Magyarország, 1923. május (30. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-08 / 103. szám

6 Lég­örvény és alacsony repülés okozta a vasárnapi hidroplán-katasztrófát A szakértői szemle megállapította, hogy a pilóta mindent elkövetett a katasztrófa elhárításáért . Az anyagi kár százmillió korona A hidroplán-j­áratok sorsáról később döntenek a hatóságok (A Magyarország tudósítójától.) Körülbelül két héttel ezelőtt indult meg a Duna fölött a h­idroplán­­járat, amely 6000 koronás díjért körsétát rendezett a levegőben a vállalkozó utasok részére. A főváros közönsége már egészen megszokta, hogy derűs na­pokon ragyogó fehér repülőgép cirkál a házsorok felett, a Dunaparton sétálók pedig napról-napra lát­ták azokat a bravúrokat, amelyeket a hidroplánok végeztek a vízre való leszállásnál. Magunk voltunk szemtanúi annak, hogy hét nappal ezelőtt az egyik hidroplán a Ferenc József és az Erzsébet híd között leszállott a vízre, alig pár méternyire egy propellertől, amelynek utasai már-már attól tartottak, hogy sze­rencsétlenség történik. A hidroplán azonban oly tö­kéletes precizitással végezte manőverét, hogy min­denki a jármű teljes megbízhatóságáról szerzett be­nyomást. Vasárnap délelőtt 10 órakor az egyik hidroplán az összekötő Vasúti hídtól körülbelül kétszáz méternyire négy utasával, pilótájával és motorszerelőjével lezu­hant. A gép romjai közül holtan húzták ki az egyik utast, és a többi személyek súlyos sebesülésekkel ke­rültek ki a katasztrófából. A hatóságok a sajnálatos szerencsétlenség miatt nagyarányú vizsgálatot indí­tottak annak megállapítására, hogy vajjon mi okozta a katasztrófát. Az eddigi vizsgálat szerint — mint arról alább rész­letesen beszámolunk — a gép lezuhanását az a körülmény okozta, hogy a hidroplán légi örvénybe került és mivel túlsá­gosan alacsonyan repült, a pilóta nem irányít­hatta már a gépet a Duna fölé, hogy a lezuha­nás, illetve lesiklás a vizen történjék. A vizsgálat egyébként folyamatban van és reméljük, hogy annak befejezése után az illetékes hatóságok módot találnak arra, hogy gátat vessenek az ilyen légi katasztrófák megismétlődésének. Ezt kívánja a közönség érdeke és a magyar aviatika fejlődése. A vasárnapi hidroplán katasztrófáról és a folya­matban lévő vizsgálatról munkatársunk a következő tudósításban számol be: Hogy történt a katasztrófa? Vasárnap délelőtt tíz óra után indult útjára az Aero-Expressz Részvénytársaság HOMACC jelzésű, Junkers-típusú, német gyártmányú hidroplánja a Ferenc József híd budai hídfőjénél lévő állomásról. A hidroplán pilótája Bárczay István volt repülőtiszt, motorszerelője pedig a német származású Schmidt Károly. A repülőgép négy utast vitt magával, Mandl Samu Andrássy­ út 86. szám alatt lakó kereskedőt, valamint feleségét, fiát és ennek feleségét. A hidro­plán a legnagyobb biztonsággal indult útjára, le­repült az összekötő vasúti hídig és amikor a duna­­parti teherpályaudvar tolató vágányai fölött kanya­rodni akart, légörvénybe került és menthetetlenül lezuhant. A gép orrával előre zuhanni kezdett és azután nagy robajjal bukott le a két vasúti töltés között, körül­belül 25 méternyire a Duna partjától. A helyszínre siető mentők már holtan találták Mandl Samu keres­kedőt, a gép másik három utasát, pilótáját és motor­­szerelőjét pedig eszméletlen állapotban súlyos sérü­lésekkel. A szerencsétlenül járt sebesülteket azonnal kórházba szállították, Mandl Samu holttestét pedig a bonctani intézetbe vitték. Már, a tegnapi nap folyamán megindult a rendőri vizsgálat, de ez még csak a tényállás megállapítására szorítkozott. A szerencsétlenség színhelyén A komoly szakértői vizsgálat ma délelőtt indult meg és ezt már nemcsak a rendőrség, hanem a többi illetékes hatóságok szakértői is végezték. Délelőtt, tíz órakor megjelent a rendőri és szakértői bizottság a Ferenc József hídnál lévő hidroplán-állomáson és elő­ször ott tartott helyszíni szemlét. A rendőrség részéről Szrubián Dezső rendőrkapitány és Mészáros István rendőrfogalmazó vettek részt a vizsgálatban. Rajtuk kívül szakértőkként megjelentek a kereskedelmi mi­nisztérium megbízásából Simonffy Jenő műegyetemi tanár, a minisztérium részéről kiküldött vasúti és hajózási főfelügyelő, azonkívül a kereskedelmi mi­nisztérium légügyi osztályának több szakértője. A hidroplán-állomás megvizsgálása rövid ideig tartott. Ezután a bizottság kiment az összekötő vasúti hídhoz a katasztrófa színhelyére. A helyszíni szemle alkalmával a lezuhant hidro­plán még ugyanabban az állapotban volt, mint a ka­tasztrófa pillanatában. A rendőrség nem engedte meg, hogy bárki is hozzányúljon a géphez addig, míg a szakértői szemle meg nem történik. Kavicsos, poros szabad térségen két vasúti töltés között fekszik az összetört földbefúródott hidroplán. A napsütésben szinte vakítóan csillog az aluminium, amely az egész gépet bevonja. Vérfoltok borítják ezt a ragyogó fémépületet és még most is selyem­foszlányok elszakadt ruha­darabok jelzik az utasok szomorú sorsát. A hidroplán egyik szárnya egészen le van törve, a motort tartó szekrény darabokra zúzódott. A bizott­ság tagjai mindenekelőtt megállapítják, hogy szeren­csének­ kell tekinteni, hogy a hidroplán nem fából készült, mert az esetben az egész gép pozdorjává tört volna és a benne ülők közül senki sem maradt volna életben. Szakértői szemle Ezután megkezdődik a részletes szakértői vizs­gálat. A kereskedelmi minisztérium kiküldött légi szakértői megállapítják, hogy Bárczay István pilóta, mikor észrevette, hogy légörvénybe, pilótanyelven szólva „dugóhúzóba“ került, nem vesztette el a fejét, sőt nagy lélek­jelenléttel minden lehetőt elkövetett a katasztrófa elhárítására. Erről tanúskodik a bizottságnak az a megállapítása, hogy a motort elállította, a gázt kikapcsolta és min­den törekvése arra irányult, hogy a Dunára tudjon leereszkedni. A szakértők szerint azonban ez lehetet­len vett, mert a hidroplán alacsonyan repült, mint­egy 30—10 méternyire a föld színétől, már­pedig a légörvénynek az a tulajdonsága van, hogy a beléje kerülő légi járműveket körülbelül száz méternyire sülyeszti le ellenállhatatlan erővel. Ha a hidroplán 2—300 méter magasságban röpült volna, a 100 méteres zuhanás esetleg semmiféle veszéllyel nem járt volna, mert a légörvényből való kijutás után a gép simán leszállhatott volna a vízre. A szakértők szerint minél nehezebb a gép, annál ve­szélyesebb ilyen esetben a helyzet, már­pedig a Jun­­kers-típusú gép 1800 kilogram súlyú, és így nagy súlyánál fogva és­ az alacsony repülés mellett nem kerülhette el a katasztrófát. A szakértők ezután fel­nyittatták a motor szekrényét is és megállapították, hogy a pilótának még arra is volt gondja, hogy a benzinvezető készüléket lezárja, amivel megmentette a gépet a kigyulladástól. A bizottság az Aero-Expressz Részvénytársaság vezetőségétől a HOMACC-jelzésű gépről a következő felvilágosítást kapta: A Junkers-típusú gép a leg­megbízhatóbb és a legjobb légi jármű, amit leg­inkább bizonyít az, hogy ilyen német gépet nagy mennyiségben rendelnek az angolok, olaszok és ame­rikaiak is. Egyébként a­ gyár legtöbb gépét amerikai gyártelepén készítteti. A Junkers-típusú hidropláno­­kat vezető magyar pilóták nem vezethetnek Junkers­­gépet addig, amíg a németországi gyárban sikeresen el nem végzik a tanfolyamot és a­ gyár jótállást nem vállal a pilóták képzettségéért. Bárczay István pilóta is Németországban végezte ezt a külön tanfolyamot és ő maga repült a géppel Németországból Buda­pestre. A magyar vállalat ugyanis feltételül kötötte ki, hogy a gépet csak akkor veszi át, ha az légi úton szerencsésen megérkezik Budapestre. A lezuhant és összetört gép értéke hozzávetőlege­sen 15—16.000 dollárra, vagyis közel százmillió koronára becsülhető. A mai helyszíni szemle déli egy órakor ért véget. Ekkor a rendőrség úgy intézkedett, hogy a hidro­plán roncsait szállítsák el a Műegyetemre, ahol a szakértők darabokra szedik szét az egész gépet, meg­állapítják az esetleges hibákat és csak ennek alapján készítik majd el a végleges szakértői véleményt. Ettől teszi függővé a rendőrség is további intézke­déseit. A rendőrség még nem tiltotta be a hidroplán­­járatokat, noha a vállalat egyelőre a maga elhatá­rozásából szünetelteti a járatokat. A sebesültek A hidroplán-katasztrófa sebesültjei közül Mandl és feleségét a Park-szanatóriumban ápolják. Az éj­szakát nyugodtan töltötték, bár a zuhanás mindket­tőjüknél kisebb idegsokkal járt. A férfi sebesülése könnyű természetű. Mánál Hugónénak azonban a lába törött el és az orrán szenvedett súlyosabb sérü­lést. Az áldott állapotban lévő asszony gyógyulása legalább két hónapig tart. Mandl Samuné, aki a bal combján és jobb láb­szárán szenvedett törést, a zsidókórházban fekszik, gyógyulása körülbelül hat hónapig fog tartani. A lezuhant repülőgép pilótája, Bárczay István és Schmidt Károly motorszerelő a Dorogkórházban fekszenek. Bárczay István állapota kielégítő, a fején szenvedett horzsolásokat, állapotát azonban bonyo­lítja, hogy állandóan az idegsokk jelei mutatkoznak rajta. Schmidt Károly motorszerelőnek a bal térd­kalácsa tört el, úgyhogy műtétet kell rajta végre­hajtani. Az orvosok szerint két hét alatt fog fel­gyógyulni. MAGYARORSZÁG Budapest, 1923. május 8. kedd NAPI HÍREK ELŐFIZETÉSI ÁRAK: A Magyarország egy hónapra 1000 korona, három hónapra 2800 korona Az Est-tel vagy a Pesti Napló­val együtt naponta kétszeri kézbesítéssel egy hónapra 1600 korona, három hónapra 4200 korona. A Magyarország, Az Est és a Pesti Napló együtt naponta háromszori kézbesítéssel egy hónapra 2200 korona, három hónapra 6000 korona. Egyes szám ára Budapesten és vidéken 50 korona, vasárnapi szám 70 korona. Ausztriában hétköznap 1200, vasárnap 1500 osztrák korona. Külföldön az előfizetési árak kétszeresét számítjuk. A Magyarország telefonszámai: Szerkesztőség és kiadóhivatal­. 70—92-től 70-99-ig, továbbá: József 62—30, József 62—31, Interurban b. 42. Felelős szer­kesztő: József 72—24. Nyomdai telefon: József 71—15. Nyári meleg, zivatarokkal A Meteorológiai Intézet jelentése szerint az időjárási helyzet bonyolultabb lett. Ír­ország táján új maximum jelent meg, a régi maximum pedig Dél-Európa felett van. Észa­kon mélyebb minimum érezteti hatását, mely csapadékos, szeles időjárásban nyilvánul. Európa középső és déli részén az idő derült, száraz és meleg. Hazánkban a Hőmérséklet a normális fölé emelkedett és a nappali hőmér­séklet többnyire meghaladta a 25 fokot. Az idő általában derült. Jóslat: Egyelőre derült, meleg, később zi­vatarra hajló idő várható, hőcsökkenéssel. Budapest ma déli hőmérséklete 26.8° C. — Kiskáté a békebeli életstandardról. A szélső­jobboldal vezérpublicistája szokott vasárnapi elme­­futtatásaiban az utóbbi időben a gazdasági problé­mák gordiusi csomóját oldozgatja és legutóbb ki­nyilatkoztatja, hogy . . . „végre-valahára mégis rá kell ébredniük ebben az országban hivatalos ténye­zőknek csakúgy, mint a magánembernek, hogy az életstandardját a békéhez képest le kell szállítania mindenkinek.“ Akik tehát mostanáig aludtak, azok si­essenek felébredni és ébredjenek annak a tudatára, hogy mindaz a nyomorúság, szenvedés, nélkülözés, amit a háború utolsó évei, a forradalmak, az ellenséges megszállás és az azóta bekövetkezett idők szörnyű évei alatt szenvedtek, még semmi ahoz képest, amit­ a­ szélsőjobboldali vezér kíván. Felejtsék el az ország dolgozó milliói a kukoricaken­ye­ret, a zsírhiányt, a­ szénhiányt, felejtsék el a korona leromlása következ­tében előállott rettentő drágaságot, a kifordított ru­hákat, a rojtos nadrágot, a lerongyolódott és újonnan beszerezhetetlen fehérneműt, a kitaposott, rongyos cipőt, gyorsan felejtsék el a nyomorúság miatt el­maradt nyári utazásokat és a meg nem vásárolható olvasmányokat, felejtsék mindezt és ébredjenek lehető leggyorsabban annak a tudatára, hogy „életstandard­­jukat a békéhez képest le kell szállítania mindenki­nek“. Valóban korszakalkotó felfedezés. — Burkolatjavítás kátrányszőnyeggel egybe­kötve. Az Andrássy út burkolatát hosszabb ideje ja­vítják, ami meglehetősen szokatlan látvány az elha­nyagolt fővárosi utcákon és alapjában véve csak di­cséretet érdemel. Van azonban a burkolatjavításnak egy hátrányos, illetve kátrányos oldala is. Javítás után ugyanis a burkolatot kátránnyal öntik le, hogy lekös­sék a budapesti utcai sivatagok futó porát. Ami a port illeti, könnyen túlteszi magát az ilyen átlátszó célzatú vendégszeretetből fakadó marasztaláson, de a járó­kelők cipője viszont könnyen belesüpped a ragadós marasztalóba. A szegényes, kopott és újratalpalt cipők, valamint elegáns piciny női cipellők egyformán vi­szik magukkal a parfümös illatúnak egyáltalán nem mondható kátrányt. Ha így haladunk, hamarosan több kátrány lesz a talpaikon s azoknak közvetítésével a pesti lakások padlóján és drága szőnyegein, mint az Andrássy út javított kiadásban is javíthatatlan út­burkolatán. A por pedig tovább táncol a májusi nap­fényben és alig vesz tudomást a Köztisztasági Hivatal, vagy az utcák burkolását fentartó városházi ügyosz­tály működéséről. — Házasság. Nyéki és farkaséi Takáts Imre pász­tói gyár- és malomtulajdonos leányát, Gizit, elje­gyezte Fliegler Lajos fővárosi tanár. Landau Béla dr. fővárosi ügyvéd eljegyezte Hoff­mann Arankát Budapest (Minden külön értékítés helyett.) Braun Mór leányát, Böskét eljegyezte Molnár Jenő nagykereskedő. — A Balatonon teljes pompájában virul a tavasz. Mint érdekelt helyről közült, a kies fekvésű Balaton­­alyán közvetlenül a parton épült Rákóczi-szállodá­­ban Balatonra néző szobák állandóan kaphatók. A fürdővendéglőben kitűnő ellátás. Jelentkezni lehet Latinák Jenőnél, Budapest, X., Monori ucea 2. Tel. József 92—06. HARISNYA, KESZTYŰ ÖV­ES RáTIKÜL- ♦ lukács Mc KULYHLfiQESttGES IV, Kígyó ucca 5. sztet

Next