Magyarország, 1997. július-december (1. - új - évfolyam, 17-43. szám)
1997-11-16 / 38. szám
JEGYZET Fő az egészség, sül a pipi Nincs ártatlan ember, csak hanyag nyomozói munka - idézett egy kissé orwelli hangulatú mondást Juszt úr azon a csatornán, amelyet cinikus egyének a „magyar királyi” jelzővel illettek, ha az Ungarische Schnasswerke elnevezést nem találták elég kifejezőnek. Azóta megtanulhatták az illetők, mi a világszínvonal. Nem csodálkoznék, ha találkoznék olyan veszekedő értelmiségi házaspárral, akik így gyalázzák egymást: „Te... te ütődött európai!” Az ember az egészséggel úgy van, hogy amíg megvan, addig nem becsüli; ha nincs már meg, akkor sosem tér vissza, és ha mégis volna, akkor sem biztos, hogy van. Nincs egészséges ember, csak elégtelen laborlelet. Sőt. Huszonöt vér- és vizelettulajdonság vizsgálata esetén tíz ember közül hétnél előjön egy téves eredmény is, pontosabban egy olyan betegségjelző érték, amely mögött nincs igazi baj, csak a laborok elkerülhetetlen hibaszázaléka. Nem nálunk, ahol vészhelyzet van az egészségügyben! Amerikában, ahol a tévében van Vészhelyzet. Igaz, ezt a gyorssegélyállomásról szóló sorozatot nálunk is játsszák. Nagyon érdekes történetek, sokkal paranormálisabb jelenségek vannak bennük, mint az X-aktákban; nekem például határozottan feltűnt, hogy egyszerűen senki sem beszél pénzről, mármint beteggel kapcsolatban. Ellenben az egy kicsit beteg - a mi fogalmainkkal mérve -, aki orvosnak áll, mert se éjjele, se nappala, se családi élete, se szilveszteri bulija, tekintélye pedig annyi, mint a házőrző kutyáé; legfeljebb az előtt van, akinek nincs biztosítása, de az ilyen ember tudvalevőleg nem is ember. Személyi szám vagy igazolvány, netán útlevél helyett a jogosítvány száma és a betegbiztosítási azonosító jelöli az ember kilétét, meg az, amit magáról mond - legalábbis ez tűnik ki az amerikai irodalomból meg filmekből. Nálunk még a feudális felépítést megőrző „nagy fehér isten", a ..gyógyítás szentélyének fő- és alpapja” az orvos; az ER-állomás világában viszont a betegpénztár és azon keresztül a beteg alkalmazottja. Mivel úgyszólván minden „begyűrűzött” eddig emberi léptékűen kicsi hazánkba, ami begyűrűzhetett, és főként Amerikából, az ER-ben nézhetünk egy kis XXI. századot. Érdekes lesz, amikor a főnökök is segítenek a hordágyra emelésben. Nekem ez a - „fogjuk meg és vigyétek” alapelvvel tökéletesen ellentétes - kollektív átemelés tetszik a leginkább, meg ahogy a mentők futólépésben intézik az adminisztrációt. Neve, neme, kora, baja. Hogy melyik körzetbe tartozik, van-e adóhátraléka, melyik kórház az ügyeletes ma, szóval ezek a lényeges dolgok mellékesek lesznek a jövő század Magyarországában. Persze, amennyiben begyűrűzik ez az amerikanizált, gépies szemlélet, ahol orvos orvosnak farkasa, a legtekintélyesebb profot is bemószerolják, ha link adatokat ír be a tudományos vizsgálatába, és a rokonszenves szereplő felháborodva azt mondja, hogy „de hisz ez törvénytelen!” - és nem viccel... Nálunk ettől a mondattól és hangsúlytól azt hinnék az ápolónők, hogy a dokinak agyára ment az ügyelet, vagy hogy remek humora van. Hogy a laboroknak van egy bizonyos hibaszázalékuk, azt nem magyar orvosi könyvből tudom (a betegek számára írt felvilágosító-ismeretterjesztő irodalom nem dicsekszik ezzel), hanem egy amerikai mű magyar fordításából. Korszerű diagnosztika és terápia. Nagy kék könyv, amerikai orvosok egyszerű és praktikus felfogásához méretezett nehézségű mű, megfelelő szótárral (a „Brencsán”) egészségügyben járatos magyar beteg is jól tudja használni. Ebben a könyvben olvasható, hogy „gyakorlatilag egyetlen, a klinikai orvoslásban használt laboratóriumi teszt sem rendelkezik tökéletes szenzitivitással vagy specifitással (vagyis egyik se tökéletesen megbízható). Álpozitív az eredmény, ha a teszt pozitív (kóros) eredményt ad a betegség nélkül is... Álnegatív eredményről akkor beszélnek, ha a teszt negatív (normális), holott a betegség fennáll. A legtöbb teszt álpozitív és álnegatív eredményeket egyaránt adhat...” Na, megnyugodott az olvasó? Egyébként azt is írja a könyv, hogy (Amerikában!) „az üvegedény vagy egyéb felszerelések szenynyezettsége további okai a téves eredményeknek”. Hát bizony, azok a koszos amerikai laboratóriumok... Kíváncsi vagyok, lesz-e a Vészhelyzetben tömeges szalmonellafertőzés is. Tulajdonképpen mindez azért jutott eszembe, mert megnéztem az RTL Klub „közéleti magazinját. Nem egészen olyan, mint a 168 óra volt, viszont láthattam benne a legteltkarcsúbb magyart - kétszáznyolcvan kiló -, akit egy vendéglő szponzorál. Mármint, hogy etet. A hajdani sportoló, akinek mindössze százhúsz kiló volt a versenysúlya, nem tud lemenni az utcára, otthon is járókerettel közlekedik, élete a televízió-nézés jegyében telik, és legalább száz kilót le kellene adnia az orvosok szerint. De csak kellene, mert az étvágya jó (három-négy grillcsirke, ha diétásan étkezik), a vendéglős pedig szorgalmasan süt-főz neki. És miért ne? A televízió szerint egészséges, mert szabályszerűek a leletei. Koleszterin, cukor normális. Igaz, rokkantnyugdíjas, de az asszony szereti. És jól érzi magát a kissé kitágult bőrében. Hát ilyen nálunk az egészség. Meg az európai színvonalú közéleti magazin. SICULUS 34 ■HMM