Magyarország, 1930. április (37. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-10 / 82. szám
_4 ! Felhívás mindazokhoz, akiknek rendelés céljából ánta- Stót küldtünk, hogy rendelésüket azonnal küldjék be hozzánk, mert a húzás már a jövő héten, 16-án lesz. Miután már csak kevés sorsjegyünk van, kérjük a rendelésnél - bizonyos számok kiválasztását lehetőleg mellőzni. A rendelés történhetik a beküldött rendelőlapunkon kívül, más levélben, postautalványszelvényen vagy telefon útján (Automata 189—99). Helyiségeink a húzásig egyfolytában vannak nyitva 3—6-ig. Hivatalos sorsjegyárak : *1, 24, y* 12, k4 6, l/13 peng-o. m. kir. sztály sorsjáték főérnekeja, Budapest, VI., Andrássy út 14. szám i rendeleti, részint törvényhozási úton nyer rendezést. A hitbizományok reformja — Fontos teendő a hitbizományok reformja. Ezen a téren el akarok menni addig a határig, amennyit a helyes birtokmegoszlás követel és ami a törvényes magyar örökjég felé való közeledést jelenti. Foglalkozom a részvényjog kérdésével is. Ez a reform dörömböl az ajtón jogi és gazdasági szempontból egyaránt. A részvényjog azonban nem az az anyag, amiről márólholnapra dönteni lehet. A törvény előkészítés stádiumában van, de a a legmesszebbmenően óvakodni fogok minden olyan reformtól, amely nyugtalanságra adna okot a gazdasági életben. A részvényjog és a kartelkérdés Mindezekben a kérdésekben mélységesen érzi a felelősség súlyát. A legkiválóbb szakértőkkel folytatnak tanácskozásokat a részvényjog reformját illetően. Egy pillanatig sem tekinti haldokló kérdésnek a kartelkérdést. Alkalma volt a közelmúltban illetékes gazdasági miniszterekkel együtt ezt a kérdést olyan stádiumba hozni, hogy már a közeljövőben nyilvánosság elé léphet a javaslattal. A javaslattal nem nyugtalanítani kívánja a gazdasági köröket, reméli, hogy a kartelek kinövéseivel szemben hathatós fegyvert nyújt a közgazdasági életnek , a fogyasztóközönségnek. Az összeférhetetlenségi törvény reformja tekintetében folyamatban vannak a munkálatok. Intézkedett a bíróknak megfelelő törvénykönyvekkel való ellátása iránt, valamint a gyorsírás széleskörű alkalmazása érdekében nemcsak a segédhivatalokban, hanem a fogalmazási személyzet körében is. Június elseje után az igazságügyi szolgálatba senkit sem lehet gyorsírási képesítés nélkül felvenni és a fogalmazói személyzetből nem lehet előléptetni, amíg a gyorsírási vizsgát le nem tették. Mindent meg akar tenni a bíróságok tehermentesítésére. örömmel állapítja meg, hogy a telekkönyv ellen korábban felmerült panaszok megszűntek. Tárcája keretében apadást mutat a B. osztályba sorozott tisztviselők száma. A B. státus a következő költségvetési évben az igazságügyi tárca keretében teljesen megszüntethető lesz, a kincstár megterhelése nélkül. Ez pedig a valóban érdemesek és sorrakerülők előléptetését involválja és csak azok maradnak B. státusban, akik abszolúte érdemteleneknek bizonyulnak minden előléptetésre. A kincstári jogügyek átszervezése tekintetében bizonyos létszámcsökkentést vitt keresztül. Örömmel veszi azt, amit Hajós Kálmán az igazságügyminisztérium személyzetének a bírói státussal való összeolvasztása tekintetében mondott. Nagyon megfontolandó kérdés ez, amelyet azonban máról holnapra nem lehet eldönteni. Az ügyvédek érdekei t Az ügyvédek érdekeit sokszor érinti a javaslat, mert ha kevesebb lesz a tárgyalás, kevesebb az ügyvédi jövedelem is, de az ügyvédi kar boldogulása a gazdasági élet függvénye. Foglalkozik azzal a gondolattal, hogy ha a megtakarítás jelentékeny, akkor a szegényvédelem terén kárpótolja az ügyvédeket. Nem lehet azt mondani, hogy ma kevesebb bíró működik, mint békében. A fizetésképtelenségek kérdésével foglalkozik ezután az igazságügyminiszter. A jelzálogtörvény végrehajtásával kapcsolatban túlmunka fog jelentkezni. Az értékhatár kérdése nincs élére állítva. Amellett foglal állást, hogy inkább egy jobban dotált egyes bírót állít be, mint egy rosszabbul dotált tanácsot. A sokszoros jogorvoslatok rendszere elévült. Reméli, hogy az egyes bíróságoknál szemben inkább elvi, mint tárgyi alapon nyugszanak a kifogások. A halasztási kérdéseket szigorúan kell kezelni, mert a minisztérium már túl van halmozva halasztási ügyekkel. Ebben a tekintetben legfeljebb az aratási időszakot lehet figyelembe venni. A tagosításra nincs elegendő hitel, mert a kihitelezett összegek nem folytak be két év alatt. Félmillió pengőt kellene most felhasználni, de ez nem folyt vissza. A tisztességtelen verseny kérdésében kilátásba helyezi a revíziót. Beszédét azzal fejezi be, hogy bizonyos kérdéseket vis maior meggátolhat, de nem gátolhatják meg abban a tekintetben, hogy programjának kitűzött célja felé állandóan ne haladjon. Wekerle Sándor pénzügyminiszter szólalt fel ezután. A tagosítások fontosságát hangoztatta, amely azonban nagyon drága dolog. A szükséges intézkedéseket okvetlen meg fogja tenni. A fedezetről lehetőleg hitelművelet útján fog gondoskodni. A bizottság ezután általánosságban elfogadta a költségvetést. Elfogadták Ralsay Károly határozati javaslatát is oly módon, hogy az alsóbírói státus rendezése nem a most tárgyalás alatt álló, hanem a következő költségvetési év keretében elért megtakarítása révén lesz érvényesítendő. A részletes tárgyalás során először Wolff Károly a kereskedelmi törvény reformját sürgette, különösen a kisebbségi jogok és az osztalékpolitika kérdésében. A tantiemeket limitálni kell szerinte. Lakatos Gyula a fizetésképteleni jog reformját kérte. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter rövid felszólalása után a bizottság az első címet elfogadta. A második címhez ugyancsak Wolff Károly szólalt fel, aki szerint a bíróság fogalmazói karában bizonyos lelki depresszió van, mert a joggyakornokok csak 30 éves korukban kerülnek a IX. fizetési osztályba, bírói és ügyvédi képesítés birtokában. Temesváry Imre és Hajós Kálmán rövid felszólalása után Zsitvay igazságügyminiszter kijelenti, hogy a maga részéről fokozta a külső egyének kinevezését a bíróságnál és fiatal ügyvédek kerültek be főképen a titkári és jegyzői állásokba. Nem a számarány dönti el itt a kérdést, hanem az egyes egyének kiválogatása az mértékadó. A pénzügyi bizottság ezután a többi címeket minden hozzászólás nélkül fogadta el és ezzel az igazságügyi tárca vitája befejeződött. Ma délután öt órakor a miniszterelnökségi tárcánál folytatják a vitát, azután következnek a kisebb tárcák, majd a pénzügyi tárca költségvetése. Ha lehet, a költségvetés bizottsági tárgyalását ma be akarják fejezni, hogy a bizottság előadója a Ház holnapi ülésén megtehesse jelentését. (A Magyarország tudósítójától.) Szombat délután óta látható a Gellért-szállóban a Telehor. Ott állította fel gépeit Mihály Dénes, ott van a fogadószobája, ott laknak segédei. * Van egy akció Magyarországon: a »Nemzeti Gyermeknap“. A trianoni béke évfordulóját követő első vasárnap, minden esztendőben, kiviszik a gyermekeket a faluk és városkák mellé, egy-egy alkalmas mezőre, kirándulóhelyre és ott játék, szórakozás közben tartanak papok, tanárok előadást nekik a szörnyű békéről, az ország szomorúi helyzetéről és arról, hogy tőlük, az új generációtól várja Magyarország jobb jövőjét. Csongrádról indult ki az akció, onnan kérték fel özvegy Krokovich Frigyesnét, egy ezredes özvegyét, hogy országos propagandát fejtsen ki, hogy mindenütt meg lehessen valósítani a »Nemzeti gyermeknap«-ot. Az ezredes özvegye, amikor Mihály Dénes januárban Budapesten járt, megkérte a feltalálót, hogy az akció érdekében jótékony célra mutassa be Budapesten a Telehort. Mihály a kérésnek eleget tett. Mihály elindult Berlinből gépeivel. Meg kellett vennie a jogot a Telehor A. G.-tól, kifizette a szállítást, biztosítást, segédeit, mindezt a saját pénzéből. Közben Krokovichné kinyomatott 400 plakátot, meghívókat, jegyeket és tárgyalásba kezdett a fővárossal. A főváros a 400 plakát kiragasztásáért 200 pengőt kért, a Gellért-szálló Pálmakertjéért napi 200 pengő bérösszeget kértek, a fogadónak szánt szobáért napi 25 pengőt. További költségei a bemutatónak : rendőri díj napi 15 pengő, tíz jegykezelő napi 120 pengő, az egyes szobák a mérnökök számára napi 12 pengő. Ugyanakkor tudomására hozták a fogadóbizottságnak, hogy a távolbalátó megtekintése vigalomnak számít, a vigalmi adót minden reggel, előre kell befizetni a fővároshoz. Ugyanakkor, amikor az aznapi jegyeket lebélyegzik a Városházán. Ki keres az akción? Amikor Krokovichné látta, hogy az ötvenfilléres és egy pengős beléptidíjak várható összegénél, jóval több a kiadás és a jótékony célra semmi sem jut, sőt ő fizet rá a sajátjából, Mihálynéval együtt bement a városházára. Előadták, hogy az összesminisztériumok, meghívottak, sajtó, ifjúság ingyen látogatja a bemutatókat és kérték, hogy a jótékony célra való tekintettel, engedje el a főváros a vigalmi adót. A városházán azt felelték, hogy erről szó sem lehet, naponta előre be kell fizetni filé 250 pengőt, pausálóban, a szegény alapi díjjal együtt. Elszámolás később lesz, ha kevesebb a bevétel, majd visszakapnak a pénzből. A városházán megkérdeztük tehát, hogy ki keres az akción. Krokovichné azt felelte, hogy a főváros! Azt is megkérdeztük, hogy tartanak-e valamire igényt Mihályék a bevételből? Mihálynét a kérdés meglepte, hiszen a feltevés ellenkezője minden napilapban benne volt és azt felelt, hogy nem, annyira nem, hogy az urának eddig 7008 márka kiadása volt. A városházán, kérésükre melléjük adtak egy embert, aki az elszámolásokat végezze és az adót kezelje 15 pengő napidíjért. A városi ember valóban megjelent másnap, leült Krokovichnéval egy asztalhoz és átnézte a kiadások jegyzékét. Nem tetszett neki, kijelentette, hogy nem fogadja el a villásreggeli borravaló tételét, a taxik díját, stb.-t. Azt mondta: »Egyetlen rendes tétel van benne: a fővárosnak befizetett 250 pengős vigalmiadó.« A »szakember« végül is este elvitte a bevételt vigalmiadó címén. Mindamellett tegnap reggel a Városházán nem pecsételték le a jegyeket, mert nem tudták előre befizetni a vigalmiadót, így tegnap nem volt belépőjegy, mindenki ingyen nézhette meg el Teledort. Aki akart a jótékony célra pénzt adni, az aláírt egy ívet. Az aláírást is ellenőrizte egy fogalmazó, akit este kiküldtek, mindennek ellenére, az adóért. A bizottság felajánlotta, üljön be a pénztárba és szedje be a pénzeket. A fogalmazó ismételten ..ip azzal fenyegetőzött, hogy bezárat*. ják a kiállítást. .v — Bezáratják? — felelték erre. Nem baj! Holnap kijön az igazságügyminiszter és a kereskedelemügyi miniszter családjával, hogy megte* kintse a Telehort. Erre elálltak a bezáratástól. A Pálmakert Tegnap este a Gellért-szálló igazgatósága a következő levelet küldte Krokovichnénak. ..Amennyiben szerda délelőtt 11 óráig nem fizetik be a Pálmakert bérösszegét, kénytelenek leszünk jogos követelésünket más módon biztosítani. A főváros. Le akarják foglalni talán a Telehort!! Az elnöknőnek nincs már több pénze... (s. l.) Adókesergő a Pálmakertben a Telehor körül MAGYARORSZÁG Három évet és egy évet kaptak a „nőtincsper“ vádlottal Balassagyarmat, április 9. (A Magyarország tudósítójától.) A balassagyarmati törvényszék tegnap este hirdetett ítéletet a Hőnich Henrik-féle nőtincsi uradalomban 1927 október 30-án történt tüzeset ügyében. A vádirat szerint Ambrózy Béla dr., özvegy Hőnich Henrikné teljhatalmú jogtanácsosa felbujtotta Dobozy Ferenc gazdasági ispánt, hogy az gyújtsa fel az egyik disznóólát s így annak biztosítási díját az uradalom részére felvehessék. Fayl Ivor törvényszéki tanácselnök tegnap este nyolc órakor hirdette ki az ítéletet. A bíróság Doboza Ferencet bűnösnek mondotta ki mint tettest gyújtogatás és csalás bűntettében, Ambrózy Bélát pedig ugyanezen bűncselekményekben mint felbujtót, valamint hamis tanúzásra való rábírás vétségében. Ezért Dobozy Ferencet egyévi börtönre, Ambrózy Bélát pedig háromévi fegyházra ítélte a bíróság. Ambrózyt azonnal letartóztatták. A letartóztatott jogtanácsos védője 4000 pengő biztosítékot ajánlott fel, a bíróság azonban kimondotta végzésében, hogy Ambrózyt csak 50.000 pengő ellenében hajlandó szabadlábon hagyni. i Nariagran Szanatórium ii iim wii*Bmnm»nviffiFi VfiraaTi-- n Bili ■■ m i Gráe mellett Legszebb tavaszi üdülés Egész évben nyitva Telefón Grác 38 Mérsékelt árak