Magyarország, 1921. február (28. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-23 / 43. szám

­Budapest, 1921. szerda, február 23. MAQTAROBSS 183 Giesswein Sándor hatalmas beszéde a féőzszabadtságoképt, az amis­sémit­izmus, a gyűlölködés és az erőszakosság ellen Szál Bálint a b­alÜgy­mini­sztenr át­ságinál —­tt a kisgazdapárt több békát lm nem , nyel, avlszlostr’ata bet'ílgymi.nisz.eem nem. akan4* - j® szabadforgalomépt és a pekvipálusok ellen — A nemzetgyűlés ülése Budapest, február 22. (A Magyarország tudósítójától.) A nemzet­gyűlés mai ülését délelőtt s­tél órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök s a jegyzőkönyv hi­telesítése után Orffy Imre, a pénzügyi és igazság­ügyi bizottság előadója beterjesztette a bizottsági jelentést a fegyver­adóról, a gyufaadóról és a ma­­gánalkalm­azottak nyugdíjalapja javára tett ado­mányok illetékm­entes­ségére vonatkozó törvény­­jaavaslatokról. A kormányprogram fölötti vitában első szónok (Stesswein Sándo­r, aki kifejti, hogy neki nem elég a keresztény gondolat, a keresztény tettre van szükség, amelyet eddig a parlament működésében nélkülözött. Ha visszatekint az elmúlt évre, nem látja a keresztény tettet. Talán a botbüntetés? Ezt hál Isten, nem igen alkalmazzák. A földreform? Ad meg nem akarják végrehajtani. A trianoni béke? Erről pedig kívánjuk, hogy ne­ hajtsák végre. Keresztény és szociális tetteket akar. Az al­kotmányos élet felvirulását (Taps). Magyarország betegségen ment keresztül, a beteget hát ápolni kell. Tétlenséggel nem segítünk. Schandl Károly: Ezért tartott előadást a Ga­lilei Körben. Gir­­sjweín Sándor: Azok dolgoztak és ha mi keresztények úgy dolgoztunk volna, nem jutottunk voltra ide. Felkiáltások: Azok romboltak!■ Glesavrein Sándor: Ma oly­ könnyen használ­ják ezt a sk­ót, forradalmár és destaiktiv. En ak­tive a forradalomban nem vét­tem v.'Vszt, m­ég a királykérdésben sem foglaltam állást és itt az a szempont vezet, hogy a király van az országért és nem az ország a királyért. (Helyeslet.) Bajaink nagy része onnan van, hogy hiányoznak a közszabadságok. .. közszabadságokat kérni és követelni peddig nem forradalmiság, hanem a haza szeretete. Nem engedjük azt, hogy mikor egy progresz-­ szív irányt akarunk megteremteni, ezt for­­radalm­iságnak nevezzék. Hiszen v­a­lm­ikor azt is for­radal­miság­n­ak nevez­ték, midőn itt a Kossuth-nótát énekelték. Követeljük elsősorban a sajtószabadságot. A cenzúrának az a módja, amely ma nálunk dívik, valósággal nevetséges. Felolvas egy cikket, amelyet ő írt a keresztény és nemzeti szék­emről. Ebben szerepelt ez a szó „nemzetközi “. Ezt a szót a cenzúra törölte. Hát analiaisták végzik a cenzúrát. Ilyen módon iga­zán nem számíthatunk arra, hogy bennünket művelt népek közé­­ zárnitskenunk ( Za­j.) Azok a fehérségek a lapokban nem válnak a mi dicső­ségünkre. Raniflka páter azt írja könyvében, hogy tanulnuuk­­kelt a bolsev­izmustól a tőzsde és a bankok tárgyában. Ezt a cenzúra nem látta. Hát hiszen helyes volna, ha tanulnánk a bolse­­vizmustól, de úgy látom, csak a rossz dolgokat tanultuk el tőlük, a jókat nem. Az igazi keresztény gondolat nem érvényesíti Magyarországon. Ami az abs­zolutizmus...ellen vall, azt min­djárt destruktívnak hirdetik.. Hegedűs Tórándnak, aki magát nyíltan liberálisn­ak romlott?., sikerült egy csapásra meghódítani a keresztény női tábort. Ő a liberal­izmusnak ama fajtája ellen, amely az erős szabadsága a gyönge ellen, ellensége. Pedig ez a liberalizmus most is él. Haller István:. Ugyanúgy él, mint élt. Giessweín Sándor: De akarnak önök küzdeni Eötvös József liberalizmusa ellen is. Haller István: Csak a gazdasági liberaliz­mus ellen. Giessweín Sándor: Az a lap, melyet Zichy János alapított, mindennap egy tatai zsidót megeszik. Hiszen van a zsidókon is kritizálni való, de nem ilyen durva hangon. Mert ez a hang beleéli magát a telkekbe, eldurvítja a gyermeklelkeket. Egy szomorú dolgot mond, midőn a szülök elmentek otthonról, a kis gyermek otthon maradt. A gyer­mekhez eljöttek kis pajtásai és játszottak. Mikor a szülők hazajöttek, a gyermek halott volt. Ki­derült, hogy szünet volt. Szünet után a jegyző R­ásság Károlyt hívja föl szólásra, aki azonban eláll a szólás jo­gától. Szily Bálint­ fia a kormányprogramot okosan és tapintatosan végrehajtják, akkor a konszolidá­ció már be is következett. Vig­yázni kell arra, hogy exisztenciákat tönkre a gyermekek Héjjasdit játszottak, a többiek a kis­gyereket kommunistának vagy zsidónak nevezték és felakasztották. Felkiáltások: Nem Hijjasd­, de Szamuelyesdi volt! A kommunisták kezdték! ne tegyenek, mert ha a vidéki és a kisezisz­tenciákat tönkreteszik, akkor hiába jön a kon­szolidáció. Pénzügyi konszolidációról ma, amikor az ál­lami kiadások összege meghaladja a húszmilliárdot, Giesaweth Sándor: De mi ne folytassuk. Appony.i .szavait idézi, elég legyen már a megtorlásból! Az internáld, terén nagyobb humanizmust kíván. A bíróság felmentette őket és mégis internálták. Ismét Apponyira h­ivatkozik, — ilyen nagy ember szavát nem elég egyszer ismételni — aki azt mon­dotta, hogy az internáltak, ha eddig nem voltak kommunisták, elégedetten lélekkel kerülnek ki. A kiutasítás terén is inifumanizmus van. A kerületében számos keresztény munkást,­­ akik külföldi származásúak, de már harminc-negyven éve itt élnek és magyar asszonyt vettek feleségül, kiutasítanak. Tudja jól, miért. Azért, mert nyíltan mertek őrá szavazni. (Nagy zaj.) Az a liberaliz­mus, ami ellen mi együtt küzdöttünk, nem múlt el. Sőt ma is virágzik, talán jobban, mint azelőtt. Nagy tévedés az, midőn a nemzeti eszmét a faj­­kérdéssel keverik össze. Hol van Európában tiszta faj? Rátér arra, hogy az első keresztények a zsi­dók voltak. Hamis felfogás az, midőn a zsidó­kér­dést mint faji kérdést állítják be. Igenis van zsidó-kérdés, de ez gazdasági kérdés és ennek nemcsak a zsidók az okai, hanem a ke­resztények is, akik bizonyos életpályákat elhanya­goltak. De elvből faji kérdést suimm­i antichristianismus. Alá a múlt században is ki akartak volna tolon­­colni minden nem magyar fajb­elit, akkor ma nem volnának itt sem Wekerlék, sem a Tari-Tillmann Béláki sem a Huszár Károlyok, no meg csekély­ségen) sem. Az a mozgalom, amely a zsidókat külön faj­ként állítja Ide — és ez a mozgalom megvan a zsidók egy részél­en — nagy hiba, mert ezzel a zsidók maguk készítik elő maguknak te­yhettót. A nyugati gondolat éppen az, hogy az or­szágnak különböző fajait egymáshoz közel hozzák. Foglalkozik a m­­un­kakér­déssel. Ez nem egy a szocializmusnak A munkáskérdést a keresztény szeretet és igazságosság jegyében kell megoldani. Nagy hiba. Hogy mi a munkások életkérdéseit nem méltatjuk kellő figyelemre. Furcsa például, hogy­­Csizmadia Sándort itt meg sem akarták hallgatni. A munkásoknak meg kel adni a­ gazdasági­ szervezkedés szabadságát, mert enélkül a rabszolgaság egy új alakja fenyeget. És emellett szükséges a szabadság a sajtóban és egye­­­ sületi jogban is. Nálunk szükség van a demokratikus szabadságra, mert a külföldön éppen a demokrata és munkás­­körök azok, akik a trianoni béke igazságta­lanságát hirdetik. Az integritás kérdése tehát a demokrácia Minden jó magyar embernek fáj a hant meg­csonkítása. de még nagyobb fájdalom alkotmá­nyunk megcsonkítása. Mert demokratikus alkot­mányunkkal vissza tudjuk szerezni elvesztett országunkat. De ha lemondunk Széchenyi, Kossuth alkotmá­nyosságáról, akkor nem remélhetjük a régi Magyarország feltámadását. A mostani kormány nem egyéb, mint a régi kormány némi szerepcserével. Azokban a dolgok­ban, amelyeket a kormány a köz, a baza érde­kében cselekszik, támogatni hajlandó, de ha olyas­mit cselekszik, ami az ő elveivel ellenkezik, akkor benne ellenzékre talál. (Taps a Ház jobboldalán.) Gieszmein Sándor után általános feszült figye­lem és érdeklődés közepett Andrásnn. Gyula gróf állott föl szólásra, akinek beszédét lapunk első és második oldalán közöljük, ellenben a bevételek nem érik el a tizet sem, beszélni sem lehet. Az állam kiadásait a bevételekhez kell szabni. .A kigazdatársadalom nevében üdvözli a pénz­ügyminisztert takarékossági programjáért és a szabadforgalom megnyitásáért. A szab­adfor­­galom az éltető eleme mindennek. Ez meg­szünteti a táncosokat­­s-. majd produktív mun­kára kényszeríti őket s ezenkívül megszabadul az állam is egy csomó kullancstól, akiket ma a­­ kötött forgalom következtében alkalmazni kénytelen. Ezek drágítják meg horribilisan a fogyasztási cik­kek árát. Ha a közélelmezési miniszter csodát akar­­látni, próbálja meg, nyolc napon belül térjen át a szabadforgalomra. Meg fogja látni, hogy­ mindenkinek jut kenyér, még­pedig nem olcson, mint amilyent most lát Budapesten. Hiszen bizonyos az,, hogy az emberek nem abból a hatkilogrammos kvótából élnek, hanem abból, amit ezenfelül illegitim uton szereznek. Ha megszünte­tik a kötött forgalmat, akkor ezt a hat kilogram­mot is mteg tudják szerezni ugyanonnan, ahonnan a többletet megszerzik. A kisgazdák, akik hozzá vannak szokva a szabadsághoz, hét év óta a leg­nagyobb megkötöttségben élvek. A párt nevében felhívja a kormányt, hogy a jövő gazdasági évben a gabonatárolást szüntesse meg, mert ha ez nem következik be, akkor a Kisgazda­pártot akár már most törölje a kormányt­­tá­mogató pártok sorából. Felhívja a miniszterelnök figyelmét arra, hoogy mennél előbb oldja meg a belügyminiszter­­válságot, mert a közigazgatás reformjára égető szükség van. Ha ezt meg nem oldják, t.atkor a földbirtok­reform nem valósítható meg. E.-: pedig nagy baj, mert ha a földbirtokreformot nem oldják meg, akkor köny­­ítgen megtörténhetik, hogy a szegény néposztály be­hódol annak a veszedelemnek, amelytől annyira félnek, amellyel terr asszal fenyegetnek: a keleti veszedelemnek. A kisgazdapárt már sok békát lenyelt, de azt nem fogja lenyelni, amit most híresztelnek, hogy az arisztokrácia körében keresnek bel­ügyminisztert. Addig nem lehet nyugalom és rend, míg a szabadforgalo­aira át nem térnek. Addig, amíg az állam tűzzel-vassal rekvirál,­­ itt kommunizmus van, amely annál veszedel­mesebb, mert csak részleges. A katonaságot ás a „tisztviselőket tényleg ál ke­l látni. A kisgazda­párt eddig is meghozta a. tin­gr­. áldozatát, aminthogy a­­jövőben is meghozza a magáét, de ezeknek az ellátása az egész állam terhe, méltányos tehát, hogy ehhez a városi lakos­ság is hozzájáruljon. Elnök indítványára elhatározza a Ház, hogy a holnap délelőtt tíz órakor tartandó ülés napi­rendjére az indí­tány- és interpellációs könyvek felolvasását és a kormányprogram fölötti vita folytatását tűzik ki. Az ülés vége két órakor, Andrássyi beszéde után Pápis és London vezető divatkelme­küzönlegességei BIMMMEn IV, Koronaherczeg­ utca 20. (első emelet) Filvárosi­erfesifii Még csak néhány napig a szenzációs februári ver­eté-műsor ______________ Kezdete fél 7 órakor ____ K.'TI,K? HAMIS FOSAT S SO K , BRILL­IÁN SÓT, GYÉMÁNTOT * Aranyat 137 K-tól följebb napi arb»« _ földszint 2. vezetnek vVIUCft sStttSÍS Don­-utva 23 ■iudvvrben 2-3000 Koronáig fizetek Két ágyas bútorozott szó fáért Közvetítői dijam!: „NapkSz nem használjuk* jeligére Leopold Cornel hirdetőjébe Teréz-kurut 3. Telefon 7-73 Minden hirdetett árnál többet fizethet és 11-et is Siflanisforrts Dol’- tf Hívásra kiküldünk w te H Sí b U utca rfvlt Szint lei.: Jo­sef 05-16 Aranyat.. platinát csak az eladó lakásán veszünk

Next