Magyarország, 1919. október (26. évfolyam, 116-141. szám)

1919-10-10 / 123. szám

2 MAGYAR D E SZ A 5 1 Budapest, 1919 péntek, október 10. Közösen fognak tanácskozni a két blokk , vezérei A tegnap esti tanácskozás, amely Fried-rich István miniszterelnök, Vázsonyi Vilmos és Heinrich Ferenc közt folyt, semmi irányban se hozott megoldást, a kibontakozást nem segítette elő. Mindössze azt határozták el, hogy a polgári eáírtok vezetői és a kormányt támogató keresztény blokk vezetői közvetlenül fognak egymással tanácskozni. Ezeken a tárgyalásokon Friedrich István miniszterelnök is részt vesz. Hogyan kiáltották ki a proletárdiktatúrát? A három márciusi nap hiteles története 4 Budapest, október 9. A proletárdiktatúra keletkezésének történetéről még ma is sok téves hír van forgalomban. A legtöbben úgy tudják, hogy a Berinkey-féle utolsó kormány formálisan átadta a kommunistáknak, a hatalmat. Csak az utóbbi napokban ismertette könnyebb formában egykét újságcikk a proletárdiktatúra keletkezésének történetét. Kihagyták azonban ezekből a közleményekből a Berinkey-kormány szerepét. A Berinkey-kormány működése azonban szintén a történelemre tartozik és így érdemesnek tartjuk hiteles információk alapján meginni mindazt, ami a minisztertanácson történt Hogy a proletárdiktatúrára való átmenetet megértsük, három egymásután következő minisztertanácsról kell beszámolni. Ezek közül az első március 18-án volt. (Ezen a minisztertanácson a vegyes összetételű neriokey-kabinet. . polgári miniszterei teljes számban vettek részt. Gy. érdemi tanácskozások előtt Nagy Vince, akkori belügyminiszter szólalt fel. Szóvá tette, hogy szociáldemokrata részről minden ígéret és kijelentés mellett is a polgári pártok választási szervezkedését a szociáldemokrata agitátorok lehetetlenné teszik, veszedelmesen felizgatják a kedélyeket. Közölte, hogy fel van hatalmazva a polgári miniszterek részéről annak a kijelentésére, hogy amennyiben nem tudnának megnyugtató ígéretet kapni arra, hogy ezek a vidéki atrocitások megszűnnek, úgy lemondanak. NagyVince bejelentése érthető meglepetést kertett a szociáldemokrata miniszterek előtt, akik közül elsőnek Peidl Gyula szólalt fel és közölte a minisztertanáccsal, hogy a párt vezetősége a rendbontó törekvésektől teljesen távol áll, a vidéken történtekkel nem azonosítják magukat és a maga részéről kijelenti, hogy a legmesszebb menő biztosítékokat fogja a pártvezetőség nyújtani a forradalmi polgári pártoknak, hogy a választásokon egyenlő fegyverekkel mérkőzhessenek. Körülbelül ilyen értelemben szólaltfel Garami Ernő is, aki beszédében még azt is kijelentette, hogy a polgári miniszterek lemondását nem veheti a minisztertanács tudomásul, mert az országot csakis koáíciós kabinetnek szabad kormányozni. Garami után Bőhm Vilmos akkori hadügyminiszter szólalt fel, szintén alázatos hangon fordult a polgári miniszterekhez, hogy lemondási tervüktől álljanak el, annál is inkább, mert elképzelhetetlen, hogy a mai (már mint az akkori körülmények között, egy tiszta szocialista kabinet alakulhasson és a polgári pártok részvétele nélkül kormányozzon. Ez szerinte szocialista részről öngyilkosság volna, amelyet a párt nem is fogad el és nem is tesz magáévá. Ha azonban a polgári miniszterei, kitartanának követeléseik mellett, úgy ők, a szocialisták is elhagyják helyüket, mert szerinte a legteljesebb szolidaritásra és egységre van szükség a kabinetben és az országban. A szocialista miniszterek részéről csak Kunyi Zsigmond hallgatott. Böhm meggyőzőnek tetsző és látszólag őszinte szavai megnyugtatóan hatottak a polgári miniszterekre, akiknek nevelten újból Nagy Vince szólalt fel és közölte, hogy ezek után elállnak eredeti tervüktől, sde kérik a szocialistákat, horffi kijelentéseiknek szerezzenek érvényt. Csak ezután az epizód után tértek át a folyó ügyekre, amelyek során elhatározták, hogy szocializáló minisztériumot állítanak fel és elrendelik a kötelező munkakényszert, valamint megállapítják a munkanélküli jövedelmek maximumát. Március huszadikán, délelőtt tizenegy órakor adta át Vyx alezredes a budapesti szövetséges katonai misszió vezetője Károlyi Mihálynak de Lobit tábornok március 18-től kért jegyzékét az új demarkációs vonalról. Károlyi a jegyzék vétele után sürgős miniszztertanácsot hívott egybe, amelyben megismertette a kormány tagjaival a kapott átiratot és ezután hosszú politikai beszéd elmondásába kezdek Elsősorban hangoztatta, hogy a jegyzék elfogadhatatlan, fölemlítette, hogy az új vonal lehetetlen helyzetet teremt az élelmezés elén és ezért a kabinetre nézve is következményekkel kell, hogy járjon. A magyar polgárság és földmivelő népének tiltakoznia kell a jegyzék ellen — mondotta tovább. Ez a tiltakozás nem lehet pusztán elhangzott szó, hanem tényekben kell megnyilvánulnia. Ezután sajátságos módon azt a következtetést vonta le, hogy a jegyzék átadása új helyzetet teremtett a magyar társadalmi és politikai életen, új orientációra van szükség, mert a magyarság így magában elhagyatott, a népekhez kell fordulnia, a nép pedig mindenük szocializmust jelent, így hát az internacionáléhoz kell fordulnunk, annak védelme alá kell magunkat helyeznünk, mert az egész világon hatalmas internacionalista mozgalmak lesznek úrrá, amelyben Magyarország is meg fogja találni a maga elhelyezkedését. A polgáritársadalmi rendszernek végére értünk, át kell térni Magyarországon a tiszta szocializmusra. Károlyi Mihálynak feleletül a polgári miniszterek részéről az hangzott el, hogy ők is tisztán látják a helyzetet. Vyx föltételeit elfogadhatatlanoknak minősítik, konzekvenciáit levonják, a maguk részéről tehát lemondanak. Erre a szocialista ipfcyfjttycek Jyi'iziiL ellnek ,Iiühxn, l'iimp.s szólalt 'föl.'Beszédéb^ft'dt^ipsen osztphottr,a polgári miniszterek fölfogásával. Böhm felszólalása után különös jelenet történt. Garami és Kunji között a minisztertanácson nyílt ellentét támadt. Kunifi volt ugyanis az, aki a minisztertanácsot arra akarta rábísrni, hogy testületileg vonulnak le Vyx alezredeshez a Hungária-szállodába. Világosítsák ők fel arról, hogy milyen messzimenő következményekkel járna ennek a jegyzékeik az elfogadás® és kiérjék őt arra, hogy forduljon közvetlenül Psihab, amelyben a jegyzék lejáratának kitolását kérje. Erre válaszul Garami Ernő azt a nézetét hangoztatta, hogy ez a dentars kilátástalannak tetszik neki és megfelelőbbnek tartja, ha a kabinet lemond. A minisztertanács ilyen értelemben ha kiró volt is, a kormány tagjai lemondtak, Károlyi lemondásukat elfogadta, közölte, hogy tiszta szociáldemokrata kabinetet fog kinevezni és hogy a kabinet lemondásának tényét másnap foglalják írásba, amikor még a likvidálás részleteit is elintézhetik. ''Március huszonegyedikén délután összeült a minisztertanács, amelyen Ivánfi Zsigmond kivételével, a kabinet valamennyi tagja részt vett. Elsősorban a függőben levő kinevezéseket és kormánytávozásoknál szokásos ügyeket intézték el, majd aláírták a lemondásról szóló okmányt, végezetül Kunli Zsigmondra várakoztak. Körülbelül hat óra tájt megjelent Kamnus Zsigmond a miniszterelnöki palotában. Rónai Zoltán és Varga Jenő társaságában jött fel a lépcsőn, akiket a várakozó újságírók láttára visszaküldött a földszintre, maga pedig nagy titokzatosan szinte besurrant a tanácsterembe, ahol az egyreegyütt minisztereknek semmi néven nevezendő közlést nem tett arról, hogy a gyrújtöfegházból jön, ahol Kun Bélánál a proletárdiktatúrára vonatkozólag megállapodott, a megállapodást írásba foglalta és hogy elhatározta a magyar tanácsköztársaság kikiáltását. Közönyösen, hidegen, érzéketlenül aláírta a lemondási okmányt, nem beszélt, nem ejtett ki a száján egy fölösleges szót sem, tudomásul vette az ad-dig történteket és mint aki dolgát jól végezte,, távozni készült. A most már lemondott miniszterek búcsut vettek egymástól, mire távozóban Bőhm Vilmos arra kérte Juhász-Nagy Sándort, intézkedjen Kun Bélának a gyűjtőfogházból való szabadonbocsájtása érdekében. Juhászt-Nagy Sándor elhárította magától ezt a kérést és ajánlotta, hogy Kun szabadlábrahelyezését legjobban tennék, ha ezt az új szocialista kormány rendeli el. Erre Kun ii és Rohm együttes kérlelésére beleegyezett abba, hogy ha Károlyi neki ilyen értelmű rendelkezést ad, ő szívességből még ma telefonál Váry főügyésznek, Károlyi részéről ez meg is történt. Kun Bélaszabadon bocsátása érdekében az intézkedéseket megtették. A kommunisták az est folyamán kikerültek a gyűjtőfogházból, előzőleg azonban a munkástanács kimondta Magyarországnak szovjet állammá való átalakulását Pesti gyerekek Svájcban A genfi vöröskereszt akciója — Ruhát kapnak a szegény gyermekek Budapest, október 9. LA Magyarország tudósítójától.) Még a kommunizmus alatt, Kun Béláék balsikerű gyermeknyaraltatását megelőzve indult meg egy gyermeküdülési akció, melynek vezetője és kezdeményezője Rodolphe Haccius, a genfi nemzetközi vöröskeresz Budapestre kiküldött delegátusa volt. Rodolphe Heccius, ki a kommün alatt itt tartózkodott, mindig élénk rokonszenvet mutatott a szenvedő magyarság iránt; a túszok helyzetét Amennyire csak lehetséges volt enyhítette, s ugyancsak ő volt, akiindítványozta, hogy a bécsi gyermekekhez hasonlóan a peai gyermekeket is be kell vonni a svájci üdülési akcióba, tekintet nélkül a kommün által okozott Szerencsétlen politikai helyzetre, melyben a gyermekek nyilvánvalóan ártalanok. A politikai fákatglyókat sikerült is elhárítania, olyannyira, hogy a magyar vöröskereszt genfi képviseletével" és az akkor"Svájcban tartózkodó MiklósElemér miniszteri tanácsossal együttműködve, társadalmi útán ötszáz helyet biztosított a pesti gyerekeknek, jobbra odó iparos, de főleg kereskedő családoknál. Ugyanakkor körülbelül nyocszázezer korona pénz is összegyűlt e célra. Az akció akkor azért hiúsult meg, mert Kun Béláék vonakodtak a gyermekek oda-vissza utazásához szükséges hat és fél vagon szenet kiutalni. A kommün bukása után következett zavaros napok nem kedveztek az akciónak, a hét elején azonban a szervezőbizottság ülést tartott az eretekért tényezők bevonásával, többek között megjelentek a svájci főkonzul, Ereky Károlyz közélelmezési miniszter, a pénzügy- és kereskedelmi miniszter megbízottai, a Magyar Vöröskereszt, az Államvasutak és Gyermekvédő Liga képviselői. Munkatársunknak alkalma vott az érdekes akcióról Rodolphe Haccius-sal és Szukováthy főorvossal— ki a Magyar Vöröskereszt részérőltárgyalt — beszélni. Tőlük a következő fölvilágosítást nyerte . A gyermekek kiküldése a szállítási eszközök hiánya miatt egyelőre tehetetlen. A Magyar államvasút nem rendelkezik fűthető kocsikkal és a fűtéshez szükséges csövekkel, a szénhiányról nem is beszélve. A bizottság viszont teljesen megegyezik abban, hogy a gyermekekkel csak úgy lehet megtenni a hosszú utazást, ha Budapesttől a megérkezési helyig közvetlen, jól fűtött kórházvonat áll rendelkezésükre. Az üdülési utazás tehát egyelőre kivihetetlen, ami nem jelenti azt, hogy a legelső kedvező alkalommal, valószínűleg a tavasszal, meg ne valósítsuk a régóta húzódó tervet, annál is inkább, mert a fölajánlott ötszáz hely továbbrais szabadon marad a pesti gyermekek részére. A társadalmi utón gyűjtött 800.000 koronát — mely magába foglalja a Xanderbilt Gladys által adományozott 10.0CO frankot is — gyermek- ruhavásárlásra fordították. A ruhaneműek már meg is érkeztek Svájcból, s mire e sorok nyilvánosságra kerülnek, kiosztásuk meg is kezdődött a Fővárosi Népjóléti Központban.