Magyarország, 1920. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1920-10-19 / 247. szám
BUDAPEST,, 1920 OKTÓBER 19. KEDD XXVII. ÉVFOLYAM 247. SZÁM Nagy vasarnap /Az első fecske még nem a tavasz, de ttpis azt jelenti, hogy már közeledüttjí^S •tdhiszhoz. Nagy vasárnapja vnlfr^tegnap alpolitikának, nagy é^ftt^kunk kedves vasárnapja, mert mjtadSn megnyilatkozása, jp|a reményünket erősítette- hogy közeledik a kiengesztelődés, a megértés, a rend, a nyugalom és a polgári konszolidáció, hogy végre a forradalmak förgetege után nyugodt, békés enyhülés áll be, hogy talán lehűl mégis a háborús és forradalmas pszichózis és a forrongások esztendeje után első a nyugalom esztendeje. A kormányzó erős markáns beszéde, amelylyel rendet és jogbiztonságot ígért, a magánakciók s jóhiszemű felelőtlenségek örök időre való eltüntetését és megcáfolta azt a nemzetközi pletykát, amely nevét a magyar trónnal hozza összefüggésbe, — a gerince, predomináló eseménye az elmúlt nagy vasárnapnak. Szinte hozzásimul, belekapcsolódik ez erőteljes beszédbe a házelnök beszámolója- amelyben Rakovszky az ő kissé bár rendszertelen és csapongó egyéniségével odafűzte szónoklatának uralkodó gondolatát, hogy ez a nemzetgyűlés komoly munkás parlament, legértékesebb elemei a kisgazdák és hogy a szólásszabadság nagy jogát és szabadságbiztosítékát minden klotürtörekvéssel szemben megvédi. Nekünk jóleső hangok ezek, mert ha még nem is jelentik a tavaszt, már első fecskéi, igen komoly jelenségei a bizton eljövő, az elmaradhatatlan jogrend tökéletességének. A mi belpolitikánk e fontos jelenségeit vele harmonizáló keretbe foglalják a külföd eseményei. A bécsi választás, amelynek eredményeit ugyan még nem ismerjük, de amelynek eddig köztudomásra jutott részleteiből nyilvánvaló, hogy az új, igen életképes polgári pártban és a keresztényszocialisták nagy táborában szerveződő polgári öntudat imponálóan viaskodik a szociáldemokrata szervezettséggel és sok jel szerint le is gyűri azt, ami nekünk felettébb kívánatos- mert békülékenyebb, melegebb barátságot jelent hozzánk, a szomszédos vörös veszedelem nagy enyhülését és komoly engedékenységet a nyugatmagyarországi kérdésben. Igen érdekes jelenség az is, hogy a német szocialisták balszárnya, amelynek szigorúan alig elhatárolható közelsége van a legszélsőbb forradalmi frakcióval, a kommunistákkal, kettészakadt és a hallei kongresszus azzal végződött, hogy a mérsékeltek Cristien vezetése alatt otthagyták a kongresszust. Alapos tehát a remény, hogy ez lemérséklőleg fog hatni nemcsak a német, hanem az egész világ nemzetközi szocialista mozgalmára. Az egyetlen veszedelmes eseménye e nagy vasárnapnak az angliai bányászok hatalmas sztrájkja lenne, de még ezt is enyhíti hatásában az, hogy e monstrem mozgalom nem tudta magával rántani Anglia többi munkásszervezetét és így fbként a közlekedési munkások, akik -pedig e szigetország legforradalmibb, leginpulzívabb munkástömegeit alkotják, — egyenesen reszt adtak a bányászoknak, akiknek sztrájkja pedig, — eleinte úgy látszőtt — hogy nem marad elszigetelt és H'rnyen lángba boríthatja, hosszabb időre fölkavarhatja Anglia munkásságát. Úgy látszik — és bár jó próféták lennénk, — hogy mégis csak dereng. Budapest, októbre 18. (A Magyarország tudósítójától.) Hírek terjedtek el arról, hogy a román misszió ma érkezik Budapestre. Érdeklődtünk a hit valódisága felől és azt a fölvilágosítást kaptuk, hogy a misszió még nemjött, de egy héten belül okvetlenül Budapestre érkezik. Ugyanez a forrásunk a következő nagyértékű fölvilágosítást adta a misszió céljáról, valamint a románokkal való gazdasági és diplomáciai összetüntetés helyreállításáról. A román misszió élén egy főkomisszárius fog állni, épp úgy, mint a francia és az angol missziók élén. A ratifikálás tényével azonban ez a misszió át fog alakulni követséggé. Annyira ismerjük a helyzetet, hogy biztos az, hogy a misszió élén Stercea ezredes áll, aki Ferdinánd király egyik szárnysegéde és akinek katonai diplomáciai működését előnyösen ismerik. (Törlés.) .". .. A misszió egyik főcsoportja a gazdasági, úgynevezett jóvátételi bizottság, amelynek vezetője Juven Lapudat, az Albina nagyszebeni takarékpénztár helyettes igazgatója, aki a román egyházi kulturális életben is jelentékeny szerepet játszik. Lapádat úr a gazdasági reláció újrafelvétele érdekében fog, itt dolgozni, predesztinálja őt erre az a készsége, hogy a magyar közgazdasági élettel ismerős és több mint harminc esztendős gazdasági múltra tekinthet vissza. A misszió igen nagy kiterjedésű, több mint harminckét működő tagja van. Nagy nehézséget okozott és némileg a késedelmet is ez indokolja, hogy nem tudtuk a missziót kellőleg elhelyezni. Utazásukról hivatalos értesítést még nem kaptunk, de jellemző, hogy a román lapok már cikkeket írnak a misszió fogadásáról, azt közlik, hogy egy huszárszázad várta őket és a kormányzó Gödöllőn menten fogadta a misszió vezetőit. Ez nem történt meg, de ez egy érdekes pszichéje annak, hogy a román közvéleményre megnyugtatólag hat a bizottság kiküldése, különben az eseményeknek nem vágtak volna elébe. (Törlés) — Kétségtelen tény, hogy a kis-antant, Benes úrnak ez a szerelmi gyermeke még mielőtt megszületett volna, elvetélt. Természetellenes volt ez a koncepció, mert hiszen az egész kis-antant vezérgondolata nem volt más, mint önbiztosítás Csehország részéről, amely hármas irányban garantálta volna Cseh-Szlovákia biztonságát. Először a zárt német területtel szemben Németország felé, a tescheni kérdésben Lengyelország felé és Felsőmagyarország kérdésében Magyarország felé. Ezzel szemben mit nyújthatott volna a többi államoknak Csehország, amelyekkel egyikkel sincs közvetlen geográfiai határ. Várjon Cseh-Szlovákia egy olasz-jugoszláv konfliktus esetén hátbatámadta volna a Brenner-hágón és a Pó síkságon keresztül az olasz haderőt, amely Trieszt és Karintia felől szállna harcba a jugoszlávokkal. Vagy Románia számára a Dnyeszter partján nyújtott volna biztonságot az oroszokkal szemben, avagy last, net least, talán a Tisza mellett üldöznék a magyar haderőket, ha leszámolásra kerülne a román-magyar kérdésben a dolog, avagy talán a bécsi Ringen, Maria az antimilitarista cseh hadügyminiszter egyesülne a polgári középpárttal,, Renner és Deutsch urak ellen és a választási küzdelemben a vörösöket támogatná. (Törlés.) A népek életét nem vezetik állandó szenvedelmek és passziók. A szerelmi szövetségek igen ritkák, érdekszövetségek azok, amik a népek sorsát eldöntik. Kétségtelen, hogy a szláv tengerben, amely Romániát és bennünket körülvesz, ennek a két országnak közös sorsa lesz, mert ütközőként fognak szerepelni a németség és a szlávság között. A francia politika azt szeretné, ha e két nemzet legfeljebb egyenlő erős lenne, mert statisztikai számokkal lehet bűvészkedő mutatványokat végezni, de ez csak bűvészkedés.A mi momentán helyzetünk ha siralmas is, ha gazdaságilag és pénzügyileg leromlottunk és a rettentő veszteségek csapása alatt meg is hajlunk, de nagy erőforrást jelent , mi számunkra az a körülmény, hogy a megmaradt Csonka-Magyarország szinte kizárólag tiszta nemzeti állam és a körülbelül kilencmilliónyi lakosság, elenyésző kisebbségtől eltekintve, színtiszta magyar, és ez olyan energiát ad, ami kevés államnak van meg. Románia vette most át azt a szerepet, ami Ausztriáé volt, hogy tudniillik lakosságából közel kétmillió magyar, közel kétmillió orosz, több mint egy félmillió német, félmillió bolgár és hogyha hozzávesszük, hogy ezek közül a magyar és a német kulturális fölényben van, gazdasági helyzete erősebb, az orosznak pedig vallási és gazdasági rokonszenve az orosz viszonyokhoz sokkal szívósabb, mint a rossz adminisztráció által reá gyakorolt román vonás, azt hiszem nem tévedek, ha a román misszió Budapestre való megjelenésével annak a görög mondásnak a felismerését látom, hogy „mielőtt teszel valamit, ismerd meg tennmagadat.“ Mi nem mondjuk, hogy Magyarországnak nincsenek olyan gazdasági érdekei, amelyek békés és kölcsönös egyezséggel való megoldását nem akarnék- de azt is látjuk, hogy ha Románia értékesíteni akarja természeti kincseit, úgy ránézve csak egy terület van és ez Magyarország. Ne keressünk tehát a román misszió ideérkezésében misztikus célokat, és ne kövessük azokat a kávéházi tudósokat, akik királycsinálásról, perszonálunióról és ilyenekről beszélnek. Ennek az együttműködésnek oka a háború és •méginkább a nagy nyomorúság, amely megtanította a népeket arra, hogy gazdasági érdekeiket kell elsősorban kielégíteni és akkor a politikai célok másodrangú jelentőségűekké válnak. Ji román misszióezen a héten érkezik Budapestre * •—TM Ji misszió érkezése — a kisantant bukása, Csehország kudarca A misszió vezetője is román király szárnysegéde — Egyes számára 2 korona