Magyarország, 1984. július-december (21. évfolyam, 27-53. szám)
1984-07-15 / 29. szám
Nyaralás Bolti gondolák Üzletek a Velencei-tó környékén Kényszer szülte megoldások Ismét felröppentek a vitorlák, és a karcsú hajócskák százai szelik a Velencei-tó vizét. Kinyitottak az alkalmi boltok is ahagyományosok mellett. Hosszú sorban kígyózik a tömeg szinte minden bolt előtt, legyen az akár fagylaltos, akár ABC-áruház. Különösen vasárnap és a hétvégéken van ez így, bár a kereskedelem rendben és idejében felkészült, tőle telhetően a vendégek kiszolgálására. Akkor hát mi abaj? A Velencei-tó mindig mosolygós „boltosgazdája”, Dénes László áfész-elnök homlokát így nyaranta súlyos gondokbarázdálják. A szövetkezet ellátási területén szezon idején a 41 500 állandó lakoson kívül mintegy 40 000 nyaralóval rendelkező üdülővendég és hétvégeken — az időjárás függvényében — 30—40 000 egy-két napos kiránduló ellátásával kell számolni. Ez nagyjából 100 000 ember. Hét közben 80 000. A kiskereskedelmi bolti ellátás viszont az állandó lakossággal számol, de a felduzzadt tömeg igényeit is teljesíti. Természetesen zökkenőkkel, sorban állással, tülekedéssel. Jelen van itt az áfész vendéglőinek egész sora, az állami vendéglátóipar, a termelőszövetkezeti és a magánszektor is. Az áfészeknek olyan luxusigényt is kielégítő egységei is vannak, mint a Lidó, a Vadász, a Cápa, a Szunyogszigeti csárda és még sorolhatnánk. Csúcsidőben is helyt tudnak állni, kielégítve minden igényt. Háttér: Fehérvár A kiskereskedelem azonban más. A hazánk második legnagyobb természetes üdülőtavát felkereső közönség legnagyobb része vagy a fővárosból, vagy Székesfehérvárról jön a tóhoz üdülni, így magasabb — városi szintű — kereskedelmi ellátáshoz van szokva és itt is azt igényelné. A Velencei-tó környéke ÁFÉSZ azon van, hogy meg is kapja. De milyen áron! Az utóbbi öt esztendőben az áfész kapott — pályázat útján — az Országos Idegenforgalmi Tanácstól 13 milliót a hálózat fejlesztésére.Ebből megépült két ABC-áruház, kettő pedig jelentősen bővült és felépült a minden vonatkozásiban igen korszerű, 500 személy egyidőben való leültetésére alkalmas vendéglátó kombinát, a Lidó. De ez pár csepp csak a tengerben. A nagy szélső értékek ingadozása folytán a szövetkezet gazdálkodási menete is széles értékeket mutat. A boltok és vendéglők forgalmának ingadozásáról csak néhány adat: januárban — 1983. évi adatok — a bolthálózat 20,9 milliót forgalmazott, júliusban pedig 53 milliót. A vendéglátóipar az év első hónapjában 6 milliót, a hetedik hónapban pedig 12,3 milliót. Természetesen ha a téli sportoknak kedvez az időjárás a tavon, a téli forgalom is előnyösen változhat. Mindezt a forgalmat egy és ugyanaz a személyzet bonyolítja le. Csúcsidőben növelni kellene a kiszolgáló létszámot, de miiből? A legtöbb bolti dolgozó nő, az üdülési szezonban a munkaidő napi tíz óra — még vasárnap is nyitva tartanak az üzletek —, és sem szabadnapot, sem szabadságot ez idő alatt senki nem vehet ki, tehát sokan otthagyják az áfészt. Szerencsére eddig még sikerült az eltávozottak helyére új munkaerőt alkalmazni. Persze, a szakképzettséggel sok esetben baj van, jó, ha betanított munkássá képezhetik az újbelépőt. Pénzt és megbecsülést Az üdülő népségnek csak anynyi fogalma van az áfész erőfeszítéséről, hogy adott esetben sorba kell állnia. Azt azonban aligha tudja, hogy két és fél hónapig milyen emberfeletti munkát kell végeznie azoknak, akik a pult mögött serénykednek. A bolti dolgozók havi átlagkeresete 3246 forint, ehhez jön a túlórákért járó túljuttatás. Ezt egyelőre az áfész saját keretéből fedezi. (Cikkünk írása idején folynak a tárgyalások arról, hogy állami szervtől az áfész bizonyos kiegészítő bérpreferenciát kapaz idén is, mint az előzőkét évben, amikor a Fejér megyei Tanács 200 000 forint havi hozzájárulást adott a kereskedelmi dolgozók túlmunkájának honorálására.) Az idegfeszítő munkát azonban még így sem lehet pénzben megfizetni. Legtöbb gondot, vergődést az áruellátás személyi feltételei okozzák. Az áfész végső megoldásként felvesz diákokat is. Valamint a szünidőben az iskolakonyhák dolgozóit is a pultmögé állítja. Szükségmegoldás, s ennek vannak visszaütői, mert a jóformán segédmunkási teendőket végző dolgozó végeredményben nem emeli túl magasra a mércét. A bolti kereskedelmen kívül egyébként az áfésznek munkaerőgondjai nincsenek. A nyári üdülési idény kereskedelmi ellátásának nagy szélsőségeihez aránylag az árubeszerzés terén tudnak a legjobban alkalmazkodni. Mintegy 80 nagykereskedelmi és egyéb vállalattól, termelőszövetkezettől és egyéb termelőüzemtől, gyártótól szereznek be rendszeresen árut. A partnervállalatok komolyan veszik ezt a szerződést, és igyekeznek annak mindenben eleget tenni. Egy kifogás azért akad: legtöbben a kenyérre panaszkodnak, ami vagy későn érkezik, vagy nem megfelelő minőségben. És még egy probléma, de az állandó és úgy látszik, elháríthatatlan: a Budapest környéki TÜZÉP nem veszi tudomásul, hogy a Velencei-tó kiemelt fejlesztésű terület, ahol a folyamatban levő üdülőtelek-parcellázás miatt ma is állandóan építkeznek. Ennek megfelelőnek kellene lennie az építőanyag-ellátásnak is. Sajnos, ez csak döcög. A Velencei-tó környéke ÁFÉSZ nemrégiben felújíttatta, illetve bővíttette a martonvásári húsüzemét, ahol évente 10 000 sertést vágnak le, és tőkehús, valamint 30-féle húskészítmény formájában az üdülőterület és a többi község ellátására adja. Ugyancsak felújították a kápolnásnyéki sörpalackozót és nemrégiben adták át az új — Agárdon épített — cukrászüzemet, amely ugyancsak az egész ellátási körzetbe szállít friss süteményeket, édességeket. Hol száll meg ekkora tömeg, ha a hétvégéken 100—120 000 ember nyüzsög a tó körül? Akinek van nyaralója, nem felhőzi gond a fejét. Akinek nincs, annak már nehezebb a dolga. Az igényesebb — főként külföldi — vendégeknek egész évben rendelkezésére áll az agárdi Touring Hotel 132 férőhellyel, a velencei autós kemping, az AgárdHotel, az Idegenforgalmi Hivatal kezelésében levő Nemeskócsag kemping és a Cápa motel. A fiatalok számára az úttörőtábor. A szállás- és férőhelyekkel kapcsolatban mind Mészáros József (Gárdony városi joggal felruházott nagyközség tanácselnöke), mindpedig Marjanek József (a Velencei-tavi Intéző Bizottság főtitkára) szűkében vannak mindkettőnek. Lehetne a bajon segíteni, mert hiszen terület rendelkezésre állna a további kempingek létesítéséhez, pénz azonban nincsen. Újabban mind élénkebb érdeklődés mutatkozik a fizetővendégszolgálat iránt, amellyel a Cooptourist és a Velencei-tavi Költségvetési Üzem foglalkozik intenzívebben. A különféle vállalati üdülőkben mintegy 1500 ember fér el, ez azonban a vállalati kollektívákon túl a nagyközönség számára nem hasznosítható. A Velencei-tavi Intéző Bizottság az utolsó három évben 350— 380 millió forintot költött az üdülőterület fejlesztésére, csinosítására. Hosszú volna elsorolni, mi mindent végeztek ebben a térségben. Csak néhányat: folyik az üdülőkörzetben a melioráció, további területeket erdősítenek, az északi parton az üdülőtelkek parcellázása megy, az idén már hat strandon fürödhetnek a vendégek, összesen 55 000-en. Parkolóínség Van egy égető gondja a Velencei-tónak, illetve a vele foglalkozó és érte felelős közsületeknek: a parkolók kérdése. Kevés! A tanács és az intéző bizottság azon van, hogyminél több parkoló épüljön, a fürdővendégek azonban úgy vannak vele, hogy ha messze van a parkolói hely a strandtól, nem veszik igénybe, hanem inkább a parkokat tönkretéve a strand közelében „virágok közt” állítják le gépkocsijaikat. A büntetés ezért kevés. Vannak nehézségek a szolgáltatással is. Egy-két székesfehérvári szövetkezet nyitott ugyan részleget az üdülőterületen, ez azonban kevés. Szaporodnak — ha nem is kellő iramban — a magánkisiparosok műhelyei. A személyi szolgáltatásban szívesen látnák a szabókat, órásokat, gépkocsi javítókat. Sajnos, éppen az idényjelleg miatt kevesen kötnek ki ezen a tájon. A horgászoknak kedvezőbb a helyzete. Négy horgászegyesületnek 8250 tagja mereszti szemét a vízre, remélve a jó kapást, ami nem is marad el. Az agárdi Bikavölgyben felfedett termálvíz felhasználására már javában készül a meleg vizű strand. A fürdő műszaki átadása az ősszel lesz és a teljes nyitás jövő tavasszal. Természetesen az igényeknek megfelelőena termálfürdőt bővítik és ellátják a szükséges kereskedelmi és egyéb kiszolgálóegységekkel. BALOGH JÓZSEF VELENCE, LIDÓ ÉTTEREM Legtöbben a kenyérre panaszkodnak MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkesztőség: Budapest Vill., Gyulai P. u. 14. 1085 Telefon: 137-660. Telez: 22 6351 redmo. Postacím: Budapest, Pf. 634. 1396 Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő, GÁRDOS MIKLÓS h. főszerkesztő. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat, Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3. 1959 Telefon: 343-100, 336-130. Felelős kiadó: TILL IMRE vezérigazgató 84.2310/20-29 — Zrínyi Nyomda, Budapest F. v.: VÁGÓ SÁNDORNÉ vezérigazgató Index: 25 606 HU ISSN 0464-4956 1984. JÚLIUS 15.