Magyarság, 1921. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-26 / 20. szám

H tartóztatni Károlyi Mihályt, de ebben a szándékában megakadályozta az a politi­kus, aki most egy nagy párt alakításán fáradozik, aki tehát közvetve szintén felelős a forradalomért — gondolta Sán­dor Pál, ha­rmonítani nem is merte. Megkérdeztük Andrássy Gyula, gróftól, ■mi a válasza Sándor Pál ártalmas cél­zatú kijelentésére. A következő feleletet kaptuk: — Most hallom először, hogy Vázsonyi- nak szándéka lett Tolna Károlyi letartóz­tatása. Hogy ezt én akadályoztam meg, ebből természetesen egy szó sem igaz, visszaélés hagyaránt szánt nevével Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter a pártkörben erélyes nyomo­zásra kérte meg Ferdinándy belügy­minisztert a neve alatt űzött visszaélések miatt. A vidéken nyomtatványokat ter­jesztenek nagyatádi aláírásáva­, » (Törlés) Nagyatádi­nak sejtelme sínes arról, kik élnek vissza nevével. Újabban főleg Somogyban és Cegléden osztogattak nyomtatványokat. Az egyik pákákéi meg­állapították, hogy Lőcéről származik. Egyé­nekben több egyéne elfogtak s az eljárás folyamatban van. Wiisoos­m akar katonai akciót társai ellen A távozd e­nd­ő jegyzéke • Nyomás a párisi értekezletre A Magyar Távirati Iroda párisi szikla­­távirata Wilson -elnök egyik legújabb jegyzékéről ad hírt, amelyet Oroszország területi integritása érdekében Hymens Pálhoz, a Népszövetség­ Tanácsának belga származó én elnökéhez intézett. A távirat a jegyzéknek erősen sűrített kivonatát adja és homályos fogalmazásából nem tűnik ki tisztán a diplomáciai lépés volta­képpen való célja sem, de ha Wilson személyére és politikai múltjára gondo­lunk, Oroszország integritása alatt ter­mészetesen csak azt a területet érthet­jük, amely a határszéli államok kiválása után — a szövetségesek és persze, első­sorban Wilson felfogása szerint — mint tulajdonképpen való Oroszország meg­maradt. A jegyzék utal arra, hogy az örmény kérdés, valamint a krími és lengyelor­szági áldatlan helyzet legjobb bizonyságai annak, hogy az Oroszországgal való béke azért nem valósulhat, meg, mert folyto­nos fegyveres betörések történnek orosz területre., Wilson ._■»». folytatja a távirat — az eddig történtek alapján mindinkább meg van győződve arról, hogy az orosz forradalom eredeti céljával üdvös és hasz­nos volt,, tehát meg kellett volna en­gedni, hogy szabadon és békésen fejlőd­jék tovább olyan állapotok felé, amelyek mindenkit kielégítenek. Wilson végül ünnepélyesen felszólítja a nagyhatalmakat, hogy ne sértsék meg és ne engedjék megsérteni Oroszország terü­leti integritását, ami elengedhetetlen fel­tétele a hadsereg és az ország pacifiká­­ciójának. "........... A jegyzék tehát — amint ebből a táv­irati jelentésből kitűnik — elsősorban Lengyelország ellen irányul, amely jogo­t tart Vilnára és arra a litván területre, amelyet V­wasoni­ elv alapján független államnak nyilvánítottak s amelynek radi­kális, sőt bolsevik kormánya — Oroszor­szághoz húz. A Tilsai kérdést tudvalévően éppen most tárgyalják Par­sban s a jegy­zék nyílván erre a­ tárgyalásra akar be­folyást gyakorolni. De szól burkoltan­ a jegyzék a Wranger- féle kísértetek megismétlése ellen is, mert ezek nemcsek »fegyveres betörést« jelentenek­ orosz területre, hanem olyan nemzeti programot is, amely a Nagy Péter óta Oroszországhoz­­ csatolt valamenyi területről- Mm. hajlandó olyan könnyedén lemondani, " Mi ebben van éppen a?-, jegy­zék lényege és Európa jelentősége. "Vo­al­son, amint a jegyzékből következtethet­­jük, ellene van annak, hogy katonai akcióval­ szabadítsák meg Európát a bol­­sevizmus t­­örök, forrásától és Franciaor­szággal szemben — Anglia mellé áll, amely tudvalévően Szintén a mai orosz terület fönntartását kívánja s a Wrangel- expedició hivatalos­ támogatása miatt annak idején szinte szakított Parissal. Wilson tehát most is hű önmagához, hű ahhoz az­ elvhez, amelynek­­ merev alkal­mazásával szilárd és' értékes államokat rombolták szét.''Európában s a­­ diplomá­ciai destrukció­val a társadalmi destrukció medrét' is kimélyítették. Wilson elnöki tisztének utolsó­ hónapjában Anglia felé fordul és Utolsó gesztusával szerencsétlen politikai, mat ne­gyebzik megvédeni. Nem tudjuk, hogy­ Wilson utódjának mi a fölfogása erről a jegyzőkről, de azt látjuk, hogy a­­ párisi konferencia körül máris olyan t­­hetek torlódnak, amelyek megérdemlik, hogy mi, magyarok, nagyon élesen figyeljünk rájuk. Álarcosból Váday Bandi nem ment oda ál­arcban. Adták ugyan rá maskarát odahaza, Ilus, a kisebbik buga­, valami­­»stílusosat« — vacakot — fsskott rá, de Bandi útközben le­­kidigálta magánál, miután a röhögő koaást előbb lespofozta a bakról. Ott a bakon aztán átöltözött em­­berfok­onára, mert jó ösztönnel rendes ünneplőt is hozott magával. Most egy rövid sortűz csattant a nagyszálló kövezett udvarán a nyolc patkó. — No, győztünk, mi? — simo­gatta meg lovait vidám szemmel s •így pillanatnyi pihenőben szétnézett kocsis után,­ míg az övé utólér­i "Megüzente a kocsisának, hogy lakoz­­hatik kedvire s azzal bement a bálba. — Hát jó estét sem igen mondhat itt az ember, mert könnyen a hara­gosára hibáz — gondolta kedvet­lenül. — Ki vele! Ki vele! , Kosarat a fejb­e! Bandi búj ki! Ünneprontó! Hagyjátok, úgyis ez a leghitványabb ábrázata!... Bandinak a vad hangzavarból csak az utolsó kiáltás fájt, pofont szere­tett volna érte adni, de nem tudtam melyiknek a sok egyforma bolond közül. Jó képet vágott, beljebb lépett a­­ küszöbről, vállát az ajtófélnek ve- I­tette s-Vidám­­farkasszemet nézett a s vidám haragvokkal. Nem engedték, s hát nem táncolt, behúzódott a csu- t földelő öregek­­közé, visszafittyengetve ide is, oda is,­­hogy úgyis sok a­ bo­lond Kúnhalmán/minek még külön is csinálni — ötvénivel. Eleinte furcsán esett neki­­ az olyan­­zene,­ amelyre ő nem táncol, nem énekel. Ilyen még nem­ volt... A polgármester, borban álló feje mögül vizslatott ki a terembe ... Anikót kereste, csak úgy csipörül, bokorul, , de népi lelte. A többit mind megismerte, csak Anikóra igy nem tudott ráakadni. —­ Tyhuj, de elimádkoztam ma­gam, pedig a­ többit mind kimuta­tom értük ,akár feje se’ van egy­nek se''. ..­­ Csak legalább intene. De nem­ intett... — Hát nem is — gondolta meg­nyugodva.­­— Hiszen a világon lenni is fél,­­hát ,még mutogatódni... S mégis mogorva lett. Ölelése vi­dám ország, ezerjó, százszorszép asz­­szonyok telepedtek meg benne, meg­jegyezte csípőjük hajlatát, lábaik rit­musát ;színikor az unalom intett, hogy ez­ sem­ az, ez sem az, elnen­­tek az asszonyok. De . Anikónál nyu­galommal­­indult, a­ szerelem s ma eines tűi ’az* első"izén, Ivott egyet Bandi s akkor még­­csattant a halántéka. — De hát latsln! Nekem . 1 ! Puccpáradónak ülök és itt ? . . . S még inkább "elsodródött, amikor meglátta Anikóék szüleit, akik ne­vetgélve, nyilván róla beszéltek. — No majd nem, nevettek ti mindjárt s dühösen ugrott a tánc­olók keze. Nagy kodácsolással, kápálással fogadták, de fenyegetőzött a két válla­, mint két meredek szikla­fal­é nehéz lett volna szorongó csenddel el nem hallgatni alatta. Elkapta nekiszilajultan az egyi­ket... Alkalmasint Kerekes Mariskát, Anikó legelkeseredettebb ellenségét. — J­ó most nevessétek. És tetszett neki a csönd, mely körülötte támadt. Akit elkapott, hallgatagon simult meg arccal a Bandi hordós, tömör melle fölött.. . Oda sem héderített. Megszokta. Majd, amelyik lány most remegve elügyetlenedik... Be nem akart ilyen lenni az egész bálban ... Bandi aztán majdnem meg is őrült, hogy nem Anikóval táncol. Tudja Isten, úgy érhetné, hogy a kebléhez simul a karja s még kiej­tené, mint gyerek a kegyes, kenetes holmit, amit úgy adnak a kezébe, hogy­­ne ott fogd, jje úgy fogd, te­.. ejted, eltöröd V* . ittatok meleg csapott fel az . ax*. cá­lfa líny torkán izzón kicsapódó féhérét­­érte a nyakán. ■' ,Nóno, kicsim! — gondolta fenn­­bijákon­, de jóságosáig büncutul ráp­rillantotta­ mosolyát a lányra. Sok­szor­­táncolt ő már igy ajándékban. Igaz, minden igaz, az is, hogy ami­kor ő táncol, akkor nyolcsáz hold b­ircsátélspi. fekete télevény veri össze a bokáiét­, négy nyáj, három tanya.­s. két úri udvar a városban, de mindegy az, mert mégis a vállából, kemény­ derekából villogó sugár köti be­ hozzá az asszonyokat, hiszen ed­dig is, egyiknek se igen jutott, egy vak,lóra való sem- ő kóldusan is kinyúlhatna min­den asszony után- tiíncközben mindig magának, örült. .Most is,.­­ogy fel-ki mutogatta,, magát az illa­­tos,­színes emberivényből, mint egy hetyke kentaur. Különös tánca volt. .. Gyerek­korában a belső úri „házban sok régi kép" lógott­ a falon, Ükéi, apái pózol­tak azokon. Akkor sokszor úgy álli­­totta be­­a derekát, sokszor úgy rakta csippre a karját s olyan lett a­­tánca; ettől, hogy akik nézik, meg* borzognak.. Nagy távolodd, magára m­arírió, idegesség áramlik belőle. Önmagának örült ilyenkor és orvoik ,rettentek nagy nf. . Most is ézt - járta ... És jő, hogy MAGYARSAG leái január 20"szerda . Oroszországban egy írót rothadt burgonyával űzettek Alereskomki nyílt levele Wellshez Súlyos vádak Gorkij ellen H. G. Wells, az európaszerte ismert angol regényíró és Szociológus december elején számolt, de Szovjetoroszországban tett úti benyomásairól és cikkeiben ki­emelte, hogy Gorkij, a nagy orosz író, aki száműzetéséből csak a forradalom után tért vissza hazájába, a szellem munkásainak a tanácsrendszer hazájában nagy szolgálatokat tett. Most azonban Dimitrij Mereskovszki, a modern orosz iro­dalom klasszikus méretű mestere, Leo­nardo da Vinci, Joianus Apostola és I. Sándor páratlan tollú írója a­­Berliner Tagblatt hasábjain nyílt levelet intézett Wellshez és úgy őt, mint Gorkijt súlyos érvekkel támadja meg. Mereskovszki, aki kifinomult korfestő érzékének nemcsak nagy regényeiben, de tanulmányaiban­ is tanúbizonyságát adta, az orosz forradalmak óta sok keserves megpróbáltatáson ment keresztül. A cári uralom elnyomta orosz tárgyú regényét, a szovjet urai pedig elnyomták a re­naissance légkörében élő finom egyéni­ségét Kettős jogot szerzett tehát a kriti­kára és él is vele nyílt levelében. Az egész földkerekség emberei két tá­borra szakadnak — mondja sorai elején — a bolsevizmus híveinek és ellenfelei­nek táborára. Aki nincs az antibolsevis­­tákkal, az ellenük van. Már­pedig Wells megírta, hogy Oroszországban pillanat­­nyilag nem képzelhető el más uralom, ■mint a tanácsrendszer. Hiába mondja te­hát, hogy nem kommunista, nem marxista és nem bolsevista, mert a két tábor kö­zött nincs középút: vagy—vagy. Azt hiszi Wells, hogy egyetlen igaz em­ber milliók bűneit mentheti és­­ilyen igaz embert lát Maxim Gorkijban, aki állítólag megmenti az­ orosz­­ kultúrát a bolsevisták barbarizmusától. «Egy ideig magam is hittem ebben Írja Meres­kovszki, — amikor azonban önmagamon tapasztalhattam, hogy mit jelent Gorkij mentőakciója, elmenekültem hasámból» Gorkij nem tudta megbocsátani, hogy Mereskovszki megírta A csőcselék fölvo­­nulását. Amikor az éh­halál küszöbén le­velet írt Gorkijnak, nem kapott rá vá­laszt, csak Gorkij egyik segédje hozta az üzenetet, hogy kegydíjat fog kapni. Egyik jogn­agy,ít­b élő orosz író tehát nem eltalt­lálta­, csak kegydíjra tarthat igényt! Gorkij a hízelgők és talpnyalók egész udvarával vétette magát körül — a többi ivóval pedig nem törődik. Serm­­iantré pussztálnak éhen az önérzetesek,­­ a fér­fiak. Fersze több a behódolók száma, mert Gorkij nagyon jól tudja, hogy az éhezők és fagyoskodók bek mindenre képesek egyetlen falat kenyérért és köteg' fáért. .de Mereskovszki szerint Gorkij hívé­­ nagyobb Leninénél, mert Leftin esik 'á 'testnek ura, de Gorkij a teiteken uralkodik. . . Az a nagy világirodalmi vállalat, ame­lyet Gorkij megkezdett és Wells annyira dicsér. Szintén másként fest Mereskovszki megvilágításában, aki maga is dolgozott belnne." Gorkij vezér­ ügynöke, Gesebin,'po­tom- &pn­v'gidrolta össze az egész orosz trepdimat és megtelént, hogy egy k­át nem pénzzel, "hanem "rothadt burgonyával fizetett ki.. . Wells meg­ van hatva Gorkij kát nagy aftójásától,­ a tudomány és a művészetek­özül, de .Mereskovszki irtózik tőlük, ■mert: mindkettő csak tömegsír, amelyben a. iegnagyobb ,orosz tudósok, művészek és költők lassú" agóniában vergődnek.­­»Ajs­za barátja — fejezi ki kemény sorait Metreskovszki — nem jobb, sőt rosszabb­ a bolsevistáknál, rosszabb magánál be­­műnél,és Trockijnal. Mert ezek s testet ölik ide Gorkij a lelket öli és gyalázza meg.'« .Egy magyar Madócég nemrégiben hozta a­­könyvpiacra Gorkijnak néhány forrett val.mi - vezércikkét. E cikkek sok pontja rokonszenves és antibolsevista célzata­ Tóit/ Gorkij 1337 folyamán írta azokat a cikkeket Azóta, úgy látszik, lényegesen megváltozott egész lelki struktúrája. Leg­alább is ez tűnik ki Mereskovszkinak a kommunista­ kultúra apostoléról fönt vá­zolt portréjából. il: Magyar Studio -! Lp irfc-n-irrat-.-r^»i■»>■■■ irnuinTqwMwrwTT'miii' mgpfmm fi - - .: 7 CtfSspétt, V.rDcrofví-nítJ'S.""" >­j - ’ . Teleior. 15*45,7S-T4 . I. Művészeti ao­fdé­­ a Nemzeti Szalon temneiben IV., Erzsébet-tér­­i ' m\ február j Ré^i külföldi, valmint kiváló magyar mesterek . ‘ fcsinjéjiyei,'Í£rábbá színisín­­ök. szobrok. pt?r­­dtí'árokrs'zőnyegei. cobelinek és más ipartnn­­■ részei. tárgyak Kiállitás: február 6-án­ d. e I' ' iö-től és. u 2M.£f. 7, S, O­.n ,i'. e 10-től d. u. l-ig i­ és d. u. 3-tól 6-ig. Arveróa: Február 10, II, I­­ 'I3&&1­­3. u. V*4*tol, 13-án d- e 11-tel kezeivé. j

Next