Magyarország, 1934. december (41. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-15 / 283. szám

1934. december 15 szombat MAGYARORSZÁG Sch­uschnigg és Berger-Waldenegg a kormányzónál Tanácskozások Gömbös minisztier*e£n®kkel és Kányá­­val — „Szó lesz a római egyezmény­­kiterje­szté­sér­ől más országokra", írja a Morning Post (A Magyarország tudósítói­tól.) Schuschnigg osztrák szövetségi kan­cellár és Berger-Waldenegg külügy­miniszter tegnap este h­ét órakor Bu­dapestre érkezett. A miniszterelnök­nél rendezett fogadásán ismételtem hi­tet tettek Ausztria és Magyarország változatlan barátságáról. Az osztrák vendégek ma délelőtt Gömbös Gyula miniszterelnökkel tanácskoztak. Schuschnigg első útja a Hősök em­lékművéhez vezetett. Nagy tömeg gyűlt egybe a téren, jobboldali díszszázad állott zenekarral, baloldali tiszti kül­döttség, amelyet Vitéz Lubkovich tá­bornok vezetett. Az emlékmű két ol­dalán díszruhás lovasrendőrszakasz, négy sarkán alabárdos koronaőrök álltak. Féltizenegy órakor érkezett Schuschnigg, Berger-Waldenegg és kíséretük. A katonazenekar az osztrák szövetségi himnuszt játszotta, az elő­kelő vendégek elléptek a díszszázad előtt, majd hatalmas babérkoszorút helyeztek a Hősök emlékművére. A Hősök emlékművének megkoszo­rúzása után a Várba hajtatott Schuschnigg kancellár Berger-Wal­­tenegg külügyminiszter és kísérete. Először a királyi palotába mentek, ahol feliratkoztak Horthy Miklós kormányzónál, majd egymásután le­adták névjegyeiket Gömbös Gyula miniszterelnöknél, Kánya Kálmán külügyminiszternél, Serédi Juszti­­nián bíboros hercegprímásnál, végül pedig feliratkoztak József főherceg­nél. Tizenegy órakor a miniszterelnök­ségi palotába érkezett Schuschnigg és Berger­ Waldenegg, ott Gömbös miniszterelnök és Kánya külügymi­niszter várta őket. A négy államférfi a miniszterelnök dolgozószobájába vonult vissza bizalmas tanácskozás­ra. Egy óra hosszat tartottak a meg­beszélések. Tizenkét óra után néhány perccel Schuschnigg és báró Berger- Waldenegg gépkocsin a királyi Vár­ba hajtatott. Amikor autójuk a Szent György térre bekanyarodott, a királyi vár udvarára vezető útra, az őrség fegy­verbe állott és az elvonuló autó előtt meghajtotta a zászlót. Schuschnigg és Berger-Waldenegg nyomban a palotába sietett. Tizenkét óra tíz perckor Schuschnigg kancel­lárt fogadta külön kihallgatáson Horthy kormányzó, majd húsz perc­cel később Berger-Waldenegg báró külügyminisztert. A kihallgatások befejezése után Horthy Miklós kor­mányzó és felesége villásreggelit adott az osztrák vendégek tiszteleté­re. A villásreggelin a két osztrák ál­lamférfi felesége is részt vett. Jelen voltak a magyar kormány tagjai is. Délután ismét lesznek tanácskozá­sok. Gömbös miniszterelnök és Kánya külügyminiszter visszaadják a láto­gatást a kancellár dunapalotai szállá­sán, majd a két osztrák államférfi Hó­­man kultuszminiszter és Darányi mi­niszterelnökségi államtitkár társasá­gában több iskolát tekint meg. Fél hat órakor a parlamentbe mennek az osztrák vendégek, este pedig az Opera díszelőadását nézik végig. Előadás után Kánya Kálmán külügyminiszter ad tiszteletükre estélyt a belügymi­nisztérium dísztermében. Holnap délelőtt ismét tanácskozá­sok lesznek, fél egy órakor pedig a magyar sajtó képviselőit fogadja Schuschnigg és Berger­ Waldenegg báró. A budapesti megbeszélések nem irá­nyulnak senki ellen, amint Ausztria egész politikája, még a rákényszert­ Schuschnigg osztrák kancellár ma délelőtt megkoszorúzta a Hősök Emlék­kövét. Jobboldalt áll Berger­ Waldenegg külügyminiszter Londoni vélemény a tárgyalásokról London, december 14. Több angol lap ismerteti azt a me­leg fogadtatást, amelyben a Schusch­nigg osztrák kancellár Budapesten ré­szesült és az ünnepségeket, amelyeket tiszteletére rendeznek. _A Daily Telegraph budapesti levele­zőm megállapítja, hogy a látogatás­hoz nagy fontosság fűződik, noha rém várnak politikai irányváltozást. A Morning Post budapesti levele­zője szerint a látogatás a római­­ egyezmények alkotói által végzett építőmunka újabb fejezete és azt hiszik, hogy szó lesz annak a lehető­ségéről is, hogy az egyezményeket más országokra is kiterjesszék. A gazdasági kérdések továbbra is na­gyon fontos szerepet játszanak a két szomszéd állam viszonyában. Egy magyar kereskedelmi bizottság Bécs­­ben tárgyal a kölcsönös kereskede­lem fejlesztéséről. Az olasz kereske­delmi miniszter is rövidesen Buda­pestre utazik. A budapesti látogatás az osztrák sajtóban Bécs, december 14. A hivatalos Wiener Zeitung az oszt­rák államférfiak budapesti látogatá­sáról azt írja, hogy a közös akarat és a gazdasági viszonyok javítására irá­nyuló hajthatatlan törekvés jelképe, amely az áru- és eszmecsere kimélyí­tése és szilárd horgonyvetése útján Európa békéjét kívánja elérni. Buda­pesten bizonyára ismét nagy lépés történik előre, amely nemcsak a köz­vetlenül érdekelt osztrákok és ma­gyarok, hanem az egész művelt nyu­gat számára is maradandó értéket je­lent. A Neues Wiener Journal így ír: Budapesten tegnap a barátság bizo­nyítékán messze túlmenő tüntetést rendeztek a testvériség mellett. Auszt­riai és Magyarorsszág között az euró­pai politika majdnem valamennyi kérdésében majdnem érdekazonossá­got jelentő érdekkapcsolat áll fenn. vnyy-, biztos, ártalmas! 3 S­EM /* J ÜLHET, AKKOR IS HALLJA LELKIIS­MERETE SZAVÁT: AZ EGÉSZSÉGET KÍMÉLNI KELL­. SZÍVJON FÁTYOL FÜSTSZŰRÖS / ^ CISARETTAHÜVELYT. ^ 3BEQBBBEEBBEBEEBBE00EEEEEB0 tett harc legsúlyosabb idején is, cél­tudatosan távol tudta tartani magát minden támadó szándéktól és csupán arra szorítkozott, hogy elidegeníthe­tetlen nemzeti szabadságát megvédem­­­­ezze. A Neue Freie Presse többek között a következőket fejti ki: Természetes, hogy a két ország államférfiainak ta­lálkozása alkalmul szolgál, hogy fel­idézze az emlékét azoknak az időknek, amikor Ausztria és Magyarország nagy szövetségét közös öröm és közös bánat töltötte el. Teljes figyelemre­méltó pohárköszöntőkből kitűnő köl­csönös megbecsülés, a törhetetlen el­szántság a Duna-medence építőmun­kájának folytatására és az a nyoma­tékos forma, amelyben a békeszeretet kifejezésre jutott. Mégis van horvátkérdés! állapította meg a Paris Midi „ Ablakunk alatt puskás rendőrök jöttek­­mentek e A­ horvátok emlékiratát Mestrovics, a nagy szobrász is aláírta Párizs, december 14. A Paris Midi tudósítója Zágrábban szerzett személyes tapasztalatai alap­ján számol be a horvát kérdésről. Akár akarjuk, akár nem, — írja a tu­dósító — el kell ismernünk, hogy a horvát kérdés fennáll és a szerbek rosszul tennék, ha a kérdés létezését tagadnák. A tudósító részletesen foglalkozik azzal az emlékirattal, amelyet a hor­­vátok nemrégiben az uralkodótanács elé terjesztettek és ebben kérik pa­naszaik orvoslását. Ez az emlékirat sajátságos körülmények között szüle­tett meg. A horvátok politikai tevékenységü­ket mindig bizonyos titokzatossággal veszik körül, de­ ebben az esetben — folytatja a tudósító — a titkolózás jogos volt, mert a szerb hatóságok el akarták kobozni az emlékiratot, mi­előtt még az Belgrádba jutott volna. A tudósítás részletesen felsorolja az emlékirat aláíróinak neveit és nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy ezek között szerepel a meggyilkolt Sándor király meghitt barátjának, a királyhűségéről ismeretes Mestrovics szobrászművésznek neve is. Ez az emlékirat, amelyet a szerb hatóságok annyira veszélyesnek ítél­tek, voltaképpen teljesen ártatlan kí­vánságokat terjesztett elő. Francia­­országban igen gyakran egészen je­lentéktelen szakszervezetek is sokkal fenyegetőbb és hevesebb hangú emlék­iratokat terjesztenek a kormány elé. A horvátok négy év óta most elő­ször merték őszintén kifejezésre jut­tatni érzelmeiket és egész Zágráb ag­godalmas reménykedéssel várta a vá­laszt. A válasz azonban még ma sem érkezett meg. Mialatt horvát barátaimmal beszél­gettem, — írja a tudósító — az abla­kunk alatt rendőrök jöttek-mentek, vállukon puskával, oldalukon kard­dal. Ez a rendőri keret megértette ve­lem, hogy milyen légkörben született meg a horvátok emlékirata. Belgrád­­ban úgy tesznek, mintha figyelemre se méltatnák mindazt, ami Jugoszlá­via nyugati részében történik. Nincs ugyan jogunk beleszólni a jugoszláv belügyekbe, — fejezi be köz­leményét a tudósító — de amikor az egész jugoszláv egység forog kockán, ennek következményei bennünket is közvetlenül érintenek.

Next