Magyarország, 1938. április (45. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-09 / 80. szám
Budapest, 1938 április 9 szombat FÜGGETLEN Egyes szám ára 10 fillér XLV. évfolyam, 80. szám A vasárnapi szám Telefonszám : *145-559, *146-419 POLITIKAI NAPILAP : a Sárga Rádióval 12 fillér A ZSIDÓTÖRVÉNY, JAVASLATA A Magyarország teljes részletességgel ismerteti a ma benyújtott törvényjavaslatokat Döntő huszonnégy óra a magyar politikában! — jelentette tegnap a Magyarország, közölve a kormány elhatározását, amellyel már egy kész törvényjavaslatban meg akarja oldani a zsidókérdést. A törvényjavaslatot a kormánypárt tegnap esti értekezletén ismertette Darányi Kálmán miniszterelnök. Ez a javaslat felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy rendeleteket adjon ki a zsidókérdés, olyképpen való megoldására, hogy a gazdasági és kulturális életben fokozatosan bevezeti a 20%-os numerus clausust. Ugyancsak a kormánypárt tegnapi értekezletén ismertette Mikecz Ödön igazságügyminiszter a sajtórendészeti javaslatot. A kormánypárt mind a két javaslat elkészítése alkalmából tüntetően helyeselt a Darányikormánynak. Ilyen előzmények után érthető az a példátlan és rendkívüli érdeklődés, amely a képviselőház mai ülése iránt megnyilvánult. Talán soha, még a választójogi törvényjavaslat múlt évi benyújtásának napján sem volt ilyen teljes ülés a Házban, mint ma. A kormánypárton és az ellenzéken szinte kivétel nélkül megtelt minden törvényhozói hely. A karzatok, különösen a főispánok karzata, szinte roskadoztak a tömegtől. Ez a nagy érdeklődés nem is annyira a pénzügyminiszter expozéjának szólt, mint inkább annak az eseménynek, hogy a kormány benyújtja a zsidójavaslatot és a sajtórendészeti javaslatot. Már tíz óra után, noha az ülés kezdetét tizenegy órában állapították meg, élénkek voltak a folyosók. Háromnegyed tizenegy óra tájban szinte mozogni sem leültetett a kormánypárti folyosón. Kormánypárti képviselők a NÉP pártértekezletének tegnap esti rendkívüli és döntő eseményeit vitatták meg és különösen azok körül támadt nagy érdeklődés, akik előharcosai voltak a zsidójavaslatnak. Ezalatt az ellenzéki folyosón bíráló és aggódó csoportok alakultak és ezekben a csoportokban , az ellenzéki képviselők nem tiltották azt az aggályukat, hogy a zsidó javaslat, amely hatalmas fegyvert ad a kormány kezébe, mert rendeletek kiadására hatalmazza fel, éles eltérést mutat a demokrácia vonalától és a parlament kezéből veszi ki azoknak a nagyfontosságú kérdéseknek elintézését, amelyek között első helyen áll a sajtóprobléma. Voltak, akik pesszimista jóslatokba is bocsátkoztak azért, mert a kormány ezzel a javaslattal a rendeletek útjára lép. Tizenegy órakor megszólaltak a csengők, a képviselők betódultak az ülésterembe. Imrédy Béla mögött az első padsorban foglalta el helyét gróf Bethlen István. Ebben a sorban üres volt Eckhardt Tibor helye. A független kisgazdapárt vezére az Adria mellé utazott. A kisgazdapárt tagjai teljes létszámban megjelentek. A szélsőjobboldaliak tegnapi összefogása eredményeképpen pedig a kisgazdapárti szakadárok új helyet választottak, ahol a nyilasokkal ültek együtt. Tizenegy óra tíz perckor ünnepélyes feketében vonult fel az elnöki emelvényre Sztranyavszky Sándor, akit a jegyzők, Kenyeres János, Esztergályos János és Miskolczy Hugó ugyancsak fekete ruhában követtek. Darányi és Hóman kivételével együtt volt az egész kormány, amikor Sztranyavszky Sándor megnyitotta az ülést. Pár pillanatig tartott a választójog harmadszori olvasásban ■való megszavazása. A javaslatot áttették a felsőházhoz, amelynek közjogi bizottsága május 3-án kezdi meg tárgyalását. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter expozéja negyed tizenkettőkor kezdődött. A miniszterelnök az expozé elején lépett a terembe. A kormánypárt tüntető tapssal fogadta. Hóman Bálint kultúraminiszter ugyanakkor a felsőházban mondott beszédet, de még a pénzügyminiszteri expozé alatt megjelent a Ház üléstermében, helyet foglalt bársonyszékében. 1. Pénzügyminiszteri expozé. 2. A költségvetés benyújtása . 3. A honvédelem és a közgazdaság fejlesztésének, egyes népjóléti beruházásoknak, ezek költségének fedezéséről szóló törvényjavaslat benyújtása. 4. Az 1936-os adóstatisztikának a Ház asztalára való letétele. Ezek voltak a pénzügyminiszter A zsidóságnak a gazdasági és kulturális életben 20 százalékos arányszámát megállapító törvényjavaslatot Darányi Kálmán miniszterelnök benyújtotta ma a Házban. Címe: »Törvényjavaslat a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról. A törvényjavaslatot a képviselőház öt bizottsága tárgyalja: a közjogi, közgazdasági, közlekedésügyi, közoktatási és igazságügyi bizottsága. A javaslat szóról-szóra így hangzik: 1. §. Felhatalmaztatik a magyar királyi minisztérium, hogy a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosítása végett szükséges és halaszthatatlanul sürgős intézkedéseiket a jelen törvény kihirdetésétől számított három hónap alatt az alábbi szakaszokban megjelölt tárgykörben és alapelvek szerint rendeletben tegye meg abban az esetben is, ha az intézkedés egyébként a törvényhozás ügykörébe tartoznék. Sajtó és színház 2. §. Tlittasíttatik a magyar királyi minisztériuma, hogy mai cselekedetei. Ezeket hamarosan nyomon követték a következők: 3. A miniszterelnök benyújtotta a zsidójavaslatot. 2. Mikecz Ödön igazságügyminiszter a sajtórendészeti javaslatot. A kormánypárt újból és újból tapsolt. Háromnegyed egykor végetért a képviselőház ülése. A képviselők húsvéti szabadságra mentek. Bizonytalan időre elnapolták a Házat. Ezzel a Darányi-kormány működésének egy nagy és felelősségteljes korszaka zárult le ... a) akár időszaki, akár nem időszaki lap kiadója, szerkesztője, vagy a lapnak állandó munkaviszonyban álló munkatársai részére sajtókamara, b) színművészek, filmszínészek, színházi és filmrendezők, úgyszintén színművészeti, filmművészeti ügyvezetők és ügykezelők, valamint a színházaknál és a filmiparban alkalmazott művészeti segédszemélyzet (karszemélyzet) részére színművészeti kamara felállításáról gondoskodjék. Akár idszaki, akár nem időszaki lap kiadója, szerkesztője vagy a lapnak állandó munkaviszonyban álló munkatársa csak az lehet, aki a sajtókamara tagja. Színháznál, mozgófényképet előállító vállalatnál az 1. bekezdés b) pontjában meghatározott foglalkozások körében rendező, előadó, vagy művészeti segédszemélyzet tagjaként csak azt szabad alkalmazni, aki a színművészeti kamara tagja. A vallás- és közoktatási miniszter indokolt esetben közérdekből kivételt tehet. 3. §. A sajtókamarának, úgyszintén a színművészeti kamarának tagja csak magyar állampolgár lehet. A A zsidótörvényjavaslat teljes szövege