Magyarország, 1919. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1919-03-25 / 71. szám

JO MAGYAROSI SZAG Budapest, 1917. kedd, március 26. ■— A tisztviselők Bódy polgármester ellen. Ma délelőtt körülbelül kétszáz főnyi tömeg, városi tisztviselők és alkalmazottak jelentek meg a városházán a polgármesteri hivatal előtt és dr. Bódi­ Tivadar polgármester azon­nal való eltávolítását követelték. A tüntetők a tanácsterembe vonultak, ahol nemsokára megjelentek a forradalmi kormányzótanács fővárosi népbiztosai: Dienes Sándor, Preusz Mór és dr. Vincze Sándor. Általános zajongás között hívták fel a tisztviselők szónokai a di­rektóriumot arra, hogy a polgármestert azon­nal távolítsák el a városházáról. Preusz Mór kijelentette, hogy a proletár nép akaratából vannak itt és a direktórium azt teszi, amit a város érdekében szükségesnek tart. Figyelmez­tette az alkalmazottakat, hogy semmiféle kü­lön akciót a direktórium nem tűr, mindenki­nek meg van szabva a kötelessége, amit tel­jesítenie kell. A direktórium dolgozni fog min­den irányban és annak munkájával, aki a p­oletárság érdekeit szolgálni kívánja, meg lesz elégedve. Vincze Sándor dr. kijelentette, hogy a direktórium nem a tisztviselők érde­keit, hanem Budapest népének érdekeit te­kinti és aki a tisztviselők érdekét a nép érdeke elé helyezi, az a proletárság áru­lója. Nemcsak a burzsoázia anarchiáját, ha­nem minden anarchiát kíméletlenül le fognak törni. Az ő segítségük garancia, hogy minden meg fog történni a városházán, ami a nép ér­dekében van és a forradalmi kormányzótanács a diktatúra nevében megparancsolja: vissza az üzemekbe és íróasztalokhoz, mindenki dol­gozzon tovább. Vincze Sándor csitította az egyre szaporodó tömeget, azután Preusz Mór szólalt fel még egyszer. Ha vannak emberek —­ mondotta, — akik azt hiszik, hogy alkal­masabbak, forduljanak­­a kormányzótanács­hoz, a direktórium szívesen elhagyja helyét. Kijelentette, hogy­ az első percben, mikor a városházára jöttek, első rendeletük az volt, hogy senkinek sem szabad intézkedést tenni, minden hatalom az övék és a direktórium tudtán kivnl semmi sem történhet. Végezetül kérték a szónokok a tisztviselőket, hogy ne üljenek fel hangulatcsináló felelőtlen ,elemeké­nt élt, hanem dolgozzanak tovább. A tüntetők ezután nyugodtan elvonultak. A tömeg eltávo­zása után még hosszabb ideig csoportok ma­radtak a tanácsteremben és a polgármester előszobájában. Ingerült hangon tárgyalták az eseményeket. Az egyik népbiztos, Vincze Sán­dor dr., sorra járta a csoportokat és kijelen­tette, hogy a mai napra épúgy fizeti őket a város, mint a többi napokon. Ezért elvárja a direktórium, hogy" ma is rendesen dolgozza­nak. Azonnal hagyják el a­ termet — mondotta — és dolgozzanak tovább.­ A tüntetők engedel­meskedtek a felszólításnak és eltávoztak a városivá zárók . A vendéglői menük új árai. Az Árvizsgáló Bizottság a hivatalos lap vasárnapi számában ren­deletet bocsájtott ki, amely módosítja és kiegészíti a borravaló rendszer eltörlése folytán­ kibocsájtott éttermi rendeleteket. A rendelet szerint a borra­­való beszámítása mellett az első mintájú déli terí­ték ára tizenegy korona 40 fillér, az első mintájú esti terítéké tizenegy korona. A második mintájú déli terítéké azokban a nyilvános éttermekben, ahol nincs a pincérek részesedése megállapítva, nyolc korona, ahol pedig meg van állapítva, ott nyolc korona ütvén fillér. Az esti teríték ára a fenti megkülönböztetés szerint hét korona 50 és nyolc korona. A s­ét deka súlyú kenyéradag leg­magasabb ára 10 fillérben állapíttatik meg. A ren­delet a borravaló adást és a borravaló elfogadást éppen olyan szigorúan bünteti, mint a kávéházak­ban. A rendelet március huszadikán lépett életbe. — Bírák és ügyészek munkásszakszervezete. A közalkalmazottak szövetségének, kebelében már régebben megalakult a bírói és ügyészi szakosztály. Ez a szakosztály most átszervezkedett és a bírák s ügyészek m­m­ikásszerveze­tét alakították meg. Elnök Kiczkó Kálmán dr., titkár Grohmann Zsig­mondi dr., jegyző pedig Demján János dr. lett. Az új munkásszakszervezet feleslegessé teszi a Bírák és ügyészek Egyesületét és úgy hírlik, hogy ez az egyesület teljesen feloszlik és vagyonát, helyisé­geit a bírák és ügyészek munkásszakszervének ,­­rlia Át­— Szocialista Irodalmi, Művészeti és Tudo­mányos Társaság. A Pedagógiai Szeminárium nagytermében vasárnap délelőtt tizenegy órakor tartotta meg alakuló közgyűlését a Szocialista Iro­dalmi, Művészeti és Tudományos Társaság. Az alakuló közgyűlésen az elfoglalt Kun­fi Zsigmond helyett Vágó József elnökölt, s fejtette ki a társa­ság programját. A központi intézőbizottság tagjai lettek: Kun­fi Zsigmond dr., Révész Béla, Bíró Mi­hály, Bresztovszky Ele, Gyelvai János dr., Szállá­si Is Árpád, Kárpáti Aurél, Balassa Jenő, Révész Mihály dr., Bálint Aladár, Osvárth Ernő, Vágó Jó­zsef, Márffy Ödön, Kőhalmi Béla, Rudas Zoltán dr. Az egyes, szakosztályok intézőbizottságába meg­választanak: Bíró Lajos, Kárpáti Aurél, Bálint Aladár, Osváth Ernő, Várnai Dániel, Vanczál­ Já­nos és Csizmadia Sándor az irodalmi, Reinitz Béla, Kürti József, Vágó József, Forgács Rózsi, Lugosi Béla, Márffy Ödön, Kmelty János a művészeti s Roston Péter, Lukács György dr., Rudas Zoltán dr., Bánóczi László dr., Török Lajos dr., Hevesi Gyula, Somogyi Mihály dr. a tudományos szakosz­tály részéről.­­ [A Franciaországban internit magyar polgári személyek hazaszállítása. Berni jelen­tés szerint a francia hatóságok már összekötte­tésbe léptek Svájccal a magyar és osztrák inter­nált polgári személyek hazaszállítása dol­gában. — Rokkantak gyűlése. Az októberi forrada­lom kitörése után alakult meg a Hadirokkantak, Hadisérültek, Hadiözvegyek, Hadiárvák Országos Szövetsége. A szövetség vezetősége röviddel meg­alakulása után kénytelen volt lemondani. A le­mondott vezetőség rendkívüli közgyűlést hívott össze, mely vasárnap délelőtt folyt le az új város­háza közgyűlési termében. Már jóval kilenc óra előtt zsúfolásig tömve volt a terem és a karzatok a háború nyomorékjaival. A polgármesteri eme­­­vényen lévő koronát a Vörös Újság egy példányá­ val ragasztották be és a terem közepén mankók­ból összetákolt zászlófluson vörös­­lobogó lenget.­­Horovitz Je­nő, a lemondott vezetőség tagja, nyi­totta meg az ülést, azonban a rokkantak nem akar­ták őt meghallgatni, mire Ib­rovitz és vezérkara elvonult és másikelven folytatta a gyűlést. Számos felszólalás hangzott el ezután, melyek a rokkantak kívánságait hangoztatták. Közben belátták, hogy a rokkantaknak egy táborban kell lenniük és kül­döttséggel mentek el Ib­rovitzért, aki azonban ki­jelentette, hogy nem jön vissza. Ekkor lépett a terembe Báron Ferenc, a Hadigondozó Hivatal népbiztosa, aki a forradalmi kormányzótanács megbízásából intézett beszédet a rokkantakhoz. Hangoztatta, hogy a rokkantaknak egységesen kell céljaik kivívásában tömörülniük. Utalt a leszerelt katonák példájára, akik kívánságaikról lemondot­tak, mert belátták, hogy ott, ahol proletárdiktatúra van, nem lehetnek egyéni érdekek, mert minden­­kinek az érdeke egy. Bejelentette, hogy a népbiz­­tosok tanácsa legközelebbi napokban rendeletet ad ki, mely megfelelően gondoskodik a rokkantak el­­látásáról, annál is inkább, mert a világháború rok­kant­jainak, özvegyeinek­­és árváinak tisztességes ellátása garancia arra, hogy a jövő nagy háború­ban a rokkantak színtén megfelelő ellátást fognak kapni. Indítványára a közgyűlés reklámttárnicsot alakítol­, mely a hétfői nap folyamán a­ népbiztos vezetésével megindítja Horovitzékkal a tárgyalá­sokat a rokkantaknak egy táborba való tömörí­tésére. — A rokkant pincérek nagygyűlése. A ma­gyarországi szállodai, kávéházi és vendéglői alkal­mazottak országos szövetségének hadban megrok­kant összes tagjait, hadi özvegyeit és áriáinak képviselőit e hó 26-án, szerdán délután 1í 4 óra­kor a térparancsnoksági tiszti kaszinó nagytermé­ben tartandó rokkant nagygyűlésre meghívja a végrehajtóbizottság. — Tilos borravalót adni. Az Árvizsgáló Bi­zottság, mint már közöttük, büntetéssel sújtja azokat a pincéreket, akik borravalót elfogadnak. Az Árvizsgáló Bizottság most újabb rendeletet adott ki, mely szerint a­­vendég is kihágást kö­vet el és kétezer koronáig terjedhető pénzbüle­­téssel büntetendő, aki a rendelet ellenére borra­­valót ad a pincérnek. 1. A gyógyszertárak kommumizálésai A magyarországi gyógyszerészek szakszerve­zete a gyógyszer­termelés k­omm­u­niz­á­lá­s­á­r­a megtette a szükséges előintézkedéseket. A fő­­városban minden gyógyszertár bizalmi férfia­kat választott, akik tegnap este ülést tartot­tak. Itt végrehajtóbizottságot küldöttek ki a kommunizálással­­kapcsolatos teendők ellátá­sára. Már megtették a szükséges intézkedése­ket, hogy a gyógyszertári üzemeket bizalmi egyének útján ellenőrizzék. — Hústalan hét. A Politikai Híradó jelenti: Budapest húsellátása mind nagyobb nehézségekbe ütközik. Az ország legdúsabb állattenyésztő részei idegen megszállások alatt vannak. A forgalom le­bonyolítása a szénhiány és politikai, katonai okok következtében mindenféle akadállyal kénytelen megküzdeni. A jövőről való gondoskodás ezért a legnagyobb óvatosságot­­és körültekintést igényli és készleteinkkel tervszerűen kell gazdálkodnunk, hogy a ránk váró mindenféle nehézség közepette az élelmezés rendje minden tőlünk lelhető módon biztosítható legyen. A közélelmezési népbiztos ezért szükségét látta annak, hogy nagyobb válsá­gok elkerülhetése céljából megkezdjük húskészle­tünk kímélését és e végből rendeletet bocsátott ki, mely március 27-től április 2-ig terjedő időre hús­talan hetet léptet életbe. Ezen idő alatt friss mar­hahúst és friss sertéshúst, illetve ily­en húsok fel­­­használásával készült ételeket árusítani és fogyasz­tani mindenféle formában tilos. E rendelkezés ter-­­meszelésén kiterjed mind a magánháztartásokra, mind a nyilvános étkező helyiségekre (vendéglők, kávéházak, étkezdék, penziók stb., stb.) A rendelet ellen vétőkre súlyos büntetés vár. A népbiztos­ fönntartotta magának a jogot, hogy egészségügyi tekintetben indokolt esetekben ezen tilalom alól fölmentést adhasson. A tilalom nem terjed ki borjú-, birka-, ló- és vadhúsokra, valamint szár­nyasokra. A hústalan hét tartamára a nyilvános étkező helyiségekben a menürendszer felfüggesz­tetik. A­ közönség érdekei megóvása céljából azon­ban az országos központi átvizsgáló-bizottság­ot ezen idő alatt kiszolgáltatható ételek árát külön intézkedéssel fogja szabályozni. A népbiztos gon­doskodik arról, hogy a hústalan héten a friss marha- és sertéshús pótlására kellő mennyiségű konzervhus kerüljön forgalomba. — Időjárás. Az idő változékony és csapadé­kos jellegét megtartotta. A hőmérséklet maximu­ma 11 fok volt Budapest­en, minimuma 1 fok Tapolcán, Egerben és Orosházán. — A kommunista­ párt gyűlése. A Kommu­nisták Magyarországi Pártja szombaton délben a­z új városháza közgyűlési termében nagygyűlést tar­tott, amelyen Kun Béla tomboló lelkesedés köz­ben, a felzúgó tapsvihartól újra meg újra félbe­szakítva, beszámolt a kommunisták győzelméről, a proletárdiktatúra megteremtéséről. — A szociáldemokrata pártnak be kellett látnia, — mondotta, —hogy a szocialista ideált nem lehet alkudozásokkal megvalósítani és így a két párt egyesült a következő megegyezés alapján: „Minden hatalom a proletárság kezében legyen. A proletárság felfegyverzése és a polgárság lefegy­verzése. A munkáshadsereg megszervezése. A ha­lal­k­at a munkás-, katona- és földmives szegény­ség tanácsai gyakorolják. A föld közvagyon, ne földosztás legyen, de a fölcimives szegények ta­nácsai és esetleg átmenetileg szövetkezetekben való termelés. .1 gyárak, bányák, bankok, vasutak, közlekedési eszközök szocializálása. Az egyház és állam azonnali, szétválasztásaEzzel Magyaror­szág a második szovjetköztársaság lett és szövetsé­get kötött az orosz szovjetköztársasággal, amely­nek proletárhadserege már a Kárpátok alján áll. Sok szenvedés áll még előttünk, de most már ma­gunkért szenvedünk. Nagy munka vár ránk, amely­ben minden munkásnak hősies lemondással, szen­vedések árán is részt kell vennie.­­. Kun Béla beszéde után Hevesi Gyula beszélt az üzemek szocializálásáról s a kormányzótanács működésének szigorú ellenőrzéséről, majd Vágó Béla záróbeszéde után a gyűlés lelkes hangulatban­­ véget v ér. ' ' v ^ N"-T‘

Next