Magyarország, 1904. május (11. évfolyam, 104-129. szám)
1904-05-04 / 106. szám
Budapest, 1904. szerda, május 4 . A1ÍTAK UÍL SZAG Be Georgia tábornok. Konstantinápoly, május 3. De Georgia tábornok szárnysegédeivel és Giesse báró ezredes, valamint Kallin vezérőrnagy katonai attaehékkal Üszkükbe érkezett. A franczia községi választások. Páris, márs 3. (S. 1.1.) A Petit Republique interviewt közöl Combes miniszterelnökkel, aki kijelentette, hogy a községi választásokon elért eredmény a vidéken sokkal nagyobb, semmint a kormány remélte. Marokkó kölcsöne, London, május 3. (S. 1. 1.) A Times közli, hogy a marokkói szultán a Gautsch-csoporttal 50 millió frankra szóló kölcsönt bonyolított le. A párisi bankok iparkodnak a kölcsönműveletekben résztvenni. Magyarország. 1904. május bó 1-ével aj előfizetést nyitunk lapunkra. Előfizetési árak: Márna hónapra.....................2 kor. 40 ill. 31-től június 30-ig 4 » 80 » » » szept. 30-ig 11 » 80 » » · decz. 31-ig 18 » 80 « Egyes szám ára : Budapesten 8 fill., vidéken 10 fill. Kérjük azokat a t. oz. vidéki előfizetőinket, kiknek előfizetésük április hó végével lejár, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek. Lakóhely változtatás esetében pedig úgy helybeli, mint vidéki előfizetőinket arra kérjük, hogy előbbi crímüket velünk közölni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. “ Nyáron az egész fürdőidő alatt előfizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha többször változtatnak tartózkodási helyet. ■ - .........- - " . - „i, ■ ■ —■ NAPIHÍREK. — május 3. •— Időjárás. Hazánkban túlnyomóan derült, igen enyhe idő uralkodik. Sopronból gyenge zivatart jelentettek. Az angol depresszió Skandináviára nyomult, a magas nyomás pedig délnyugaton és keleten alig változott. Európában az előző napok száraz és meleg időjárása csupán Németországon fordult erősre és nyugtalanra. Jóslat. Hósülyedés és zivataros esők várhatók. — Nemesi névváltoztatás. A király megengedte, hogy hevesi Bisicz Lajos, a Felsőmagyarországi Bánya- és Kohórészvénytársaság vezérigazgatója és törvényes utódai, magyar nemességük és «hevesi» előnevük épségben tartása mellett, családnevüketHevesy-Bisiczyre változtassák. — A spanyol király Marokkóban, Madridból jelentik, hogy Alfonz király délelőtt a Giralda yachton Melillába (Spanyolország marokkói birtoka) érkezett és a lakosság, mely között sok szerecsen is volt, lelkesen üdvözölte. — A diplomáczia köréből. A párisi angol nagykövet, Monson Ede még ebben az évben visszavonul. Heyébe a jelenlegi kopenhágai angol követet, W. C. Goschent jelölik, de más forrásból származó hír szerint Goschent nem fogják kinevezni, mivel német származású. Ellenben biztosra veszik, hogy a jelenlegi római nagykövet, Francis Bertté, aki telivér angol, lesz a párisi angol nagykövet. — Azok a bizonyos «jelenlevők». Nem ismeretlen az az emberi hiúság, hogy neveiket az emberek kinyomatva lássák. Ezért tolong egyik-más szereplő ember minden lehető alkalommal. De az már ismeretlen, hogy távollevőit is jelenlevők akarnak lenni és el nem engedik, hogy neveik legalább az újságokban ne szerepeljenek. Ez a hiúság még képviselőket is rabbá tesz; egyik tudósítónk azt említi, hogy a király tegnapi fogadtatásánál öt kormánypárti képviselő, köztük a Ház egyik jegyzője, azután egy Lipót-rendes vezéralak utólag vétették föl magukat a megjelentek névsorába. Ez az öt úv szükségesnek tartja azt, hogy a világ őket a megjelentek közé számítsa, de fölöslegesnek véli, hogy erre a czélra saját személyét is fáraszsza, így hát a papíron való megjelenés kényelmes módszerét választották. A tegnapi napról szólva, egyik jelenlevő feljegyezte a kocsik sorrendjét is. A király kocsija után előbb négy-öt kocsi következett a hadsegédekkel, osztrák udvari tisztekkel, szolgákkal, azután jött Tisza ministerelnök és Ehuen-Héderváry Károly kocsija, azután Nyiri és Berzeviczy minisztereké. Erre jött egy udvari kocsi lakással és csomagokkal. Azután ismét magyar miniszterek kocsijai következtek, azután igen rendetlen egymásután évi az udvari személyzet és a fogadásra megjelent »notabilitások« fogatai vegyest az udvari podgyászkocsikkal. A szabadelvű pártőrben erről a nem igen méltóságos bevonulásról sok szó esett. Mondják, hogy a miniszterelnök szörnyen boszankodott miatta, valamint azért is, mert a király fogata, Tisza szavai szerint, oly rendkívül gyors iramban robogott keresztül az utczákon, mintha «ellenséges táboron ment volna keresztül.» — A berlini rendőrfőnök Budapesten. Borker György berlini rendőrfőnök és Baselam dr. kormánytanácsos, akik két nap óta Budapest vendégei, ma a főkapitányság épületében Pudnay Béla főkapitány kalauzolása mellett végig járták az összes hivatalokat, s végig tnulmányozták a rendőrség egész szervezetét és ügykezelését. Innét a tolonctházba mentek, délután pedig a kerületi kapitányságokat tanulmányozták. Ezenkívül még a vásárcsarnokok és a szemétfuvarozás intézményéről fognak tájékozást szerezni. A két rendőri kapacitás az eddig látottak fölött legteljesebb elismerését fejezte ki és melegen gratulált a főkapitánynak. A berliniek tegnap a várost nézték meg, délelőtt Márkus főpolgármesternél, Balmos polgármesternél és a német főkonzulnál tettek látogatást. Este fél hat órakor jelen voltak a király fogadtatásánál Ittmaradásuk még körülbelül egy hétig fog tartani, mely idő alatt e hónap 5-én Pudnay főkapitány az illusztris vendégek tiszteletére bankettet ad. Borries rendőrfőnök és dr. Haselau kíséretében állandóan jelen van Czájlik Alajos rendőrtanácsos, aki a jelzett intézmények megismerésében részletes magyarázattal szolgál. — Bizalom, a kormánynak. A főváros törvényhatósága nem túlságosan tömött padok előtt tartotta ma azt a rendkívüli közgyűlését, amelynek bevallott czélja volt a vasutassztrájk alkalmából állásfoglalás a sztrájk ellen általában, tuladonképpeni czélja pedig bizalomszavazás a kormánynak. A rendkívüli közgyűlés szánalmasságát illusztrálta az a nagy nehézség, amelylyel szónokokat fogtak a kínos ügy pártolására. A közgyűlést Halmos János polgármester nyitotta meg a beteg Márkus főpolgármester helyett s miután bejelentette, hogy mi a czélja a mai közgyűlésnek, felhívta a főjegyzőt, hogy olvassa fel a közgyűlést egybehívó indítványt. Ennek megtörténte után Preyer Hugó dr. szólalt fel. Kijelentette, hogy mindig ellenzéki volt, sohasem szegődött semmiféle kormányhoz, nem híve a bizalomszavazásoknak és sajnálja, hogy barátai mai felszólalásában személyes tendencziákat keresnek. Polónyi Géza: Csak a Neue Freie Presseben ! (Nagy zaj a demokraták között.) Halmot polgármester: Csöndre inti a közgyűlést. Preyer Hugó dr.: Nem a személyekről, hanem a főváros s az ország érdekeiről beszél. A lefolyt sztrájk alkalmából megdöbbentő jelenségeknek volt az ország népe tanúja. Hazátlan elemek befolyása alatt az évtizedek óta épített nagy várát az országnak végveszedelem fenyegette. (Óriási lárma a demokraták részéről: Nevezze meg, kikről beszél ! Ne általánosítson!) Majd a sárból felkapaszkodott alakokról szól, akik a nép zsírján híznak s gummkrádlereznek, kiszivják az elbutított népet. (Újabb lárma: Ne beszéljen rejtélyekben! Elnök csönget és csöndet kér.) kockáztatják kereskedelmi és ipari forgalmunkat s odáig viszik a bujtogatást, hogy az ország legfegyelmezettebb tisztviselő karát, 30.000 vasutast kötelességük megtagadására bírnak s az izgatók a csendesités helyett még katonai zendüléssel is fenyegetődznek. (Ezt Polónyinak mondja! kiabálják a demokraták.) Majd nekitámad a vasutasokat támogató sajtónak, amelyet azzal gyatrasít, hogy a maguk érdekeit keresték a zavarosban. Azután rátér a kormányra, kiemeli a sztrájk megtörése körül követett eljárását s kijelenti, hogy maga részéről hajlandó ezért teljes elismeréssel adózni neki. Bármiképp magyarázzák is ezt az eljárást, minden kormánynak megadná ezt, amely hasonló veszedelemből menti ki az országot. A kormánynak ez a ténye teljes elismerést érdemel , kéri az indítványának, amely a bizalom megszavazását tartalmazza, egyhangú elfogadását. Frivaldszky Sándor dr.: A belvárosi bizottsági tagok testülete nevében (Óriási ellentmondás: Nincs olyan testület!) kijelenti, hogy a Preyer Hugó (aki az ő csoportjuk tagja) indítványa nem az ő ízlésük szerint való; azt az indítványt a belvárosi bizottsági tagok értekezletén Preyeren kívül senki sem tette magáévá, s ő ugyan nem akarja bírálat tárgyává tenni. Felkiáltások: Miért? Frivaldszky: Mert meg van tiltva, de egyébként kijelenti, hogy az indítványban sokkal kevesebb van, mint amennyinek lenni kellene. Különösen abból a szempontból, hogy a kormány hogyan bánik a fővárossal, mennyire nem veszi figyelembe, sőt mellőzi. Végül bejelenti, hogy a Belváros nem fogadja el az indítványt, nem vesznek részt a tárgyaláson. (Óriási éljenzés ! A belvárosi bizottsági tagok kivonulnak a teremből.) Eötvös Károly azzal kezdi, hogy a benyújtott indítványt nem fogadja el, hanem maga nyújt be egyet. Mind a kettőt röviden megokolja. Sajnálja, hogy a közgyűlés hangja annyira szenvedélyes, izgatott hangon tárgyalja a kérdést, mégpedig ok nélkül. Nem követi a felszólalók hangját, amely nem felel meg a közgyűlés méltóságának. Sajnálja, hogy az ország népét Preyer úgy tüntette föl, amelyet akárki akárhová vezethet. Ezután kijelenti, hogy nem tartja czélszerűnek a közgyűlés beavatkozását a vasutasok ügyébe, mert ez által még jobban elmérgesíthetik az ügyet. Indítványt nyújt be, hogy a főváros fejezze ki örömét afelett, hogy a vasutasok sztrájkja véget ért és a vasutasok kötelességük teljesítéséhez visszatértek. Nem tartja czélravezetőnek, hogy a közgyűlés kutassa a zavar okait, miután részben a törvényhozás, részben a bíróság kötelessége ez. Másrészt elvárja a kormánytól és törvényhozástól egyaránt, hogy minden módjukban álló eszközzel rajta legyenek, hogy az állami és társadalmi béke jövő megzavarásának elejét vegyék. Utána Plachy György dr. terjeszti elő indítványát, amelyet a már meglehetősen ideges közgyűlés nagyon kedvetlenül hallgatott. Bernáth István és Kasics Péter felszólalása után a közgyűlés többsége elfogadta Preyer indítványát. — Apponyi Albert gróf Bécsben. Bécsi tudósítónk jelenti telefonon, hogy Apponyi Albert gróf ma délben megjelent a képviselőházban s dr. Paczak képviselővel hosszabb ideig tárgyalt. A tárgyalás során a 14. §-nak a kiegyezésre való alkalmazásáról volt ugyanis kettőjük között szó. Beavatott politikai körökben ennek a beszélgetésnek nagy fontosságot tulajdonítanak, másfelől pedig azt mondják, hogy Apponyi gróf csak azért ment a képviselőházba, hogy sógorával, Marzani képviselővel találkozzék s tagadják, hogy dr. Paczakkal erről a kérdésről beszélt volna. .. A spanyol miniszterelnök elleni második merénylet. Megemlékeztünk már röviden távirati tudósítások alapján a Maura spanyol miniszterelnök ellen másodszor elkövetett merényletről Alicante tengerparti város közelében. A vonatra, amelyen Maura utazott, valóságos kőzáport és sortűzet adtak az összeesküvők. A szigorú cenzúra folytán részletes jelentések nem érkezhettek a merényletről, csak most derül világosság ez ügyben szemtanuk levelei alapján. Maura miniszterelnök a spanyol királyt elkísérte a Baleári-szigetekre, ott azután elhatározta, hogy a királyt nem kíséri el az észak-afrikai spanyol birtokokra és Andalusiába, hanem hajón Alicanteba megy s onnan vasúton visszautazik Madridba. Alig tudták meg azt .