Magyarság melléklete, 1933 (1-53. szám)

1933-12-24 / 52. szám

A Magyarság galériája GLATZL OSZKÁR Glatz Oszkár művészete a századvégi magyar na­turalizmus fájának utolsó s legfrissebb lombokat Sajtó ágán termett, azon, amelyet a „nagybányai impresszio­nizmus" fejezeteim alatt könyvel el ma már a művészet­történelem. Művészete te fiát már elindulásakor egy meg­­ujfiodó, fiatalos természetszemlélet talajába engedte gyö­kérszálait. Müncsteni évei alatt Hollósy volt egyik irá­nyítója s vele együtt telepedett át Nagybányára, ahiol a szabadtéri festés markáns nagyvonalúságában tempera­mentumával megegyező kifejezési formára talált. De míg sokaknál az impresszionizmus lényegében színfoltok kel­lemes szomszédságára épült l‘art pour l'art törekvés volt, vagy optikai jelenségek vizsgálata lett, amely az embert szín-­s fénytünemények médiumává fokozta le, addig Glatz Oszkárt ettől a dekadens iránytól megóvta az emberi lélek iránti őszinte, benső érdeklődése, egyéniségének spi­rituális fiangoltsága. Vérbeli figuralista és karakterfestő: ez az adottság elhatározó fontosságú művészetére s ez az, amely modelljei külső tulajdonságainak és belső tar­talmának egyidejű visszaadására készteti őt. A magyar népviselet szinpompás világának ellesett mozzanatai ad­ják a legfestőibb témákat mint impresszionista s a nép arcára kiülő gyermeki őszinteség a legmelegebb érzéseket mint jellemfestő számára. E két szempont mesteri össze­olvasztása teszi Glatz munkáit oly üdítően magyarrá és értékállóvá. (P. X.) GLATT OSZKÁR (Székely Aladár felvétele) Magyar Betlehem

Next