Magyarország, 1937. június (44. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-25 / 142. szám

12 JOM­TZ 41#1B1 KÁNIKULA 74 Meteorológia Intézet jelenti jú­nius 21-én délben 12 órakor. Az Óceán hűvösebb tájairól a Brit szigetekre és Ny­ugat-Euró­pa felé áramló levegő a szárazföld belsejéből és Európa délkeleti-déli részeiről északnyugat, felé haladó és egész Közép-Eu­rópát elborító meleg leve­gőben erős ellenállásra talál, miért is kelet felé haladtában egyelőre megakadt. A La Manche csatorna mentén, Dánia szélén, a Balti álla­mok keleti területein és Olaszország egyes helyein, valamint a Nyugati- Alpokban volt eső. Hazánkban csak Harkány és Bács­almás jelentettek esőnyomot, Tisza­­újlak pedig 5 mm esőt. A hőmérsék­let éjjel a talaj mentén csupán Szom­bathely, Kecskemét és Túrkeve vidé­kén szállott kissé 10 fok alá. A Balaton vizének hőfoka Balaton­fü­reden, Kenesén és Siófokon 21, Keszthelyen 25 és Bogláron 23 fok volt. A Duna vízhőmérséklete Budapes­ten 18 fok. Budapesten ma délben a hőmérséklet 28 C fok, a tengerszintre átszámított légnyo­más 759 mm, mérsékelten süllyedő irányzatú. Várható időjárás a következő hu­szonnégy órára: déli szél, nyugat felől némi felhő­södés. A hőmérséklet tovább emelkedik. A kormánynyilatkozatról tárgyalt a francia minisztertanács Párizs, június 24. Az új kormány tagjai ma délelőtt 10 órakor a Matignon-palotában Chautemps elnökiekével miniszter­tanácsra ültek össze. A kormány munkájának belső megszervezésére vonatkozó eszmecsere után a minisz­tertanács megvitatta a politikai hely­zetet és tárgyalt a parlamentben teendő kormánynyilatkozat előkészí­téséről. A miniszterelnök nagy vonásokban ismertette minisztertársaival a kor­mánynyilatkozat tartalmát. A nyilat­kozat végleges szövegét a hétfőn dél­után megtartandó minisztertanácsok állapítják m­eg, amelyen már Bonnet pénzügyminiszter is részt vesz. A párizsi világkiállításon bemutatják a Luttor-féle zsinórírást Az elmúlt, iskolaévben új módszerrel tanították az első elemistákat az írásra. Ebben az évben próbálták ki először a Luttor Ignác gimnáziumi igazgató által megalkotott zsínórírást. Eleinte nehézsé­gek voltak, a szülők és a tanítók is aggo­dalmaskodtak, hogy a zsinórírással baj lesz, a kezdeti akadályok azonban már karácsonykor elmúltak és azóta minden iskolában­­megállapítják, hogy az újfajta írásmód a legtökéletesebben bevált, a rajzos előgyakorlatok következtében a kis elemisták írása könnyedséget, szép be­osztást kapott, amellett rajzkészségüket is oly magasra fejlesztette, hogy már felülmúlják a felső osztályosok rajzgya­korlatait is. Lutter igazgatóhoz, aki egyébként az írásoktatás országos fel­ügyelője, most érkeztek be a tanítók és­­tanítónők jelentései, amelyek mind a zsinórírás nagy sikeréről számolnak be. A háromszáz jelentésen kívül körülbelül 60.000 írásszemelvényt kapott Luttor Ignác. A Luttor-féle zsinórírás budapesti módszerét és eredményeit a párizsi világ­kiállításon nemzetközi íráskiállítás kere­tében is bemutatják, pénteken délelőtt pedig előadás lesz a zsinórírás egészség­­ügyi vonatkozásairól a rádióban. MAGYARORSZÁG 1937 június 25 péntek Hipnotizálták az Állatkert csimpánzát Furcsa hipnotikus kísérletek foly­tak az Állatkertben. Hannát, az­­il­latkert kilencesztendős nőstény csim­pánzát hipnotizálták. A hírek szerint Hannával a leg­különbözőbb produkciókat végeztet­ték a hipnózis hatása alatt. A kísér­leteknél csak a hipnotizőr volt jelen és az Állatkert főállatorvosa. A hipnotizőr dr. Völgy­esi Ferenc idegorvos. Megkérdeztük Völgyesi Ferencet, hogy milyen célból végezte­­hipno­tikus kísérleteit az Állatkert csim­pánzán. — Az Állatkert igazgatóságának enge­délyével sorozatos kísérleteket végzek ál­latokon, hogy megállapítsam, hogy az em­bereknél hatásos hipnotikus eszközökkel eredményt lehet-e elérni az állatoknál is. Természetesen az alsóbbrendű állatoknál egészen más eszközökkel hipnotizálok, mint a magasabbrendű állatoknál. Bővebben ezekről a kísérletekről az orvosi kamará­ra való tekintettel csak szaklapokban nyi­­latkozhatom. Így csak annyit kívánok megjegyezni, hogy a csimpánz hipnotizá­lása azért érdekes különösebben, mert a csimpánzok agy­vele­je nagyon hasonlít az emberi agyvelőhez, úgy gondoltam tehát, hogy azokkal az eszközökkel, amelyeknek segítségével egy embert tudok hipnoti­zálni, a csimpánznál is eredményt érek el. Hannával folytatott kísérleteim alap­ján kétségtelenül megállapíthatom, hogy az Állatkert legnagyobb csimpánza, amely senkit a világon nem tűr meg ketrecében az­ ápolóján és a főállatorvoson kívül, en­gem szívesen fogadott. Másra rátámadt volna, ha belép a ketrecbe, én megnyug­tató hatással voltam rá. — Ezt a hipnózis eredményének tekinti! — Igen. A legnagyobb barátsággal vál­tam­ el a csimpánztól, szelíden megtűrt a közelében, holott soha senki idegen életé­nek kockáztatása nélkül nem mehet be az ő ketrecébe... De mindezekről nem óhaj­tok beszélni, mert szaklapokban fogom is­mertetni idevonatkozó kísérleteim ered­ményét. Az Állatkertben még soha nem foly­tak hipnotikus kísérletezések, mit szól az Állatkert igazgatósága csimpánzá­nak meg­hipnotizálásához. Nadler Herbert, az Állatkert igaz­gatója így delel kérdésünkre: — Megengedtem dr. Völgyesi Ferenc­nek, hogy a csimpánzon hipnotikus kí­sérleteket végezzen, mert nem akartam útját állni semmiféle tudományos kísér­letezésnek. Magam nem voltam jelen a kísérleteknél, csak főállatorvosunk volt ott. Dr. Völgyesi főállatorvosunk társa­ságában lépett a csimpánz ketrecébe. A csimpánz barátságtalan állat ugyan, de a főorvossal a legjobb barátságban van és az ő társaságában bárki nyugodtan léphet a ketrecbe, nem történik bántó­­dása. Én főleg a főorvos közvetlen kö­zelségben való jelenlétének tulajdonítom azt, hogy dr. Völgyesi megsimogathatja a csimpánz fejét — hiszen más nem tör­tént — anélkül, hogy a csimpánz őt meg­harapta volna. Meggyőződésem, hogy a csimpánzra nem lehet azokkal a hipno­tikus eszközökkel hatni, amelyek az em­bernél hatásosak. Szerintem a csimpánz nem nagyon törődik azzal, ha valaki őt meg akarja hipnotizálni. Ha a főorvos, akivel a csimpánz megbízható és állandó jóbarátságban van, nem lett volna bent a ketrecben, attól tartok, a csimpánzt nem­ lehetett volna megsimogatni, bi­zony meg is harapta volna. — Fényképeket is láttam ezekről a hip­notikus kísérletekről. Ezeken is fényképe­ken dr. Völgyesi simogatja a csim­pánzt ... Egyebet nem­ tudok mondani ezekről a hipnotikus kísérletekről. Néhány nappal ezelőtt történtek ezek a hipnotikus események Hanná­val. Függetlenül attól, hogy az erre hivatottak milyen megállapításra jut­nak, egyelőre Hanna, nem tulajdonít túlságosan nagy jelentőséget a hip­nózisnak. Éli megszokott csimpánz­­életét és azon az állásponton van, hogy szuggesztív tekintetek helyett a banán lényegesen hathatósabb esz­köz arra, hogy egy csimpánz barát­ságosan viselkedjék. Dr. Völgyesi Ferenc hipnotizálja a csimpánzt. A jobboldali képen a főállatorvosa áll csimpánz mögött az Állatkert (Fischer Andor felvételei) VERNER A CSAPAT Izgalmas érdekfeszítő újszerű. Az Athenaeum detektívregény­­sorozatában 1 P. A proletárdiktatúra vértanúinak emlékünnepe Az Antibolsevista Comité ma a pro­letárdiktatúra alatt vértanúhalidi halt hősök emlékére országos gyászünnep­séget rendezett, Reggel isten­tiszt­elet volt a­ Kálvin téri református temp­lomban, a Deák téri evangélikus tem­­lomban és az izraelita Hősök emlék­­templomában és a bazilikában. Mind a négy templomban megjelent az Antibolsevista Liga vezetősége. Nagy közönség előtt emlékeztek meg a szó­nokok Muraközy Gyula református lelkész, Scholtz László evangélikus lelkész, dr. Hevesi Simon főrabbi és P. Bole Kornél domonkosrendi atya a kommunizmus vértanúiról. Délelőtt a Vértanuk terén megkoszorúzták a vér­tanuk emlékművét, délután pedig em­léklakoma volt, ahol a beszédet Incze Kálmán nyugalmazott ezredes mon­dotta.

Next