Magyarország, 1906. december (13. évfolyam, 291-315. szám)

1906-12-01 / 291. szám

14 országra. Ebből látható, hogy az amerikai négerek nemcsak Amerikára, de Magyar­­országra nézve 13 veszedelmet jelentenek. Jó lesz tehát résen lenni! Hogy aggodalmunk nem alaptalan, azt bizo­nyítja a következő tudósítás, amelyet a Frkf. Ztg. ma érkezett számában olvasunk. A tu­dósítás szerint az értekezlet elhatározta, hogy állandó testületet alakít a bevándorlás elő­mozdítására és ennek elnökévé megválasz­totta D. D. Eaywood délkarolinai kormány­zót. Elhatározták továbbá, hogy minden állam­ban külön bevándorlási irodát alapítanak; a szövetséges kormányt megkérik, hogy köny­­nyítse meg a bevándorlókat hozó hajóknak a déli kikötőkbe való juttatását, végül pedig Európában propagandát csinálnak a Dél-Ame­­rikába való kivándorlásnak. Dél-Karolina állam már régóta vágyik bevándorlókra s nemrég kapott is már belőlük mintegy ötszázat. A Norddeutscher Lloyd „Wittekind“ nevű ha­jója éppen most érkezett Charlestonba, Dél- Karolina fővárosává, 476 belga, osztrák, magyar és szerb gyári munkással, akiket új hazájukban nagy ünnepléssel fogadtak , meg­vendégelték őket és kü­lönvonaton vitték te­lepeikre. Dél-Karolina E. J. Watson szemé­lyében külön bevándorlási biztost nevezett ki, aki nemrég fejezte be európai „tanulmány­­útját“. Watson azt hiszi, hogy a kivándor­lókat könnyű lesz az északi államok helyett a déli államok felé irányítani, megfelelő pro­pagandával. Watson úgy tapasztalta, hogy az európai hatóságok nem igen zavarták őt munkájában, sőt a belga kormány egyenesen jó szemmel nézte az ő működését. Ismételjük tehát, hogy jó lesz résen lenni ! FŐVÁROSI ÜGYEK. X Thököly—Voy Ár­ám—Táncsics­ utcza. A közmunkatanács tegnapi ülésében a VII. kerületi Csömöri-utat Thököly-útnak, a VIII. kerületben a Népszínház-utcza és Tisza Kálmán-tér között lévő Thököly-utczát Vay Ádám-utczának, végül a Rákóczi-téri csarnok mellett lévő Rákóczi-utczát Táncsics-utczának nevezte el s ma átiratban felkérte a fővárost, hogy az új utczajelző táblák kifüggesztéséről gondoskodjék.­­ A községi választások ügyében kedden (deczember 4-én) délután 6 órakor ülést fog tar­tani a székesfőváros igazoló választmánya, a kö­vetkező tárgysorozattal: A m. kir. közigazgatási bíróság ítéletei, a leg­több adót fizetők 1906. évi névjegyzéke ellen be­adott panaszokra.­­- Ama törvényhatósági bi­zottsági rendes póttagok névsorának a megálla­pítása, akik a legtöbb adót fizetők jogerős név­jegyzékéből kimaradtak. — A községi választások helyének és idejének a megállapitása és a szavazat­­szedő küldöttségek megalakítása. — A legtöbb adót fizetők sorából választandó bizottsági ren­des- és póttagokra kerületenként beadott szava­zatokat összeszámláló külön küldöttség megala­kítása. — A községi választásokkal összefüggő egyéb intézkedések megtétele. X Alapszabály-jóváhagyás. A belügyminisz­ter a Budapesti Magyar Gyerm­ek­tanulmányi­­társaság és a Budapesti Kahn és Haller-c­ég személyzete nyugdíjegyesületének az alapsza­bályait jóváhagyta. X A budapesti kenyér. A közgazdasági és közélelmezési ügyosztály, a vegyészeti hivatal útján, próbák tételét rendelte el, annak a meg­állapítása czéljából, hogy a pékeknek mennyibe kerül a kenyér, s hogy jogosult-e a kenyérnek folytonos megdrágítása. Radó Mátyás, vegyészeti intézeti igazgató végezteti a próba­sütéseket. A végleges kísérletek most folynak. Eddigelé­g 4-es számú liszttel tettek próbát, ez idő szerint pedig a 7-es számmal kísérleteznek a fővárosi vegyészeti intézetben: nemsokára reá kerül a sor a rozslisztre is. Ítéletet most még nem lehet a­felől mondani, hogy mennyi az a legnagyobb arány, amelyet a liszt a burgonyából a kenyér­sütés alkalmával föl tud venni a­nélkül, hogy a kenyér izének ártana. De már az eddigi kísérle­tekből is kiderült, hogy sokkal több burgonyát lehet a lisztbe keverni anélkül, hogy a kenyér kül­sőleg sikertelennek látszanék, mint ahogy azt a pékek állítják. Bizonyossá vált, hogy 200 száza­léknyi burgonyát a liszt még eléggé jól fölvehet, arra nézve, hogy belőle kenyér legyen süthető. A vegyészeti igazgató annak idejében be fog számolni a kísérletek eredményéről Melly Béla tanácsosnak. ittAGYARORSZÁG Budapest, 1906. szombat, deczember 1. X Alorvosi kinevezés. Fü­lepp Kálmán főpol­gármester, a Manninger Vilmos dr. lemondása folytán a budai oldalon levő kórházaknál meg­üresedett alorvosi állásra Dax Albert dr. segéd­orvost nevezte ki, ennek az állására pedig Vida­­kovics Kamill dr.-t segédorvossá, X Új kórházi tisztviselők. A főpolgármester a Szent István-kórházhoz gondnoknak , Simon­­csics Ferenczet, a Rókus-kórházhoz felügyelőnek Benes Ferenczet, kórházi raktárnoknak­ Janko­­vich Aladárt, II. osztályú kórházi segédnek Ko­vács Endrét, a két kórházi irodasegédtiszti ál­lásra Cservenka Antalt és Bugyi Józsefet nevezte ki. A kinevezettek ma tették le az esküt. TÖRVÉNYSZÉK. * Kinevezések. A király Rácz Ernő kassai törvényszéki bírót a kassai ügyészséghez ügyész­­szé, Újvárosi Miklós dr. gyulafehérvári ügyészt a tordai törvényszékhez bíróvá, Liptai Endre tisza­füredi járásbirósági albirót a tiszafüredi járásbí­rósághoz járásbíróvá, Bildner Károly abrudbá­­nyai járásbirósági albirót a nagyszebeni ügyész­séghez alügyészszé, továbbá Csolosz Jenő nagy­­kanizsai törvényszéki jegyzőt a tabi, Búzás Pál marosillyei járásbírósági jegyzőt a szigetvári, Werzár Győző fogarasi járásbírósági jegyzőt a sárkányi, Schul Armin beszterczei törvényszéki jegyzőt az oravicza­bányai, Hegedűs Lipót balázs­­falvi járásbírósági jegyzőt a hátszegi, Köröskényi Tamás sátoraljaújhelyi törvényszéki jegyzőt a varannói, Polruska Leó técsői járásbírósági jegy­zőt a szilágysomylói, Székely Gyula ipolysági törvényszéki jegyzőt a váti és Sennovitz Kálmán szombathelyi törvényszéki jegyzőt a kézsipárki járásbírósághoz, Szunyogh Zoltán szekszárdi tör­vényszéki jegyzőt a kassai törvényszékhez, vé­gül Gaál Jenő felsővizközi járásbirósági jegyzőt a miavai járásbírósághoz albirákká nevezte ki. * Áthelyezés. A király Szekeresi Dezső temesi járásbirónak törvényszéki birói minőségben az eperjesi törvényszékhez, Takács Elek szászka­­bányai járásbirósági albirónak eddigi minőségé­ben a zsombolyai, — és Pál János telekkönyvi betétszerkesztő albirónak — az albirák rendes létszámába beosztása mellett — a kisvárdai já­rásbírósághoz saját kérelmükre leendő áthelyezé­sét, valamint Hajdú Béla nagyszalontai és Gyenge Béla tenkei járásbírósági albíráknak saját kérel­mükre leendő kölcsönös áthelyezését megen­gedte. * Strassnoffot Zágrábba kísérték. Strassnoff Ignácz szélhámosságai fölött nem a budapesti, hanem a zágrábi törvényszék fog ítélkezni. Ugyanis a budapesti kir. ügyész­ség ma reggel útnak indította Zágrábba a hírhedt szélhámost Sarok István fogházőr­mester és egy börtönőr kíséretében. A vizs­gálóbíró rendeletére a bűnösre vonatkozó iratokat , a Strassnoffnál lefoglalt 1140 ko­rona készpénzt is elküldték Zágrábba. A szél­hámost nagyon bántja az, hogy nem a bu­dapesti törvényszék ítélkezik felette. De még jobban elkeserítette az, hogy édesanyja nem kereste fel a fogházban. Annyira szívére vette ezt, hogy tegnap sírva panaszkodott miatta a vizsgálóbíró előtt. * Kirendelés. Az igazságügyminiszter Joó An­dort, a szombathelyi ügyészséghez beosztott bí­rósági aljegyzőt a szombathelyi ügyészség kerü­letébe ügyészségi megbízottal rendelte ki. * Sikkasztás. Tegnapi számunkban „Egy ügy­véd elévült sikkasztása“ czímmel egy kőnyoma­tos tudósítás alapján ismertettük Lenthe Gusztáv bűnügyét, amelyet a kir. Kúria tegnap Hérics- Tóth János elnöklete alatt felmentő ítélettel feje­zett be. A kőnyomatos tudósítás azonban több tekintetben tévesen és hiányosan számolt be az esetről. Már a czmm­ is helytelen volt, mert Lenthe közjegyzőhelyettes korában követte el tettét. A vádlott védője Béthi Gyula dr. budapesti ügyvéd a bonyolult bű­nper adataiból és számos törvény­hely egybevetéséből mutatta ki az elévülés, mint hivatalból figyelembe veendő semmiség t­öz­ben­­forgását. A védőnek sikerült kimutatnia, hogy a vádlott a terhére rótt cselekményt, ha egyáltalá­ban elkövette, már 1898-ban befejezte és ezt az álláspontot tette aztán magáévá úgy a korona­ügyész helyettese, mint maga a kir. Kúria is. * Szabadlábrahelyezés. Néhány hétte ezelőtt a fővárosi rendőrség letartóztatta Dillmont Árpá­dot, Dillmont Frigyes fővárosi nagykereskedő fiát váltó hamisitás gyanúja miatt. A fiatal­ember — aki azelőtt atyja üzletében volt alkalmazva — szerelmes volt egy ügynök leányába s atyja el­lenzése daczára jegyet váltott vele. Emiatt az­­i­után heves összeütközése volt apjával, aminek­­ folytán a fiatal­embernek távoznia kellett a szülői­­ háztól. A fiattalember teljesen magára hagyatva­­ egy 2000 koronás váltót helyezett el egyik fóvárosi pénzintézetben s a felvett pénzzel Hamburgba utazott. A váltón a fiatalember édesanyja és nagybátyja, Dil­mont Oszkár laibachi tábornok szerepeltek aláírókként. Né­hány nap múlva azonban azt az értesítést kapta a pénzintézet, hogy ezek az aláírások ha­misítva vannak. A pénzintézet erre feljelentette a fiatal­embert, akit Hamburgból hazaérkezése után azonnal letartóztattak. A fiatalember azzal védekezett, hogy fel volt hatalmazva édesanyja és nagybátyja nevének aláírására. Tegnap pedig védője, Báldor Gyula dr. 2000 korona kauezió ellenében szabadon bocsátását kérelmezte a vád­tanácsnál. A vádtanács ma délben határozott a kérelem felett s elrendelte a fiatalember azonnali szabadlábra helyezését. * Sikkasztó egyházközségi pénztáros. A kecskeméti ev. ref. egyházközségnek 1897 óta Békési Sándor ottani földbirtokos volt a pénztá­rosa, aki azonban már 1899-ben megdézsmálta az egyház vagyonát. Ez időtől kezdve 1905-ig Békési 36.000 koronát sikkasztott a hívek pénzéből, míg végre véletlen folytán rajtacsípték a hűtlen sá­fárt. A múlt év augusztus havában aztán letar­tóztatták a pénztárost, aki váltig tagadta a sik­kasztást s azzal védekezett, hogy a befolyó téte­leket csupán elfelejtette bejegyezni. A bírósági szak­értők ezzel szemben megállapították, hogy Békési hat éven át rendszeresen sikkasztotta az egyház­­község vagyonát és tettének leplezésére meg­hamisította a könyveket. A kecskeméti kir. törvényszék a vádlottat egy­­rendbeli folytatólagosan elkövetett sikkasztásért három évi fegyházra ítélte. A budapesti kir. Ítélő­tábla enyhítő körülménynek fogadta el a hiányos ellenőrzést, amely megkönnyítette a vádlott cse­lekményét, valamint azt, hogy a hiány egy része fedezetet nyert a vádlott vagyonára és ezért másfél évi börtönre szállította le Békési bünteté­sét. A kir. Kúria ma Dogariu Tamás előadásában tárgyalta ez ügyet s Tassy Pál koronaügy­ész­helyettes indítványára hozzájárult a tábla itéle­­­téhez. * Hamis vád. Aradi Béla dr. újpesti ügyvéd olyan egyezséget kötött az egyik kliensével, id. Liva Józsefnéval, hogy a számára befolyó kö­veteléseket régebbi költségek fejében megtart­hatja. Erről id. Liva Józsefné nyilatkozatot is állított ki az ügyvédnek. Néhány héttel utóbb mégis följelentette Aradi Béla dr.-t a pestvidéki törvényszéknél sikkasztás és csalás miatt. Az ügyészség már a nyomozás során megszüntette az eljárást, mire Liváné átvette a vádat, de ered­ménytelenül, mert a vádtanács megszüntette az ügyvéd ellen az eljárást. Erre aztán az ügyvéd hamis vád miatt följelentette a volt kliensét, aki a főtárgyaláson azzal védekezett, hogy nem ismerte a nyilatkozat tartalmát, amit aláírt, de különben is a férje, aki brutá­lis és erőszakos ember, kényszerítette őt a feljelentés megtételére. A törvény­szék e védekezésnek nem adott hitelt s a vádlott asszonyt hat havi börtönre ítélte. A budapesti kir ítélőtábla ma Frenreisz István elnöklésével, Ist­­vánffy Lajos bíró előadásában megsemmisítette a törvényszék ítéletét és a vádlottat felmentette, mert konstatálta, hogy az asszony csakugyan a férjének kényszerítő" befolyása alatt cselekedett, s nem látta bizonyítva azt sem, hogy a vádlott tudva hamisan vádolt, ami pedig a hamis vád tényálladékához föltétlenül megkíván­tatik. Az ítélet jogerős. NYILT-TÉR. Ezen rovat alatt közlöttekért a szerkesztőség nem várlat felelősséget. Válasz az „Órására. A IV—X. kerületi vegyes ipartestület elöljá­rósága I. évi november hó 20-án tartott ülésébe® egyhangúlag hozzájárult a testület érdemdús elnö­kének, Schunda V. József úrnak — a gyárában ké­szült 10.000-ik cimbalom jubiláns kiállításához —• melynek keretében az első pedálos cimbalomtól a 10.000-ikig lefolyt fokozatos fejlődés és haladás lesz kimutatva, s az ezzel egybekötött ünnepélyek­hez­ egyúttal elhatározta a testületi elöljáróság, hogy úgy a kiállításra, valamint a hangversenyre szóló meghívások az írók és művészek csoportjával együttesen, az ipartestület nevében szóljanak. Az ipartestületre való hivatkozás tehát egészen jogos, mert az az elöljárósági ülés határozata értel­mében történt. Budapesten, 1906. november 29-én. P. H. Behák Lajos, Probilsek­­József. i­t. jegyző. h. elnök-Láttam. ■Dr Horváth János :iparhatóság­ biztos.

Next