Magyarország, 1989. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1989-02-17 / 7. szám

Repülés izomerőből DER SPIEGEL Nyakig vizesen, remegő térdekkel emelkedett­­ki a férfi a tengerből. A sekély hullámverés műanyagtör­meléket sodort a fekete fö­venyre és csillogó koszorút rakott az érkező tengervíz­zel teli sportcipője köré. „Milyen csodálatos módja a szigetről szigetre való utazásnak” — mondta. Az­tán a repülő autogrammo­­kat osztogatott az ünneplő tömegnek a pillekönnyű törmelékekre írva. Pedálozva, repülve és a vizet taposva érte el a 31 éves Kanellosz Kanellopou­­losz április közepén San­­torin vulkáni sziget strand­ját. A kerékpárversenyző Krétáról hajtotta a pókhá­ló finomságú Daedalus 88 nevű repülőgépet egyedül izomerőből 120 kilométeren keresztül, mielőtt — és ez semmit sem von le a tel­jesítményéből — légijár­műve éppen tíz méterrel a cél előtt a Krétai-tenger hullámaiban szétesett. „Élettel töltöttünk meg egy legendát” — lelkende­zett, és ezzel Daedaluszra, a mitikus izomrepülőre gondolt, aki tollból és viaszból készített magának szárnyakat és így, szárny­csapkodva menekült Krétá­ról, Minosz király elől. Kanellopoulosz mindjárt három izomrepülő rekordot döntött meg jó 35 méter fesztávolságú szárnyaival. A görög kerékpárbajnok azt váltotta valóra, amit Steve Bussolari, a Massa­chusetts Institute of Tech­nology (MIT) professzora és a Daedalus 88­ vállalko­­zás vezetője így fogalma­zott meg: „Az elméleti vizsgálódások és a kísérlet példátlan összekapcsolása az izomrepülés aerodina­mikai lehetőségeit új hatá­rokig vitte.” Az emberi triceps és quadriceps (három-, ill. négyfejű izom) teljesítőké­pességétől elbűvölve egyre több tudóst fog el a kísér­tés, hogy az izmokat és a technikát egy egységgé ol­vassza. Mint Paul Mac­­Cready amerikai aerodina­­mikus mondta, semmi sem „sarkallja jobban a mérnö­köt intellektuális szárnya­lásra, mint az a kihí­vás, hogy érje be az em­beri izommal mint hajtó­erővel”. Kihívásokban a konst­ruktőrök és az izomembe­rek nem szenvednek hiányt. Jelenleg több mint 100 csapat tör új izomre­kordra Európában és az Egyesült Államokban. — Meg kell dönteni az izomerővel meghajtott köz­úti járművek sebességi csúcsát (egyelőre ez 105,36 km/h, melyet 1986-ban a kétkerekű Gold Rushsal értek el). — Az Amerikai Helikop­ter Társaság Igor Sikorsky­­díját, 25 000 dollárt az a csapat kapja, amely egy izomerővel meghajtott he­likoptert 60 másodpercig legalább 3 méter magas­ságban egy 10 méter oldal­­hosszúságú útvonal négyzet fölött végigkormányoz.­­ 1989 júniusra Palm Beach városa víz alatti pe­­dálozókat hívott meg a vi­lág első tengeralattjáró­­versenyére. Csak kétszemé­lyes legénységgel „hajtott” pedálos tengeralattjárók indulhatnak. A jelenleg „legforróbb tipp” az izomerővel barká­csolók számára — mondja MacCready — azonban a szárnyas hajó. A szakértők nemrég még megoldhatat­lannak tartották azt a fel­adatot, hogy egy szárnyas­hajót bőgő, nagy erejű benzinmotorok nélkül ki­emeljenek a vízből és kis súrlódással siklassanak a víz fölött. Valójában — ezt bizonyította MacCready kollégája, Alec Brooks — a pedálos szárnyashajózás „átkozottul egyszerű”. A mérnök Flying Fish néven egy ultrakönnyű, propellermeghajtású szár­nyashajót fejlesztett ki. Steve Hegg, 1984-es kerék­páros olimpiai bajnok a (majdnem) repülő halat a 2000 méteres evezősver­­seny-távon 21 km/h-ra gyorsította föl. A Sikorsky-díj is elérhe­tő közelségbe került az el­ső egyemberes, pedálos he­likopterért. A kaliforniai állami politechnikai egye­tem diákjai egy mindössze 37 kilós, több mint 40 mé­ter fesztávolságú rotorla­pátokkal felszerelt helikop­tert ragasztottak össze. Ez a gép állítólag képes arra, hogy egy erős lábú kere­­kezőt az előírt négyzetpá­lya fölött vigyen. Nem úgy, mint a heli­kopterek esetében, a csap­kodó szárnyú repülők mű­szakilag ismert területen mozognak. MacCready Gossamer Condorja már 1977-ben leírt egy nyolcas­pályát, két évvel később egy pilóta a Gossamer Al­­batross-szal két óra 49 perc alatt pedálozott át a La Manche-csatorna fölött. MacCready követői azóta csak finomítanak a tech­nikai trükkökön, így Bussolari csapata a Daedalus 88-at a bevált láncmeghajtás helyett a propeller tengelymeghajtá­­sára állította át. A szár­nyakat meghosszabbították és elvékonyították, ami még nagyobb felhajtóerőt kölcsönzött neki, mint a Gossamer- modelleknek. Amikor a görög Kanello­poulosz egy reggel Krétán beletaposott a pedálba, op­timistán siklott távoli cél­ja felé: messzebbre repült mint a Gossamer-pilóták, és kb. 5 méterrel a hullá­mok fölött lebegve, mind­járt két másik rekordot is fölállított. Az egyenes vo­nalú repülését 83 kilomé­terrel, a szabad útvonal­repülését 60 kilométerrel javította meg. A célban a fiziológusok kiszámították, hogy három óra és 54 perc alatt mint­egy két maratoni futást teljesített megállás nélkül. Az örömtől mámoros re­pülő ebből nem érzett sem­mit: „Egyre csak előbbre és előbbre tudtam siklani” — lelkendezett. ÚJ FILMET FORGATNAK WASHINGTONBAN A távozó R. R. kopogtat: Te jössz! (Die Welt) Nem csak mezítláb tilos THE WALL STREET JOURNAL A légitársaságoknak sok száz előírásuk van az uta­sok számára, amelyeket el­ástak vastag szabályzati könyvekben. Persze alig akad valaki is, aki elolvas­ná azokat. Pedig akad köz­tük nem egy furcsaság. Például az Alaska Airlines nem vesz fedélzetére olyan utast, „akinek kellemetlen szaga van, esetleg egy gennyes sebtől vagy nem kielégítő higiénia követ­keztében.” Az utasok számára ké­szült előírások túlnyomó többsége lidércnyomássá válhat a mit sem sejtő uta­zó számára. Hányan tud­ják, hogy a United Airlines nem vállal semmiféle fele­lősséget olyan csomagokért, amelyeket 30 perccel a le­szállás után még nem vit­tek el, illetve nem kértek? Vagy pedig: sok légitársaság nem tehető felelőssé olyan teherszállítmányért, amely a társaság véleménye sze­rint törékeny. Ide tartoz­hatnak kitömött állatok is. Kétségtelenül kiborult E. A. Rehfeldt is, miután egy karib-tengeri légi út­ján elveszett 5000 dollár értékű sportbúvár­ felszere­­lése. Kárigénye bejelenté­sekor a Trans World Air­lines röviden közölte vele, hogy nem tartozik neki semmivel. A veszteséget ugyanis csak a veszteség észlelését követő napon je­lentette be — néhány órá­val a határidő letelte után. „Nekem egy olyan előírás­nak kellett volna eleget tennem, amelyet sosem lát­tam” — így a kárvallott. Tizenhat havi pereskedés után Rehfeldt a kárát rész­ben fedező kártérítést ka­pott. A Continental Airlines­­nél az elveszett vagy káro­sult teherszállítmány-dara­bokat négy órán belül kell jelenteni a leszállás után. Aki csak hazatérve, a ki­csomagolásnál veszi észre, hogy eltörött a váza, az bi­zony elkésett. A legtöbb társaságnál nem léphet a repülőgép fe­délzetére senki mezítláb, továbbá fertőzéses beteg­ségben szenvedő személy, vagy aki annyira kövér, hogy nem tudja becsatolni a biztonsági övét. Kérdés az is, hogy mi­lyen állatok repülhetnek az utassal, így például a TWA megengedi, hogy ká­bítószerek kiszimatolására betanított rendőrkutyák féláron utazhastnak egy normál utasülésen. Termé­szetesen becsatolva. Vándorlókedvű idegek pím­fcf)($unDfcf)au A kifejlett madarak agyában a fiatal idegsejtek akár félcentiméternyit is el tudnak vándorolni. Ez a New York-i Rockefeller Egyetem kutatóinak vizs­gálataiból derült ki. Egy ideje már rájöttek, hogy a madáragyban — a gerince­sek szokásától eltérően — az emberionális fejlődés lezárulása után is folyton keletkeznek idegsejtek. Rejtély maradt, hogyan kerülnek „születési helyük­ről”, az agykamrák faláról rendeltetési helyükre. Ki­fejlett kanárik vizsgálata során most megállapítást nyert, hogy a fiatal ideg­sejtek óránként 28 mikro­­­méteres legnagyobb „se­bességet” érnek el. 20—40 nap alatt teljesen kifejlőd­nek és akkor már a kije­lölt helyükön is vannak. öt világrész száz lapjából Az idézett lapok: DIE WELTWOCHE, svájci polgári libe­rális hetilap THE WALL STREET JOURNAL, az amerikai pénzügyi körök lapja NEWSWEEK, amerikai polgári liberális heti hírmagazin INTERNATIONAL HERALD TRIBUNE, Londonban, Párizsban és Zürichben megjelenő amerikai polgári napilap HANDELSBLATT, nyugatnémet közgaz­dasági lap DIE WELT, nyugatnémet jobboldali, a Springer-tröszthöz tartozó napilap DER SPIEGEL, nyugatnémet polgári li­berális heti hírmagazin DIE PRESSE, osztrák párton kívüli pol­gári napilap DIE ZEIT, nyugatnémet polgári politi­kai hetilap SÜDDEUTSCHE ZEITUNG, nyugatnémet polgári liberális napilap TIME, amerikai jobboldali hírmagazin FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEI­TUNG, nyugatnémet polgári napilap QUICK, nyugatnémet polgári képes ma­gazin FRANKFURTER RUNDSCHAU, nyugat­német, a szociáldemokratákhoz közel álló napilap KÖLNISCHE RUNDSCHAU, az NSZK- ban megjelenő polgári lap SAARBRÜCKEN NACHRICHTEN, az NSZK-ban megjelenő szociáldemok­rata lap IZVESZTYIJA, a szovjet kormány és a Legfelső Tanács lapja IL MESSAGERO, olasz liberális lap DIPLOMATIC LIFE, a magyar külügy­minisztérium folyóirata L'EXPRESS, francia képes magazin

Next