Magyarország, 1931. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-09 / 6. szám

1931. január 9. néntek MAGYARORSZÁG „Elvek vagy érdekek" Szabó László dr.-nak ezzel a cím­mel a Pesti Napló január 6-iki szá­mában megjelent cikke komoly s meglevő problémákat tár a politikai élet s különösen a nagy erővel meg­indult kisgazdamozgalmaik elé. Ez a cikk az új kisgazdamozgal­mak külső szemléletéből eredt s úgy véljük, nem lesz érdektelen, ha e mozgalmak kohójából, belső életé­ből kitekintve fűzünk reflexiókat annak két tételéhez. Az első megállapítás szerint nem a Gaal Gaston,­Szijj Bálint párt­ja lesz a legnagyobb új erőtényező, amellyel a politika porondján szá­molni kell, hanem egy esetleges má­sik alakulat, a földművelő nép legin­kább elégedetlen, legalsó rétegének a kisgazdamozgalom háta mögött fel­sorakozó tömörülése. Jól esik megállapítani, hogy ezt a mérhetetlenül fontos kérdést és eshe­tőséget az új kisgazdamozgalom kez­dettől világosan látta. Tudnivaló, hogy Nagy-Magyarország földm­ívelő lakosságából legnagyobb százalékban, a nemzetiségeket messze meghala­dóan, a magyarság volt a birtoktalan elem s így most a Csonkaország szá­mára ebben a tekintetben­­ is súlyos helyzet adódott. Ennek a ténynek is­meretében (Gaal Gaston—Szijj Bálint pártja) politikai és gazdasági céljait és a párt szervezeti életét is tekintve, a törpebirtokossággal őszinte és tel­jes egységben indult­­ útnak. Tagjai között tekintélyes­­ számmal vannak földmunkások s képviselőik tevékeny részt vesznek a párt vezetésében is. Mély meggyőződésünk, hogy Magyar­­ország agrárproblémái csak együtte­sen oldhatók meg s a gazdatársada­lom a maga jobb jövőért való küz­delmei közepette egy pillanatig sem feledkezik meg arról, hogy azt csak úgy érheti el, ha okos és határozott telepítési politikával, a vele egy sor­­ban küzdő fökkmunkásság életfelté­teleinek becsületes megteremtésével az ő sorsukat is révbe segíti. _Azt viszont a fölm­unkásság is látja, hogy természetes küzdőtársától el­válni annyit jelent, mint lemondani a küzdelem sikeréről. Ezért az agrár­­mozgalmak mai állásának az ország minden vidékén való ismeretében mi ez esztendő során inkább további integrálódást, mint komolyan számba­­vehető új pár vagy új pártok meg­születését várjuk. Másik tételével Szabó László egye­bek között az új kisgazdamozgalmat is kizárja az elvekért is küzdő poli­tikai párt fogalmi köréből s puszta osztályérdeken nyugvó alakulásnak látja. Kétségtelen, hogy az új párt elsősorban az ország földmíves lakos­ságának sorsát akarja megjavítani s jövőjét biztosítani, de programja mindenkit meggyőzhet arról, hogy ebben a szándékában egyetemes nem­zeti szempontok vezérlik s hogy ez a program gazdasági követeléseiben is túllép a földmívelő nép keretein s a­ nemzet minden egyedét érintő re­formok megvalósítását is tűzi ki cé­lul. Magyarország természeti adott­ságai szerint, az emberiség mai kul­túráját véve alapul, örökké agráror­szág marad s hogy minden berendez­kedése e jellegével legyen összhang­ban, ezt a tételt nyugodtan vállal­hatja az is, aki elsőrenden nem föld­művelésből él. A párt eddig is öntudatosan meg­tette ezt s tömegeinek szervezése és politikai iskolázása közben a jövőben is gondot visel arra, hogy tagjainak Vázsonyi Jenő férje, Faludi Gábor atyja, dr. Márton Immréné Vázsonyi Ibolya, dr.Vázsonyi Endre.Vázsonyi Sándor gyermekei, dr. Márton Im­re ve­je, Márton Zsuzsi unokája, Faludi Miklós. Faludi Sándor, dr. Faludi Jenő testvérei, sógornői és az egész gyászoló rokonság nevében, a szörnyű csapástól porig sújtottan jelentik, hogy rajongásig imádott mindenük Vázsonyi Jenőré szüleied Feladi Pi­el 1931 január 7-én, 54 éves korában, hosz­­szas szenvedés után csendesen elhunyt. Temetése 1931 január 9-én, pénteken déli féél órakor lesz a régi kerepesi úti­­ izraelita temetőben. szemléletébe a nemzeti és­ társadalmi élet organizmusának egészét belevon­ja s rámutasson ennek az organiz­musnak azokra az életereire, amelyek más foglalkozású embercsoportokat táplálnak ugyan, de amelyeknek könnyelmű elvágása, vagy akár csak elszórítása, ha a népszerűség tüzét egy időre magasra lobban­tan­á is, vég­zetes volna a nemzettest minden ré­szére. Agitátor-lelkű emberek moso­lyoghatnak az efajta politikai mód­­szeren, de el kell tudni képzelni pár­tot, amelynek lelkiismerete semmi igaz értéket nem hajlandó odadobni agitációs sikerért. Nem vonom kétségbe, hogy az a tágkeblűség, amely az új kisgazda­­párt programjában és szervezeteiben más foglalkozási ágaknak is helyet biztosít, még nem menti fel azt telje­sen osztályáért jelleg­étől. De a párt programja politikai elveket is tűz ki s éppen nem utolsórenden, céljai kö­zött. Harcolni kíván becsületes de­mokráciáért, az ezt biztosító szabad­ságjogokért. A titkos választói jogot nyíltan követelései közé írta. A nem­zeti élet általános berendezkedésére nézve tehát meg vannak elvi elha­tározásai s amennyire ezeket prog­ramja is föltárja, elég bizonyság rá, hogy a Független Kisgazda és Föld­munkás pá­ot az ország demokratikus■ Irányú haladó partihoz pártjai közé tartozik. Tildy Zoltán l ismert nevű lakásáról elvittek két rulettasztalt (A Magyarország tudósítójától.) Ma déli tizenkét órakor a főkapi­tányság detektívjei megjelentek a Baross utca egyik házának III. eme­letén levő lakásban, ahol a rendőrség információi szerint rulettklub működik. A detektívek váratlan megjelenése a lakásban tartózkodók között érthető riadalmat keltett. Tiltakoztak a de­tektívek behatolása ellen, a detektí­vek azonban a tiltakozással mit sem törődve, felszólították a jelenlevőket, hogy igazolják magukat, majd a la­kásban talált két asztalt lefoglalták. Mindkét különleges asztalon rulett-gép állott. A detektívek a főkapitányságról te­her­kocit kértek és a lefoglalt asztalo­kat elszállíttatták a lakásból. A lakás bérlője egy ismert nevű úr,­­ aki ellen ilyen természetű eljárás már­ folyt a rendőrségen, a bíróság azon­­­­ban a megtartott tárgyaláson felmentette a tiltott hazárdjáték vádja alól. Az ismert nevű úr ugyanis a tár­gyalás során azzal védekezett, hogy nem üzletszerűen foglalkozik hazárd­játékkal, csupán szórakozás céljából, meghitt barátai gyűltek össze a jáé­k kultiválására. Most is erre hivatko­zik és megtoldja ezt azzal, hogy a rendőrség eljárását furcsának tartja, mert a bíróság felmentő ítélete után jo­gosítva érezte magát, hogy ma­gánlakásban a játékot folytassa. Éppen ezért nyugodtan várja az újabb tárgyalás eredményét. Az is­mert nevű úron kívül régebben egy bárói titkárt találtak a lakásban, akivel szemben­­ a rendőrségnek az volt a gyanúja, hogy ugyancsak ré­sze van a rulett-játék megszervezésé­ben. Ezt a bárói titkárt azóta más ügyekből kifolyólag letartóztatták. 5 „A becsület gyümölcse“ nevet kapta Kínában Capt. Risztics János A világhírű magyar pilóta Budapestre írt leveleiben beszámol orosz­országi és kínai útjáról . Japánba is elmegy és Amerikán át jön haza (A Magyarország tudósítójától.) Néhány nappal ezelőtt sürgöny érke­zett Pekingből Risztics Mik­ós buda­pesti lakos címére. A postán is meg­nézték a táviratot, mert hiszen nem sok sürgöny szokott Magyar­­országra érkezni Kínából. A táviratban a következő állt: — Boldog újévet kíván mindnyája­toknak Jancsi. A feladó: is Capt. Risztics János Szilváján volt. A kicsit különös h­ang­ Risztics János (baloldalt) és szerelője Mukdenben zásó név ne tévesszen meg senkit mert az illető nem más, mint Risztics János, a világhírű magyar pilóta, akinek bravúros repüléseivel, világ­rekordjával sokat foglalkozott egész Európa és Amerika sajtója Öreg Risztics Miklós és felesége alföldi utcai kis lakásukban, az író­asztalfiókban féltve őrzik a „Jancsi” leveleit. Ezekből kiderül, hogy a hí­res magyar pilóta, aki a német Jun­­kersgyár szolgálatában áll, világrekordjának felállítása után megkapta a kapitányi rangot. Ettől az időtől kezdve folyton na­gyobb és nehezebb feladat elvégzését bízták rá s most, amikor a Junkers­­művek több repülőgépet szállítottak Kínába és Japánba, Capt. Risztics Jánost küldték el a gépekkel, hogy azokat kipróbálja, bemutassa a kí­naiak előtt és átvizsgálja s már ré­gebben Kínába küldött és javításra, tökéletesítésre szoruló repülőgépeket. — Szeptember 7-én indultam el Dessau­­ból, ahol a Junkers-gyár telepe van, — írja Riszlics a szüleihez intézett levelé­ben. — Oroszországon és Mukdenen át szeptember 19-én érkeztem Pekingbe. S két évvel ezelőtt voltam utoljára Szovjet- Oroszországban s most, hogy ismét arra vitt utam, meg kellett állapítanom, hogy a viszo­nyok nem javultak. Nagy a szegénység, a nyomorúság, fáj az ember szíve, ha azt a sok nélkülözőt látja. Szerencsére az ottaniak azt hiszik, hogy ennek így kell lennie s nem tudják, másutt hogyan élnek. — Nagyfontosságú intézmény a kelet­­szibériai vasút, amelyen én is utaztam, mert ez bonyolítja le a forgalmat Kína és Japán felé. A vonat tele van külföl­diekkel és az oroszok mindent elkövetnek, hogy a külföldiek kedvében járjanak. Mégis megtörténik, h­agy 4—5 napig nem lehet a vonaton élelmi­szert kapni s éppen ezért a berlini szovjetkonzulátus minden utast már előre felszólít, hogy megfelelő élelmiszermennyiségekről gon­doskodjon. Risztics ezután leírja Mukden vá­rosát, a kínai életet, a viszonyokat. — Részt vettem egy nagy katonai pa­rádén, mint Csang-Cso-Liang tábornok vendége. Olyan hatalma van, mint az egykori kínai császárnak, nagyobb úr, mint C­ang-Kuj-Sek, a köztársasági elnök. Az apja Csang-Cso-Lin tábornok volt, akit, mint emlékezetes, a vonattal együtt, ame­lyen utazott, két évvel ezelőtt felrobban­tottak. Elbeszéli még Risztics, hogy a Jun­­kers-műveknek egy Sterz nevű euró­pai a képviselője, aki azonban már 33 éve él Kínában s a császárság alatt öt éven át Peking rendőrfőnöke volt. Risztics kapitány most köruta­zást tesz Kínában. Legutóbb Sanghaiban volt, ahol — Budapestre érkezett jelentés szerint — egy ríj Junkers-rendszerű gépen bravúr­repülést hajtott végre a sanghai repülőtér fölött. Kínában még soha sem látott nagyszerű mu­tatványait az összegyűlt hatalmas tömeg lelkes tetszéssel fogadta. — Körülbe­ül májusig maradok Kíná­ban — írja Risztics János legújabb leve­lében — bebarangolom Kelet-Ázsiát, Ja­pánt és , Észak-Amerikán keresztül térek majd vissza Európába. A japáni »vendégszereplés« elé is nagy reménységekkel néz a Junkers­­gyár, mert biztosra veszik, hogy úgy mint Európában és Kínában, ott is csak újabb sikereket fog elérni Capt, Risztics János. Hogy Kínában mennyire megked­velték a kitűnő magyar pilótát, azt legjobban bizonyítja az, hogy kínai barátai már­is egy megtisztelő új névvel ruházták fel. Szilvája, így hív­ják őt kínaiul, ami magyar nyelvre lefordítva azt jelenti: a becsület gyümölcse. A magyar pilóta teljesen neve most már így hangzik: Capt. Risztics Já­nos Szilvája... TAVASZRA KÖLTÖZÖM! Piaristák épületébe EZÉRT HOLNAPTÓL KEZDVE ÁRON ALUL ELADOM BuuBillMJIT ÓRIÁSI MEGLEPETÉS LESZ SZIGORÚAN SZABOTT ÁR DÁ TP C Jj SZŰCS. ___________W. lg­g

Next