Magyarország, 1993. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1993-02-12 / 7. szám
MAGYARORSZÁG „Kiikapu” típusú családi társasjáték Társasági vaksakk Kellékek: 3 teljes sakk-készlet. A játékosok, résztvevők száma: 3 (2 egymás ellen küzdő játékos és egy bíró, vezető játékvezető). A játék lépésszabályai és célja, menete a sakkéval azonos, de egyik játékos sem hallja és látja az ellenfele egyetlen lépését sem. A játékvezető előtt lévő táblán van a tökéletesen pontos (mind a sötét, mind a világos lépéseit tartalmazó) állás. A játékosok egymásnak és a köztük lévő játékvezetőnek egyaránt háttal foglalnak helyet. (A két játékos a világos és a sötét bábukat a sakk szokásos sorsolása szerint választja. Előttük külön sakktábla van, melyen a saját lépéseiket megteszik. A játékvezető indítja a játékot a „Világos következik!” felszólítással. A világos bábukat mozgató játékos lépése után a játékvezető a világos lépését a saját tábláján megteszi, majd felszólítja a sötét figurákat mozgatót: „Világos lépett, sötét következik!” A játékvezető alkalmanként a következő megjegyzéseket teheti: 1. „Világos lépett, ütött (!), sötét következik!” Ilyenkor sem az ütő, sem az ütött figurára semmiféle támpontot nem kap a sötét. A játék későbbi szakaszában a figuráinak feléről sem tudja biztosan, hogy megvannak-e még (csak a darabszámot tudhatja). Gyakran előfordul, hogy maga a világos sem gondolta, hogy ütni fog, mert egy nagy bástyamozgás útjában nem tudott róla, hogy volt ellenfél-figura, de most sincs fogalma, hogy mit ütött ki. .. „Sötét lépett, sakk (!), világos következik!” Ilyenkor a világos valamely kilépési, kivédési kísérletére — amely a sakkot nem szünteti meg, azaz a király kiütésének lehetőségét hagyja meg, a sötét számára — a következő megjegyzést teszi: „Nem lépés!” Ilyenkor a világos akár más figurával való lépéssel is próbálkozhat. Ha egy ilyen „Sötét lépett, sakk, világos következik!” levezetésre a világos olyat lépett, amire a király már nem marad sakkban, akkor a játékvezető „Világos lépett!” hangos közvetítéssel válaszol és rögzíti ezt a lépést a játékvezetői tábláján. III. „Ez a sötét lépés nem lehetséges!” játékvezetői utasítás után a sötét először ezzel a fogott figurával máshová, vagy más figurával kísérelhet meg lépést. Másrészt ez a játékvezetői megjegyzés jelentheti azt, hogy a sötétnek ezt a figuráját a világos már kiütötte. De a gyalog előrehaladását vagy a futóét, bástyáét, a vezérét a kívánt mezőig egy kézben lévő ellenséges figura is gátolhatja. Egy lépés azért sem lehetséges, mert a figura elmozgatása egy ellenséges figurának a királya elleni támadását fedi föl, önsakkot okozva 8-10 lépés után már nagyon eltér a játékosok tábláján lévő képzelt állás a játékvezetőén lévő valósággal. A játék a játékvezetői táblán pontosan követhető „matt”-tal ér véget. Iyenkor a játékosok megnézik a játékvezetői táblát, és gyakran csak akkor válik nyilvánvalóvá, hogy milyen figurák maradtak meg. A játékvezetői — „A lépés nem lehetséges!” — közlés sorozatára a játékos esetleg azt gondolhatja, hogy azt a figuráját, amivel sehova sem léphet, előzőleg az ellenfél leütötte. Ekkor a játékos — az áttekinthetőség kedvéért — leveszi a figuráját a saját táblájáról. Ez „A lépés nem lehetséges!”-sorozat azonban más okból is létrejöhet. Például az ellenfél figurái és egy fedett sakk akadályozza a figura mozgását. Egy ilyen tévedéslevétel után a saját figurák mozgását akadályozó, ellenfélnek hitt figura leütése nem lehetséges („Nem lépés!”), s további bonyodalmas, tréfás félreértelmezésre ad alkalmat a játékosnak. Rejtvény: 1. Lehet-e biztos matt-támadást irányítani a társasági voksakkal egy király és egy bástya segítségével egy árva király ellen? 2. Lehet-e egy futópár és egy huszár támogatásával egy huszárral védett király ellen biztos mattot levezetni? 3. Lehet-e egy vezérrel biztos mattot adni egy árva király ellen? A megfejtéseket a 30. oldalon megadott címre kérjük! AtW $V 30 • 1993. február 12. HETI MAGYARORSZÁG