Magyarország, 1983. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1983-01-09 / 2. szám

MAGYARORSZÁG szerkesztősége szívesen keresi az alkalmat, hogy találkozhassanak munkatársaink az olvasókkal. Változatos formái vannak az ilyen találkozásnak: ankét és előadás, vitakör és vetélkedő. Nem panaszkodhatunk az ér­deklődésre. Sőt, ahogyan a nem­zetközi helyzet egyre bonyolul­tabbá válik, mind több helyről kapunk meghívást, próbálnánk meg elmondani, mi van a hírek hátterében. Nem a jó szándékon múlik, hanem az időnk véges voltán, hogy nem tudunk mindenhová eljutni. Amolyan év végi leltárt készítettünk, hány kedves meg­hívás elől kellett kitérnünk, hány meghívónak kellett azt írnunk, hogy haladékot kérünk. Néhány adósságunkról emlí­tést teszünk most itt, hogy a példának kiragadottak lássák: nem feledkeztünk meg adóssá­gunkról. Még nem tudunk idő­pontot mondani a perkátai Jó­zsef­­ Attila könyvtár látogatói­nak, hogy miikor lehetne hát megrendezni azt a „Sokszem­közt" című találkozót. Az abád­­szalóki Propagandista Klub tag­jaitól is szíves türelmet kérünk. A zalaegerszegi fiatalok „Ablak a nagyvilágba” című műsorá­ban sem tudunk közreműködni január vagy február hónapban, úgy ahogy meghívásukban kér­ték. A kiskőrösi Petőfi Sándor művelődési központ előadásigé­nyét továbbra is számon tart­juk, szinte szomszédjukban pe­dig, Kiskunhalason, a Semmel­weis Kórház hasonló igényét szintén. Az egri Volán dolgo­zóival ugyancsak remélünk előbb-utóbb találkozhatni, s a szegedi Konzervgyár szakszerve­zeti bizottságának is azt üzen­hetjük, hogy nem feledkeztünk meg kérésükről. Kondoroson a területi KISZ-alapszervezettel régóta levelezünk, s még nem sikerült nyélbe ütnünk egy talál­kozót, de ami késik, nem mú­lik. Ugyanez szól a nagykőrösi városi könyvtár látogatóinak, vagy a hajósi művelődési ház és a gönci Kossuth művelődési ház közönségének. Sárváron a Sylvester János könyvtár szá­míthat továbbra is ígéretünkre, hogy egy nyugat-dunántúli ki­rándulásunk során ellátogatunk oda, Csornán pedig a művelő­dési központ rokonszenves nép­művelőitől kérünk még egy kis türelmet. Közelebb szintén van­nak még, akiknek „tartozunk": az adonyi Március 21- Mező­­gazdasági Termelőszövetkezetnek vagy akár a budapesti Taurus Gumiipari Vállalat dolgozóinak. Oroszlányban is meg kellene már tartanunk a kért időszerű külpolitikai tájékoztatót, Várpa­lotára meg a Forradalmi Ifjú­ságii Napok rendezvénysorozatán várnak bennünket, Apcon a Ha­zafias Népfront meghívásának nem tudtunk még eddig eleget tenni. A fel nem sorolt meghívóink­tól ugyanúgy szíves, megértő türelmet kérünk. Mindenkit biz­tosíthatunk, hogy amint tudunk, eleget teszünk kérésüknek. A magunk érdeke is ez: az olva­sóinkkal való találkozás, az el­hangzott kérdésekről való tájé­kozódás, az országot járva új meg új tapasztalatok szerzése a mi munkánkat is segíti. Álláspontunk: Ami a legfontosabb Nem kis fejtörést okoz ma egy kormánynak, hogy rang­sorolja nemzetközi feladatait. Hiszen sokféle érdek, cél, terv és elképzelés gondos egyeztetése, az adott helyzet minden összete­vőjének sokoldalú vizsgálata, a lehetőségek és a távlatok messzi­re tekintő elemzése és sok más fontos tényező alapos mérlege­lése szükséges ahhoz, hogy valóban a legfontosabb, a legsürge­tőbb tennivalók kerüljenek előtérbe. Még bonyolultabb a feladat, ha nem egy országnak, hanem az államok meghatározott közösségének kell kialakítania világ­­politikai programját. Ebben az esetben külön-külön és együtte­sen is el kell végezni a szükséges helyzetértékeléseket, elemzése­ket, de mindehhez járul még az egyes országok érdekeinek, tö­rekvéseinek és elképzeléseinek összehangolása is. Ezek alapján domborodnak ki azok a külpolitikai prioritások, amelyek az adott ország vagy szövetség nemzetközi irányvonalát, sőt politikai, tár­sadalmi és gazdasági berendezkedését is jellemzik. A Varsói Szerződés tagállamainak jelenlegi külpolitikai ál­lásfoglalásait és tevékenységét figyelve meg lehet-e egyértelműen állapítani, mit tartanak ma elsődlegesnek nemzetközi munkájuk­ban? Igen, mégpedig tel­jes biztonsággal. Ha sorra vesszük a szo­cialista országok legutóbbi békejavaslatait, különösen a Szovjet­unió új kezdeményezéseit, ha felidézzük ezeknek az országok­nak a küldöttségei által képviselt álláspontot az ENSZ-ben, a genfi, a bécsi, vagy a madridi tanácskozásokon, ha visszagondo­lunk nagyfokú diplomáciai aktivitásuknak csupán a legutóbbi időkben lezajlott eseményeire, akkor egészen nyilvánvaló a vá­lasz. A Varsói Szerződés tagállamai ma a háborús veszély elhá­rítását, a béke védelmét tartják első számú külpolitikai tenni­valójuknak! Pontosan lemérhetjük ezt a világ kormányaihoz és parla­mentjeihez intézett szovjet békefelhívásból is: „A tartós, meg­bízható, szilárd­­béke minden ember, valamennyi nép, s az egész emberiség elsőrendű, legnagyobb igénye. A béke igénye különö­sen fontos a jelenlegi körülmények között, amikor az államok olyan fegyverek birtokában vannak, amelyek képesek megsem­misíteni az emberi civilizációt, a földi életet, s amikor a háborús veszély, amelyet a hetvenes években sikerült számottevően csök­kenteni, ismét erősödik, a nemzetközi feszültség pedig észre­vehetően fokozódik. Az államok erőfeszítéseinek, valamennyi ország kormánya, szervezett politikai erői és minden állampol­gára tevékenységének a nukleáris katasztrófa megakadályozását kell szolgálnia. Ennél fontosabb feladat nincs, és nem is lehet.” S ez nemcsak Moszkva véleménye. * Ha egybevetjük a Szovjetunió jubileumi ünnepségein elhang­zott felszólalásokat, világosan látható, hogy a szocialista orszá­gok vezetői — pártjuk, kormányuk nevében szólva és népeik érzéseit, gondolatait tolmácsolva — osztják a szovjet vezető tes­tületek nézetét a béke védelmének elsődleges fontosságáról. Ezt Kádár János így fejezte ki: „Pártunk, kormányunk, a magyar nép üdvözli és teljes meggyőződéssel támogatja a Szovjetunió nagy fontosságú békejavaslatait. Mi a jövőben is együtt fogunk mun­kálkodni szovjet barátainkkal, a testvéri szovjet néppel mind a kétoldalú kapcsolataink vonalán, mind a Varsói Szerződés és a KGST intézményesített kereteiben.” A napokban újabb bizonysága született annak, hogy a szo­cialista diplomácia a feladatok rangsorát nemcsak elvi útmu­tatásnak, hanem gyakorlati programnak tekinti. Időrendi sor­rendben véve az eseményeket, a Szovjetunió alig három hete terjesztette elő új leszerelési javaslatait. Lényegük, hogy a két nagyhatalom először is a jelenlegi szinten fagyassza be hadászati fegyvereit, majd 25—25 százalékkal csökkentse készleteit, azonos szintre szállítva azokat. Ami pedig az Európában levő nukleáris fegyvereket illeti, itt több lehetőség is adódik. Az egyik, hogy ilyen fegyverek egyáltalán ne legyenek Európában — sem közép­­hatótávolságúak, sem harcászatiak, sem a szovjet fél, sem a NA­­TO-tagállamok oldalán. Ez mindkét fél számára az „abszolút nulla megoldás” lenne. A másik lehetőség, hogy a két nagyha­talom több mint kétharmaddal csökkentse közép-hatótávolságú fegyverzeteit, beleértve a nukleáris fegyvereket hordozó raké­táit, repülőgépeit. Ebben az esetben Európában egyáltalán nem lennének egymással szemben álló amerikai és szovjet közép-ha­tótávolságú rakéták. Alighogy elhangzottak ezek a javaslatok, Jurij Andropov állást foglalt a szovjet—amerikai kapcsolatok javítása mellett is. Az amerikai sajtóban tette közzé, hogy — mint mondotta — „mi a szovjet—amerikai kapcsolatok javítása, az országaink között meglevő kölcsönösen előnyös szerződések és megállapodások vég­rehajtása mellett vagyunk, és üdvözlünk mindent, ami e célhoz vezet.” A békediplomácia e heti kiemelkedő eseménye pedig a Var­sói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülé­se. A legmagasabb rangú politikusok ismételten megerősítették, hogy országaik tartják magukat az ismert sorrendhez: a béke vé­delme mindennél előbbre való! MAGYARORSZÁG szerkesztőségének belső munkatársai: Veszprémi Miklós (olvasószerkesztő) Gömöri Endre (nemzetközi politika, rovatvezető) Oltványi Tamás (nemzetközi politika) Dr. Novobáczky Sándor (belpolitika) Nyárády Gábor (tudomány) Bános Tibor (kultúra) Várkonyi Endre (főmunkatárs; levelezés) Alaksza Tamás (tördelőszerkesztő; „Öt világrész száz lapjából") Bedecs Éva (nő- és családrovat) Árvay Sándor (ifjúságpolitika; sport) Lapunk külföldi munkatársai, a Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítói: Aczél Endre (London) Bochkor Jenő (Berlin) Bokor Pál (Washington) Dr. Dobsa János (Párizsi Fazekas László (Moszkva) Follinus Könyves János (Bonn) Horváth Júlia (Moszkva) Kelemen István (Varsó) Király Ernő (Róma) Dr. Király Ferenc (Madrid) Kopreda Dezső (Belgrád) Kovács Bognár Sándor (Moszkva) Magyar Péter (Brüsszel) Dr. Pék Miklós (Szófia) Pietsch Lajos (Tokió) Patak Károly (Kairó) Sarkadi Kovács Ferenc (Peking) Sebestyén Tibor (Prága) B. Walkó György (Bukarest) E számunk képeit az MTI Fotó: az MTI Külföldi Képszolgálata, valamint Me­­ződy O. László (21. oldal) és Koszprim Nándor (24. oldal) készítette. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítők­nél és a Posta Központi Hírlap Irodá­nál (KHI Budapest V., József nádor tér 1., 1900) személyesen, vagy postautal­ványon, valamint átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda, Budapest 1900. A lap előfizetési díja egy hó­napra 20,- Ft, negyed évre 60,- Ft, fél évre 120,- Ft, egész évre 240,- Ft. Lapunk a Szovjetunióban, az NDK- ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban a helyi postahivatalokban rendelhető meg. Külföldi terjesztőnk a Kultúra Kiskeres­kedelmi Vállalat (H-1389 Budapest Postafiók 149.) Lapunk a következő cí­meken rendelhető meg: ANGLIA: The Danubia Book Company, 58 Chatsworth Road, London NW2 4DD; AUSZTRÁLIA: Cosmos Book And Record Shop, 145 Ackland St. Kilde Vic. 3182; Globe and Co. 694-696 Geor­ge St. Sydney, NSW 2000; AUSZTRIA: LIBRO-DISCO Ungarische Bücher und Schallplatten aus Wien, Domgasse 8, A—1010 Wien; BELGIUM: „Du Mond Entier" S. A. Rue du Midi 162, B—1000 Bruxelles; BRAZÍLIA: Livraria D. Landy Ltda. Rua 7 de Abril, 01000 Sao Paulo; KANADA: Délibáb Film and Record Studio 19. Prince Arthur Street West Montreal P. Q. H2X 154. Pannónia Books P. O. Box 1017, Postal Station ,,B" Toronto, Ont. M5T 2T8, Hungarian Ikka and Travel Service 1234 Granville Street, Vancouver 2, B. C. VGZ IM, DÁNIA: Hunnia Books and Music, Nor­­rebregade 182 I. tv. Kobenhavn; NSZK: Újváry—Griff Titurelstr. 2, 8000 München 81, Kubon und Sagner 8000 München 34, Postfach 68, Musica Hungarica Romannstr. 4, 8 München 40 FINNOR­SZÁG: Akateeminen Kirjakauppa, Kes­­kuskatu 2, SF 00100 Helsinki 10; FRAN­CIAORSZÁG: Societe Balaton 12, Rue de la Grande-Bateliere 75009; HOL­LANDIA: Club Qualiton, Prinsenstraat 26. Amsterdam; IZRAEL: Hadash köl­­csönkönyvtár, Nesz Ciona u. 4. Tel Aviv; Gondos Sándor, Haifa, Herzl 10, Beth Hakranot; NORVÉGIA: A/S Nar­­vesens Litteratur Tjeneste, P. O. Box 6140 Etterstad, Oslo 6; SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. 4142 München­stein ; SVÉDORSZÁG: Almqvist and Wiksell Färlag P. O. Box. 62. S.101­20 Stockholm, USA: Center of Hungarian Literature 4418 16th Avenue Brooklyn, N. Y. 11204; Mr. Sán­dor Piski c/o Corvin 1590 2nd Avenue New York N. Y. 10028. VENEZUELA: Louis Tarcsay, Calle Iglesia ed Villoria Ant. 21. 105. C. 24. Caracas; JUGO­SZLÁVIA: Forum, Voivode Misica br©i 1. 21000 Novi Sad. EGYESÜLT ÁLLA­MOK: Otto's Import Store 2320 W. Clark Aven. Burbank. CA 91506. Amennyiben a megrendelés a KUL­TÚRA Külkereskedelmi Vállalatnál (H-1339 Budapest, Pf. 149) történik, az előfizetési díj átutalható a Magyar Nemzeti Bankhoz (H-1850 Budapest), a KULTÚRA 024/7 számú számláiéra.

Next