Magyarság, 1921. január (2. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-26 / 20. szám
H tartóztatni Károlyi Mihályt, de ebben a szándékában megakadályozta az a politikus, aki most egy nagy párt alakításán fáradozik, aki tehát közvetve szintén felelős a forradalomért — gondolta Sándor Pál, harmonítani nem is merte. Megkérdeztük Andrássy Gyula, gróftól, ■mi a válasza Sándor Pál ártalmas célzatú kijelentésére. A következő feleletet kaptuk: — Most hallom először, hogy Vázsonyi- nak szándéka lett Tolna Károlyi letartóztatása. Hogy ezt én akadályoztam meg, ebből természetesen egy szó sem igaz, visszaélés hagyaránt szánt nevével Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter a pártkörben erélyes nyomozásra kérte meg Ferdinándy belügyminisztert a neve alatt űzött visszaélések miatt. A vidéken nyomtatványokat terjesztenek nagyatádi aláírásáva, » (Törlés) Nagyatádinak sejtelme sínes arról, kik élnek vissza nevével. Újabban főleg Somogyban és Cegléden osztogattak nyomtatványokat. Az egyik pákákéi megállapították, hogy Lőcéről származik. Egyénekben több egyéne elfogtak s az eljárás folyamatban van. Wiisoosm akar katonai akciót társai ellen A távozd endő jegyzéke • Nyomás a párisi értekezletre A Magyar Távirati Iroda párisi sziklatávirata Wilson -elnök egyik legújabb jegyzékéről ad hírt, amelyet Oroszország területi integritása érdekében Hymens Pálhoz, a Népszövetség Tanácsának belga származó én elnökéhez intézett. A távirat a jegyzéknek erősen sűrített kivonatát adja és homályos fogalmazásából nem tűnik ki tisztán a diplomáciai lépés voltaképpen való célja sem, de ha Wilson személyére és politikai múltjára gondolunk, Oroszország integritása alatt természetesen csak azt a területet érthetjük, amely a határszéli államok kiválása után — a szövetségesek és persze, elsősorban Wilson felfogása szerint — mint tulajdonképpen való Oroszország megmaradt. A jegyzék utal arra, hogy az örmény kérdés, valamint a krími és lengyelországi áldatlan helyzet legjobb bizonyságai annak, hogy az Oroszországgal való béke azért nem valósulhat, meg, mert folytonos fegyveres betörések történnek orosz területre., Wilson ._■»». folytatja a távirat — az eddig történtek alapján mindinkább meg van győződve arról, hogy az orosz forradalom eredeti céljával üdvös és hasznos volt,, tehát meg kellett volna engedni, hogy szabadon és békésen fejlődjék tovább olyan állapotok felé, amelyek mindenkit kielégítenek. Wilson végül ünnepélyesen felszólítja a nagyhatalmakat, hogy ne sértsék meg és ne engedjék megsérteni Oroszország területi integritását, ami elengedhetetlen feltétele a hadsereg és az ország pacifikációjának. "........... A jegyzék tehát — amint ebből a távirati jelentésből kitűnik — elsősorban Lengyelország ellen irányul, amely jogot tart Vilnára és arra a litván területre, amelyet Vwasoni elv alapján független államnak nyilvánítottak s amelynek radikális, sőt bolsevik kormánya — Oroszországhoz húz. A Tilsai kérdést tudvalévően éppen most tárgyalják Parsban s a jegyzék nyílván erre a tárgyalásra akar befolyást gyakorolni. De szól burkoltan a jegyzék a Wranger- féle kísértetek megismétlése ellen is, mert ezek nemcsek »fegyveres betörést« jelentenek orosz területre, hanem olyan nemzeti programot is, amely a Nagy Péter óta Oroszországhoz csatolt valamenyi területről- Mm. hajlandó olyan könnyedén lemondani, " Mi ebben van éppen a?-, jegyzék lényege és Európa jelentősége. "Voalson, amint a jegyzékből következtethetjük, ellene van annak, hogy katonai akcióval szabadítsák meg Európát a bolsevizmus török, forrásától és Franciaországgal szemben — Anglia mellé áll, amely tudvalévően Szintén a mai orosz terület fönntartását kívánja s a Wrangel- expedició hivatalos támogatása miatt annak idején szinte szakított Parissal. Wilson tehát most is hű önmagához, hű ahhoz az elvhez, amelynek merev alkalmazásával szilárd és' értékes államokat rombolták szét.''Európában s a diplomáciai destrukcióval a társadalmi destrukció medrét' is kimélyítették. Wilson elnöki tisztének utolsó hónapjában Anglia felé fordul és Utolsó gesztusával szerencsétlen politikai, mat negyebzik megvédeni. Nem tudjuk, hogy Wilson utódjának mi a fölfogása erről a jegyzőkről, de azt látjuk, hogy a párisi konferencia körül máris olyan thetek torlódnak, amelyek megérdemlik, hogy mi, magyarok, nagyon élesen figyeljünk rájuk. Álarcosból Váday Bandi nem ment oda álarcban. Adták ugyan rá maskarát odahaza, Ilus, a kisebbik buga, valami»stílusosat« — vacakot — fsskott rá, de Bandi útközben lekidigálta magánál, miután a röhögő koaást előbb lespofozta a bakról. Ott a bakon aztán átöltözött emberfokonára, mert jó ösztönnel rendes ünneplőt is hozott magával. Most egy rövid sortűz csattant a nagyszálló kövezett udvarán a nyolc patkó. — No, győztünk, mi? — simogatta meg lovait vidám szemmel s •így pillanatnyi pihenőben szétnézett kocsis után, míg az övé utóléri "Megüzente a kocsisának, hogy lakozhatik kedvire s azzal bement a bálba. — Hát jó estét sem igen mondhat itt az ember, mert könnyen a haragosára hibáz — gondolta kedvetlenül. — Ki vele! Ki vele! , Kosarat a fejbe! Bandi búj ki! Ünneprontó! Hagyjátok, úgyis ez a leghitványabb ábrázata!... Bandinak a vad hangzavarból csak az utolsó kiáltás fájt, pofont szeretett volna érte adni, de nem tudtam melyiknek a sok egyforma bolond közül. Jó képet vágott, beljebb lépett a küszöbről, vállát az ajtófélnek ve- Itette s-Vidámfarkasszemet nézett a s vidám haragvokkal. Nem engedték, s hát nem táncolt, behúzódott a csu- t földelő öregekközé, visszafittyengetve ide is, oda is,hogy úgyis sok a bolond Kúnhalmán/minek még külön is csinálni — ötvénivel. Eleinte furcsán esett neki az olyanzene, amelyre ő nem táncol, nem énekel. Ilyen még nem volt... A polgármester, borban álló feje mögül vizslatott ki a terembe ... Anikót kereste, csak úgy csipörül, bokorul, , de népi lelte. A többit mind megismerte, csak Anikóra igy nem tudott ráakadni. — Tyhuj, de elimádkoztam magam, pedig a többit mind kimutatom értük ,akár feje se’ van egynek se''. .. Csak legalább intene. De nem intett... — Hát nem is — gondolta megnyugodva.— Hiszen a világon lenni is fél,hát ,még mutogatódni... S mégis mogorva lett. Ölelése vidám ország, ezerjó, százszorszép aszszonyok telepedtek meg benne, megjegyezte csípőjük hajlatát, lábaik ritmusát ;színikor az unalom intett, hogy ez sem az, ez sem az, elnentek az asszonyok. De . Anikónál nyugalommalindult, a szerelem s ma eines tűi ’az* első"izén, Ivott egyet Bandi s akkor mégcsattant a halántéka. — De hát latsln! Nekem . 1 ! Puccpáradónak ülök és itt ? . . . S még inkább "elsodródött, amikor meglátta Anikóék szüleit, akik nevetgélve, nyilván róla beszéltek. — No majd nem, nevettek ti mindjárt s dühösen ugrott a táncolók keze. Nagy kodácsolással, kápálással fogadták, de fenyegetőzött a két válla, mint két meredek sziklafalé nehéz lett volna szorongó csenddel el nem hallgatni alatta. Elkapta nekiszilajultan az egyiket... Alkalmasint Kerekes Mariskát, Anikó legelkeseredettebb ellenségét. — Jó most nevessétek. És tetszett neki a csönd, mely körülötte támadt. Akit elkapott, hallgatagon simult meg arccal a Bandi hordós, tömör melle fölött.. . Oda sem héderített. Megszokta. Majd, amelyik lány most remegve elügyetlenedik... Be nem akart ilyen lenni az egész bálban ... Bandi aztán majdnem meg is őrült, hogy nem Anikóval táncol. Tudja Isten, úgy érhetné, hogy a kebléhez simul a karja s még kiejtené, mint gyerek a kegyes, kenetes holmit, amit úgy adnak a kezébe, hogyne ott fogd, jje úgy fogd, te.. ejted, eltöröd V* . ittatok meleg csapott fel az . ax*. cálfa líny torkán izzón kicsapódó féhérétérte a nyakán. ■' ,Nóno, kicsim! — gondolta fennbijákon, de jóságosáig büncutul ráprillantotta mosolyát a lányra. Sokszortáncolt ő már igy ajándékban. Igaz, minden igaz, az is, hogy amikor ő táncol, akkor nyolcsáz hold bircsátélspi. fekete télevény veri össze a bokáiét, négy nyáj, három tanya.s. két úri udvar a városban, de mindegy az, mert mégis a vállából, kemény derekából villogó sugár köti be hozzá az asszonyokat, hiszen eddig is, egyiknek se igen jutott, egy vak,lóra való sem- ő kóldusan is kinyúlhatna minden asszony után- tiíncközben mindig magának, örült. .Most is,.ogy fel-ki mutogatta,, magát az illatos,színes emberivényből, mint egy hetyke kentaur. Különös tánca volt. .. Gyerekkorában a belső úri „házban sok régi kép" lógott a falon, Ükéi, apái pózoltak azokon. Akkor sokszor úgy állitotta bea derekát, sokszor úgy rakta csippre a karját s olyan lett atánca; ettől, hogy akik nézik, meg* borzognak.. Nagy távolodd, magára marírió, idegesség áramlik belőle. Önmagának örült ilyenkor és orvoik ,rettentek nagy nf. . Most is ézt - járta ... És jő, hogy MAGYARSAG leái január 20"szerda . Oroszországban egy írót rothadt burgonyával űzettek Alereskomki nyílt levele Wellshez Súlyos vádak Gorkij ellen H. G. Wells, az európaszerte ismert angol regényíró és Szociológus december elején számolt, de Szovjetoroszországban tett úti benyomásairól és cikkeiben kiemelte, hogy Gorkij, a nagy orosz író, aki száműzetéséből csak a forradalom után tért vissza hazájába, a szellem munkásainak a tanácsrendszer hazájában nagy szolgálatokat tett. Most azonban Dimitrij Mereskovszki, a modern orosz irodalom klasszikus méretű mestere, Leonardo da Vinci, Joianus Apostola és I. Sándor páratlan tollú írója aBerliner Tagblatt hasábjain nyílt levelet intézett Wellshez és úgy őt, mint Gorkijt súlyos érvekkel támadja meg. Mereskovszki, aki kifinomult korfestő érzékének nemcsak nagy regényeiben, de tanulmányaiban is tanúbizonyságát adta, az orosz forradalmak óta sok keserves megpróbáltatáson ment keresztül. A cári uralom elnyomta orosz tárgyú regényét, a szovjet urai pedig elnyomták a renaissance légkörében élő finom egyéniségét Kettős jogot szerzett tehát a kritikára és él is vele nyílt levelében. Az egész földkerekség emberei két táborra szakadnak — mondja sorai elején — a bolsevizmus híveinek és ellenfeleinek táborára. Aki nincs az antibolsevistákkal, az ellenük van. Márpedig Wells megírta, hogy Oroszországban pillanatnyilag nem képzelhető el más uralom, ■mint a tanácsrendszer. Hiába mondja tehát, hogy nem kommunista, nem marxista és nem bolsevista, mert a két tábor között nincs középút: vagy—vagy. Azt hiszi Wells, hogy egyetlen igaz ember milliók bűneit mentheti ésilyen igaz embert lát Maxim Gorkijban, aki állítólag megmenti az orosz kultúrát a bolsevisták barbarizmusától. «Egy ideig magam is hittem ebben Írja Mereskovszki, — amikor azonban önmagamon tapasztalhattam, hogy mit jelent Gorkij mentőakciója, elmenekültem hasámból» Gorkij nem tudta megbocsátani, hogy Mereskovszki megírta A csőcselék fölvonulását. Amikor az éhhalál küszöbén levelet írt Gorkijnak, nem kapott rá választ, csak Gorkij egyik segédje hozta az üzenetet, hogy kegydíjat fog kapni. Egyik jognagy,ítb élő orosz író tehát nem eltaltlálta, csak kegydíjra tarthat igényt! Gorkij a hízelgők és talpnyalók egész udvarával vétette magát körül — a többi ivóval pedig nem törődik. Sermiantré pussztálnak éhen az önérzetesek, a férfiak. Fersze több a behódolók száma, mert Gorkij nagyon jól tudja, hogy az éhezők és fagyoskodók bek mindenre képesek egyetlen falat kenyérért és köteg' fáért. .de Mereskovszki szerint Gorkij hívé nagyobb Leninénél, mert Leftin esik 'á 'testnek ura, de Gorkij a teiteken uralkodik. . . Az a nagy világirodalmi vállalat, amelyet Gorkij megkezdett és Wells annyira dicsér. Szintén másként fest Mereskovszki megvilágításában, aki maga is dolgozott belnne." Gorkij vezér ügynöke, Gesebin,'potom- &pnv'gidrolta össze az egész orosz trepdimat és megtelént, hogy egy kát nem pénzzel, "hanem "rothadt burgonyával fizetett ki.. . Wells meg van hatva Gorkij kát nagy aftójásától, a tudomány és a művészeteközül, de .Mereskovszki irtózik tőlük, ■mert: mindkettő csak tömegsír, amelyben a. iegnagyobb ,orosz tudósok, művészek és költők lassú" agóniában vergődnek.»Ajsza barátja — fejezi ki kemény sorait Metreskovszki — nem jobb, sőt rosszabb a bolsevistáknál, rosszabb magánál beműnél,és Trockijnal. Mert ezek s testet ölik ide Gorkij a lelket öli és gyalázza meg.'« .Egy magyar Madócég nemrégiben hozta akönyvpiacra Gorkijnak néhány forrett val.mi - vezércikkét. E cikkek sok pontja rokonszenves és antibolsevista célzata Tóit/ Gorkij 1337 folyamán írta azokat a cikkeket Azóta, úgy látszik, lényegesen megváltozott egész lelki struktúrája. Legalább is ez tűnik ki Mereskovszkinak a kommunista kultúra apostoléról fönt vázolt portréjából. il: Magyar Studio -! Lp irfc-n-irrat-.-r^»i■»>■■■ irnuinTqwMwrwTT'miii' mgpfmm fi - - .: 7 CtfSspétt, V.rDcrofví-nítJ'S.""" >j - ’ . Teleior. 15*45,7S-T4 . I. Művészeti aofdé a Nemzeti Szalon temneiben IV., Erzsébet-téri ' m\ február j Ré^i külföldi, valmint kiváló magyar mesterek . ‘ fcsinjéjiyei,'Í£rábbá színisínök. szobrok. pt?rdtí'árokrs'zőnyegei. cobelinek és más ipartnn■ részei. tárgyak Kiállitás: február 6-án d. e I' ' iö-től és. u 2M.£f. 7, S, O.n ,i'. e 10-től d. u. l-ig i és d. u. 3-tól 6-ig. Arveróa: Február 10, II, I 'I3&&13. u. V*4*tol, 13-án d- e 11-tel kezeivé. j