Magyarország, 1995. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-06 / 1. szám
Politikai és társadalmi hetilap XXXII. évfolyam 1. (1614.) szám, 1995. január 6. Ára: 39 forint „Kahler Frigyes szerint a megszüntetett történelmi tényfeltáró bizottság azon volt, hogy az általa feltárt tényanyag ismertté váljon, s ebben nem az volt a szempont, hogy kiket hogyan érint a tények nyilvánosságra hozatala, politikai érdekek ebben őket nem befolyásolták. Rengeteg biztatást és segítséget kaptak az állampolgároktól, sok segítő bírálatot a szakmabeliektől.” (7. oldal) „Az esseni csúcs kelet-európai stratégiája értelmében az EU-hoz csatlakozásra való felkészülés fő terheit maguknak a tagságra törekvő országoknak kell viselniük — más kérdés, hogy az EU is igyekszik mindehhez segítséget nyújtani!... Ami úgy is értelmezhető, hogy ki-ki várjon a sorára, és addig is teljesítse a kirótt házi feladatokat.” (20—21. oldal) „A mezőgazdaságban nagyobb gyakorlattal bíró gazdák ugyan nem tűnnek tanácstalannak, ám az új termelési kultúrák az átlagosnál nagyobb beruházást ésszakértelmet követelnek meg — szélesebb körű elterjedésük tehát aligha képzelhető el egy olyan szaktanácsadói hálózat nélkül, amelynek a működését éppen most kívánják megszüntetni. A falugazdászokról van szó.” (11. oldal) „Az osztrák—magyar kereskedelmi kapcsolatokat tekintve 1994 rekordévként zárult. Az osztrákok 1990-től napjainkig közel 13 milliárd schillinget ruháztak be Magyarországon, és a privatizációs folyamatban részt vevő tőkének huszonöt százalékát képviselték... 4700 olyan külföldi érdekeltség működik nálunk, amelyben osztrák a társtulajdonos.” (9. oldal) „A menekülthullám elsődlegesen Európát lepi el és itt is akad el mindjárt. A fő cél Németország, az Európai Unió, de a Nyugat hűvösen hajthatatlan: a migrációs határ és az áteresztési „front” immár a Lajtánál találkozik és megindul a visszaáradat... Az Európán kívüli országokból érkezőnek nem adatik meg, hogy hazánkban maradjon.” (19. oldal) „A volt jugoszláv térség szinte minden tagköztársaságában éltek (élnek) magyarok: az 1991. évi népszámlálás adatai szerint 344 147-en. A legnagyobb számban a Szerbiához csatolt Vajdaságban... Az összlétszám tíz év alatt 46 ezerrel csökkent... Még a horvátországi magyarság létszáma is több mint felére fogyatkozott 1948 és 1991 között, 51 000-ről 22 300-ra.” (25. oldal) Elsöprő januári árhullám Göncz Árpád: 1994 az érlelődő fordulat éve volt