy Burgess nevű amerikai bank­­tisztviselő a föltaláló. Ami biz­tos: az első Cross Word Puzzle 1924-ben New Yorkban jelent meg. (Maga a rejtvény egyidős az emberiséggel, őseinknek a Föld, a természeti erők és jelenségek nagy misztériumot jelentettek. A bibliában már találós kérdésekre bukkanunk, s lépten-nyomon ta­lálkozunk velük a népmesék vi­lágában.) Úgy tetszik, a rejtvény manap­ság aranykorát éli. Becslések sze­rint, a kisdedeket is beleszámít­va, minden hetedik hazánkfia foglalkozik fejtéssel. Az állandó és időszakos nyomtatott kiadvá­nyok, a lapok állandó rovatai mellett a műfaj folyamatosan szerepel a rádióban, televízióban. (Senki többet? Harmadszor! Uta­zás kvízlandba, Kapcsoltam, Ke­resztkérdés, A fele sem igaz, stb.) A rejtvény nemzetközi, nép­szerű az egész világon. Cseh­szlovákiában szövetsége is mű­ködik, amely szigorú szerkesz­tési szabályokat alkotott. Jugo­szláviában, ahol szintén Van szö­vetség, könyvsorozatot adtak ki, melyben a rejtvényekben legsű­rűbben előforduló szavakat gyűj­tötték össze. Berlinben a Troll rejtvénylap több százezres pél­dányszámban jelenik meg. Len­gyelországban, Romániában rejt­vényklubok működnek. Az Egye­sült Államok rejtvénykészítő szö­vetsége jövőre ünnepli századik születésnapját. (Idei kongresszu­sukon az egyetlen európai ven­dég Tiszai László volt, a Füles főszerkesztője.) Mi lehet az oka, hogy ennyire felszökött a rejtvényláz? Egyesek a megnövekedett szabad idővel magyarázzák. Ez csak részigaz­ság. Nem vitás, a mindennapok rohanásába, a sokkoló informá­­ciózuhatagba fizikailag, szellemi­leg belefáradt embernek kikap­csolódást, megnyugvást ad. Egy­,­úttal, akár a kocogás az izmokat, a szellemet edzésben tartja. A feladványfejtést a pszichológusok is pártolják, akad olyan véle­mény­­is, hogy nevelő hatással van a gyermekekre. De vajon milyen mértékben ösztönöz a jutalmak, díjak kiírá­sa? Nemcsak a keresztrejtvények, a rádiós, televíziós kvízjátékok, vetélkedők szerkesztői is egybe­hangzóan vallják: a nyeremé­nyeknek meghatározó szerepe nincsen. Egy közelmúltban vég­zett felmérés szerint a rejtvény­­fejtők jelentős része a megfej­tést be sem küldi. Elsősorban a játék izgalma, öröme, amiért be­levágnak. A rejtvény egyfajta ki­hívás, lovagi agytornára, magunk megméretése. Fegyverténynek számít valamely nehéz definíció legyűrése. Igaz lehet, hogy a kvízjáté­kokban inkább bénít, mint ösz­tönöz, ha nagy nyereményt he­lyeznek kilátásba. Érdekesség: amíg a rádiós és televíziós ve­télkedők hazai díjai eltörpülnek néhány nagy nyugati társaság jutalmaihoz képest, addig a nyomtatott sajtóban olykor fölöt­tébb csinos pályadíjakat (színes tévé, hifitorony) is meghirdet­nek. Állítólag a hazai olvasókat alaposan elkényeztették, s ma már nagyon nehéz lenne vissza­lépni. Időnként aztán igen szel­lemes nyeremények is fölbukkan­nak. Ilyen volt például a „Meg­hívjuk egy kávéra” vagy a „Meg­hívjuk egy pirogra” akció. A ká­vét persze a berlini tv-torony kilátópresszójában, a pirogot Le­ningrádban szervírozták. Logika előtérben Annyi bizonyos, hogy rejtvény­fejtésből nem lehet megélni. Rejt­vény készítésből már inkább. Akad is, aki ebből él. Szó szerint csak akad, úgy mondjuk tíznél is kevesbben vannak, akik jó ke­resztrejtvényeket csinálnak ma Magyarországon. A más típusú feladványok szerző-szülői sincse­nek sokkal többen. A rejtvény­szerkesztés ezen a szinten termé­szetesen több is már, mint kere­seti forrás. Állítják, ellenállhatat­lan hobbi. Gyakorta hallani és nem túl hízelgő módon az úgynevezett keresztrejtvény-műveltségről. A hazai szakemberek elismerik, hogy létezik ilyen, s harcolnak ellene. Hogyan? Mindenekelőtt jó rejt­vényekkel. De végül is amelyik valójában a jó rejtvény? Az, amelyik isme­retet közvetít, tudást, játékos formában. Az, amelyhez elsősor­ban nem a lexikonokat, hanem az agyat kell forgatni. Amely a logikai, asszociációs képességeket fejleszti. Mai életünk, a zenei, irodalmi, képzőművészeti alkotá­sok, a merész jelképek, áttételek, összefüggések, a szellem kisebb­­nagyobb erőpróbái ezeket a kész­ségeket mindinkább megkívánják. Illyés Gyula írja: „A rejtvény és a költemény, ha nem is egy anyaméh gyermekei, de ugyancsak közeli vérrokonok... A rejtvény­­fejtők tán maguk sem sejtik, hogy midőn valamit kitalálnak, azt a szellemi gyönyört próbálgatják, mint amikor a költők valamire rátalálnak.’'­ Külön feladvány: mit tartogat a feladványok jövője? A rejtvé­nyek lélektanával foglalkozó pszichológus úgy véli, egyre in­kább a logikai típusúak kerül­nek előtérbe. Nem véletlen, az embernek mind több és több a megfejtenivalója. Tréning kell az agynak, a számítógépek térhódí­tásával a logikára is mind na­gyobb szükség lesz. Érthető mó­don az ilyen rejtvényekkel az idősebbek általában nehezebben boldogulnak. Nem úgy a gyere­kek, akik már a matematikai lo­gika nyelvét tanulják. (A felad­ványokat, melyek megoldásához logikai úton közelíthetünk, Kun Erzsébet, számos rejtvény- és kvízkönyv szerzője szellemesen a logisztori névre keresztelte.) Mindazonáltal az is valószínű, hogy a már nemegyszer elparen­­tált keresztrejtvény még nagyon sokáig népszerű lesz. Valóban, e rejtvényfajta folyvást megújul. A vízszintes és függőleges sorok találkoznak — ez az alap. Variál­ják sokféleképpen. Már kemé­nyebb dió az a változat, amely­hez nyakatekert definíció járul. Ahhoz, hogy magát a feladványt megfejthessük, előbb a meghatá­rozáshoz kell meglelnünk a kul­csot. Az „Olasz módra” lényegé­ben szabályos keresztrejtvény, de üres ábrát adnak meg. A prak­tikus „Skandináv módra” lehe­tőleg rövid definícióit magukba­a kockákban helyezik el. Spec­­isan magyar találmány a kany­rodó soros megoldás. Ebben hős­, szabb idézetek, aforizmák rejthe­tők el. Külföldön nemigen n szerv, sőt, van ahol a szabát kimondottan tiltják. A hazai újságokat ma is a k­resztrejtvény uralja. A betű­egyéb rajzos feladványoknak lánk jóval kisebb a tábora,­­ például Csehszlovákiában és l­gyelországban. Az Egyesült Á­mokban pedig külön anag­maújságot is kiadnak. A­zon mindenütt nagy divat, nőttek, gyermekek egykor kedvelik az úgynevezett víz rejtvényt. Itt arra kell rá hogy két azonosnak látszó mi a különbség? Szigorúak a szabályok Az 1968-ban alakult pécsi , az első, s ma már húsznál is – rejtvényklub működik hazá­ban. A tagság a legkülönböz foglalkozású emberekből te­vődik. Összejöveteleiken bár­senyeket rendeznek, meg egymásnak egy-egy fogas­­­feladvány megfejtésében, gyobbfajta versenyt ötön tartanak egy évben. A csapatbajnokság (négyfős tesekkel) és egyéni baj: egyszer van egy észtén Szigorúak a szabályok, sok be telik, mire egy-egy meste­rölt mesterré, nagymesterré . A szocialista országok í vényújságai évente tanácskozt, nemzetközi pályázatokat írnak megszervezik az anyagok díjet­tes cseréjét. A magyarok ezt koordináló szerepet vállaltak, más jelentős európai és teng­­entúli rejtvénymagazinokkal kapcsolatokat építettek ki. Olimpia — még nincs egyel­re. Amilyen tempóban fokoz­­ik a rejtvényéhség, persze ko­rántsem kizárt, hogy előbb-utól sor kerül az egymás nyelvi alig-alig, de rejtvényül egyfo­mán jól beszélők világtalálkozó­jára. MÜNZ ANDRÁS MUNÓVA­L EIMIGMISTICA TASCABILE­­ N. 1127 Sr 350. KÜLFÖLDI REJTVÉNYÚJSÁGOK Akad, aki ebből él MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkesztőség: Budapest Vill., Gyulai P. u. 14. 1085 Telefon: 137­ 660. Teles: 22 6351 redmo. Postacím: Budapest, Pf. 634. 1396 Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő, GARDOS MIKLÓS h. főszerkesztő. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat, Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3. 1959 Telefon: 343-100, 336-130. Felelős kiadó: TILL IMRE igazgató 82.2310­2-51-52 - Zrínyi Nyomda, Budapest F. v.: VÁGÓ SÁNDORNÉ vezérigazgató Index: 25 606 HU ISSN 0464-4956 1982. DECEMBE 19.­­

Next