Magyarország, 1921. február (28. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-23 / 43. szám

■Budapest, 1921. kedd, február 22. HAGYAROKSZÁL Vita a liberális blokkról és a szocialistákról ...... ^ Milotay, Giesswein és Kerekes — Zeöke Antal a „fehér destrukció" ellen A sajtószabadságért — A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, február 21. (A Magyarország tudósítójától.) A nemzet­gyűlés mai ülését délelőtt 1411 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A múlt ülés jegyző­könyvének kitelemítése után az előterjesztések so­rán jelenti az elnök, hogy­­ A pénzügyminiszter a mai ülés végén vála­szolni fog Gömbös Gyulának a betétek záro­lására vonatkozó interpellációjára. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter Pröhle Vilmos indítványa folytán jelenti, hogy a­­ forradalom kitöréséig 101­7 irodi szállítási visszaélési ügy­­merült fel. Igen sok ügyről nincsenek adatok, m­ert azoknak iratai megszállott területen vannak. 629 ügyről t­ud beszámolni. Ezekben 018 tehölt van, köztük 74/ zsidó, 27/ ke­resztén­y, faj szerint 74/ zsidó. I6 magyar, a többi más fajtű­. Elitéltek 211 egyént, köztük 136 zsidót és 33 keresztényt.­­ A jelentést tudomásul vették. Lisetty Ferenc: Fájdalommal vesszük tudó­m­másul. Hegyeshalmi Lajos kereskedelmi miniszter beterjeszti a világháborútól érintett ipari tulajdon­jogok fentartására és visszaállítására vonatkozó ■megállapodás becikkelyezéséről szóló törvény­­­ja­vaslatot.­­ Erődy Harrach­­­Béla az állami italmérési jö­vedékről szóló törvény módosítására vonatkozó bi­zottsági jelentést terjeszti be.­­ Zeöke Antal napirend előtt szólal fel. A fran­­­cia lapokban a zöld­ internacionálé megalakulása­iról írott cikkekben azt írták, hogy az ő kerüle­tében kikiáltották a köztársaságot. Ez ellen ő til­takozik. Ennek éppen az ellenkezője az igaz. Kéri­­ ,­­ a fehér destruktív sajtót, amely magát konstruktívnak akarják feltüntetni, s tényleg pedig a legdestruktivak, hogy maradjon az igazságánál. Csetty Ferenc: Melyik az? Meskó Zoltán: Keresztény köpönyegben a leg­­­piszkosabb pártpolitikát csinálják. Zeöke Antal: A külföldre azok küldhették ezt­­a­­hamis információt, akik a belföldön is be akar­ják feketíteni a kisgazdapártot, skartán áttértek a napirendre, a kormányprogram feletti vita folytatására. A jegyző egymásután szólásra hívja fel Göm­bös Gyulát, Cziráky Pál, Tankovich János és Czeg­­lédi Gyulát. Egyik sincs jelen. Milotay István szólalt fel egy elsőnek. "A­ kormány helyzetét mélységes okok teszik állandóan válságossá. [Ezeket a­z okokat formális kormányala­k­i m­ás okk­a­­­lm­egszüntetni nem lehet. Az egyik ok az egységes kormányzópárt kebelében létező , mélységes ellentét.­­Ezek az ellentétek ma sem szűntek meg, amikor ■megszűnt az egységes párt és koalíciós többséggel [kormányoz a kormány. Ezek az ellentétek bár­mikor, egészen in­cidentaliter kormányválságot ■szülhetnek. . .A kormány, illetve a keresztény eszme teremtett ugy­an bizonyos konszolidációt, enyhítette a társa­dalmi osztályok közötti szakadékokat, de nem va­­llósította meg történeti hivatását. Hiába mondja ■ Sándor Pál, hogy­ a keresztény kurzus megbukott. Meskó Zoltán: A kurzus igen, de a keresztény gondolat nem. Milotay István: Akik a nemzeti és keresztény­­gondolatot nem párt- és egyéni akcióra akarják­­ felhasználni, azok tudják, hogy mit jelent ez az­­­­irányzat. Tudják, hogy emögött a törekvés mögött­­ olyan mély gazdasági okok vannak, amelyek fenn ■is fogják tartani. Ez az eszme meg fog valósulni. A sikert csak olyan kormány biztosíthatja,­­ amely a helyzet magaslatán állo­m­ány biztosíthatja, amely a helyzet magaslatán áll. Nem elég az, hogy a kormány csak napról­­napra él. Éppen a forradalom előtt egy olyan kormány vezette a dolgokat, amely kísértetiesen hasonlított a mostanihoz. Rubinek említette a munkáskérdést. Egyetér­tünk abban a törekvésben, hogy az erők egyesít­­tessenek. Keresi, ha kell a szociáldemokrata párttal való érintkezést, mert erről a tényezőről le­mondanunk nem lehet. Azoknak a tényezőknek , liberális blokkban való összefogása, akik az októberi forradalmat csinálták. (Zaj.) Giesswein Sándor: Nem igaz. Ez nem áll. Nem ezek szövetkeztek. Kerekes Mihály: Téved. Giesswein Sándor: Miniszteri székekben ültek és ülnek olyan emberek, akik a forradalomban résztvettek és azt csinálták. Mikolay István: Amikor én az új alakulást említem, csak azért teszem, hogy a kormány lássa, hogy a munkástömegeket a maga számára megnyerje, mert különben a munkástöm­egek úgy fognak el­­­­helyezkedni, ahogy az számára adva van. A szociáldemokraták megküldték az összes ■képviselőknek az ő politikai sérelmük jegyzékét. Nagyon szeretné, ha a kormány ezzel foglalkoz­nék és így az integritás gondolatában egyesítene ben­nünket. A novemberi szakszervezeti gyűlés határozatot ho­zott, mely szerint minden erejével az integritás gondolata mellé áll, de elvárja a közszabadságok érvényesítését. E tekintetben a kormánynak meg­van a kötelessége, hogy tárgyaljon a szociáldemo­kratákkal. Külpolitikailag ma is elszigetelten állunk, tu­dom, hogy ez neo­ tisztán a kormány hibája, mert legyőzött állam vagyunk és bizonyos adott hely­zettel állunk­ szemben. De kétségtelen, hogy a kor­mány már néhány alkalmat elmulasztott a sikeres külpolitikai elhelyezkedést illetően. A nyugatmagyarországi kérdésben fenyeget bennünket az a veszély, hogy újabb terü­letet vesztünk, el az ország eleven testéből. Azt kí­vánja, hogy a kormány ebben a kérdésben olyan energiát tanúsítson, amely szükséges az ország be­csületének megvédésére. Tudja, hogy­ milyen nagy érdekek fűződnek ahhoz, hogy Ausztriával barátsá­gos viszonyban éljünk, de ezért nem áldozhatja fel az ország érdekeit. Meskó Zoltán: Ezért nem lehet Pest megyé­ben nemzetiségi politikát csinálni. Bleyer Jakab: Mindenütt kell és lehet. Meskó Zoltán: Pest megyében az iskolában­­ németül tanítanak. Bleyer Jakab (a padot veri): Ez füllentés és­ rágalom. Nagy zaj a Ház minden oldalán, az elnök­ folyton csönget, és csak percek múlva tudja a nyugalmat helyreállítani. Milotay István: A hathatós külpolitikának­ személyi feltételei is vannak. A mi diplomáciánk­ igen sokat hozott a bécsi közös ■kiilügymimsztéri­um­ szelleméből. Itt van a túlzott bürokratikus rendszer és valami furcsa arisztokrata világ, amely az élettel nem tini összhangba kerülni. *A­ szomszédos, ellenséges államok meg tudták csinálni a maguk nemzeti diplomáciáját, csak mi nem­ tudunk szabadulni a h­allhau­s szellemétől. Nem kell­ neki a régi iskolai diplomácia, de a Bédi-Schwim­­­mer Róza-féle sem. Elismerést érez a Balkán dipo­lomáciájával szemben. Hegedűs Lórántot, báli)t, nagy elvi ellentétek választják el tőle. melegen üd­vözli és helyesnek tartja, ha a keresztény irányzat­ olyan táborból is veszi a kiválóságokat, amelyek a kormány politikájával szemben állanak­ Végre olyan férfiút ültettek a pénzügyminiszteri székbe,­ aki odavaló és itt nem fontos, hogy liberális-e az­ illető, vagy sem. ..A gazdasági életben ma szükség is van egy sza­badabb szellemre. A pénzügyminiszter munkássága elé két szempontból néz bizonyos szkepszissel. Az egyik az, várjon meg fog-e tudni szaba­dulni a pénzügyminiszter azoktól a kötelékektől,* amelyek őt a liberális kapitalista nagytőkéhez ed­dig fűzték, a másik pedig az a nagy optimizmus,­ amely a pénzügyminiszterből kiárad és áthat *. •közönségre, várjon nem fogja-e ez az optimizmus* túlságos illúziókba ringatni a­ közönséget, miután a pénzügyminiszter tudja legjobban, hogy itt csodatevő politika nem segít, mert gazda­sági törvények vannak.­Végeredményében meg van győződve arról, hogy a kormány jó szándékkal van, h­ogy a keresztényi és nemzeti gondolat megvalósításának útján akar haladni, de a kormányt személyi tekintetben és a mai politikai helyzetben, nem látja erre kellően berendezve. (Éljenzés, a szónokot számosan üd­­vözlik.) „ Elnök bejelenti, hogy a kereskedelemügyi miniszter szerdán fog vála­szolni Sándor Pálnak a Biedermann-féle szál­lítási ügyben beterjesztett interpellációjára. .­i Felszólalás a közszabadságokért Kerekes Mihály állott fel ezután szólásra. Be­szédének megkezdése előtt a Keresktény­ Nemzeti Párt tagjai kivonul­nak a teremből. Kerekes azzal kezdi, hogy a háborúnak, illető­leg az ország­ egy részének emésztését egyesek a szo­ciáldemokrata párt terhére akarják írni. Ez igazság­talanság, mert nemcsak a szociáldemokraták bű­nösök, hanem azok a régi kormányok is, amelyek azelőtt az országot vezették. Csodálkozik Pallavicini átnéz indítványa fölött, amely az októberi forra­dalom politikusait a­karja felelősségre vonni, mert Magyarország végpusztulása nem a forra­da­­____lomban kezdődött, hnem­ a háborúval és ha­ a pusztulásért mindenkit felelősségre akarnak vonni, akkor felelősségre kell vonni azokat is, akik a háború felidézésében bűnösek voltak. Ő nem szo­cialista, nem is v­olt tagja soha a szociáldemokrata pártnak, de szereti munkástestvéreit. Balla Aladár: Hiába voultak ki. Giesswein Sándor: Az igazság elől kimentek. Kerekes Mihály tiltakozik az ellen, hogy a politikába vallási kérdéseket vigyenek bele. Budavári László: Baltazár viszi bele. Kerekes Mihály: A liberális blokk szabadsá­got akar, sajtó- és közszabadságot. Azt elismeri a miniszterelnökről, hogy ügyesen lövi ki a sorokból a tehetséges embereket, ügyesen valósítja meg a kaszinó­politikát. Tagadhatatlan, hogy­ az ország konszolidáltabb helyzetben van, mint volt égig évvel ezelőtt, de a konszolidáció még mindig nem megy olyan tem­póban, mint amilyenben mennie kellene. A cenzú­rát illetően csak egy jellemző esetet kíván felhozni. Ő az amnesztia rendelet ügyében nyílt levelet inté­zett a kereskedelmi miniszterhez, amelyet a cen­zúra engedélyezett. A kereskedelemügyi miniszter erre a nyílt levélre válaszolni akart, de ezt a cen­zúra nem engedélyezte. Már most azt kérdi, ki destruktív, e-e, vagy a kereskedelmi mi­niszter. A pénzügyi politika terén várja a pénzügyminisz­tertől a háború alatt szerzett nagy vagyonok meg­adóztatását. Tízszeres földadóval a szegényebb népet nagy sérelem éri. Lakás luxusadót ajánl, olyanképpen, hogy akinek négy szobánál nagyobb, lakása van, bizonyos adót fizessen. Az amnesztirandelet nem hozta meg a várt eredményt, mert nem hajtják végre. Az inter­nálás nemhogy nem javít, hanem ellenkező­leg, kommunistákból anarchistákat nevel. A közigazgatási reformra nagy szükség van. Ta­,­lán ezért kellett Ferdinándynak távoznia. Ő ugyani nem sajnálja Ferdinándyt, mert mások az elvei,­ de fél, hogy Ferdinándy távozásával, aki ezt a­ kérdést sürgette, a közigazgatás reformja ismét elodázódik. A kisbérletekről szóló törvény­ja­vaslat végrehaj-; tását megakadályozzák. A kormány iránt nem lehet j ■bizalommal, mert úgy veszi észre, hogy a minisz­ter intézkedéseit semmibe se veszik. Sokkal jobb­ volna, ha főispánok helyett kormánybiztosok lenné-' nek. ■ i­dézete szerint, a háttérben valami kés dol-' gozik, amely megakadályozza a törvény végrehajt­­ását. Épp ezért nem bízik abban, hogy a földbirtokreformot simán lehet majd végrehajtani.­­ A kormányzópárt nem járult hozzá, hogy a kat,­tonaság rekviráljon és mégis nemcsak rekvirált, ha­nem becsületes magyar embereket botoztatott is. Lehetetlen, hogy ezt a kormányzópárt eltűrje A közélelmezési minisztérium tisztára bolondolt háza: senki se tudja, mikor és mennyit kell beszolgáltatni. Vass miniszter kontingentálási rendszert hozott be. Ez a konting­entálási rendszer igen furcsa. Jellemző, hogy Magyarországon, ha valaki be akarja csapni a parasztot, mindig latin kifejezést használnak. (Derültség.) Száz holdon felüli gazda nem termelt búzát és árpát és ezért a kontingenst csak a kis­gazdákon hajtják be. A kon­tingentálási rendszert . 3

Next