Magyarország, 1983. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1983-09-25 / 39. szám
A kulturált turista egyik jellemzője a tájékozottság, de még a legfelkészültebb világutazónak is szüksége lehet menet közben további részletes helyszíni tájékoztatásra is. Ezt ismerte fel az Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH), amikor két évvel ezelőtt létrehozta az Idegenforgalmi Információ szolgálatot, rövidebb és mind közismertebb nevén a TOURINFORM-ot. A kétéves működés sok olyan tapasztalattal szolgál, ami a hazai és külföldi érdeklődőknek egyaránt tanulságos lehet. Mert kérdezni is tudni kell! Komputer nélkül A kérdezés tudománya persze csak akkor jöhet szóba, ha van hol kérdezni és létezik alkalmas szerv, ahol vannak felkészült válaszolók is. A TOURINFORM működésének két éve alatt kiderült, hogy a tájékoztatónak információra szert tennie Magyarországon — az idegenforgalom jelenlegi szervezettsége (világosabban szervezetlensége) mellett — igencsak nehéz feladat. Az OIH kezdeményezésére a Posta partnerségével létesült információs szolgálat születésekor — első hallásra — túl nagy területet vállalt fel. Az önmagáról szóló első tájékoztatóban a „mit tud a TOURINFORM?” — kérdésre nem kevesebb, mint 22 témakörben ígért felvilágosítást az érdeklődőknek. A szakembereknek az volt a véleménye, hogy a „mindent egy helyen” elvnek kell érvényesülnie, hiszen egy ilyen információs szolgálatnak éppen a teljességre törekvés az értéke. A törekvésekben nem is volt hiány, mert a Magyarországon szokatlanul kis apparátussal induló TOURINFORM munkatársai lelkesedéssel láttak hozzá egy Európában is jelentős adatbank megszervezéséhez. Már az előkészítés során 40 000 adat került mikrofilmre. Ebben — egyebek között — szerepelt a MÁV, a Volán, a BKV, a MAHART, a Magyar Posta, valamennyi utazási iroda és idegenforgalmi hivatal, a szállodák, az Autóklub és az Útinform anyaga. Az adatbankban feldolgozták az ország valamennyi szállodájának, kempingjének és üdülőházának címét, telefonszámát, és a szállásdíjakat is. Mindezt még végigolvasni is elég, hát még úgy csoportosítani, hogy mindent gyorsan megtaláljon az ügyeletes informátor. Az adatokat úgy csoportosították, hogy az érdeklődő választ kaphatott akár egy program időpontja, akár helye, akár témája,akár műfaja iránt érdeklődött. (Az idegenforgalmilag fejlett országokban természetesen mindezt már komputerrel végzik. Remélhető, hogy belátható időn belül erre nálunk is mód lesz.) Négy nyelven Az igazi erőpróba mégsem az adatok mennyiségével való gazdálkodás, hanem az, hogy a TOURINFORM naprakész információk dolgában is helyt álljon. Padányi Ágnes, a TOURINFORM szerkesztőségének vezetője: „Az információs szolgálattól elvárható ,legfőbb erény: a pontosság. Ez azonban csak akkor érvényesülhet, ha az adatokat szolgáltató partnereink nemcsak elismerik, hanem a közölt adatokat illetően gyakorlatban is tartják magukat a pontosság kötelezettségéhez.” Az igazsághoz tartozik, hogy a hazai programok többsége még lépéshátrányban születik, azaz gyakran olyan későn döntenek egyes rendezvények ügyében, hogy addigra az érdeklődők már elunják a kérdezőssödést. Ilyenkor sokan hibáztatják az ügyeletest: „Akkor minek vannak maguk?!” — felkiáltással. Akkor is ez hangzik el, ha valaki szabad szálláshely után érdeklődik, és az ügyeletes sajnálattal közli: nem tud válaszolni, mert a magyar fővárosban — a szállodákat kivéve — még nincs központi szállásnyilvántartás. A naprakész információkat a TOURINFORM telexen, telefonon, a sajtóból, rádióból és a televízióból gyűjti be, és saját szerkesztőségében azonnal feldolgozza. Érdekes jelenség, hogy a televízió műsoraiban elhangzó újdonság rögtön kérdésinváziót indít el. A nézők egy részére jellemző, hogy csak félig hallgatja a közleményeket, és aztán rögtön kérdez gyakran olyasmit, ami egyébként elhangzott. Nem véletlen, hogy a művelődési házak a talán legkészségesebb partnerek, itt a vezetők gyorsan felismerték, hogy a TOURINFORM adatbankjában szerepelni fél siker, legalábbis ami a hatékony propagandát illeti. A magánkempingek és -penziók tulajdonosait sem kell noszogatni (mint nem egy állami vagy tanácsi intézményt), hogy minden, a tájékozódáshoz szükséges tényt közöljenek, örvendetesen egyre több szervezet él a kölcsönösség lehetőségével. Nyáron például a Diákcentrummal kialakított együttműködésnek köszönhetően a fiatalok is jobb tájékoztatást kaptak, és a fiatalok programjairól a TOURINFORM-on keresztül több információhoz juthat minden érdeklődő, korhatár nélkül. A pontosság és a felelősségvállalás erősítésére az információs szolgálat minden tájékoztatást írásban kér, de — sajnos az említett késések és a gyakori programváltozások miatt — néha kénytelenek a szóbeli bejelentést is tudomásul venni. A két éve megkezdett telefonos információs szolgálathoz ez évben a Posta új belvárosi épületében a Nemzetközi Tudakozó mellett külön „élő”, személyes tájékoztatásra is lehetőséget teremtettek, ezzel némiképpen csökkentve az egyre növekvő távbeszélő-rohamot. Két év alatt kereken 180 000 hívás volt a TOURINFORM- nál. Naponta 200—600 közötti a hívások száma, de volt, amikor egyetlen nap 1100 telefonálónak kellett választ adni. Két csúcsot jegyeztek fel: a múlt év júliusában 18 000 hívást, és ez év márciusában, a Budapesti Tavaszi Fesztivál idején, amikor programdömping volt, 13 000 hívás futott be. A telefonos ügyeleti időn belül (hétköznap 7—21, szombaton 7—20, vasárnap 8—13 óra között) a legtöbb hívás délelőtt 10—12 óra között futott be. Feltételezhető, hogy ennek egyik oka: a hívások többsége hivatali telefonon bonyolódik le — nem saját zsebre. A hívóik 15 százaléka már kezdetben külföldi volt, azóta ez az arány 40 százalékra emelkedett. Magyarázat: a telefonügyelet — a magyaron kívül négy nyelven (német, angol, francia, orosz) ad felvilágosítást és a TOURINFORM-ot a határon túl is egyre inkább ismerik. Eddig kereken 30 millió példány idegennyelvű kiadványban szerepel a telefonszám: 179-800. (A különben jó partner, a Posta, jobb számmal is megajándékozhatta volna ezt a „jószolgálati” feladatot teljesítő szervezetet.) A külföldi propagandának köszönhető, hogy manapság nem ritka, amikor a vonal másik végén így jelentkeznek: „Én Londonból hívom Önöket. Kérem, mondják meg...” A hívások bizony nemegyszer próbára teszik az ügyeleteseket. A szolgálat azt hirdeti önmagáról: „A TOURINFORM sokat tud, de nem mindent”. Ezt az önkritikus véleményt további ajánlat követi: „Ha előfordul, hogy egyegy kérdésre nem áll rendelkezésre azonnal a szükséges válasz, akkor megkérdezik a telefonáló telefonszámát, és közlik, hogy menynyi időn belül szerzik be az információt. Ha ehhez hosszabb időre van szükség, akkor 3 napon belül írásban válaszolnak.” Vannak persze esetek, kérdések, amikre még „mindentudóként” sem lehetne választ adni. Az irreális igény jellemző példája volt, amikor azt kérdezte egy telefonáló: „Hol lehet a tegnap Belgrádból Budapest felé elindult magyarok csoportja?” Kompkérdések Az eltévedt külföldiek közül azokat könnyebb eligazítani, akik le tudják írni a környék jellegzetességét, ahonnan telefonálnak. A kérdezés tudományát általában azok művelik jól, akik konkrétan tudnak fogalmazni. Ilyenkor még a leglehetetlenebb kérdésre is előbb-utóbb válasz adható, így például egy anyuka pénteken azt kérdezte, hol láthatja gyermeke a hét végén Halász Juditot? Annak a külföldre induló turistának pedig, aki azt tudakolta: „Lehet-e kerékpárt kölcsönözni Kréta szigetén?” — Bécsen keresztül beszerezve az adatokat adtak megbízható választ. A leghosszabban telefonálók a „kalkuláló” utazókból kerülnek ki, akik a TOURTNIFORM-mal állíttatják össze vagy ellenőriztetik valósággal egész költségvetésüket. Bizonyos tájékozatlanságot jelez, ha egy témáról különösen sok az érdeklődő, így például a külföldi kompjáratok menetrendje és a különböző helyeken felszámított kutyatarifa ügyében sokan telefonálnak. Az ügyeletesek igyekeznek azoknak is udvariasan válaszolni, akik — úgy tűnik — önmagáért a kérdésért kérdeznek, vagy akik „ki mit tud”-ot játszatnak az információs szolgálat munkatársaival. Ilyennek hatottpéldául, amikor valaki azt kérdezte: „Ki az a XX. századi író, költő, akinek szobrát Borsos Miklós vörös márványból faragta ki?” (Szabó Lőrinc.) Noha még a hazai információs szolgálat pszichológiai értékeléséhez nem kezdtek hozzá, de a közreműködők tapasztalata szerint a telefonos érdeklődés sikerének egyik titka, hogy a távbeszélőn kérdezőnek nem kell szégyenkeznie esetleges tájékozatlansága miatt. PÁLOS MIKLÓS ! Idegen forget lem Kérdezni tudni kell ! Adattáró TOURINFORM „Sokat tud, de nem mindent " MUNKÁBAN AZ INFORMÁTOR „Londonból hívom Önöket.. Megjelent az Akadémiai Kiadónál Dömötör Tekla: Naptári ünnepek - Népi színjátszás Harmadik kiadás 271 oldal. Ára: 70 Ft Baksay Zoltán: A munkaerőhelyzet alakulása és a munkanélküliség felszámolása Magyarországon (1945-1949) Értekezések a történeti tudományok köréből Új sorozat 99. 206 oldal. Ára: 30 Ft Tokody Gyula és Niederhauser Emil: Németország története 2. kiadás 387 oldal. Ára: 113 Ft Jiclliniu AKADÉMIAI KIADÓ MAGYARORSZÁG 1983/39