Magyarország, 1986. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-09 / 6. szám
Közlekedés Kritikus napok 30 óra hóesés Együttélni a téllel Paradox helyzet, de a téli közlekedés szempontjából általában éppen azokban az országokban legtöbb a gond, ahol aránylag ritka vendég a hó, a jég. A hazai utakon az első fagyos reggelen megkétszereződnek a közúti balesetek, sószóró kocsik pusztítják a fákat, a falragaszok rendkívüli hómunkásokat keresnek, a gyalogosok keze, lába törik, mint lagziban a porcelán — egyszóval valóságos vészhelyzet alakul ki. Ezalatt Moszkvában vagy éppen Habarovszkban — ahol jóformán novembertől márciusig fehérek az utak — előveszik a téli gumit, a hóláncot, a bordázott talpú csizmát — vagyis alkalmazkodnak a télhez, megtanultak együtt élni vele. Az 1985—86-os tél — legalábbis a tavalyihoz képest — eddig kegyesnek bizonyult a magyar utakhoz. A helyi éghajlati viszonyok közt — átlagban évente 50 olyan napra lehet számítani, amikor a napi középhőmérséklet 0 C-fok alatt van, további 100 napon várható éjszakai fagy. A hóesést órákban lehet kifejezni — meglepő —, de inkább kevesebb, mint több 30 óránál. A városi és országos főútvonalakon tehát évente 2—3 hétnél nem több a csúszós, havas út! Idén körülbelül 100 000-rel több olyan ember ül volánhoz, aki gépjármű-vezetői minőségben még nem látott jeget, havat. S a már több éve vezetők jó részének sem volt alkalma tisztességesen megtanulni hogyan boldoguljon téli utakon, így elmondható, legalább egymillió gépkocsivezető gyakorlat, tudás híján csak a jó szerencséjében bízhat. A hét önmegtartóztatás íme, egy, a síkos utakon megszaporodott veszélyhelyzetek közül: ment a gyalogos a havas úton, jó ütemben haladt az úttest egyik oldaláról a másikra. Emiatt nem kellett az aránylag lassan (25—30 km/óra) haladó autó sebességét csökkenteni, mert a gyalogos áthaladása zavartalannak tűnt. A gyalogos akkor megcsúszott és elesett, gyors fékezés, a kocsi megfarolt, és hátulsó részével ütötte el a már tápászkodó embert! A síkos napokon nem lehet elég óvatosnak lenni. „Nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett”, „elvesztette uralmát gépjárműve felett”. Megszaporodnakilyenkor az efféle hírek. Való igaz, a két leggyakoribb téli baleseti ok: 1. a jármű nem tud megállni, vagy 2. irányíthatatlanná válik. A gondot havas út esetén, autó és járókelő számára ugyanaz okozza. Hogyan megy gyalogosan az ember jeges, csúszós úton? Már az 5—6 éves gyerek is tudja, hogy óvatosan, aprókat kell lépni, nem szabad sietni, és persze föl kell húzni a hójáró csizmát vagy legalább egy bordázott gumitalpú cipőt. Ez utóbbi olyan fontos, mint az autóvezetőnek a téli gumi vagy a hólánc, ami segít megkapaszkodni az úton. Gyakorlatlan vezetők sokszor választják azt a megoldást, hogy azon a bizonyos évi 20 havas napon — téli gumi vagy hólánc híján — „önmegtartóztató” módon viselkednek, és otthon hagyják az autót, inkább „tömegközlekednek”. Az igaz, hogy így nem veszélyeztetik maguk és embertársaik életét, azonban az sem megoldás, mert például mi van akkor, ha reggel jó időben indul útnak valaki,és menet közben éri egy kiadós havazás. Tapadási tényező Egycsapásra megváltozik minden. A kocsi csúszik, fáról, a kerék kipörög, a jármű megállíthatatlan, irányíthatatlan. Pedig csak egy dolog változott meg: más lett a tapadás. Ezért voltaképpen csak egyet lehet tanácsolni: előbb-utóbb minden gépjárművezetőnek meg kell tanulni boldogulni a téli utakon. Kísérletezni persze nem a forgalmas utcán kell, ahol könnyen baleset lehet az igyekezetből. Egy síkos, havas hétvégén , lehetőleg egy tapasztalt vezető társaságában, nyugalmas országútszakaszon vagy egy néptelen parkolóban ki kell tapasztalni, sőt meg kell tanulni a téli vezetés fortélyait. Ami a gyalogos ember számára a cipőtalp, az a gépjármű kerekének a gumiabroncs, ezzel kapaszkodik, tapad az útra. A tapadás a gépkocsi kerekének megcsúszását akadályozza. A tapadóerő pedig egyenesen arányos a kereket a talajra szorító erővel, valamint egy, a gumitól és az úttól függő tényezővel, a tapadási tényezővel. (Jól szemlélteti a táblázat.) A csúszó kerék talajjal való kapcsolata labilissá válik, és már nem szolgálja többé a kocsi irányíthatóságát. Havas úton pedig a csúszásveszély megötszöröződik. A téli balesetek 97 százaléka abból adódik, hogy a vezető nem tudta megállítani autóját. Sokan azért vannak gondban, mert a KRESZ nem ír elő legkisebb sebességet. Mégis az tanácsolható: téli útviszonyok közt csak az üljön volánhoz, aki képes arra, ha kell, hogy csak 0—15 kilométeres sebességgel haladjon. A téli veszélyhelyzeteket leginkább két vezetőtípus okozza: 1 a túl óvatos (róla mondják, hogy legszívesebben a garázsajtón is rendőri irányítással haladna át), és 2. a vakmerően magabiztos. Ami az okokat illeti: külső ok lehet: műszaki hiba, úthiba, másik jármű okozta veszélyeztetés vagy egy gyalogos. Belső ok lehet: gyakorlatlanság, felkészületlenség, téves döntés, pszichikai gátlás (alkohol, vezetői agresszivitás). A külső okok egy része — megfelelő gondossággal — kivédhető. (Például kopott gumik kicserélése téli gumira.) A belső okok legfőbbiike, a gyakorlatlanság, nem szégyen, de törekedni kell rá, hogy minél előbb szert tegyen a gépjárművezető a szükséges ismeretekre. Főfoglalkozásúaktól, taxisofőröktől, autóbusz- és teherautó-vezetőktől, vállalati gépkocsivezetőktől pedig egyenesen elvárható, hogy síkos utakon is tapasztaltan, biztonságosan vezessenek. A meteorológusok távprognózisa szerint: az idei tél legkeményebb hetei februárra várhatóak. Ezt és a fentebbieket tudva, ki-ki maga döntse el, érdemes-e a kritikus napokon gépkocsiba ülnie. Ha mégis a kocsi leállítása mellett döntünk, első teendőnk egy alapos tisztogatás legyen. A felső és alsó mosással együtt a motorteret és a kocsi belsejét is takarítsuk ki. Ezután vizsgáljuk meg a karosszériát, nem sérült-e meg a festék vagy a már korábban elvégzett alvázvédelem. Ne csak külső szemrevételezés legyen. Vegyük ki a szőnyeget és a fenéklemez (padló) állapotát is ellenőrizzük. A karosszéria apróbb sérüléseit, festék lepattogásait eredeti festékkel, kis ecsettel vagy gyufaszállal javítsuk ki. A rozsdafoltokat, sérüléseket rozsdátlanítsuk, és azután fessük le valamilyen benzinben, olajban nem oldódó festékkel. A korrózió elleni védekezésnek fontos része, hogy a kezdődő felületkárosodásokat mielőbb megszüntessük, ezzel kiküszöbölve a korróziós folyamat elterjedését. Káros „dunsztkötés” Tankoljuk tele az üzemanyagtartályt. A leállításra a legalkalmasabb a fűtött garázs. A fűtetlen garázs vagy fészer is megóv az esőtől, hóstól, nedvességtől, de a hőmérsékletingadozás miatti párásodás és az ennek következtében fellépő korrodálás "ellen nem nyújt védelmet. Óva intjük autóstársainkat attól, hogy ha a szabadban tárolják járművüket, műanyag fóliát használjanak járművük takarására. Ez a „dunsztkötés” többet árt az autónak, mintha használnánk. Ha mégis a szabadban kényszerülünk tárolni autónkat, akkor célszerű viaszos balzsamréteget felvinnii a karoszszériára, és ha letakarjuk, akkor a szellőzést nem gátló ponyvával tegyük. Az akkumulátort fagymentes helyen tároljuk. A motorok és a kerékpárok téli leállítása előtt lényegében ugyanezeket kell elvégeznünk. BEDECS ÉVA HADIHELYZET A TÉLI UTAKON Tudós híján csak a jó szerencsében bízhat száraz vizes tapadási tényező Érdesített aszfalt 0,8—0,9 0,7 —0,8 Aszfalt, beton 0,6—0,8 0,3 —0,45 Kockakő 0,5—0,6 0,25—0,35 Keramit 0,5—0,6 0,15—0,2 Föld 0,5—0,6 0,3 —0,4 Friss hó Jeges út, letaposott hó 0,2 —0,4 0,15—0,3 MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkesztőség: Budapest Vill., Gyulai P. u. 14. 1085 Telefon: 137 660. Telex: 22 6351 redmo. Postacím: Budapest, Pf. 634. 1396 Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő. VÁRNAI FERENC h. főszerkesztő. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat, Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3. 1959 Telefon: 343-100, 336-130. Felelős kiadó: TILL IMRE vezérigazgató 86.2310/2006 - Zrínyi Nyomda, Budapest F. v.: VÁGÓ SÁNDORNÉ vezérigazgató Index: 25 606 HU ISSN 0464-4956 1986. FEBRUÁR