Magyarország, 1985. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-22 / 51-52. szám

Szövetgyártás Örökifjú Richards Első az iparágban A hírnév kötelez Előfordul olykor budapesti szövetboltokban — legalábbis olyan­­helyeken, ahol tapasztalt, vevőkkel bánni tudó eladók vannak —, hogy a szép és jó minőségű szövetet kereső vevő­nek odasúgják: mutathatok még egy Richards-félét is, az­zal biztosan meg lesz elégedve. S nem is volt rá példa évtize­dek óta, hogy utólag reklamál­tak volna a vevők. A Richards név — és erre természetesen büszkék a gyáriak — márka, megbízható minőséget jelent. Emlékek 1945-ből Négy évtized kemény mun­kája, kollektív erőfeszítése áll az eredmények mögött. A győ­ri Richards Richard Finomposz­tógyár (akkor még részvénytár­saság) dolgozói a felszabadulás pillanatától mindent megtettek, hogy mielőbb termelhessen a gyár. Mindössze három napig nem volt munka a harcok elülté­vel, 1945 márciusának végén. Aztán — amikor járni lehetett a győri utcákon — elkezdték kiszivattyúzni a vizet az elön­tött pincékből, összegyűjtöttek minden éghető anyagot, hogy begyújthassanak a kazánba. Két héttel később már há­romszázan dolgoztak a Ri­­chardsban, fizetés nélkül, nem­ritkán 10—12 órát naponta. Visszahozták a falvakba men­tett gépeket, nyersanyagot, kaptak gyapjút és gyapotot a szovjet hadseregtől, és csakha­mar elkészült az első, Consport nevű szövet. S a történethez tartozik még az is, hogy 1945 telén fűtetlen műhelyek­ben dolgoztak az emberek, a szövők a villanykörtéken me­legítették gémberedett ujjaikat. Mindez ma már történelem. Azután 1947-ben már 650-en dolgoztak a Richardsnál, s bár a háborús károknak csak egy részét számolták fel, a termelés már 10—15 százalék­kal meghaladta az utolsó bé­keévit. És csak ezután kezdődött a második nagy fellendülés kor­szaka (az első még a század­­forduló táján volt, amikor egy­más után alapították Győrött a szövetgyárakat, Richards Ri­chard korábban brünni lakos, akkor már magyar nemes, 1906-ban ötödikként kérvénye­zett gyárindítást). A második MAGYARORSZÁG 1985/51 — 52 fellendülés 1948 áprilisában, az államosítással kezdődött. Akkor egyesítették a Richards Ri­chard Finomposztógyárat a Győri Fésűsfonodával. Új gé­peket hoztak Budapestről, Cse­pelről és Sopronból. Akkor kezdődött el a gyár korszerűsítése is. Konyhája volt már a gyárnak — ebéd­lője még nem, sőt arra sem fu­totta a szociális célokra for­dítható pénzből, hogy evőesz­közöket vásároljanak. De mindez — és még sok minden — megvalósult a következő esztendőkben. Már az államosítás évében 1176-ra emelkedett a dolgozók létszáma és 1 200 000 négyzet­­méterre a szövettermelés. Az első év tervét száz százalékra teljesítették és 0,8 százalékra szorították le a selejtet. Büsz­kén jelentették, hogy a Ri­chards gyárban percenként 5,4 méter fonalat gyártanak, ami országos rekord. Tovább nőtt a termelés, újabb munka­versenyeken let­tek győzteseik a Richards-gyá­­rnak a következő évben, s újí­tási vándorkiállítást is rendez­tek itt, valamennyi gyapjúipa­­ri gyár részvételével. Akkor nevezték ki az első munkás­igazgatót is, 1950. január 1-jétől pedig az első női gyárigazgatót, Kiss Máriát. Ekkor kezdődött el a sokszor emlegetett lódenkorszak. A fér­fiak és részben a nők is lóden­­kabátban jártak akkoriban — jobb híján. Ezt a lódenszöve­­tet a Richards gyártotta és — még Angliába is szállított be­lőle 30 ezer négyzetmétert. Igaz viszont, hogy abban az időben — és még sokáig — ez volt a gyár egyetlen export­­szállítása. Annál is inkább, mert hamarosan, 1951 január­jától patinás nevét fel kellett cserélnie: Győri Gyapjúfonó és Szövőgyár lett, s bár az évi termelés 2 és fél millió négy­zetméterre emelkedett, és 1951 szeptemberében már 27 szövő dolgozott hat gépen, a külföldi partnerek egymásután léptek vissza az üzletkötéstől, nem volt bizalmuk az új névhez. Harmadszor is Nehéz évek következtek, s aztán­­ elérkezett a harmadik fellendülés korszaka, ami a mai napig is tart. 1957 elején a gyár visszakapta a régi nevét: Richards Finomposztógyár. Ugyanakkor kezdték meg szin­tetikus szálas anyagok felhasz­nálását, 45 százalékban gyapjú és 55 százalékban poliakrilnitril szöveteket gyártottak, felsőru­házati célokra. Télikabátnak való 50 százalékban gyapjú- és 50 százalékban teveszőr anyagok készültek, és ismét el­kezdődött a 70—80 százalékos gyapjúszövet termelése. Nagyobb önállóságot is ka­pott a vállalat a mintaterve­zésnél, a termékek változatos­ságában. 1957 júliusában tartot­ták az első árubemutatót, ahol 53 minőségi szövetet százféle mintában és 211-féle színben állítottak ki. Az első eredmények már a következő évben megmutat­koztak: ha kismértékben is, de újra elkezdődött az export. És az 1958-as brüsszeli világkiál­lításon ismét láthatták a Ri­chards Finomposztógyár emb­lémáját a látogatók. Elkezdték — a szövött mel­lett — a kötöttáruk gyártását is, elsőként az országban. Egy­re többen ismerték­­meg­­— egyelőre határainkon belül — a Richards nevet, 1959-ben megnyitották Budapesten áru­bemutató termüket, hogy a kül­földi üzletemberek figyelmét is felhívják magukra. Sikerrel. Ha szerényen is, de nőtt az export, 1960-ban elérte a gyár termelésének — a kö­zel 3 millió négyzetméternek — a tíz százalékát. A Budapesti Nemzetközi Vásáron negyven­féle szövettermékkel jelent meg a Richards, s még ugyanabban az évben részt vett a főváros­ban a mezőgazdasági kiállítá­son, Győrött az „Üzemeink 15 éves fejlődése” című bemuta­tón , és nem utolsósorban Moszkvában, a Magyarország felszabadulásának 15. évfor­dulója tiszteletére rendezett kiállításon. Aligha lehet most évről év­re tovább követni a Richards Finomposztógyár fejlődését. Ar­ról azonban még szólni kell, hogy ma már Sopronban, Ka­puváron, Csornán, Lovászpato­­nán, Öttevényen és Koroncón is működnek kisebb-nagyobb üzemek, egységek a Richards név alatt. S hogy szinte éven­ként jelent meg a gyár egy-egy (sőt sokszor nem is egy) ,új termékkel a hazai és a világ­piacon. Elkezdték a szöveteknél a poliészter alkalmazását, s ugyancsak 1968-ban kezdte meg a mai napig is töretlen karrier­jét a Jersey, amelyből már az első évben 210 000 női ruhát ké­szített az egyik budapesti gyár. És — egy évtizedet átugorva — 1978-ban az addig lenézett, ne­hezen feldolgozhatónak tekin­tett gyarúból kísérleteztek ki a Richards-gyárban kitűnő kár­tolt szövetet női és férfi kabá­tokhoz. Közös munka Ma pedig, ha bemegy valaki a gyár mintatermébe vagy az ország több városában levő Richards-mintaboltok valame­lyikébe — egyszeriben végig sem tudja nézni a választékot. Már 1980-ban a fésűs gyapjú­­szövet 61, a kártolt szövet 11, a körkötött kelme 28 százaléka ment exportra, s az összes ter­melt árunak 98 százaléka volt első osztályú. Az össztermelés csupán a fentiekből közel 8 és fél millió négyzetméter volt, csaknem a háromszorosa az 1960-asnak, miközben a lét­szám évről évre csökken. Jóllehet a Richards Finom­posztógyár egyike azoknak a vállalatoknak, ahol nagy becs­ben tartják a régi dolgozókat , az idő múlik, s a nagy idő­ket végigélt gyáriak immár tö­megesen mentek és mennek nyugdíjba. Mégis eredményei elsősorban a jó kollektív mun­kából fakadnak. Ez megmutatkozik a gyárt­mányfejlesztésben és abban is, hogy mindig tudnak újat pro­dukálni, azt adni, amit a vevők keresnek. 1980 óta­­12 százalék­kal csökkent a létszám és 17 százalékkal nőtt a termelé­kenység, 19 százalékkal több a termelési érték. Ma a három főprofil: a fésűs és kártolt szövet, a kötött mé­teráru és fonal. Az export dön­tő többsége szövet, tíz európai és ugyanennyi más földrészen levő országba szállítják. Csu­pán a közvetlen export — fo­rintra átszámítva — a szocia­lista országokba 105, tőkés or­szágokba 185 millió, a termékek 22—23 százaléka. Nyolcszor nyerte el a Ri­chards Finomposztógyár a Mi­nisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, 29-szer lett Kiváló Vállalat, számos BNV- díjat és nagydíjat kapott, sok terméke viseli a megtisztelő és kiváló jelző Kiváló Áruk Fó­ruma jelvényt. No meg: a nem­zetközileg ismert és ugyancsak garanciát jelentő Woolmark — tiszta élő gyapjú emblémát. Nyereségben, közvetlen és közvetett exportban, gyárt­mányösszetételben egyaránt el­ső az iparágban a Richards Fi­nomposztógyár. Megbecsüli dolgozóit­­ és vásárlóit is. Érdemes erről személyesen is meggyőződni, keresni, vásá­rolni és viselni a Richards Fi­nomposztógyár termékeit, ame­lyek kitűnő minőségűek, a leg­kényesebb igényeket is kielé­gítik. (x) ! A RICHARDS AGYTRÖSZTJE Megbecsüli vásárlóit is

Next