Magyarország, 1989. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-19 / 20. szám

­ M­intha nem lenne elég egy napra a kormány lemondá­sa, rögtön utána egy ké­nyes nemzetközi tárgyalás, a Beat­rix királynőtől távozó Ruud Lub­bers holland miniszterelnök kocsi­jába hirtelen beugrott egy férfi­­ zsebében késsel. A biztonsági őrök ártalmatlanná tették a hívatlan vendéget és elmegyógyászati ki­vizsgálásra küldték, Lubbers pe­dig folytatta útját Bonnba. Az ilyesfajta vagy súlyosabb kalan­dok rendszerint csak erősítették a holland kormányfő népszerűsé­gét. 1987-ben például gyújtóbombát hajítottak rotterdami lakásának szalonjába, ő azonban gyorsan visszadobta az ablakon és a hol­landok őszinte elismeréssel fogad­ták a hidegvérű és hatásos megol­dást. Ezúttal is feltehető, hogy a késes embernél veszélyesebbnek tekinti az 50. születésnapját már ügyvivő miniszterelnökként ünneplő Lub­bers azt a tőrdöfést, amelyet poli­tikai fegyverekkel követett el elle­ne Voorhoeven, a liberális képvi­selőcsoport elnöke. A koalíciós kormányban részt vevő öt liberá­lis­ miniszter ugyanis már egyet­értett a nemzeti környezetvédelmi terv, a National Milieuplan finan­szírozásával kapcsolatban kidolgo­zott kompromisszum tekintetében, amikor Voorhoeven nemet mon­dott. A következmény: hét évi bé­kés (és kevésbé békés) együttmű­ködés után felbomlott a keresz­ténydemokraták (CDA) és a libe­rálisok (VVD) amúgy igen ered­ményes koalíciója és Beatrix ki­rálynő az esedékes időpontnál 8 nappal előbbre, szeptember 6-ra kiírta az új parlamenti választá­sokat. A konkrét ok — külső szemlélő számára, de valószínűleg a holland polgár sincs ezzel másként — je­lentéktelennek tűnik. Ruud Lub­bers, a liberálisokkal együtt nagy­szabású környezetvédelmi progra­mot dolgozott ki, azzal a meghir­detett ambiciózus céllal, hogy 2010-re a jelenlegihez képest 70 százalékkal csökkentsék a levegő­szennyeződést és mintegy 30 szá­zalékkal az energiafogyasztást. A koalíció a célokban egyetértett. A tervet kidolgozó környezetvédelmi miniszter történetesen a VVD tag­ja, mi több, ez a program a ter­mészetszerető, s azzal kemény, mindennapos harcot vívó Hollan­diában igen népszerű, ezért a kor­mány és az ellenzék elvi támoga­tását egyaránt bírja. Ki ne lenne tudatában a hatalmas vegyiparral rendelkező országban a folyók, a levegő szennyeződésének, az ab­ból eredő veszélyeknek? Csak hát a környezetvédelem nem olcsó, az első szakaszban, 1990 és 1994 kö­zött 7,3 milliárd holland guldent (1 dollár ± 2,13 gulden) kellene e célra költeni. A koalíció felbomlásához a fi­nanszírozás részletei körüli­­vita elmérgesedése vezetett. A Lubbers­­kormány részben költségvetési megtakarításokkal, így a védelmi kiadások egy százalékos csökken­tésével, részben pedig az adók nö­velésével kívánta előteremteni a szükséges összeget, ami ugyan je­lentős, ám a holland gazdaság mé­reteihez képest viszonylag sze­rény (egyetlen esztendő külkeres­kedelmi többlete nagyobb volt az elmúlt, gazdaságilag igen kedvező években). A liberálisok atlanti fi­lozófiájával a katonai kiadások le­faragása sem nagyon fért össze, de nyíltan csak az autósok megadóz­tatásával szálltak szembe. Voor­hoeven felülbírálta saját minisz­tereit, bizonytalansági indítványt nyújtott be a parlamentben, mi­vel az eredményhez nem fért két­ség. (A hét év óta ellenzékbe szo­rított szociáldemokraták keresve sem kaphattak volna jobb alkal­mat a kabinet leszavazására.) Lub­bers már a voksolás előtt beje­lentette kormányának lemondását. Mindemellett az ok nem min­dig ok, az okozat nem mindig oko­zat. A keresztény liberális koalí­ció hét esztendő alatt ennél jóval hevesebb viharokat is sikeresen átvészelt — elegendő a manőve­rező robotrepülőgépek hollandiai telepítése körüli vitákra utalni. (Ruud Lubbers minden politikai tehetségére szükség volt, hogy az országban kialakult igen erős til­takozó mozgalommal dacolva, ugyanakkor folytonosan időt nyer­ve, haladékokat kiharcolva, végül addig az időpontig tolja el a tény­leges telepítést, amikor küszöbön állt a szovjet—amerikai INF-szer­­ződés megkötése e fegyverzet tel­jes megsemmisítéséről. Rubbers hű NATO-szövetségesként, ám a hol­landiai tiltakozás erejét pontosan érzékelve járt el, s ebben a kér­désben teljes mértékben maga mö­gött érezhette a koalíció liberális tagjait. Ez az összetartó tényező azon­ban éppenséggel megszűnt a köze­pes hatótávolságú rakétákról szóló szerződés megkötésével. Azóta a hágai diplomácia a NATO-n be­lüli kompromisszum keresésével tűnik ki. Ha nem is áll egyértel­műen Bonn oldalára, az úgyneve­zett modernizálási vitában, Wa­shington sem sorolhatja a taktikai atomfegyverzet egyértelmű korsze­rűsítését sürgető, és a Szovjetunió­ban e kérdésben folytatandó tár­gyalásokat elutasítandó álláspont­jának eltökélt hívei közé. A vé­delmi kiadások csökkentését le­hetségesnek minősítve Ruud Lub­bers levonta a nemzetközi helyzet változásából országára érvényes következtetéseket, s ez kiélezte a koalíción belüli feszültséget , vi­szont hidat teremthetett a szociál­demokrata ellenzék felé. A koalíciós partnerek azonban nemcsak ebben reagálnak eltérő módon a változó helyzetre: gazda­sági filozófiájuk ellentéteire is fény derült. Ezek nem kerültek felszínre, amikor az 1959-ben fel­tárt földgázvagyon hozta könnyel­mű költekezés után a szénhidro­gének árának csökkentésével előállt helyzetre reagálva, 1982-ben a Lubbers-kormány megkezdte a maga gazdasági fogyókúráját. Ek­kor Hollandia nehéz helyzetben volt, mint az egyik legfejlettebb szociális törvénykezéssel rendelke­ző tőkés ország, sokat vesztett versenyképességéből, vállalatainak fele veszteséggel zárt, a termelés stagnált, a külkereskedelem defi­citessé vált, a költségvetési hiány rekord nagyságú volt. Lubbers kemény jövedelemsza­bályozása nyomán a holland ipar ismét versenyképessé vált, az ex­port fellendült, az infláció eltűnt. A költségvetési hiány arányát a nemzeti jövedelemben több mint 10 százalékról 8 százalék alá szo­rította a kormány, viszont a mun­kanélküliek korábbi 5,5 százalékos aránya csaknem háromszorosára nőtt. Az ilyen gazdaságpolitika nem szokott egyértelműen népsze­rű lenni, de a koalíció az 1986-os választásokon is diadalmaskodott. Ekkor Lubbers megvalósíthatta tervének azt a részét, mely külö­nösen a liberálisok szívéhez állt közel az adók csökkentését. A har­madik mandátumra várt volna a környezetvédelem nagy terve — ami azonban mindenképpen szük­ségessé tette volna a liberális gaz­daságfilozófia bizonyos csorbítását. Úgy tűnt, hogy ehhez a VVD nem volt igazán jó partner, alig­hanem már a következő választá­sokra sandítva szállt szembe oly határozottan az autósok megadóz­tatásával. De a kompromisszum művészetéről ismert Lubbers hajt­­hatatlansága mögött s ez áll a megfigyelők szerint. A környezet­­védelem elvégre megvalósítható más partnerekkel is, a rendszer matematikája úgy is kizárja, hogy egy párt egyedül tegyen szert ab­szolút többségre. BARAC­S DÉNES Hollandia Késői gyújtóbomba A liberálisok „tőrdöfése” Vita a környezetvédelemről RUUD LUBBERS Őszinte elismeréssel fogadták Bangladesben aszály pusztít. A szakértők sze­rint a termés fele már odavan. A mohamedán papság esőért imádkozik, csatlakozott imájuk­hoz az ország elnöke, Hussein Muhammad Ershad is. (AFP)­­ A franciaországi Belfort közelében Vézelois község minden lakója egy villa kertjében tolongott a minap, látni akar­ván a nem mindennapi jelenetet: a villa úszó­medencéjében hat fiatal bika lubickolt. A hat egyenként hatmázsás jószág valahogy kiszökött egy istállóból s kalandozás közben bejutott a villa kertjébe... A medencéből daru segítsé­gével emelték ki őket. (Associated Press) ■ Július elsejére tűzték ki az esküvőt: a 26 esz­tendős kanadai Kymberly Conradnak ekkor es­küszik örök hűséget Hugh Hefner, a Playboy alapítója. „Playboy” a neve a Los Angeles-i villának is, ahol a lakodalom lezajlik majd. Az ara testének szépségét a Playboy olvasói világszerte megismerhették, ő volt az 1989-es „Playmate”. (Le Soir) ■ Bostoni orvosok új lézerégetéses eljárást találtak fel a tetoválás eltüntetésére. Eddig is próbálkoztak már sokan lézerrel az eredmény általában az volt, hogy a bőrt is leégették... (US Today) ■ Meghalt Christine Jorgensen, illetve a születésekor ka­pott néven George Jorgensen. 1952-ben azzal lepte meg a világot, hogy 26 esztendős férfiból nővé operáltatta magát. A Koppenhágában vég­zett műtét jól sikerült: az addigi amerikai ka­tona szép szőke nő formájában hagyta el a kór­házat. Ezután éjszakai lokálokban lépett fel és tévék showműsoraiban mutogatta magát. A ka­liforniai San Clemente kórházában már nem tudták kikezelni a rákból, 62 éves korában vég­zett vele a kór. (International Herald Tribune) HifiHALOM ■ János Károly spanyol király a mi­nap az olaszországi Garda tavon viharba ke­rült, amikor 200 ezer dollár értékű új vitorlását kipróbálta. A nyáron a görög vizeken megren­dezendő vitorlás világbajnokságon indulni kí­ván a Brichonnal a spanyol uralkodó. Tizenegy tagú legénységgel szálltak vízre a tavon, jól­lehet az időjárási előrejelzés vihart ígért, ami ki is tört. Szerencsére a mentőszolgálat egy­hamar kimentette a királyt és sporttársait. (Corriere della Sera) B Borbotrány pattant ki Párizsban a hamis bordeaux-i körül: három nagykereskedő közönséges bergérac-i bort pa­lackozott Pomerol és Médoc címkékkel. Az ele­gáns párizsi éttermek közönsége sokáig nem vette észre a csalást. (Figaro)­­ A PanAm egy jumbója hajszál híján összeütközött a brit lég­térben egy Fokker F—28-assal. A Boeing Ame­rikába tartott, a Fokker pedig Belfastból Amsz­terdamba. A két gépen összesen 343-an tartóz­kodtak. A majdnem­ szerencsétlenséget a brit légierő észlelte, annak bizalmas jelentéséből most szivárgott ki egy és más. (Scotland on Sunday) ■ Hermann Scheer nyugatnémet „zöld” Bundestag-képviselő nemcsak szónokol a környezetvédelemről: olyan gépkocsit barká­csolt, amely napenergiával működik. Száz kilo­méteren magyar pénzben körülbelül 18 forintba kerül az „üzemanyaga”. (dpa) B Diana Ross, a 44 esztendős soulénekesnő megtiltotta 17 éves lányának, Rhondának, hogy egy Los Angeles-i ajánlatot elfogadva maga is elinduljon az éne­kesi pályán „A showüzlet kíméletlen és ke­gyetlen valami”­­— szólt az anyai tilalom ma­gyarázata. (Sun)

Next