Magyarország, 1920. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-19 / 247. szám

4 Budapestnek új kölcsönre van szüksége A barfcok nem akarnak hosszú kölcsönt nyújtani . A főváros pécsfisyi konszolidációja Budapest, október 18. ( faWaglatonzeg tudósítójától) A fővá­­ros újj törvényhatóságának egyik legnagyobb feladata a költségvetés. Budapest anyagi vi­­szonyai, a főváros háztartására^helyzete a legalaposabb és légkörüliek jatobit) gondosko­dás kívánják. A pén­zügyi ügyosztály tudva­lévően mar (d készi H fa Jv Költségvetéssel, amely­ig a tanács c^fk­ legközelebbi ülésén fog ft^a Romi^kmen a pénzügyi bizottsághoz kerül a^tílségvetés, amely az­t mihamarabb le fo­y tárgyalni és így remélhető, hogy ■éKdtfember közepéig már a közgyűlés elé kerül a főváros 1920. évi budgetje. A főváros ma meglehetősen nehéz pénz-­ügyi problémák előtt áll. Az a kétszázmilliós kölcsön, melyet a főváros a tavaszszal felvett és amelyből mindenekelőtt hatvan milliós függő adósságát fizette ki, immár vége felé közeledik. A fővárosnak tehát új pénzforrá­sok után kell néznie. Bár a budget a kiadá­sokat a minimálisra igyekszik leszorítani, a betételt pedig a legnagyobb mértékben a­karja kihasználni, mégis lehetetlen, hogy a főváros csupán bevételekből tudja fedezni kiadásait. Kölcsön után kell tehát néznie a fővárosnak. A kölcsön problémája, szintén nehéz kér­dés, mert egy hosszú lejáratú nagyobb kölcsön felvétele ma nem látszik valószínűnek. Alig hihető, hogy a bankok ma hajlandók egy hosszúle­járatú kölcsönt adni, de még a piac sem olyan ma, hogy ilyen kölcsönökre alkal­mas lenne. A város­ tehát ismét kénytelen lesz rövidlejáratú kisebb kölcsönökkel be­tömni a réseket mindaddig, míg a pénzügyi helyzet nem válik konszolidálttá. A legnagyobb nehézséggel egyébként ak­kor kell majd a fővárosnak megküzdenie, amikor a külföldi adósságok törlesztésére ke­rül a sor. A béke ratifikálása után válik ez a kérdés aktuálissá. A fővárosnak francia, an­gol és német kölcsönei vannak és e kölcsönök egy­ részét idegen valutában, más részét pe­dig a korona 1915. évi árfolyamában kell visszafizetni, ami lényeges differenciát jelent a városra nézve. Az­dőváros pénzügyi köreiben a megoldás többféle módozataival foglalkoznak, minde­­nekfölött azonban, elsősorban a tldgetet akar­ják letárgyalni, mert csak ennek stabilizálása után láthat a főváros hozzá a többi pénzügyi kérdések egészséges megoldásához. /^Bénárd miniszter ötedi hold földet kapott vitézi jogos / A szatmári káptala adománya­­ JF Budapest, október IS §'■ ?A Madyarorszám tudósítójától.) A szat­­m­ári káptalan Trázapüspöki és Besenyőszög [község területni lévő ötszáz holdas birtokát snemrégibeliJBenárd Ágoston dr. népjóléti mi­­niszternk­ ajánlotta fel vitézi felek gyanánt. Aminiszter, aki mint katonaorvos a fronton is teljesített szolgálatot, az adományt fertar­­tással fogadta el, még pedig abból az okból, mert a káptalani birtokon ekidőszerínt 190­ zseflér­ gazdálkodik, akiknek elhelyezése nem egyszerű kérdés, úgy, tudjuk, hogy a miniszter a hártokből 150 holdat vitézi adományiképen katonáiknak óhajt adni, a másik 350 holdon maga fog gazdálkodni. fia és ■ ’L'-: ■■ k tőzsdének h­elyesen ■ ada­­tgjai is, sza­­l­av­erziój'uk­­sadalmi ke­gy aktív pe­­sztopos tagija, Szacettáry György, szakítva a nem- dolgozó úriétel hagyományaival, a tőzsdei pályára lépett. Évekig nem, akadt követője, most azonban — bizonyára a súlyos gazdasági viszonyok követ­­keztében — mind többen lépnek erre a pályára olyanok is, akik talán gyermekkorukban nem erről ábrándoztak. Épp egy minapi cikkünkben említet­tük, hogy Brkhi polgármester fia és egy volt aktív repülőtiszt mily élénk tevékenységet fejtenek ki a szabadság­ téri palotában. Most pedig mint értesülünk — újabb érdekes •jövevénye van a tőzs­dének, Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter fia, Rubinek László, engedélyt kért és kapott, hogy tőzsdebizományi üzletet folytathasson és egy régi bizományossal társulva, egy héttel ezelőtt meg­alakult a Hegedűs és Rubinek tőzsdebizonyányi cég. Rubinek László mindössze huszonötéves, ed­dig a Magyar Mezőgazdáik Szövetkezetének volt tisztviselője. _____ __ BILLIÓSOKAT SRft *"_" 1107XS0R8IXI Iwfó. íkdd, oS»b«r W /Eulbovics Fedor Meghalt Zublovics­­Fedor kapitány. Csadl’ygya lett ugyan 3b háború alatt, de azért ujgalmadalanadt a „kapitány", hogy nekünk csak azidwaradt Mert mini kapitány lett nevezetes esnben^ír A háborúskodás volt az életöröme. Hol Abbeivpafaaan, hol Albániában, hol meg nflk távoleső,ra«­8a«ofoibam járt és harcolt. És ha éppenség PS!""hám tatátt verekedő nációit, mely mel­lett fegyvert foghatott, idehaza verekedett, veszeke­dett, perlekedett. _ Furcsa fából faragott emb­er volt Fodri. Mert mi, régi balettjai csak így hívtuk. Tele erényekkel és hi­bákkal. Naiv a gyerekességig és bátor' ekszetit * v*kí m­enőségig. Mahom­etről mondja’ Carlyle, hogy­ a naiv­­ság egyesült benne az arabok vad bátorságával. Va­lami ilyen arabfajta természet volt ebben az izág­­vérig magyar Fodriban, aki csak egy dolgot nem ismeri: a félelmet. Legendái száll­­ost­ak róla. Vak­merőségéről és találmányairól. Háborúskodó hájte-­ínai, mondhatnám szenvedélyek voltak s így találmán­­­nyai főképp öldöklő hadiszerszámok konstruálásából ávottak. Egyik-másik, mint a szárazföldi torpedó, be is vált s a háborúban alkalmazták is. Néha el-eltük­t pár esztendőre. Találeattok ’raerre lehet Fodri? Valami ekcentrikus országban verekedett. Tiepégette fekete ábrára Ital, uj sebhelyekkel Verőm haza, egy csomó új katonai kitüntetéssé. Sodra nem kérkedett a vitézségeivel, de az egész ember olyan volt, hogy azok előtt, akik nem ismerték, féle fenet gerjesz­tett. Verőcei tártokén r vagy vemrégszeretettel fogadta, és látta el barátait, akik meghívására kirándultak hozzá, de ezeket is megtréfálta a maga módja szerint. Vérebeket uszított rájuk s mikor már a halálos rémü­let gyötörte okiét. Fodri nagyokat kacagott, s megszár­badítotte őket a vérengző bestiáktól. Katonaember volt, de irtózott a fegyelmitől. Egyéb természeti berendezkedése tiltakozás volt minden fe­gyelem ellen. Mint minden magyar ember, ő is­ szeret­tett policizálni. A­ függetlenségi polika felé hajlott, de a politika mezőin csak amolyan amatőr szerepet vitt, pedig kiváló képességeivel ott is érv­én­y­esü Illetett veiTM. Megholt Fodri. Szegényettetek tettünk egy xnar­cieuikópfpen érdekes alapsaL. Szatmári­­.SUr*­i Budapest, oktober 18.­­■ A'líiforbeknek ki kell i^proiök Bartu­sh­iából odriéból jelentik:­­^Rtgykövetek ér­­t­tekezlete szomíbaton fo^^k­ozast a klagen­­s furti vieilenssel. EHjplffkozta, hogy a négy' s nagy'hata Kiraxak^Mainciaországna­k, Angliá­nak, Olaszet Tsagnak és Japánnak belgrádi képviselői kollektív kérést fognak előterjesz­­­­teni a jugoszláv kormánynál, hogy kieszkö­zöljék a karinthiai népszavazó zónába beha­tolt csapatok sürgős kivonulását. Pavlovicsot, a jugoszláv kormány párisi ügyvivőjét, hiva­talosa­n értesítették erről a határozatról A színész tragédiája Kósa Ároa Alajos halála Budapest, október 1. (A Magyar­ország tudósító­jától.) A Nemaefa Színház homlokzatán gyászlobogó leng. Mészáros Alajos, a színház tehetséges és népszerű tagja ,efte­tikus körülmények között hirtelen meghalt, Szudm , balon este még játszott,"'s" éjfél után négy órámér­­ holtan tézült el a lakásához vezető lépcsőn, attól hirtelen halálát agyvszélhíklés okozta. A művésznek évek óta véredényelmeszesedése volt, s, ehb® szánk­mázott a hirtelen reárontó agyv­érzés, amely fejét kiolto­tta. Szombaton a Cyranoi­ ani az egyik apródat já­­g .vzotta. s. az előadás alatt meglehetősen filmrffind­­­ mutal­kozott Színház után egy klubba ment, ahol­­ bágyadsága elmúlt és nagyon jól vacsorázott, fél körül eltávozott a klubból,*de adón rsakhi&aoe visszatért. — Olyan jól éreztem ma itt magam, —t­anondta — hogy nem tudok hazamenni. Ezzel ismét leült társasága körébe és­­ négykor indult hazafelé, a Népszín­ház­ utca 20. számú házba. Mester János házmester, aki egy­úttal a Nemzeti Színház főgépesar­a lapuba® el tréfált Mészárossal, hogy ilyen későn jön fiána, amikor a felesége nincs itthon. Mészárosáé Bér­ky Kató, Berky Lili nővére ugyanis Debrecenben vendégszerepelt. Mészáros jókedvvel válaszolt a házmesternek, azután felipent a lépcsőn. A ház­mester hirtelen zuhanást hallott s mikor kisza­ladt lakásából, egy botot látott legurulni a lép­csőn. Felsietett a harmadik emeletre s ott, a leg­felsőbb lépcsőfokokon beszakadt koponyával, betört orral fekve találta Mészárost, aki akkor már nenz élt. Az orvos már csak a halált konstatálta rajta, amelyet agijszélhüdés okozott. A mű­vé­sz holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. Sógora, Gázon Gyula, Berky Lili férje táviratilag hívta haza Mészáros feleségét Debrecenből. Gyászolnak a színészek A Nemzeti Színháznál mélységes megdöbbe­­nést okozott a haláleset. A legfőbb beszédtárna a szerény ,,­lészi“ tragikus halála, amely ilyen hi­telen vitte el őt pályatársai­ közül. A lehetséges színészt, aki csupa szív­ és jóság volt, mindenki nag*, evőn szerette. — Mélyen levert a hír — mondja Petheg Imre, a rendezője — bár szombat este a Cyrano - előadásán Lib­atin, hogy nagyon fáradt, de erre még­­sem mertem volna gondolni. A kadétot másk­or anny­i­ frisseséggel és jókedvvel játszotta, most pedig olyan számon­ volt. Mondtam is többeknek, hogy nmni ez a Lojzi máma úgy jár­kál, mint egy beteg csirke. — Boldog ember — szólt közbe Jászai Man­ ,ár a legszebb halál jutott neki. Nem lehet an­nál nagyobb boldogság a halandó emberre, mint ilyen hirtelenül, szinte észrevétlenül meg a­kaim. Csillag Teréz is ott van a társaságban, s neki is sok jó szava, van a kedves kollégáról. — K­imon­dhatatleanu­l szomorú érzés ingol el, mikor ma a szinlapot megnéztem. A Romeo és Júlia, meg a Cyrano szint apja együtt van kiragasztva és mind a kettőn ott vem Mészáros Alajos neve. Egy halott ember, akinek még szerepe van ..­­ ! Az utolsó­­szerepe* Mészáros Alajos negyv­en­kétéves volt. Huszon­két éve színész és tizennégy éve tagja a Nés­zetű Színháznak, ahova Kolozsvárról került. Sok szép sikere volt s az utóbbi időben kabarékban és filmen is szerepelt, amire szűkös anyagi viszonyai kész­tették. A fizethet most emelték fel, évi 26.000 koronára, de ebb­ől az összegével családjával együtt mja nem tudott megélni. Ma este a „Rómeó és Ju­­liá"-ban Péter szerepét játszotta volna. Most Ró­zsahegyi vette át a szerepet, amely Mészáros előtt már az övé volt. Hétfőn a „Cyrano" apródjában­­ellett volna Mészárosnak fellépnie és ezt a sze­repet Nagy Adorjánnak osztották ki. A hét folya­­mán az „Endre és Jokatbná"-ban lett volna egy apród-szerepe, amelyet Mihályfy Béla, Mihályfy Károly fia játszik. Ugyancsak a fiatal Mihályfynak­ adták a „Nők barátja" Simróse szerepét is, ame­lyet a szegény Mészáros már nem játszhat el !Kf£: , BONBON JER s ?gg I TJ mik­or I URAT TIVADAR, a Magyar Színház művészé­­vjl műsor • nejt vendégtentpte ERZSI (Kőváry és Mih­ályi Uci szenzációs alakítása) és míg öt kitűnő bohózat és tréfa. | C!iS rPerzsaszőn­y különlegességek ! h Polgár Hugó és Emil cégnél I K kerü­Ut, Ersséleet-tér I& szám (Sas-utca sarok)

Next