Magyarország, 1898. október (5. évfolyam, 272-302. szám)

1898-10-30 / 301. szám

Budapest, 1898. vasárnap, október 30. AUQR&Z&G Kanyaró és vörheny. — Saját tudósi­tónktól. — Budapest, okt. 29. Az őszi változó időjárás és az iskolaév kezdete a főváros kedvező egészségügyi viszonyainak egyen­súlyát megzavarta. A hevenyfertőző betegségek közül főleg a kanyaró, ez az iskolabetegség és új vörheny ez idén szeptember és október hónapban lépett föl szokatlanul nagy számban. Ez a körül­mény azonban még nem nyújt elegendő támpontot azoknak a híreknek, melyek a legutóbbi na­pokban a fővárosban szárnyrakeltek s nem kevéssé nyugtalanítják a szülőket. Ha közelebbről vizsgáljuk a dolgokat s nem hagyjuk magunkat félrevezetni a megbetegedések összességét feltüntető magas numerusok által, könnyen meggyőződhetünk a hírek tarthatatlansá­gáról. Módunkban, volt betekintést szerezni az előző évek közegészségi viszonyairól kiadott hivatalos kimutatásokba­n meggyőződést szereztünk arról, hogy a főváros közegészségügyi állapota" a he­venyfertőző betegségeket illetőleg megfelelő in­gadozásokat mutat. A székesfőváros 1895. évi közegészségi állapo­tára vonatkozó jelentésben például többek közt ez foglaltatik : A hevenyragadós bántaknak — az ázsiai ko­lera és kiütéses hagymáz kivételével — miként m­ár évek hosszú sora óta, állandóan előfordultak. A kanyaró, a lefolyt év utolsó hónapjaiban szo­katlanul nagyobb mérvben jelentkezett. Az 1896. évi jelentésből közöljük a követ­kezőket : A súlyosabb természetű heveny ragályos károk közül emelkedett a vörheny 290 betegedési esettel. A kanyaró-esetek ez évben is tekintélyes mennyi­ségben fordultak elő, a 4280, 1895. évben 4228, 1897. évben hasonlóképpen nagyobb számú ka­­nyarót miegbetegedésektől már úgy látszott, hogy megmenekül az idén a főváros gyermekvilága, de az iskolák megnyitása újból meghozta a betegsé­get s azóta állandóan tart. A kanyaró járványnyá nem fajult s főleg a halálozási százalékot véve te­kintetbe, úgyszólván vészélv nélküliek a betegedé­­sek, így az előző héten 425 gyermek közül össze­sen 70 halt meg. Ugyane héten Budán sem az I-s., sem a II.,­sari­­a ill. kerületben megbetegedés nem történt. Szintúgy áll a dolog a vörhenybetegedé­­sekkel a budai oldalon, a­hol alig van hetenkint 20 betegedés. A vörhenybetegedések száma a kötelező bejelentések szerint h­étről-hétre csökken, míg e hó második hetében 98, a reá következő héten 86­, addig e héten 75-re apadt. Hogy a modern higiénia exakt keresztülvitelével mily kedvező eredményt mutat föl a statisztika, igazolják a következő adatok : 1966­-ban a kanyarómegbetegedések száma 4536 ▼olt. 10.000 lakóra esett 102 betegedés, 336 halál­eset, a­mely 7­1 halálozási százalékot ad. 1893-ban a kanyarómegbetegedések száma 4442 volt. 10.000 lakóra esett 82 betegedés, 156 halál­eset, 335 halálozási százalékkal. 1895-ben a kanyarómegbetegedések száma 4139. 10.000 lakóra esett 73 betegedés, 138 haláleset 3­3 halálozási százalékkal. A Stefánia-gyermek­kórház évkönyveiből is kitűnik, hogy a kanyaró a fővárosban az utolsó negyven évben, majdnem minden harmadik évben járvá­nyosan kisebb-nagyobb mérvben föllépett, míg a Törheny-járványok 3—6 évenként ismétlődtek, így kivált a járványos évek közül az 1886. és 1891-ik év. Dr. Jurking Emil hiteles adatok alapján kimu­tatta, hogy Budapesten az utóbbi 15 év alatt 55.294 kanyaró eset fordult elő s így­­ a kanyarót a legelterjedtebb fertőző betegségnek tünteti fel. Az 55.294 eset közül azonban csak 2043 végző­dött halállal, azaz 100 beteg közül 3­7 halt meg. E 15 év alatt 15 járványnyal kellett küzdenünk s ez idő alatt soha augusztus és szeptember hónapban járványosan nem fordult elő a kanyaró. Jurking dr. statisztikai adataiból bebizonyul annak a tétel­nek a helyessége, hogy a kanyaró járványok az iskolaévvel kezdődnek és végződnek. A mostani kanyaró- és vörheny-megbetegedések is határozottan kauzális összefüggésben vannak az iskolák megnyitásával. Mint a fentiekből kiviláglik, mindazonáltal a nagyobb számú betegedések miatt aggodalomra nincsen ok. Kívánatos azonban, hogy a" szülők minden tekintetben támogassák a hatósági intézkedéseket, ugyanis köztudomású, hogy még az int­eligensebb osztályok is szeretik magukat kivonni a fertőtlenítő eljárások alól. Dr. Schenman Adolf tiszti főorvos a maga ré­széről elrendelte a legszigorúbban az óvóintézkedé­­sek megtételét, s ellenőrzi azok foganatosítását a kerületekben. A VI., VII. és VIII. kerületi iskolákat, amelyekben megbetegedések történtek, egyelőre két hétre bezárták s igy biztosan remélhető, hogy a nagyközönség támogatásával rövidesen apadni fog a heveny fertőző megbetegedések száma is. Szerencsétlenség egy építkezésnél. — Saját tudósítónktól. — Budapest, okt. 29. Annak a roppant gondatlanságnak és könnyelmű­ségnek, melylyel nálunk az építkezéseknél eljárnak, ma ismét áldozatai vannak. Egy ideig szünetelt a szerencsétlenségnek eme fajtája, úgy látszik azon­ban, hogy a munkákat vezető pallérok és építő­mesterek nem tudták magukat beleélni abba, hogy vér nélkül építsék föl a két-háromemeletes palo­tákat s ezért laza ellenőrzésükkel, minden körül­tekintést és óvatosságot nélkülöző munkájukkal siettették egy újabb szerencsétlenség bekövetkezé­sét. Rövidke szünet után ugyanis ma ismét állvány­összeomlás volt, melynek három súlyos s négy könnyebben sérült áldozata van. A szerencsétlenségről tudósítónk a következő részleteket közli : A Révay-utcza 18. sz. a. levő telken május elején kezdték építeni Schweiger műépítész három­emeletes bérházát, a­melynek földszintjén a Folies Caprice r­ulatóhelyiségei lesznek. Az épület kívül­ről már teljesen készen áll s csupán az udvari része­­ folyik a munka. A házat Massner és Árad építőmesterek építik, a­kiknek Pichler Adolf a fő­pallérjuk. A munkások ma reggel a rendes időben hozzáláttak a dologhoz : a mulató belsejében fog­lalatoskodtak, a­melynek egész területe deszkapa­dozattal van ellátva mintegy 5 méter magasságban s ezen dolgoztak az emberek, szám szerint öten. Történt e közben, hogy az állvány alatti gerendák közül egyet a helyiség nyugati sarkán ma reggel eltávolítottak s ez lett a szerencsétlenség okozója. Nyolcz óra előtt néhány perczc­el a faállványnak ez a része óriási robajjal összeomlott s a rajta volt öt ember a gerendákkal lezuhant az alul dol­gozó munkásokra. Nagy jajveszéklés támadt s mire a porfelhő eloszlott, ott látták a sebesülteket a romok között véres ábrázattal, összetört tagokkal, kétségbeesett jajgatás közepette. A szerencsétlenségről rögtön értesítették a men­tőket és a rendőrséget. Alig telt el néhány pere­, a mentők két kocsival már a helyszínen termettek s megkezdték a nehéz, fáradságos munkát. Eresz Géza, Kovács Aladár és Aczél Károly doktorok ve­zetése alatt hat mentőorvos működött, a­kik iga­zán dicséretes munkát végeztek, néhány pillanat alatt első segélyt nyújtva az összes sebesülteknek. Közben megjelent a rendőrség kiküldöttein kívül Horváth dr. soros vizsgálóbíró is és a mérnöki hivatal szakértője. A bizottság megállapította a vétkes gondatlanságot, de hogy közvetlen kit terhel érette a felelősség, a tanúkihallgatásokból egyelőre megállapítani eddig nem lehetett. A vizsgálatot folytatják az építést vezető emberek ellen, de letartóztatás eddig még nem történt. A tanúk vallomása arra nézve teljesen egybehangzik, hogy az eltávolított gerenda volt a szerencsétlen­ség előidézője. Ezt különben a hivatalos szakértő is megerősíti. A vizsgálat most azt van hivatva kideríteni, hogy kinek az intézkedésére távolíttatott el az állványt tartó duez. A sebesültek a következők: Mechtl Antal 32 éves kőműves. Agyrázkódás tü­netei között a Rókus-kórházba szállították. Weber Henrik 27 éves kőmives, ballábát törte el. Tóth Gábor 26 éves szobrász bokáját fic­ami­­totta ki s több jelentéktelen zúzódást szenvedett. Ezek is a Rókus-kórházban fekszenek. Kívülük még ketten voltak az állványon és pe­dig Hesz János 23 éves napszámos, a­ki szintén lezuhant s ájultan terült el a földön és Wéber János napszámos, a­ki szintén sérülést szenvedett. Az állvány alatt foglalatoskodók közül Hubert János 27 éves kőműves és Polz János 23 éves napszámos könnyebb zúzódásokkal szabadultak ki a törmelékek és gerendák közül. Ez utóbbiakat laká­sukon ápolják. A tanúkihallgatásokat egyre folytat­ják s a hatóság emberei még a déli órákban is a helyszínen voltak. II. Nyeretlenek versenye. Első lett Julander (lova­golta Barker), második Balaton (lovagolta Park), harmadik Vaslau (lovagolta Balanline). Futottak még: Heather, Luczifer. Tot: 5: 14, Hol­ze: 25: 44, 83. ill. Gourmand-Handicap. Első lett Tímár (lova­golta Peake), második Isolde (lovagolta Marshh), harmadik Illusion (lovagolta Warns). Futottak m­ég: Deaf et Dumb, Häng' di­an, Ladra, Gvorgvike, Malmaison, Remény, Eclair, Intruder, Brabantine. Tot. 5: 30. Helyre 25:53, 118, 45. IV. Eladóverseny. Első lett Szeszély II. (lovagolta Wilton), második Judica (lovagolta Warne), har­madik Doge (lovagolta Smith). Futottak még : Álmos, Amateur I., Prosa, Bátor. Tot. : 5:21, helyre : 25,45, 67, 62. V. Akadályverseny. Első lett: Alár (lovagolta Geoghean), második: Sarolta (lovagolta Williamson) harmadik: Jón (lovagolta Slenn). Futottak még: Siegesthaler, Lantos, Judi. T­ot. 5 : 14. Helyre 25 : 39, 36. SPORT. Bécsi lóversenyek. Bécs, okt. 29. A mai versenyek eredménye a következő : I. Rí.adóverseny. Első lett Jurátus (lovagolta Clemin­­son), második Primula (lovagolta Poole), harmadik Dalffy (lovagolta Warne). Futottak még : Áldomás, Tripoteuse. Tot. 5: 33. Helyre: 25:56, 40. Kilenczedik nap. — Vasárnap, 1898. október hó 30. — A Gróf Ilenckel Hugó emlékverseny képezi a hol­napi versenyek kimagasló számát. — E futamra 47 lónak van indulási jogosultsága, melyek közül valószínűleg indulni fognak a következők: Rio Tinto­lov,Barker E 14 ló között, tekintettel az 1600 méteres tá­volságra, Bonvivant, Iro és a Springer-istálló ki­küldöttje (Galifard vagy Mindegy) a jobbak, míg veszélyes ellenfelük a német tenyésztés képviselője, Greif. Ez utóbbi még eddig nyilvános versenyben nem futott, de a munkában idomárját annyira ki­elégítette, hogy győzelmét biztosra veszik.­­ Az előleges fogadásokban Greif a főkedvenc, és na­gyon valószínű is, hogy a gazdagon dotált versenyt meg is nyeri. A mi lovaink között Bonvivant játszhat elsőrangú szerepet Iro előtt. A többi versenyekre nézve tippeinkre utaljuk ol­vasóinkat. A részletes programm a következő: Programm. I. Eladóverseny. 2000 kor. I., 400 II, 1300 méter. (6 aláírás.) 1. Dreher A. ur 4é p k Gehst vim 51 Vs 2. Mr. Jar.off 4é sga m Driver 49 2. Br. Korb­ W. T. fhidgy 4é s h Grobian 49 4. Miklósfalvi ménes 4é p m Ronacher 53 5. Szemere M. ur 4e s m Garibaldi 54 6. Wiener-Welten R. ur id p m Leonidas 49 II. Beaten Handicap. 3000 kor. I., 400 kor. II. 2 éveseknek. 1000 m. (41 aláírás.) 1. Br Podraaniczky G. p k Cassiopeia 60 2. Capt. Gaslon p k The Winnings 59Vs 3. Mr. Dorryt stp k Illusion 59 4. Mr. Silton p k Isolde 59 5. Dreher A. ur p m Arod 56 6. Wahrmann R. ur p m Be 56 7. Gr. Festetics T. p m Balaton 56 8. Mr. Lincoln p k Görgyike 54Vs 9. Geist G. ur s k Remény 54Va 10. Gr. Festetics T. s m Eclair 54Vf 11. Ferdinandy B. ur s m Dráva 53V* 12. Mr Lincoln p m Dúca 53V2 13. Lov. Lederer S. p m Ladro 52l/2 14. Wahrmann R. ur p k Damiette 52Va 15. Geist G. ur p k Részes 52 kor. I., 400 kor. II. 2 éveseknek. 1200 m­. (20 aláírás., Káplár· Griffiths Szabász› Cleminson Szeszély Wilton Greif› Ballanline Anuska› Adams Bonvivant» Help Iro Sharpe Galifard› Warne Mindegy2 Pool Given T›Slack Ravachol» Peake Drift› Marsh Dominik› S. Buf­ford 16. Mr. Five p k Win some money 51Va 17. Szemere M. ur s k Loindelle 51 18. Krausz L. ur s k Zsuzsi 51 19. Mr. Five p k Brabantine 50Va 20. Gr. Kinsky Zd. p m MennykS 50 21. Dreher A. ur p k Ilaae 49­/2 22. Br. Harkányi A. p k Betti 49 23. Dreher A. ur k Weyer 48V’a 24. Mr. Blue Green sga k Pahna 47 25. Br. Harkányi J. sga k Corsica 46Vs 26. Zangen I. ur p m Oculi 46V? 27. Mr. Dorryt sga k Plai&irchen 43 28. Miklósfalvi ménes p k Trilby 42Vs III. Pity the blind verseny. Eladoverseny. 4000 11

Next