Magyarság melléklete, 1933 (1-53. szám)
1933-12-24 / 52. szám
A Magyarság galériája GLATZL OSZKÁR Glatz Oszkár művészete a századvégi magyar naturalizmus fájának utolsó s legfrissebb lombokat Sajtó ágán termett, azon, amelyet a „nagybányai impresszionizmus" fejezeteim alatt könyvel el ma már a művészettörténelem. Művészete te fiát már elindulásakor egy megujfiodó, fiatalos természetszemlélet talajába engedte gyökérszálait. Müncsteni évei alatt Hollósy volt egyik irányítója s vele együtt telepedett át Nagybányára, ahiol a szabadtéri festés markáns nagyvonalúságában temperamentumával megegyező kifejezési formára talált. De míg sokaknál az impresszionizmus lényegében színfoltok kellemes szomszédságára épült l‘art pour l'art törekvés volt, vagy optikai jelenségek vizsgálata lett, amely az embert szín-s fénytünemények médiumává fokozta le, addig Glatz Oszkárt ettől a dekadens iránytól megóvta az emberi lélek iránti őszinte, benső érdeklődése, egyéniségének spirituális fiangoltsága. Vérbeli figuralista és karakterfestő: ez az adottság elhatározó fontosságú művészetére s ez az, amely modelljei külső tulajdonságainak és belső tartalmának egyidejű visszaadására készteti őt. A magyar népviselet szinpompás világának ellesett mozzanatai adják a legfestőibb témákat mint impresszionista s a nép arcára kiülő gyermeki őszinteség a legmelegebb érzéseket mint jellemfestő számára. E két szempont mesteri összeolvasztása teszi Glatz munkáit oly üdítően magyarrá és értékállóvá. (P. X.) GLATT OSZKÁR (Székely Aladár felvétele) Magyar Betlehem