Magyarország, 1984. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1984-06-03 / 23. szám

Kereskedelem Katalógus-áruház Hungarotex, Centrum, Quelle Csomagküldés áru ellenében Az áru­házhoz jön — ez a jel­szava a csomagküldő kereskede­lemnek. Ezt a szolgáltatást a pá­rizsi Au Bon Marche áruház ve­zetője, Aristide Boucicout alkal­mazta elsőként a világon — és már egy évszázaddal ezelőtt, ak­koriban azonban csak kevés si­kerrel. Az eladónak és vevőnek egyaránt kényelmes forma az utóbbi két évtizedben fejlődött hihetetlen mértékűvé a nyugati államok és néhány szocialista or­szág áruházvállalatainak kereske­delmi forgalmában. Ahogy a ke­reskedelem korszerűsödött, a cso­magküldés módszerei is fejlődtek: a nagy áruházak katalógusai és hirdetései lehetővé tették, hogy a vevőnek nem kell minden eset­ben felkeresnie az elárusító he­lyeket, mert a rendkívül gondo­san szerkesztett, pontos, részletes és megbízható képes árjegyzékből postán megrendelheti a kívánt cikkeket, és azokat általában 2—3­­hét alatt, gyakran 48 órán belül az otthonában veheti át. Kezdeti próbálgatások A Belkereskedelmi Kutató In­tézet munkatársa, Zalányi Sándor egy korábbi tanulmányában meg­állapítja, hogy a csomagküldő ke­reskedelem forgalmának növeke­dési üteme például az USA-ban, az NSZK-ban, Angliában és Fran­ciaországban 15—25 százalékkal meghaladta a bolti kereskedelem fejlődési ütemét. A vevők lénye­gében három nagy kategóriába sorolhatók. Akik az áruházi háló­zattól távol — hegyvidéken, er­dőgazdaságban, falvakban — él­nek, azoknak a katalógus szerinti vásárlás a legkönnyebb megoldás. A második csoportba tartoznak a sokgyermekes családok, ahol nincs aki őrizze a bevásárló távollété­ben a gyerekeket, s a harmadik csoportba sorolhatók azok, akik a katalógusok részletes leírása alap­ján családi körben, nyugodt kö­rülmények között választják ki a kívánt árukat és a bolti eladó rá­beszélésétől nem hagyják magu­kat befolyásolni. A csomagküldő kereskedelem térhódításában azonban szerepe van a bolti nyit­vatartási idők szabályozásának is. (A világ legnagyobb csomagküldői az USA-ban a Sears Roebuck és a Montgomery Ward, az NSZK- ban a Quelle, az Otto Versand és a Neckermann-áruházak, Nagy Britanniában a Great Universal Stores, a Littlewoods és a Gra­­ham-áruházak.) A szocialista országok kereske­delmi forgalmában kisebb jelen­tőségű ez a kereskedelmi forma, jóllehet több nagy áruház, így Moszkvában a Posztb­org, az NDK-ban a lipcsei V. V. W. Centrum és a karl­imarx-stadt­i Versandhandel, Csehszlovákiában pedig a Magnet- és Prior-áruhá­zak szorgalmazzák ezt a szolgál­tatást, főként mert kisebb lét­számmal és kevesebb bérköltség­gel juttathatják el az árut a ve­vőkhöz. Viszont a csomagküldő kereskedelem csak akkor ered­ményes, ha az áruválaszték és a készletek folyamatosan és bizton­sággal az áruházak rendelkezésé­re állnak. Magyarországon a katalógusáru­sítással történő próbálkozások a nagy áruházláncok létrejöttével sem hoztak ez ideig jelentősebb eredményt. A Luxus Áruház pos­tán küldött áruforgalma például csak ezrelékben fejezhető ki, ál­talában olyan esetekben, amikor a vásárlónál nincs elég pénz és utánvéttel a lakására postáztatja a kiválaszott árut, vagy karácsony előtt, amikor sokan ajándéko­kat küldetnek valakinek. A Skála- Coop is tervez prospektusok ré­vén történő csomagküldő szolgá­latot, de ennek még számos aka­dálya van, a többi között a kis készletek miatt jelentkező hiá­nyok, az árak változásai és ha­sonló vevőbosszantó okok. (Talán csak a Fókusz és a Művelt Nép könyvterjesztő vállalatok érnek el jelentősebb forgalmat postázás út­ján. A Fókusz évi csomagküldő forgalma meghaladja a félmillió forintot, de ennek is a fele a ka­rácsonyi ajándékküldésből jön össze.) Kamionok oda-vissza Pedig az életszínvonal javulá­sával a hazai közönségnél is je­lentkezik a csomagküldő szolgálat iránti igény. Bizonyítja ezt a Centrum Áruházak és a Quelle Budapest belvárosában megnyílt rendelésfelvevő irodája, amely a magyar devizaszámla-tulajdono­sok rendelésére szállít az NSZK- beli nagyáruház katalógusaiból ki­választott árukat. Devizaszámlája annak a ma­gyar állampolgárnak lehet, aki­nek külföldi munkájából, szerzői és más jogdíjakból konvertibilis valutában ide átutalt jövedelme van. Ha pedig valaki tartós kül­földi kiküldetésből ha­zaj­övet meg­takarított pénzéből a budapesti irodán keresztül a legfrissebb ka­talógusból kíván választani, a ha­zatérésétől számított 60 napon be­lül vámmentesen rendelhet. A vámkezelésnél egyébként a beér­kezett áru belföldi értékét a kata­lógusban feltüntetett árak min­denkori napi DM-árfolyamával számítják ki, kivéve a videobe­­rendezéseket és a rádiótelefono­kat. Ezeket — függetlenül a már­ka napi árfolyamától — 25 fo­rinttal szorozzák. Külföldről tör­ténő ajándékozásnál 500 forint ér­tékhatárig vámmentes az áru, 5000 forintig 40, azon felül 60 százalék a vám. A Hungarotex és a Quelle-Fürth mammutvállalat között a közel­múltban létrejött megállapodás jelenleg tervezet formájában — a részletek kidolgozása és jóváha­gyás végett — a Belkereskedelmi Minisztériumban van elbírálás alatt. Arról van ugyanis szó, hogy a Hungarotex rendelésfelvevő he­lyein a magyar vevők a Quelle mintegy 1000 oldalas, 30—40­ 000 különféle cikket színes fényképe­ken méretekkel, színválasztékkal és árakkal bemutató katalógusai­ból forintfizetéssel rendelhetnek árukat és a nyugatnémet cég ha­vonta két ízben óriás kamionok­kal szállít. A kamionok persze nem üresen mennének vissza: a szállított áruk ellenértéke fejében különféle ma­gyar termékeket visz majd a ma­gyar fél, és ez az „áru áru elle­nében” forgalom a kezdetben évi 30 millió márka értékű lenne. ősszel és tavasszal — minden évben — egy-egy vaskos kataló­gust ad ki a Quelle, amelyben a család minden tagja számára — a háziasszonytól a gyermekekig — bőven akad válogatni való. A Quellének 181 áruháza, 82 rende­lésfelvevő irodája és 3000 ügynök­sége van az NSZK-ban, azon kí­vül Franciaországban, Belgium­ban, Olaszországban, Svájcban és Ausztriában. „Beszédes” kataló­gusai az áruházi eladók rábeszé­lőképességét és áruismeretét he­lyettesítik. Megtalálható bennük a teljes áruválaszték: 450 oldalon például a ruházati cikkek, 34 ol­dalon cipők, 90 oldalon bútorok, azonkívül több mint 100 oldalon háztartási és konyhafelszerelési cikkek, hűtőszekrények, mosógé­pek, kerti szerszámok, a további 200—250 oldalon a híradástechni­ka és a játékipar újdonságai, iro­dai felszerelések és még sok más, kizárólag a Quelle-áruházakban kapható áru. Árak a prospektusban Aki már forgatott a kezében Quelle vagy Neckermann, akár Otto Versand katalógust, tapasz­talhatta, hogy műgonddal és fe­lelősséggel szerkesztik. A több millió példányban kibocsátott ár­jegyzékekben hirdetett árukat a csomagküldő vállalatok minden körülmények között tartoznak le­szállítani, mert ha egy beharan­gozott cikkről kiderül, hogy nincs a vállalat raktárán megfelelő színben, méretben, vagy a meg­rendelt modell helyett mást kell kínálni, a vevő bizalma megren­dül. És ami a legfontosabb: a ka­talógusban kinyomtatott ár vál­toztathatatlan, annak a következő katalógus megjelenéséig érvény­ben kell maradnia. („A vevőnek semmi köze ahhoz — írja tanul­mányában Zalányi Sándor —, hogy a csomagküldő vállalat idő­közben magasabb áron szerzett be némely árut. Ezért nagyon jól meg kell gondolni, hogy milyen árat tüntetnek fel a katalógus ki­adása idején. A már kinyomtatott katalógus nem alkalmazkodhat a bekövetkező változásokhoz. Az ár­képzésben elkövetett hiba hosszú hónapokra kihat, s az egész cso­magküldő tevékenység sorsát el­döntheti. Számolniok kell számos külső veszéllyel, a posta, a vasút, a gépkocsiszállítás díjainak várat­lan emelkedésével.”) E szolgáltatásnak a szakembe­rek további erőteljes fejlődést jó­solnak. A zsúfolt áruházakban vagy boltokban a vevőnek nem kell tülekednie, kapkodnia, sor­ban állnia a pénztárnál vagy a csomagkiadónál. A kényelmesen kiválasztott áru­házhoz szállítá­sával a vevő időt takarít meg. RATHONYI JÁNOS KATALÓGUSCÍMLAP Az áruszállítás bizonytalansága kudarcot hoz MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkesztőség: Budapest Vili., Gyulai P. u. 14. 1085 Telefon: 157-860. Telex: 22 6351 redmo. Postacím: Budapest, Pf. 634. 1396 Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő, GARDOS MIKLÓS h. főszerkesztő. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat, Budapest Vili., Blaha Lujza tér 3. 1959 Telefon: 343-100, 336-130. Felelős kiadó: TILL IMRE vezérigazgató 84.2310/20-23 — Zrínyi Nyomda, Budapest F. v.: VÁGÓ SÁNDORNÉ vezérigazgató Index: 25 606 HU ISSN 0464-4956 1984. JÚNIUS 3.

Next