Magyarország, 1931. december (38. évfolyam, 274-297. szám)

1931-12-25 / 294. szám

­ Haladjon a korral s borotválkozzon az amerikai „Fulgor" borotválóvízzel, mert az pillanatok alatt megpuhítja a legerősebb szakállt is. Nem kell már szappanhab, ecset és víz, mert a „Fulgor“-ral egy perc alatt meg van borotválkozva,­­ vagy szereplőjévé teszik őket. Volt olyan képviselőtársam is, aki egyenesen becsü­letsértési pert indított például egy róla készült karikatúra miatt. Pedig a politi­kai humornak igen jótékony hatása van. Itt bent a parlamentben izzó hangulat.­ 1931. december 25. péntek MAGYARORSZÁG VICC­ORSZÁG ÉS LAKÓI András*!/ Géza gróf nyilatkozik az „ahisztokrataa skót misszió a skót, Fenyő Miksa a tőzsdei, Meskó Zoltán a politikai, Hevesi főrabbi a zsidó és Móricka a Móricka-viccekről (A Magyarország tudósítójától.) Ma, amikor a bajok, a gondok annyira igénybe veszik az ember lelkét agyát, idegeit, marad-e még egy kis hely, egy parányi üdítő oázis a nevettetés, a viccelődés számára? Hála Istennek, marad. A vicc szelleme az egyetlen Múzsa, amely még a fegyverek ropo­gása között sem hallgat el. És a vicc olyan, mint az árucikk: hol ennek, hol amannak a válfajának van divatja, konjunktúrája. Andrássy Géza gróf az „arisztokrata“ viccekről Ma az úgynevezett a­risztokr­ata­­viccek a divatosak. Villamoson, kávé­­házban, színház­ban, klubodban és fűszeresednél mind­­untalan azzal trak- mmhjwi-Hallottad, kérlek, Ahisztid?. ..« Hát a­rt persze, hogy hal­­lottadl ! De vaj.Vai az arisztokrata vic­ceket maguk az Andrássy Géza gróf arisztokraták és ha hallották, mit szólnak hozzá? Andrássy Géza grófhoz fordultunk felvilágosításért, ahoz a magyar fő­­úrhoz, aki tréfáiról, szellemes mon­dásairól és Örökös jókedélyéről leg­ismertebb ebben az exkluzív világban. — Igen, ismerem az arisztokrata vicce­ket — mondotta a gróf. — Egyet-kettőt már hallottam, de amit itt megjegyezni kívánok, az a következő: Magyarorszá­gon nincs arisztokrácia. Magyarországon csak alkotmányos köznemesi rend van. Ha tehát léteznek arisztokrata viccek, azok nem reánk, magyar főnemesekre vo­natkoznak. Távol áll azonban tőlem, hogy ezt a kérdést a közjogi vita terére vigyem. Általában­­ csak azt mondhatom, hogy ki­fogásolom az arisztokrata­ vicc elnevezést, de ha hallunk néha ilyent, magunk mula­tunk rajta a legjobban, persze csak akkor, ha az a vicc valóban szellemes és ötletes. Ezeknek az élceknek azonban egy része nem is új, csak egyszerűen most az arisz­tokratákra alkalmazzák, másik része pe­dig szellemtelen és erőltetett. Hogy pedig mostanában mégis olyan nagy számban szaporodtak el az „arisztokrata • viccek*, ez csak azt bizonyítja, hogy ennek a tár­sadalmi osztálynak még ma is nagy sze­repe van az életben. A skót misszió vezetője a skót viccekről Az arisztokrata viccek divatját közvetlenül mege­őzte a skót viccek nagy virágzási kora. Hónapokon ke­resztül skót viccek nyomán fakadó ka­cagástól volt han­gos a világ. Több skót vicc forgott szájon, mint amennyit magának a hegyes-völgy­es Skóciának a lakói ismertek. De, mert a skót viccek ural­ma még ma is küzd Beveridge az utóddal, felke­restünk egy Buda­pesten élő tősgyökeres skótot, hogy mondja el véleményét. Rév. B. Beve­­ridge, a budapesti skót misszió tiszte­letreméltó vezetője, volt szíves ren­delkezésünkre állni. — Valóban a skótok nagyon zsugoriak — kezdte. Alapjában véve azonban na­gyon kedves emberek, csak nehéz ki­ismerni őket, mert zárkózottak. Rendkí­vül takarékosak, földjük nagyon szegény és minden garast a fogukhoz kell verni, mielőtt kiadják. De ha valaki a szívükhöz férkőzik, megismerheti jóságukat, nemes lelküket. Pénzt ugyan­akkor sem adnak szívesen, inkább csekk útján ,gyakorolják a jótékonyságot, mert ez nem olyan fáj­dalmas. Ha csekket űzetnek, nem látják a kiadott pénzt. A rólunk szóló vicceknek mi örülünk legjobban, ezek javarészét ma­gunk csináljuk és elárasztjuk velük az egész világot. Ez kitűnő propaganda, mert mindenki kíváncsi lesz az eredeti aber­­deeni skótokra, így megnövekszik az ide­genforgalom. A skót vicceken tehát csak keresnek a derék aberdeeniek. Államosították, a közgaz­dasági vicceket! — mondja Fenyő Miksa Abban az időben, amikor még vi­rágzott a gazdasági élet és konjunk­túrája volt a teas­­­dei spekulációnak, nagy keletjük volt a gazdasági élet­tel az­­árunak*, amint azt a ^ magyar^ k é&­Fenyő Miksának, a Fenyő Miksa GyOSz igazgatójá­nak alanti kedves nyilatkozata igazolja: — Közgazdasági vicct Ki csinálnát A tőzsde, ahol máskor az ilyenfajta,,humor­nak a forrása van, mai élettelenségében még magagmigoló malidéra, torzítóké­­pekre, görbetükör-ötletre sem képes. A közgazdasági élet tréfacsinálóinak arcán megfagyott a fintor (sbefagyott* hitelek —­­befagyott* viccek) és ha az arisztokra­ta viccek nem élénkítenék néha a közéleti sivárságot, teljes humor nélkül múlná­nak bajos napjaink. A közgazdasági vic­kát tud egy csapásra lecsillapítani egy él­es közbeszólás, a közönség felé pedig a viccek finom c­somagjában lehet sok súlyos, és nehéz kérdést, mint keserű piru­lát­, lenyeletni. De sajnos, a régi politikai adomázók, a­­ Beöthy Aldzsik és Förster Aurélok kora lassan teljesen eltűnik. Ha szerénytelen akarnék lenni, azt mondhat­nám, hogy poétikai humoristák közül na­gyon kevesen­­ maradtam. Hevesi főrabbi a zsidó viccekről A zsidó viccek is ahoz a műfajhoz tartoznak, amleyek általában mindig virágzanak. Az ilyen zsánerű vic­cek lélektanának ügyében Heved Si­monhoz,­ a buda­pesti izraelita hit­község vezető fő­rabbijához fordul­­tünk és a következ Hevesi Simon­rő választ kaptuk: — A humor az ember szellemi életének egyik pólusa és benne van az embernek egyik módja megítélni a dolgokat és az embereket. Ami a zsidó vicceket illeti, tulajdonképpeni avatatlanságom mellett is annak többféle fajtáját tudom megkü­lönböztetni. Az egyik kiindulva abból a feltevésből, hogy a zsidó okos, ötletes és leleményes, zsidóval mondatja el vélemé­nyét, bírálatát emberekről és dolgokról valamely adoma analógiájával. A másik, amely nem jóakaratú forrásból ered, a zsidóknak vélt vagy létező furcsaságait, rossz tulajdonságait pécézi ki. A harma­dik a finom zsidó öngúny, aminek talán egy kis jó hatása is van. De van még egy negyedik fajta is, amikor a zsidó hu­morista vagy előadó azt hiszi, hogy az egész publikum antiszemitákból áll és azok kedvéért ócsárolja a zsidót, akiknek tetszését óhajtja megnyerni. A humor géniusza mi­ndenesetre elismeri, hogy a zsidókkal érdemes foglalkozni, ed azt is, hogy raktárának jelentős részét a zsidók­­nak köszönheti. No és mit mond ■ Móricka? No és végül, ugyebár hallották azt, hogy a­ kis Móricka hazajön az iskolából és ... Hát persze hogy hallották! De bizonyára nem hallották e viccek hősének, egy élő Mórickának a véleményét e tréfákról. Mi megkérdeztünk egy­ ilyen kis Mórickát, aki a Wesselényi uceai elemi negyedik osztályának tanulója. Legnagyobb meglepetésünkre azonban ez a kis valóságos Móricka kijelentette, hogy nem ismeri a Móricka-vicceket. — Ha ugyanis nálunk — magyarázta — valami viccet akarnak elmesélni a fel­nőttek, akkor engem mindig kiküldettek egy pohá­r vizért... Garami Andor Hevesi Simon ceket kisajátította a kormányzat. Kisajá­tította, forszírozza, csinálja — a közgaz­dasági élet­ nélkül és természetrajza­ elle­nére — s amíg a közgazdasági vicc ily­­módon államosítva van, a termeléstől ne várjunk humort! Meskó Zoltán: A politikai humornak igen jótékony a hatása Hogyan állunk ezek után a poli­tikai viccekkel? A régi, híres politi­kai adomázók kora lejárt, amint ezt elpanaszolta előt­tünk Meskó Zol­tán, az egységes párt kedves, örök­ké vidám és szelle­mes­­ közbeszólása­­- Meskó Zoltán­ról jól ismert tag­ja. — Régen az volt a helyzet, — mondotta — hogy a politikusok egyenesen szemre­hányást tettek a humoristáknak és kaba­rékon­feransziéknak, ha elhanyagolta őket. Ma az emberek megharagszanak és meg­­botránkoznak, ha viccek­ középpontjává Meskó Zoltán 17 Részletre eladta a feleségét, leütötte a vevőt, mert nem fizetett Zágráb, december 23. (A Magyarország tudósítójától.) Zágrábban a Vlaska utca egyik ven­déglőjében hétfőn délelőtt véres vere­kedés történt két vetélytárs között. Az asszony, aki miatt a véres vere­kedés kitört, később megmérgezte magát. Az esetnek szokatlan előzmé­nyei vannak. Sztrahai Jakab 10 éves munkás tíz év előtt megnősült, egy tizenhétéves falusi leányt vett felesé­gül. Egészen a legutóbbi ideig a­ leg­nagyobb harmóniában éltek a házas­­társak, míg az asszony meg nem is­merkedett Cock Pál angol származá­sú szerelővel, aki a zágrábi városi gázgyárban dolgozott. A fiatal asz­­szony beleszeretett a szerelőbe és ami­kor a férj erről értesült, felkereste a vetélytársat és közölte vele, hogy hajlandó feleségét átengedni. A két férfi között megindultak a tárgyalások, amikor a férj kijelen­tette, hogy ötezer dinárért hajlandó lemon­dani feleségéről. Az ötezer dinár azért kell neki, mert­ körülbelül ennyit költött az asszony-s rá. A két­ férfi megegyezett és az an­gol szerelő ezer dinár foglalót adott az asszonyra, akit azonnal magával vitt. Abban állapodtak meg, hogy a fenmaradt négyezer dinárt a szerelő havi ezer dináros részle­tekben törleszti, ha pedig megkapja. Angliáb­­­­a kért pénzt, egy összegben azonnal fizet. Az első részlettel azonban az angol már adós maradt és egyszerűen le akarta rázni magáról az asszonyt, akire időközben ráunt. A szerelem el­szállt­ A férj, aki nem akarta, vissza­fogadni az asszonyt, az elmaradt rész­let­ miatt összeszólalkozott Cock-kal, akit a vita hevében egy Székkel úgy fejbefújtott, ho­gy az angolt a kór­házba kellett­­ számtani. Amikor az asszony szerelmese tragédiájáról ér­tesült, elhatározta, hogy véget vet a­ további villongásoknak és visszatér férjéhez. Életük azonban többé nem volt békés és az asszony nemsokára, sósavval megmérgezte magát és meghalt. Sztrahai­­Jakabot letartóz­tatták, mert az angol szerelő állapota is válságos. Neue r^^rJfc­wlv JL i vödv§ Abendblatt. Mi- 24152 IBitn. Sütttw#, ttn 9. Itjrabtt 1851. „Franz Wernel a kiválasztott kevesekhez tartozik, akik látni tudnak. ,A nápolyi testvéreket úgy kell fogadni, mint egy költő művét, kinek szívében lélekzik a zene, s kinek szeme jelenen és jövőn prófétai erővel hatol keresztül." FRANZ WERFEL: A NÁPOLYI TESTVÉREK AZ ATHENAEUM 2 PENGŐS CSONKÍTaaTLAN MAGYAR KIADÁS KÖNYVEINEK LEGÚJABB KÖTETE EGÉSZ HÁSZONKÖTÉS. 400 OLDAL Ara2 pengő Kapható minden könyvkereskedésben

Next