Magyarország, 1995. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-06 / 1. szám

Politikai és társadalmi hetilap XXXII. évfolyam 1. (1614.) szám, 1995. január 6. Ára: 39 forint „Kahler Frigyes szerint­ a megszüntetett történel­mi tényfeltáró bizottság azon volt, hogy az általa feltárt tényanyag ismert­té váljon, s ebben nem az volt a szempont, hogy kiket hogyan érint a tények nyilvánosságra hozatala, politikai érde­kek ebben őket nem be­folyásolták. Rengeteg biztatást és segítséget kaptak az állampolgá­roktól, sok segítő bírála­tot a szakmabeliektől.” (7. oldal) „Az esseni csúcs kelet-európai stratégiája értelmében az EU-hoz csatlakozásra való felké­szülés fő terheit maguk­nak a tagságra törekvő országoknak kell viselni­ük — más kérdés, hogy az EU is igyekszik mind­ehhez segítséget nyújta­ni!... Ami úgy is értel­mezhető, hogy ki-ki vár­jon a sorára, és addig is teljesítse a kirótt házi feladatokat.” (20—21. oldal) „A mezőgazdaságban nagyobb gyakorlattal bíró gazdák ugyan nem tűnnek tanácstalannak, ám az új termelési kultú­rák az átlagosnál na­gyobb beruházást és­­szakértelmet követelnek meg — szélesebb körű elterjedésük tehát aligha képzelhető el egy olyan szaktanácsadói hálózat nélkül, amelynek a mű­ködését éppen most kí­vánják megszüntetni. A falugazdászokról van szó.” (11. oldal) „Az osztrák—magyar kereskedelmi kapcsola­tokat tekintve 1994 re­kordévként zárult. Az osztrákok 1990-től nap­jainkig közel 13 milli­árd schillinget ruháztak be Magyarországon, és a privatizációs folyamat­ban részt vevő tőkének huszonöt százalékát kép­viselték... 4700 olyan külföldi érdekeltség mű­ködik nálunk, amelyben osztrák a­ társtulajdonos.” (9. oldal) „A menekülthullám elsődlegesen Európát lepi el é­s itt is akad el mindjárt. A fő cél Né­metország, az Európai Unió, de a Nyugat hűvö­sen hajthatatlan: a migrá­ciós határ és az áteresz­tési „front” immár a Laj­tánál találkozik é­s megindul a visszaára­­dat... Az Európán kívü­li országokból érkező­nek nem adatik meg, hogy hazánkban marad­jon.” (19. oldal) „A volt jugoszláv térség szinte minden tagköztár­saságában éltek (élnek) magyarok: az 1991. évi népszámlálás adatai sze­rint 344 147-en. A legna­gyobb számban a Szerbi­ához csatolt Vajdaság­ban... Az összlétszám tíz év alatt 46 ezerrel csökkent... Még a hor­vátországi magyarság létszáma is több mint fe­lére fogyatkozott 1948 és 1991 között, 51 000-ről 22 300-ra.” (25. oldal) Elsöprő januári árhullám Göncz Árpád: 1994 az érlelődő fordulat éve volt

Next