Magyarország, 1919. február (26. évfolyam, 28-51. szám)
1919-02-06 / 32. szám
Budapest, 1919 csütörtök, február 6. - MAGYARORSZÁG NAPI HÍREK Korkép, anno 1919 Két szakállas, komoly ember beszélget egymással egykisdiófa utcai kapu előtt. A gyalogjáró csupa szemét és pocsolya, a hó esik, vöröskokárdás katonák fökttözik őket, de oly rendületlenül folytatják a vitát, mintha a piszkos kapu előtt kellene eldönteniük a világ sorsát. A vénebbnek fehérrel vegyes vörös szakálla van, az arcán hieroglifák képződtek a ráncoktól, de valami satnya, mindenttudó ravaszság van a nézésében, valami komor fölényesség, mely mtt a benyomást kelti, mintha az öregember valami világmegváltó titkot tudna. A fiatalabb pirosarcú, feketeszakállas, bánatos tekintetű, az a típus, mely néhány évezreddel ezelőtt korbács alatt építette az egyiptomi fáraók piramisait. A vita tárgya egy züllött nadrág, melyet a fiatalabb szinte apai gyöngédséggel tart a karján. Valamikor csikós zsakett-nadrág volt, lehet, hogy egy előkelő orvos, ügyvéd vagy miniszteri hivattalnok viselte, de most már nem nagy sikerrel képviselhetné az eleganciát: a szárai rojtosak, az a része pedig, melyre néhai gazdájának súlypontja esett, vakítóan fényesre kopott a sokéves szolgálatban. Csúnya és gusztustalan a rokkant nadrág, de a két szakállas ember oly figyelemmel és izgatottsággal nézi, mintha a legtündöklőbb angol koronagyémántot tartaná a kezében. Megforgatják, végigtapintják, összeráncolt szemmel vizsgálják a csikók közt feketéik) foltokat, s oly fontoskodó pillantással csiptetik két ujjuk közé a nadrág tündöklő, hátiolsó részét, mintha egy sokmilliós üzlet lekötéséről volna szó. A fiatalabb ravaszul magyaráz, az öregebbiskeptiikus arcot vég, s meglátszik rajtuk, hogy-■ pillanatban az egész világegyetemből csak ez a formájából kiment rothadt nadrág érdekli őket. Fontoskodva fordítják a világosság felé, az öreg ember pápaszemmel vizsgálja a nadrág ülepét, hadarnak, gesztikulálnak, túlkiabálják egymást s ügyet sem vetnek a járókelőkre, akik kiméletlenül lökdösik őket. Lloyd George aligha tárgyalja több nagyképpséggel a német gyarmatok ügyét, mint a két ember a csúnya ruhadarabét, melyben valamikor egy hasas nyárspolgár parádézott. A vitatkozás azt a benyomást kelti bennem, hogy a nadrág egy közös üzleti vállalat anyaga, s hogy a hosszú élet tapasztalataiban megedzett aggastyán pesszimisztikusabb színben látja a dolgokat, mint fiatalabb üzlettársa. A két szakállas ember később belevesz a téli ködbe, de furcsa, dühös beszédük muzsikáját magammal viszem a clubomba, ahol unottan és hangtalanul játsszák az ezerkoronás fórumot. Szomalházy István: —• A tét Károlyi. A magyar főúri családot, belső viszálytudása talán éppen olyan régi, mint maga a magyar történelem. A Koppány-féle lázadástól a Bach-korszakig és azon is túl egy nemzetség tagjait de hányszor is elválasztotta egymástól a politika. A török és német hódoltság idején alig volt egy magyar főrangú família is, amelynek kebelén belül mint kuruc és labanc nőm egymás ellen harcoltak volna az atyafiak. A hatvanhetediki kiegyezés után is gyakran egymást marcangolták egy ugyanazon család kormánypárti és ellenzéki tagjai az volt, hogy egy elkoptatott közhelyet használjunk, a turáni átok. És ez az átok belevette magát a Károlyi-családba is. Egymás ellen küzdöttek, harcoltak, még a legutóbbi időkig is a legcsúnyább politikai pörösködésekbe keveredtek. Egymás ellen, mindig csak egymás ellen.. Most, mintha ez is megváltozott volna. Végre! Annyi harc annyi borús éjszakája után a béke, a megértés hajnala dereng a Károlyi-nemzetségben. Egymásra találnak, megértik egymást. Már nem küzdő ellenfelek, hanem jóságos atyafiak, szerelmetes rokonok. Vájjon mi művelte ezt a csodát? A forradalom ? . . . Szókincs róla. Sőt Ellenkezöeifc EUe7vf0.rradyjxrj.W- .. .csakis ez, csak a dicsőséges ellenforradalom, csak a székesfehérvári puccs teszi lehetőivé, hogy annyi esztendei ádáz küzdelem után egymás férfias keblére boruljon a két Károlyi , már tudniillik — Károlyi József és Károlyi Imre grófok. — Decemberig a fővárosnak 119 milliójába került a bábom. A Fővárosi Közlöny legutóbbi száma kimutatást közöl Budapest báboros túlkiadásairól s e kimutatás szerint a főváros 1914 juliius 26-tól 1918 november 30-ig 102 millió és 350.870 koronát fizetett rá a háborúra. Ez az öszszeg azóta természetesen rohamosan nő, mert áss egyes üzemektől és ügyosztályoktól csak most kezdenek beérkezni a végleges adatok, úgy, hogy december végéig a főváros kiadásainak és károsodásainak ,,főösszesítése" már 119 millió 385.795 koronát tüntetett föl. Illetékes helyen erre vonatkozóan ezt mondatták munkatársunknak:: — A bevételi elmaradások, a kiadások és a károsodások főösszege a múlt esztendő végéig 119.385.795 koronát tett ki. Ebből az összegből kiadásaink 107,771.770 koronára rúgtak, az el- maradt bevételek összege pedig 11,614.025 kp s zóna volt. Természetesen sok adat hiányzik még az egyes üzemektől, intézményektől és ügyosztá- l lyoktól, így pl. a gázművek utólagos bejelentése is kereken 4,600.000 koronát tesz ki, ami szintén nem szerepel a decemberi végsói mutatásban. Nagyobb összeget fog majd jelenteni a katonaság által lefoglalt iskolák bére is, amit majd a hadügyi iillusztenánsnak kell megtérítenie. A kiadásokhoz járni azonkívül a tanügyi dologi kiadások , újabb emelkedések, hadbavonult közigazgatási hivatalnokok és a tanügyi erők pótlására alkalmazott sze■ mtélyzet illetménye- s avéy sok apróbb tétel. Végösszeget mondani tehát most még lehetetlen. A háborús kiadásokat növelni fogják, ezenkívül az egyes ügyosztályok által még csak most szolgáltatandó, 1918. évi károsodások. Ide tartozik elsősorban a katonaság által lefoglalt épületek rongálódása-s az a ntálnk körülmény, hogy az épületeket a háború alatt nem lehetett oly jó karban tartani, mint egyébként. Ahol nagyon erőszakos, rongálások voltak, ott már eddig is fizetett a kincstár, de még sok elszámolni való van hátra s ezt is most utólag fogjuk elintézni. — Jendrassik tanár a csuklásjárványról. A Jendrassyk-klinikán a leguutóbbi időben különös betegséget figyelnek meg, mely abban nyilvánul, hogy a betegek órákon át csuklanak s emiatt nagy belső fájdalmakat szenvednek. Megkérdeztük Jeni deassik ,Tenő tanárt a csuklásjárvány okairól és vizsgálatainak eredményéről. A professzor szerint, miután minden beteg rövid idő alatt meggyógyul, semmiféle veszedelemről nincsen szó. A betegség okát eddig még nem sikerült megállapítani, e szakkérdéssel egyébként az orvosi szaklapokban fog bővebben foglalkozni.• Új angol meghívottak Budapesten. A Bécsben állomásozó angol bizottság két tagja, Sir Thomas Cuttningham ezredes és Phillpotts kereskedelmi attasé kedden este az Osztrák- Magyar Bank közgyűléséről hazatérő magyar részvényesek külön vonalán Budapestre érkezett. Cunningham ezredes katonai és politikai, Phillapotts attasé pedig gazdasági tanulmányok végett jött hozzánk s még ma meglátogatták Károlyi Mihályt és Berínkey miniszterelnököt. Az angol megbiztottak néhány napig maradnak , itt s információk szerzése végett érintkezésbe lépnek a kormány illetékes tagjaival s közgazdasági élet vezetőivel. — Hamis lakásbironyitványért elitélték a Margitsziget rt. igazgatóját. Pirkner Imre dr. rendőrtanácsos, a lakbérleti bizottságok mellett működő kihágási bíróság vezetője ma 15 napi elzárásra és 1090 korona pénzbírságra ítélte Kallós Istvánt, a Margitsziget rt. igazgatóját, aki Hirsch József és Lovasi János alkalmazottak útján kiállított és valótlan adatokat tartalmazó okmánynyal akarta bizonyítani, hogy Vajna Imre biharmegyei földbirtokosnak joga van ahhoz a lakáshoz, amelyet Boksa Enőme rendőrtanácsos tőle el akart rekvirálni A két tisztviselőt egyenként 500 korona pénzbírságra ítélték. « — Svájci követünk megkezdte működését. Szilassy Gyula, Magyarország svájci követe értesülésünk szerint Bernbe érkezett és onnan már éágt-kelésbe is lépett a magyar komolyggyal. — Gorombáskodnak D'Amranicoval a francia lapok. A nagy olasz maszlag-bajnok a háború alatt dédelgetett kedvence volt az antantnak, legkivált Fremcciaországnak. Ő volt a fenséges latin sas, Dél nrézesszagú ffikmüléje, a költők között az egyetlen aktív madár, aki nemcsak énekelt, hanem repült is. Franciaország forró szerelmi mámorban egyesült vele mindaddig, míg az olaszok háborús kedvét szítani kellett. Később, amikor Olaszország már nyakig bajban vetk egy kicsit lehiggadt a viszony, elmúltak a menesmhetők, de megmaradt a házasság. Most hogy D'Aumurizio feljajdutt a® adriai kérdésében és Fiume miatt és a megcsalt feleség hisztériás vijjogásával hivatkozott a hozományra, melyet Olaszország e szerelmi házasságba magával hozott a franciák megharagudtak rá. Megvan a családi botrány, a szerető házastársak immár tányérokat vagdosnak egymás létéhez. A francia újságok mérgesen támadják a repülő költőt, az énekes pilótát, azt írja róla Hervé a La Victoire-ban: A költők olyanok, mint az asszonyok: nagyon szenvedélyesek, nagyon idegesek, nagyon impulzív természetűek. Soha nem volna szabad politikával foglalkozniok. Hozzátehette volna: & ' — Ha politikájuk nem felel meg a miénknek. A Le Pays pedig azt mondja: D Annunzio túlzó és lármázó költő. Mióta meghódította Ausztriát azzal, hogy az osztrákok fejére lírai bombákat dobott le, úgy látszik, a magas régiókban elvesztette a mértéktartását, még művészi téren is. A kapitánykvá lett költő izgatottsága nyugtalanítóvá kezd válni. Ez az ! Szegény D'Annusorio ! Szemére vetik, hogy kapitány lett, holott már őrnagy. Azt vetik szemére, ami a háborúban nagggyá tette. — Országos mozgalom az Ady-kabantért. Az Ady Endre emlékezetére és szobrának felállítására • megindult mozgalom ma már országos mozgalommá lett. Amióta a Vörösmarty Akadémia elhatározta, hogy az Ady-szoborra és az Ady-kultusz ápolására propagandát és gyűjtést indít, a leglelkesebb csatlakozásokat jelentik be a vidék minden részéről. A Vörösmarty Akadémia vasárnap délutáni ülésén Országos Szoborbizottságot szervezett, amelyben résztvesznek a budapesti és vidéki tudományos és irodalmi testületek képviselői is. A bizotság védőjéül Károlyi Mihályt, elnökéül Hock Jánost kérték fel. A bizottság első ülését vasárnap délelőtt tartják meg a miniszterelnökségen, ahol kidolgozzák a részletes programot is. A mozgalom vezetője Móricz Zsigmond, a Vörösmarty Akadémia alelnöke, aki a bizottság terveiről a következőket mondotta a Magyarország munkatársának: — Azt akarjuk, hogy Ady Endre, szobrának felállítása nemzeti cél legyen; úgy képzeljük, hogy Ady szobra a mai politikai viszonyok között az új Magyarország nemzeti szobra lesz. Ez lesz az első alkalom, hogy Magyarország kultúrközönsége egyhangúlag állást foglalhat a népszabadság és a nagy nemzeti eszme mellett. Most járt nálam Szegedről Szalay József, a Dugonics-Társaság elnöke és elmondotta, hogy Szeged közönsége is nagyszabású Ady-napot akar rendezni. Szegeden úgy tervezik, hogy Adynap egyúttal politikai ünnep lesz, mint ahogy például Kazinczy századik születésnapját is mint politikai és nemzeti ünnepet ülték meg. A vidéki városok egymásután küldik az értesítéseket hogy részt akarnak venni az Ady-mozgalomban. A főváros több tanfolyamot állít fel a beszédhibásóknak. Az az emberies szempont, hogy a súlyosabb beszédhiba, de különösen a dadogás hátrányosan befolyásolhatja még a legtehetségesebb tanulók jövő boldogulását is, arra indította a főváros tanácsát, hogy tizennyolc iskolában állítson fel tanfolyamokat az ilyen beszédhibában szenvedők számára. A főváros közoktatási ügyosztályának vezetője most köznéveiben hívja fel az összes iskolák igazgatóit, hogy a vezetésük alatt álló iskola beszédhibás növendékeit a hozzájuk legközelebb eső tanfolyamra utasítsák. — Bírói kinevezések. A köztársaság ideiglens elnöke Kovács Károly temesvári ítélőtáblai bírót a temesvári ítélőtáblához tanácselnökké, Zsindely Ferenc törvényszéki bírót a to-marciwi türgyaaszék elnökvé nevezte ki. S