Magyarország, 1920. szeptember (27. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-21 / 223. szám

Budapest, 1920. kedd, szeptember 21. MAGYAE3ESZAG Egyezmény a közlekedésről a Makó—Baja«?kozt£ demarkációs vonalon Minden termény­­ szabadon átszállítható 20 km.-es körzetben — Az újszegedi iskolák magyar tanerőkkel megnyithatók — Szegeden tegnap írták alá • F / Budapest, szeptember 20. Szegeden tegap délután a főispáni hivatalsain tegner főispán elnöklésével,a szerb ,demarkácioná­­lis vonalmenti m­­agyar vármegyékkel a megszállás alatt lévő vámnegyék szer­t uigfjbizottai között a­­következő / I / f egyezmény jött létre Magyarország és Jugoszlávia között földmunkák stb. végzése céljából a Makó és Baki közötti de­­markácioinális vonalon (ideiglenes határvonalon) való átlépés tárgyában. I. Ez az egyezmény csak azokra a személyekre nyer alkalmazást, akik a demarkációs vonalak egyik oldalán valnak és a másik oldalon lévő föld­ ingatlankának művelői, bérlői vagy tulajdo­nosai, föltéve, ha ezeknek a földingatlanoknak a demarkációs vonalhoz legközelebb eső része attól legfeljebb húsz kilométer távolságra vannak. Az említett személyekkel egyenlő bánásmód alá es­nek az illetőik családtagjai, valamint állandó ház­tartási cselédei és alkalmazottai. III. Ugyancsak kiterjed ez az egyezmény a tanulókra, nemű termény szaba­don átszállítható, csupán a vetőmag adandó vissza a föld­ingatlan területén. VII. A ké szerződő fél k­ielezi magát, hogy a jelen egyezmény alapján átvitt állatokat, járműve­ket, szerszámokat, gazdasági felszereléseket , szükségleteket nem fogja igénybevenni (rekvi­­rálni) és azoknak szabad visszavitelét nem fogja megakadályozni és egyúttal biztosítja a munka szabadságát és a jelen egyezmény alapján átlépett személyeknek szabad visszatérését. VIII. Az egyezményben említett személyeknek joguk lesz az illető közigazgatási hatóságok (a vá­ros első tisztviselője, az illetékes járás első tiszt­viselője, főszolgabíró) által kiállított igazolvány alapján a határrendőrségi kapitány, azaz össze­kötő tiszt részéről kiadott egyszerű ig­azoló­jegy alapján a demarkácionális vonalon átlépni. A ha­tóságok kölcsönösen az átlépésre jogosítottakról kimutatást készítenek és azt kölcsönösen kicseré­lik. A dema­kácionális vonalat csak polgári ruhá­ban szabad átlépni, visszatérés esetében az igazoló­jegyeket meg kell semmisíteni és arról a túlolda­lon működő hatóságokat értesíteni. IX. ,az újszegedi óvodára és elemi iskolára az a III. Tekintettel a Szeged és­­Uj-Szeged közt lévő különleges kapcsolatra, ki­erjed ez egyezmény mindazon városi és magántisztviselőkre, ipari mozi­sokra, akiket életfentartásuk és hivatásuk a túlsó oldalra utal, valamint az Új-Szegeden élő hét tiszticsaládra is. IV. Ezen az egyezmény­­területen a kölcsönös közlekedés történhetik gyalog, tengelyen, gépjár­művön, vízijáróművöm és vasúton a kijelölendő útvonalon. V. Az első cikkben megnevezetteknek szabad­ságukban áll párlattal ellátott és fogatolt állatokat, járóműveket, szerszámokat, gazdasági fölszerelése­ket és szükségleteket, amennyiben ezek a föld megműveléséihez és a termények betakarításához megkíván­tatnak, valamint egyheti élelmet maguk­kal vinni VL A monopólium tárgyait kivéve, minden­ QOTBnn thm Vi­r ír iir,T:CTg­^jTMB”'giwailE5tgg,9*^^ megállapodás, hogy ezek magyar tanerőkkel meg­­nyithatók és fentarthatók Szeged város részéről. X. Ez az egyezmény a saját kormányhatóságok jóváhagyásával lép életbe. A jelen egyezmény föl­­olvastatván, mindkét fél részéről jóváhagyólag­­ aláíratott. Szeged, 1920. szeptem­ber 19. Bozzay Aladár dr. Torontál vármegye főjegyzője, Arszenovich Miklós Bács vármegye főjegyzője. Nedelkovics Vladimir, ujszngodi határrendőrségi kom­isszárius, Protich Pál, Törökkanizsa tőszérg­ardrája. Magyar részről: Aigner Károly ur., Szeged szab. kir. város főispánja, Somogyi Szilveszter, Szeged szab. kár. vár-c® polgármest­ere, Ver­sőn­i Endre tb. főjegyző, Csanád vármegye alispánjánál megbízottja, Türr­­Atedár dr., Bács vármegye fő­ügyésze, Dózsa István dr. főszolgabáró Csongrád vármegye részéről. Jugoszlávia érvénytelennnek tekinti függetlenségét egyezni Olaszországgal Egy mintaater expozéja Belgrád, szeptember 20. juminászter a szkupstinában első beszédét a jugoszláv kül­­keértekezlet eredményéről. A többi között a következőket : Sok bírálat hangzott el a békeszerződés azon rendelkezése ellen, amely Ausztriának meg­tiltja a Németországgal való egyesülést. Enélkül a klauzula nélkül azonban Német­ország, a nagy bűnös, ismét tovább terjesz­kedhetnek a Duna és az Adria felé. Az a bíráló megjegyzés, hogy ez­­a klauzula a nem­zetek önrendelkezési jogának elvét sérti, helytelen, mert a rendelkezés elővigyázati intézkedés azok ellen, akik magában a szerződésben beismerték bűnösségüket. A vers a illési békeszerződés meg­hozta nekünk Ausztria és Magyarország eltűnését. Történelmünk következő fázisában minden erőnkkel a tettek mezejére lépünk. A spái tárgyalásokra vonatkozólag közölhetem, hogy július 12-én delegációnk még nem tudta alá­írni a pénzügyi egyezményt, mert még végleges­­ döntés nem történt A kereskedelmi flotta felosztásáról elégtétellel állapítom meg, hogy a döntések mind Olasz­országra, mind Jugoszláviára kedvezők. Az adriai kérdés európai jelentőségű lett, nem azért, mert sokat vitatták, hanem mert a közép­európai népek érdekeinek záloga. Az adriai ügy­ben a nekünk kedvező döntést nehézzé tette az az egyezmény, amelyet Olaszországnak a háborúba avatkozása idején kötöttek. Ez az egyezmény, amelyet londoni szerződésnek neveznek, ellen­tétbe hozott bennünket egy szövetséges nagy­­hatalommal. Ma már okunk van azt remélni, hogy miként a mi kormányunk, akként az olasz kormány is kész tárgyalni a megoldás érdekében, őszintén kiváltják a megegyezést Olaszországgal, hogy jó szomszédságban élhessünk azzal az állam­mal, amely szövetségesünk volt és amelylyel együtt ontottunk vért. A mi tengerünkön föltét­len sza­badságot akarunk és azt is kívánjuk, hogy kereske­delmi hajóink ne legyenek kénytelenek olasz vi­tákon áthaladni. A kormánynak a fiumei kérdés­ben megvan a maga álláspontja és Fiume úgynevezett függetlenségének prokla­­málását érvénytelennek és meg nem történtnek tekinti. ...... ....... ■­­...... ....... .....T­rrega­ t Válság előtt a bőripar­­ ... Negyvenöt koronáról svá­iig­ koronára emel­kedett a nyersbőr Sziféra — Nincs cserszőftinyag (A Magyarország tudósítójától.) Körülbelül hat héttel­ ezelőtt a nyersbőr kilója 70 koronáról 45­­koronára szállott le és már azt lehetett hinni, hogy ne járssuak ez a csökkenése tartós marad, sőt műtatód­ni fog. A Műbőr olcsóbbodása vala­melyes mértékben a cipőáraknál is éreztette ha­tását, most azonban az utóbbi napokban váratlanul és szinte ért­hetetlen arányokban szökött föl a nyersbőr ára. . A vágóhidom 90—100 korona, az ára annak a nyersbőrnek, amelyen az állati szőr és vér is rajta van és mire ezt az anyagot a gyárakban földolgozzák, az úgynevezett lábas talpnak 320, a java talpnak pedig körülbelü­l 450 korona lesz kilója. Ennek a rendkívüli áremelkedésnek fő­­képen az az oka, hogy az utóbbi időben nagy­mennyiségű nyersbőrt szállítottak külföldre, ugyanakkor az őszi napok beálltával megnöveke­dett a kereslet, anyag pedig nincs. Ehhez járul még az a körülmény, hogy a bőrgyárak a cserző­anyagokat külföldről csak a legnagyobb nehézsé­gekkel és túl magas áron tudják beszerezni Ugyanakkor a szérahiány is újabb akadályokat gördít a gyárak üzeme elé, úgy hogy ha az álla­potok nem fognak javulni, a legnagyobb bőrgyárak kénytelenek lesznek üzemüket beszüntetni. » Felsőbőr is­­kevés van. Mostaniig szükséglet­­einket Németországból, Franciaországból és Ame­rikáiból szereztük be, a valutáris differenciáik miatt azonban a felsőbőr is egyre drágul. Bár a bőrgyárak, amelyek tudvalevőleg egyesítették üzemeiket, mindent elkövetnek az akadályok el­hárítására, ma már ott tartanak, hogy a bőripart a legsúlyosabb válság fenyegeti és esetleg a­em­ok alatt újabb óriási áremelkedések történnek. 3 „Szent István trónja nem lehet ugródeszka44 — _ / Bethlen István gróf a külpolitikáról, a királyi kérdésről, az egészséges könyelemvált­ó erőskezű parlamentről és a Biankáskérdésről Programbeszéd Hódmezővásárhelyen Budapest, szeptember 20. (A Magyarország tudósítójától) Bethlen Ist­ván gróf, Hó­­m­éröv­ás­á­r­y képviselőjelöltje, akit a május 26-án megtartandó választáson egyhetin­gulag hirdet­tek ki a kerület képviselőjének, mi­után Friedrich-párti e ellenfele még a jelölésből szükséges ötszáz aláírást sem kapta meg, tegnap tartotta­ meg programbeszédét. Programbeszádén e nagyszámú társaság kísérte le. Ott volt többek kö­zött Petricsevics-Horváth Emil báró államtitkár és Sebess Dénes dr. is. Programbeszédét azzal kezdte Bethlen, hogy a nemzetnek tanulnia kellett azokból a katasz­trófákból, amelyekbe került. Évtizedek munkája dőlt a közelmúltban romba. Nem oszthatja azoknak a né­zetét, hogy a jelenlegi kormány erélyes fellépése áltt­­ál rövidesen visszaszerezhetjük azt, amit elvesztet­tünk. Hosszas, keserves munka által érhetjük csak el azt a célt, hogy a rombadőlt országot újra­építhessük és a nemzetnek új otthont teremthet" síink. Vagyonilag is tönkre mentünk, elvesztettük­ drága, értékes területeinket, ki vagyunk szolgál­tatva szomszédainknak és ebben a helyzetben, a­­­­helyett hogy a magyar magyarral kézenfogva tö­rekednék a hazát megmenteni, ahelyett irigység­gel és gyűlölettel tekint egyik magyar a másik magyarra. Mindenki jogot követel, kötelességet senki sem akar teljesíteni. Egyenlőtlen a verseny köztünk és szomszé­daink között. Két nép van ma: győző és legyőzött. Az elsőnek minden joga megvan, a másiknak csak kötelességei vannak. Más cél nem lebeghet bel­­tünk, mint az, hogy hazánkat újból naggyá és erőssé tegyük, a porbasujtott Magyarországunkat újból feltá­masszuk. Nem elég hangzatos programot felállítani, volt ebben részünk elég és a hazát mégis élve*** tettük. 1. Egészséges magyar közszellemre van szükség, hogy a magyarság összefogjon és támogassa a kormányt. Arra van szükségünk, hogy erős­kezű '* kormány revidtveho­zza állami szervezetünket és a termelés újból megindulhasson. Ezt nem lehet olyan parlamenttel megtenni, mely csak a papi­rost önti magából, hanem olyannal, amely erős kézzel belenyúl a közállapotok helyre­hozásába és a tekintélyt és a fegyelmet újból szerephez juttatja. Teker­tély nélkül nincs erő, erő nélkül nincs befolyás. . .’ Itt van az ideje átírták, hogy a­ magyar osz­tályok között a harihónia helyreálljon, hogy a kormány az ipari munkássággal szembent a megbocsátás politikájának útjára térjen. Meg vagyok győződve, hogy a munkásság belátja, hogy ebben az országban többé nemzetköziséget hirdetni nem lehet.­­ Jó külpolitikát a mai viszonyok mellett meg­győződésem szerint alig lehet csinálni, mert egy ország, amelyben felelőtlen elemek nap-nap áfáit kardjukat csörtetik, szövetségesekre alig talál. Nem lehet addig jó külpolitikát csinálni, mzflt puccsokról, személyeskedésekről van szó. Saját érdekünk szerint kell irányítani külpolitikán­­kat. Szólt a nagy- és kis-antant közti ellentétről, majd a királykérdésről és ennek során azt mon­dotta, hogy amíg a külpolitikai orientáció világosabban nem áll és a belső konszolidáció előbbre nem halad, addig nem juthatunk a királykérdés elintézéséhez sem. E kérdés rendezése előtt biztosítani kell azt, h­ogy­ Szent István trónja nem lehet ugródeszka senki számára. A pénzügyi kérdésekről is beszélt és a mai vá­lasztójogról szólva azt mondta, hogy ez a nemzet érdekeinek nem egészen felel meg. Délután háromszáz terítékű bankett volt, mely után Bét idén a tanyákat látogatta meg. Man&SfefO&aataS­aoraaneböl Is 1 MpKfipim­hn Brilliánse, aranyat, ezüstöt 1 bármely hirdetett árnál drágábban VQSSSiz f Ferenc- körut l. j ^"szabómflhelyemben készült” — őszi mkmk­m minden nagyságban raktáron Várady Séta k­m 4300 K­ÉV?, Tisra­ostvár?­u­tca 9?

Next