Moess Alfréd: Pest megye és Pest-Buda zsidóságának demográfiája 1749-1846 - A magyarországi zsidó hitközségek monográfiái 2. (Budapest, 1968)
I. Pest vármegye - 1. Pilisi járás
Járásaink birtokviszonyai is jelentékeny befolyással voltak a zsidóság elhelyezkedésére és területi eloszlására. A pilisi járásban kialakult egy nagy Zichy-birtoktest, Óbuda központtal és Zsámbék másodlagos súlyponttal. Az a körülmény, hogy a két legnagyobb agglomeráció ezen a birtoktesten belül alakult ki, már maga eléggé bizonyítja, hogy a Zichyek felkarolták a zsidóságot. A birtoktest többi községében vagy volt néhány zsidó család (Szentendre, Dunabogdány) vagy egyáltalán nem volt a zsidóság képviselve (pl. Budakeszi). Óbudán és a Zichy-uradalom többi helységében akkor sem romlott a zsidóság helyzete, amikor az 1766-ban koronauradalommá vált. A Zichy-birtoktesttől északra volt a Wattay-, később Telekibirtokkomplexus, amelynek központjában, Pomázon, 1819-ben jelennek meg a zsidók, kezdettől fogva nagyobb számban. A birtoktest többi falvaiban csak a nem-sváb falvakban volt néhány zsidó család. A két nagy birtoktest körül és közepette különböző szerzetesrendek birtokai voltak, ezek közül Vörösváron alakult ki, mint láttuk, nagyobb zsidó település, ahol az 1727. évi egyetlen zsidó lakos, még a pesti domonkosoknak fizette a taksát, míg a következő évben már Eszterházy József volt a földesúr (2). A település lendületes fejlődése az új földesúr birtoklása idején következett be. Nagytétény abban az időben, amikor ott — 1728 és 1736 között — az első zsidók letelepednek, Száraz György és neje, Daróczy Katalin birtoka. Száraz Györgynek az ismeretlenség homályából kiemelkedő és a bárói rang megszerzésével beteljesedő életpályája 1733-ban ér véget halálával; ezután még tíz évig, 1743-ban bekövetkezett haláláig az energikus özvegy gazdálkodik. Leányuknak, Rudnyánszkyné, Száraz Juliannának és a Rudnyánszky-leszármazóknak egy ideig még sikerült Száraz György törekvései értelmében Tétényi, amely eredetileg a Paksy-leányági successorok nagy paksi birtoktömbjének volt része, teljes egészében a maguk részére megőrizni, a század végén azonban megkezdődik a többi örökösök, az ún. Daróczianusok behatolása véget nem érő pereskedések során. Tétény ezután, ugyanúgy mint a paksi uradalomhoz tartozó többi község is, compossessoratussá vált. A Duna menti zsidóság és a Paksy-leányági successorok viszonyára később még vissza fogunk térni. Savoyai Jenő egykori birtoka, a teljes Csepel-sziget, szőlőhegyével, a Promontoriummal együtt, amelyből később Budafokés Albert ,Geszti Eszter, Daróczy Katalin és Nagytétény. Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei. VI. 1963. 39 — 52. 24