Magyarország, 1906. december (13. évfolyam, 291-315. szám)
1906-12-01 / 291. szám
14 országra. Ebből látható, hogy az amerikai négerek nemcsak Amerikára, de Magyarországra nézve 13 veszedelmet jelentenek. Jó lesz tehát résen lenni! Hogy aggodalmunk nem alaptalan, azt bizonyítja a következő tudósítás, amelyet a Frkf. Ztg. ma érkezett számában olvasunk. A tudósítás szerint az értekezlet elhatározta, hogy állandó testületet alakít a bevándorlás előmozdítására és ennek elnökévé megválasztotta D. D. Eaywood délkarolinai kormányzót. Elhatározták továbbá, hogy minden államban külön bevándorlási irodát alapítanak; a szövetséges kormányt megkérik, hogy könynyítse meg a bevándorlókat hozó hajóknak a déli kikötőkbe való juttatását, végül pedig Európában propagandát csinálnak a Dél-Amerikába való kivándorlásnak. Dél-Karolina állam már régóta vágyik bevándorlókra s nemrég kapott is már belőlük mintegy ötszázat. A Norddeutscher Lloyd „Wittekind“ nevű hajója éppen most érkezett Charlestonba, Dél- Karolina fővárosává, 476 belga, osztrák, magyar és szerb gyári munkással, akiket új hazájukban nagy ünnepléssel fogadtak , megvendégelték őket és különvonaton vitték telepeikre. Dél-Karolina E. J. Watson személyében külön bevándorlási biztost nevezett ki, aki nemrég fejezte be európai „tanulmányútját“. Watson azt hiszi, hogy a kivándorlókat könnyű lesz az északi államok helyett a déli államok felé irányítani, megfelelő propagandával. Watson úgy tapasztalta, hogy az európai hatóságok nem igen zavarták őt munkájában, sőt a belga kormány egyenesen jó szemmel nézte az ő működését. Ismételjük tehát, hogy jó lesz résen lenni ! FŐVÁROSI ÜGYEK. X Thököly—Voy Árám—Táncsics utcza. A közmunkatanács tegnapi ülésében a VII. kerületi Csömöri-utat Thököly-útnak, a VIII. kerületben a Népszínház-utcza és Tisza Kálmán-tér között lévő Thököly-utczát Vay Ádám-utczának, végül a Rákóczi-téri csarnok mellett lévő Rákóczi-utczát Táncsics-utczának nevezte el s ma átiratban felkérte a fővárost, hogy az új utczajelző táblák kifüggesztéséről gondoskodjék. A községi választások ügyében kedden (deczember 4-én) délután 6 órakor ülést fog tartani a székesfőváros igazoló választmánya, a következő tárgysorozattal: A m. kir. közigazgatási bíróság ítéletei, a legtöbb adót fizetők 1906. évi névjegyzéke ellen beadott panaszokra.- Ama törvényhatósági bizottsági rendes póttagok névsorának a megállapítása, akik a legtöbb adót fizetők jogerős névjegyzékéből kimaradtak. — A községi választások helyének és idejének a megállapitása és a szavazatszedő küldöttségek megalakítása. — A legtöbb adót fizetők sorából választandó bizottsági rendes- és póttagokra kerületenként beadott szavazatokat összeszámláló külön küldöttség megalakítása. — A községi választásokkal összefüggő egyéb intézkedések megtétele. X Alapszabály-jóváhagyás. A belügyminiszter a Budapesti Magyar Gyermektanulmányitársaság és a Budapesti Kahn és Haller-cég személyzete nyugdíjegyesületének az alapszabályait jóváhagyta. X A budapesti kenyér. A közgazdasági és közélelmezési ügyosztály, a vegyészeti hivatal útján, próbák tételét rendelte el, annak a megállapítása czéljából, hogy a pékeknek mennyibe kerül a kenyér, s hogy jogosult-e a kenyérnek folytonos megdrágítása. Radó Mátyás, vegyészeti intézeti igazgató végezteti a próbasütéseket. A végleges kísérletek most folynak. Eddigelég 4-es számú liszttel tettek próbát, ez idő szerint pedig a 7-es számmal kísérleteznek a fővárosi vegyészeti intézetben: nemsokára reá kerül a sor a rozslisztre is. Ítéletet most még nem lehet afelől mondani, hogy mennyi az a legnagyobb arány, amelyet a liszt a burgonyából a kenyérsütés alkalmával föl tud venni anélkül, hogy a kenyér izének ártana. De már az eddigi kísérletekből is kiderült, hogy sokkal több burgonyát lehet a lisztbe keverni anélkül, hogy a kenyér külsőleg sikertelennek látszanék, mint ahogy azt a pékek állítják. Bizonyossá vált, hogy 200 százaléknyi burgonyát a liszt még eléggé jól fölvehet, arra nézve, hogy belőle kenyér legyen süthető. A vegyészeti igazgató annak idejében be fog számolni a kísérletek eredményéről Melly Béla tanácsosnak. ittAGYARORSZÁG Budapest, 1906. szombat, deczember 1. X Alorvosi kinevezés. Fülepp Kálmán főpolgármester, a Manninger Vilmos dr. lemondása folytán a budai oldalon levő kórházaknál megüresedett alorvosi állásra Dax Albert dr. segédorvost nevezte ki, ennek az állására pedig Vidakovics Kamill dr.-t segédorvossá, X Új kórházi tisztviselők. A főpolgármester a Szent István-kórházhoz gondnoknak , Simoncsics Ferenczet, a Rókus-kórházhoz felügyelőnek Benes Ferenczet, kórházi raktárnoknak Jankovich Aladárt, II. osztályú kórházi segédnek Kovács Endrét, a két kórházi irodasegédtiszti állásra Cservenka Antalt és Bugyi Józsefet nevezte ki. A kinevezettek ma tették le az esküt. TÖRVÉNYSZÉK. * Kinevezések. A király Rácz Ernő kassai törvényszéki bírót a kassai ügyészséghez ügyészszé, Újvárosi Miklós dr. gyulafehérvári ügyészt a tordai törvényszékhez bíróvá, Liptai Endre tiszafüredi járásbirósági albirót a tiszafüredi járásbírósághoz járásbíróvá, Bildner Károly abrudbányai járásbirósági albirót a nagyszebeni ügyészséghez alügyészszé, továbbá Csolosz Jenő nagykanizsai törvényszéki jegyzőt a tabi, Búzás Pál marosillyei járásbírósági jegyzőt a szigetvári, Werzár Győző fogarasi járásbírósági jegyzőt a sárkányi, Schul Armin beszterczei törvényszéki jegyzőt az oraviczabányai, Hegedűs Lipót balázsfalvi járásbírósági jegyzőt a hátszegi, Köröskényi Tamás sátoraljaújhelyi törvényszéki jegyzőt a varannói, Polruska Leó técsői járásbírósági jegyzőt a szilágysomylói, Székely Gyula ipolysági törvényszéki jegyzőt a váti és Sennovitz Kálmán szombathelyi törvényszéki jegyzőt a kézsipárki járásbírósághoz, Szunyogh Zoltán szekszárdi törvényszéki jegyzőt a kassai törvényszékhez, végül Gaál Jenő felsővizközi járásbirósági jegyzőt a miavai járásbírósághoz albirákká nevezte ki. * Áthelyezés. A király Szekeresi Dezső temesi járásbirónak törvényszéki birói minőségben az eperjesi törvényszékhez, Takács Elek szászkabányai járásbirósági albirónak eddigi minőségében a zsombolyai, — és Pál János telekkönyvi betétszerkesztő albirónak — az albirák rendes létszámába beosztása mellett — a kisvárdai járásbírósághoz saját kérelmükre leendő áthelyezését, valamint Hajdú Béla nagyszalontai és Gyenge Béla tenkei járásbírósági albíráknak saját kérelmükre leendő kölcsönös áthelyezését megengedte. * Strassnoffot Zágrábba kísérték. Strassnoff Ignácz szélhámosságai fölött nem a budapesti, hanem a zágrábi törvényszék fog ítélkezni. Ugyanis a budapesti kir. ügyészség ma reggel útnak indította Zágrábba a hírhedt szélhámost Sarok István fogházőrmester és egy börtönőr kíséretében. A vizsgálóbíró rendeletére a bűnösre vonatkozó iratokat , a Strassnoffnál lefoglalt 1140 korona készpénzt is elküldték Zágrábba. A szélhámost nagyon bántja az, hogy nem a budapesti törvényszék ítélkezik felette. De még jobban elkeserítette az, hogy édesanyja nem kereste fel a fogházban. Annyira szívére vette ezt, hogy tegnap sírva panaszkodott miatta a vizsgálóbíró előtt. * Kirendelés. Az igazságügyminiszter Joó Andort, a szombathelyi ügyészséghez beosztott bírósági aljegyzőt a szombathelyi ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottal rendelte ki. * Sikkasztás. Tegnapi számunkban „Egy ügyvéd elévült sikkasztása“ czímmel egy kőnyomatos tudósítás alapján ismertettük Lenthe Gusztáv bűnügyét, amelyet a kir. Kúria tegnap Hérics- Tóth János elnöklete alatt felmentő ítélettel fejezett be. A kőnyomatos tudósítás azonban több tekintetben tévesen és hiányosan számolt be az esetről. Már a czmm is helytelen volt, mert Lenthe közjegyzőhelyettes korában követte el tettét. A vádlott védője Béthi Gyula dr. budapesti ügyvéd a bonyolult bűnper adataiból és számos törvényhely egybevetéséből mutatta ki az elévülés, mint hivatalból figyelembe veendő semmiség tözbenforgását. A védőnek sikerült kimutatnia, hogy a vádlott a terhére rótt cselekményt, ha egyáltalában elkövette, már 1898-ban befejezte és ezt az álláspontot tette aztán magáévá úgy a koronaügyész helyettese, mint maga a kir. Kúria is. * Szabadlábrahelyezés. Néhány hétte ezelőtt a fővárosi rendőrség letartóztatta Dillmont Árpádot, Dillmont Frigyes fővárosi nagykereskedő fiát váltó hamisitás gyanúja miatt. A fiatalember — aki azelőtt atyja üzletében volt alkalmazva — szerelmes volt egy ügynök leányába s atyja ellenzése daczára jegyet váltott vele. Emiatt aziután heves összeütközése volt apjával, aminek folytán a fiatalembernek távoznia kellett a szülői háztól. A fiattalember teljesen magára hagyatva egy 2000 koronás váltót helyezett el egyik fóvárosi pénzintézetben s a felvett pénzzel Hamburgba utazott. A váltón a fiatalember édesanyja és nagybátyja, Dilmont Oszkár laibachi tábornok szerepeltek aláírókként. Néhány nap múlva azonban azt az értesítést kapta a pénzintézet, hogy ezek az aláírások hamisítva vannak. A pénzintézet erre feljelentette a fiatalembert, akit Hamburgból hazaérkezése után azonnal letartóztattak. A fiatalember azzal védekezett, hogy fel volt hatalmazva édesanyja és nagybátyja nevének aláírására. Tegnap pedig védője, Báldor Gyula dr. 2000 korona kauezió ellenében szabadon bocsátását kérelmezte a vádtanácsnál. A vádtanács ma délben határozott a kérelem felett s elrendelte a fiatalember azonnali szabadlábra helyezését. * Sikkasztó egyházközségi pénztáros. A kecskeméti ev. ref. egyházközségnek 1897 óta Békési Sándor ottani földbirtokos volt a pénztárosa, aki azonban már 1899-ben megdézsmálta az egyház vagyonát. Ez időtől kezdve 1905-ig Békési 36.000 koronát sikkasztott a hívek pénzéből, míg végre véletlen folytán rajtacsípték a hűtlen sáfárt. A múlt év augusztus havában aztán letartóztatták a pénztárost, aki váltig tagadta a sikkasztást s azzal védekezett, hogy a befolyó tételeket csupán elfelejtette bejegyezni. A bírósági szakértők ezzel szemben megállapították, hogy Békési hat éven át rendszeresen sikkasztotta az egyházközség vagyonát és tettének leplezésére meghamisította a könyveket. A kecskeméti kir. törvényszék a vádlottat egyrendbeli folytatólagosan elkövetett sikkasztásért három évi fegyházra ítélte. A budapesti kir. Ítélőtábla enyhítő körülménynek fogadta el a hiányos ellenőrzést, amely megkönnyítette a vádlott cselekményét, valamint azt, hogy a hiány egy része fedezetet nyert a vádlott vagyonára és ezért másfél évi börtönre szállította le Békési büntetését. A kir. Kúria ma Dogariu Tamás előadásában tárgyalta ez ügyet s Tassy Pál koronaügyészhelyettes indítványára hozzájárult a tábla itéletéhez. * Hamis vád. Aradi Béla dr. újpesti ügyvéd olyan egyezséget kötött az egyik kliensével, id. Liva Józsefnéval, hogy a számára befolyó követeléseket régebbi költségek fejében megtarthatja. Erről id. Liva Józsefné nyilatkozatot is állított ki az ügyvédnek. Néhány héttel utóbb mégis följelentette Aradi Béla dr.-t a pestvidéki törvényszéknél sikkasztás és csalás miatt. Az ügyészség már a nyomozás során megszüntette az eljárást, mire Liváné átvette a vádat, de eredménytelenül, mert a vádtanács megszüntette az ügyvéd ellen az eljárást. Erre aztán az ügyvéd hamis vád miatt följelentette a volt kliensét, aki a főtárgyaláson azzal védekezett, hogy nem ismerte a nyilatkozat tartalmát, amit aláírt, de különben is a férje, aki brutális és erőszakos ember, kényszerítette őt a feljelentés megtételére. A törvényszék e védekezésnek nem adott hitelt s a vádlott asszonyt hat havi börtönre ítélte. A budapesti kir ítélőtábla ma Frenreisz István elnöklésével, Istvánffy Lajos bíró előadásában megsemmisítette a törvényszék ítéletét és a vádlottat felmentette, mert konstatálta, hogy az asszony csakugyan a férjének kényszerítő" befolyása alatt cselekedett, s nem látta bizonyítva azt sem, hogy a vádlott tudva hamisan vádolt, ami pedig a hamis vád tényálladékához föltétlenül megkívántatik. Az ítélet jogerős. NYILT-TÉR. Ezen rovat alatt közlöttekért a szerkesztőség nem várlat felelősséget. Válasz az „Órására. A IV—X. kerületi vegyes ipartestület elöljárósága I. évi november hó 20-án tartott ülésébe® egyhangúlag hozzájárult a testület érdemdús elnökének, Schunda V. József úrnak — a gyárában készült 10.000-ik cimbalom jubiláns kiállításához —• melynek keretében az első pedálos cimbalomtól a 10.000-ikig lefolyt fokozatos fejlődés és haladás lesz kimutatva, s az ezzel egybekötött ünnepélyekhez egyúttal elhatározta a testületi elöljáróság, hogy úgy a kiállításra, valamint a hangversenyre szóló meghívások az írók és művészek csoportjával együttesen, az ipartestület nevében szóljanak. Az ipartestületre való hivatkozás tehát egészen jogos, mert az az elöljárósági ülés határozata értelmében történt. Budapesten, 1906. november 29-én. P. H. Behák Lajos, ProbilsekJózsef. it. jegyző. h. elnök-Láttam. ■Dr Horváth János :iparhatóság biztos.