Magyarország, 1994. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1994-03-25 / 12. szám
£t lííonile A Érezhető a javulás Párizs és Budapest kapcsolatában Néhány héttel azután, hogy győzelmet aratott az 1990-es szabad választásokon, Antall József miniszterelnök első külföldi látogatására Németországban és Franciaországban került sor. Szimbolikus módon ezzel kívánta jelezni annak az országnak a „visszatérését Európába”, amely akkor még hivatalosan a KGST és a halódó Varsói Szerződés tagja volt. Négy évvel később, miután a szovjet katonák eltávoztak az országból, Magyarország az Európai Unió társult országa, és Budapest árucsere-forgalmának közel kétharmadát az OECD-országokkal bonyolítja le. Napjainkban a közelgő májusi választások előtti utolsó külföldi útján Boross Péter, az új miniszterelnök, akit Antall múlt év decemberében bekövetkezett halála után iktattak be, február 23-án Párizsba látogatott, majd Bonnba érkezik. Ez is egyfajta szimbolikus mód Magyarország posztkommunista korszaka első történelmi fejezetének lezárására. Annak ellenére, hogy az említett időszakban az „európai felismerések” nem mindig egyeztek meg az európai országok elvárásaival, a francia hatóságok mégis felterítették Boross Péter előtt a piros szőnyeget, aki a köztársaság elnökével, a kormányfővel és négy miniszterrel tárgyalt. Ezúttal is hangsúlyozták, hogy érezhetően javultak a francia—magyar kapcsolatok, nevezetesen gazdasági téren, valamint bizonyos fokig „normalizálódtak” a kommunista rendszer összeomlásáig szinte nem létező érintkezések Párizs és Budapest között. Az alkalom tehát inkább ünnepélyes volt, és nem annyira kedvező azoknak a dossziéknak a felülvizsgálatához, amelyekkel kapcsolatban továbbra is nézetkülönbségek állnak fenn, például az Európai Unióhoz csatlakozás ügyében, amelynek vonatkozásában Magyarország — a „visegrádi csoport” többi tagjához (Csehország, Szlovákia, Lengyelország) hasonlóan — kéri a kritériumok és a pontos menetrend kidolgozását. Edouard Balladurrel megbeszélve az európai stabilitásra vonatkozó francia tervet, Boross mindenesetre úgy vélte, „naiv dolog” lenne azt gondolni, hogy Magyarország — a preventív diplomácia e kezdeményezésében foglaltak szerint — képes lesz megkötni év végéig a kétoldalú szerződéseket Szlovákiával és Romániával, a két szomszédos országban élő jelentős magyar kisebbség kezelésére vonatkozó súlyos nézetkülönbségek miatt. 1994. február 25. YVES-MICHEL RIOLS Die Presse Budapest „utánozza” Bécset Demszky Gábor főpolgármesternek kollégájánál, Helmut Zilknél tett villámlátogatása alkalmával három kívánsága volt, amelyek mindegyike Magyarország fővárosát az osztrák fővároshoz még hasonlóbbá tenné. Hívünk a világban Demszkynek a legfontosabbnak tűnik a Budapest Belvárosában immár tűrhetetlenné vált közlekedési probléma megoldása. Alaposan tájékozódott a bécsi belváros tapasztalatairól a rövidparkoló-zónával kapcsolatban, és megbízást adott egy tanulmány készítésére, hogy lehetne ezt az ő városában megvalósítani. Az átvételt két tény gátolja: először is a budapesti kerületi közigazgatási szervek messzemenően önállóak — a kerületi vezetőket polgármesternek nevezik. Másodsorban, és ez a súlyosabbik probléma, Demszky választási harc előtt áll. Az autósok ellenállása olyan heves, „hogy nekem az új,szisztéma bevezetésével alighanem várnom kell addig, amíg a választás lezajlik”. Könnyebbnek látszik a másik „utánzás”. Friedensreich Hundertwasser bécsi mintára Budapesten is alakítson ki egy házat. Jelen pillanatban két tervről van szó, egy magántőkével létesítendő sport- és egészségügyi központról, valamint egy irodaházról. Végül Demszky egy gazdaságelőmozdító szisztémához is Bécstől kér tanácsot. A gazdasági kamara szakértőket fog Budapestre küldeni, hogy a már létező vállalkozói alapítványt hathatósan támogassák. Az 1996-ra tervezett budapesti világkiállításról Demszky véleménye az, hogy ha az 1994 májusában tartandó parlamenti választások után a következő kormány a kért 30 milliárd forintot az infrastruktúra legsürgetőbb beruházásaira nem engedélyezi, akkor „nehéz helyzetbe kerülünk, mert a város tovább már nem adósodhat el”. 1994. március 4. p. m. ftftseconds dfer tótenr altra li^itaBöíÉa^tóngí ‘® Hatni! Öt másodperccel azután, hogy Clinton elnök megszüntette a kereskedelmi embargót Vietnammal szemben (Gamble — Florida Times-Union) Hannoversche Allgemeine Zeitung A Made in Japan cseng a legjobban a világon A Made in Germany a maga minőségmutatójával a japán termékek mögött a második helyet foglalja el világviszonylatban. A Gallup amerikai közvélemény-kutató intézet egy tanulmányából kiderül: a megkérdezettek 38,5 százaléka minősítette „kiválónak”, illetve „igen jónak” a japán termékeket. A német termékekről 36 százalék, az amerikai termékekről 34,3 százalék nyilatkozott ugyanígy. Az élen álló országokat — a várakozásoknak megfelelően — az adott hazai piacok fogyasztói értékelték legjobban. Ez nem mindenütt magától értetődő: Mexikóban, Indiában, Thaiföldön, Magyarországon és Chilében az importárut jobb szemmel nézik, mint a hazai termékeket. Az adatok szerint az első ilyen jellegű, az egész világra kiterjedő tanulmány elkészítéséhez mindegyik országban legalább ezer alanyt interjúvoltak meg 1993-ban. A Gallup úgy véli, hogy az eredmények csaknem kétmilliárd fogyasztó véleményét tükrözik. 1994. február 19. — Üdvözlöm új otthonában. Meg kell osztania... (Luckovich — Atlanta Constitution) HETI MAGYARORSZÁG 1994. március 25. • 17