Magyarország, 1938. április (45. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-09 / 80. szám

Budapest, 1938 április 9 szombat FÜGGETLEN Egyes szám ára 10 fillér XLV. évfolyam, 80. szám A vasárnapi szám Telefonszám : *145-559, *146-419 POLITIKAI NAPILAP : a Sárga Rádióval 12 fillér A ZSIDÓTÖRVÉNY, JAVA­S­LATA A Magyarország teljes részletességgel ismerteti a ma benyújtott törvényjavaslatokat Döntő huszonnégy óra a magyar politikában! — jelentette tegnap a Magyarország, közölve a kor­mány elhatározását, amellyel már egy kész törvényjavaslatban meg akarja oldani a zsidókérdést. A törvényjavaslatot a kormánypárt tegnap esti értekezletén ismertet­te Darányi Kálmán miniszterel­nök. Ez a javaslat felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy ren­deleteket adjon ki a zsidókérdés, olyképpen való megoldására, hogy a gazdasági és kulturális életben fokozatosan bevezeti a 20%-os numerus clausust. Ugyancsak a kormánypárt tegnapi értekezletén ismertette Mikecz Ödön igazság­ügyminiszter a sajtórendészeti ja­vaslatot. A kormánypárt mind a két javaslat elkészítése alkalmából tüntetően helyeselt a Darányi­kormánynak. Ilyen előzmények után érthető az a példátlan és rendkívüli érdeklődés, amely a képviselőház mai ülése iránt megnyilvánult. Talán soha, még a választójogi törvényjavaslat múlt évi benyújtásának napján sem volt ilyen teljes ülés a Házban, mint ma. A kormánypárton és az ellenzéken szinte kivétel nélkül megtelt minden törvényhozói hely. A karzatok, külö­nösen a főispánok karzata, szinte roskadoztak a tömegtől. Ez a nagy érdeklődés nem is annyira a pénz­ügyminiszter expozéjának szólt, mint inkább annak az eseménynek, hogy a kormány benyújtja a zsidójavasla­tot és a sajtórendészeti javaslatot. Már tíz óra után, noha az ülés kezdetét tizenegy órában állapítot­ták meg, élénkek voltak a folyosók. Háromnegyed tizenegy óra tájban szinte mozogni sem leültetett a kor­mánypárti folyosón. Kormánypárti képviselők a NÉP pártértekezleté­­nek tegnap esti rendkívüli és döntő eseményeit vitatták meg és különösen azok körül támadt nagy érdeklődés, akik előharcosai voltak a zsidó­javaslatnak. Ezalatt az ellenzéki folyosón bíráló és­ aggódó csoportok alakultak és ezekben a csoportokban , az ellenzéki képviselők nem tiltották­ azt az aggá­lyukat, hogy a zsidó javaslat, amely hatalmas fegyvert ad a kormány ke­zébe, mert rendeletek kiadására ha­talmazza fel, éles eltérést mutat a de­mokrácia vonalától és a parlament kezéből veszi ki azoknak a nagyfon­tosságú kérdéseknek elintézését, ame­lyek között első helyen áll a sajtó­­probléma. Voltak, akik pesszimista jóslatokba is bocsátkoztak azért, mert a kormány ezzel a javaslattal a ren­deletek útjára lép. Tizenegy órakor megszólaltak a csengők, a képviselők betódultak az ülésterembe. Imrédy Béla mögött az első padsorban foglalta el helyét gróf Bethlen István. Ebben a sorban üres volt Eckhardt Tibor helye. A független kisgazdapárt vezére az Adria mellé utazott. A kisgazdapárt tagjai teljes létszámban megjelen­tek. A szélsőjobboldaliak tegnapi összefogása eredményeképpen pedig a kisgazdapárti szakadárok új he­lyet választottak, ahol a nyilasokkal ültek együtt. Tizenegy óra tíz perckor ünnepélyes feketében vonult fel az elnöki emel­vényre Sztranyavszky Sándor, akit a jegyzők, Kenyeres János, Esztergá­lyos János és Miskolczy Hugó ugyan­csak fekete ruhában követtek. Darányi és Hóman kivételével együtt volt az egész kormány, amikor Sztranyavszky Sándor megnyitotta az ülést. Pár pillanatig tartott a vá­lasztójog harmadszori olvasásban ■való megszavazása. A javaslatot át­tették a felsőházhoz, amelynek közjogi bizottsága május 3-án kezdi meg tár­gyalását. R­eményi-Schneller Lajos pénzügy­­miniszter expozéja negyed tizenkettő­­kor kezdődött. A miniszterelnök az expozé elején lépett a terembe. A kormánypárt tüntető tapssal fogadta. Hóman Bálint kultúraminiszter ugyanakkor a felsőházban mondott beszédet, de még a pénzügyminiszteri expozé alatt megjelent a Ház ülés­­termében, helyet foglalt bársonyszé­kében. 1. Pénzügyminiszteri expozé. 2. A költségvetés benyújtása .­ 3. A honvédelem és a közgazdaság fejlesztésének, egyes népjóléti beru­házásoknak, ezek költségének fedezé­séről szóló törvényjavaslat benyúj­tása. 4. Az 1936-os adóstatisztikának a Ház asztalára való letétele. Ezek voltak a pénzügyminiszter A zsidóságnak a gazdasági és kul­turális életben 20 százalékos arány­­számát megállapító törvényjavasla­tot Darányi Kálmán miniszterelnök benyújtotta ma a Házban. Címe: »Törvényjavaslat a társa­dalmi és a gazdasági élet egyensúlyá­nak hatályosabb biztosításáról. A törvényjavaslatot a képviselő­­ház öt bizottsága tárgyalja: a köz­jogi, közgazdasági, közlekedésügyi, közoktatási és igazságügyi bizottsá­ga. A javaslat szóról-szóra így hang­zik: 1. §. Felhatalm­aztatik a magyar ki­rályi minisztérium, hogy a társadal­mi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosítása végett szüksé­ges és halaszthatatlanul sürgős intéz­kedéseiket a jelen törvény kihirdeté­sétől számított három hónap alatt az alábbi szakaszokban megjelölt tárgy­körben és alapelvek szerint rendelet­ben tegye meg abban az esetben is, ha az intézkedés egyébként a tör­vényhozás ügykörébe tartoznék. Sajtó és színház 2. §. Tlittasíttatik a magyar királyi minisztériuma, hogy­ mai cselekedetei. Ezeket hamarosan nyomon követték a következők: 3. A miniszterelnök benyújtotta a zsidójavaslatot. 2. Mikecz Ödön igazságügyminisz­­ter a sajtórendészeti javaslatot. A kormánypárt újból és újból tap­solt. Háromnegyed egykor végetért a képviselőház ülése. A képviselők húsvéti szabadságra mentek. Bizony­talan időre elnapolták a Házat. Ezzel a Darányi-kormány működé­sének egy nagy és felelősségteljes korszaka zárult le ... a) akár időszaki, akár nem időszaki lap kiadója, szerkesztője, vagy a lap­nak állandó munkaviszonyban álló munkatársai részére sajtókamara, b) színművészek, filmszínészek, színházi és filmrendezők, úgyszintén színművészeti, filmművészeti ügy­vezetők és ügykezelők, valamint a színházaknál és a filmiparban alkal­mazott művészeti segédszemélyzet (karszemélyzet) részére színművészeti kamara felállításáról g­ondoskodjék. Akár id­­szaki, akár nem időszaki lap kiadója, szerkesztője vagy a lap­nak állandó munkaviszonyban álló munkatársa csak az lehet, aki a sajtó­kamara tagja. Színháznál, mozgófényképet előállí­tó vállalatnál az 1. bekezdés b) pont­jában meghatározott foglalkozások körében rendező, előadó, vagy művé­szeti segédszemélyzet tagjaként csak azt szabad alkalmazni, aki­ a színmű­vészeti kamara tagja. A vallás- és közoktatási miniszter indokolt eset­ben közérdekből kivételt tehet. 3. §. A sajtókamarának, úgyszintén a színművészeti kamarának tagja csak magyar állampolgár lehet. A A zsidótörvény­­javaslat teljes szövege

Next