Magyarság, 1921. február (2. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-23 / 43. szám
forz TSOTfiAr 23, szerda MAGYARSAV Értesülésünk szerint azonban a szövetségközi katonai bizottságnak Budapesten való tartózkodása tisztán csak formalitást jelent, egyfelől azért, mert a leszerelést már úgyis elvégezték a románok, akik elvittek mindent, ami roskadásig megrakott vasúti kocsijainkban csak elfért, másfelől pedig azért, mert a létszámfölötti tiszti alakulatok leszerelését, amelyről a trianoni szerződésben szó van, a magyar kormány már régebben önként végrehajtotta vagy pedig végrehajtásuk most van folyamatban. A francia katonai bizottság vezetője továbbra is Hamelin tábornok marad. A Magyarság tudósítójától Andrássy Gyula gróf, aki a nemzetgyűlés mai ülésén forma szerint is bejelentette a Keresztény Egyesülés Pártjához való csatlakozását, ma este Túri Béla képviselő kíséretében megjelent a Károlyi-palotában, ahol az egybesereglett képviselők és a kültagok a vezérnek kijáró tisztelettel köszöntötték. Andrássy neve nemcsak fényes díszt ad a pártnak, hanem történeti küldetést is jelent olyan időben, amikor a keresztény irányzatot a kellő vezetés hiánya miatt a lejáratás veszedelme fenyegette. Este 7 órakor érkezett meg a pártkörbe Andrássy Gyula gróf. A fogadására egybegyült képviselők, továbbá a párt kültagjai, akiknek sorában számos hölgy is megjelent, lelkes éljenzéssel fogadták. A tanácskozóteremben Huszár Károly üdvözölte Andrássyt a képviselők és a párt nevében melegségtől izzó szavakkal. Annak a reményének adott kifejezést Huszár, hogy Andrássy kipróbált bölcsességével azt a zászlót, amely alá szegődött, ebben a lerongyolt és megtépett korszakban diadalra fogja vinni. Andrássy Gyula gróf válaszában kijelentette, hogy ő ennek a pártnak a zászlaja alá nem hívásra, hanem lelki meggyőződésből jött, mert azt látja, hogy most nem egyéni célok, nem egyéni felfogások a döntő jellegűek, hanem az, hogy mindenki ereje szerint szolgálja a magyar jövőt. Amikor ebből a pártba jött, nem személyeket látott maga előtt, hanem magyar eszményeket és ebben a pártban látta a magyar eszmék harcos táborát. Minden erejével segíteni fogja a pártot, és azt hiszi, hogy azt a ragaszkodást, amelyet neki a párt előlegezett, ki fogja érdemelni. Az üdvözlés után Andrássy Gyula gróf a tanácskozóterem zöld asztala mellett elbeszélgetett az aktuális kérdésekről a párt vezetőembereivel, köztük Rakovszky, Szmrecsányi, Beniczky, Vass, Haller, Huszár és Bernolák képviselőkkel. A kereszténypárt csütörtökön este pártértekezletet tart, utána pedig a Gellértszállóban Andrássy tiszteletére vacsora lesz. Folytatják a tárgyalást a nyugatmagyarországi kérdésben Mint a Magyar Távirati Iroda értesül, a nyugatmagyarországi kérdésben az osztrák kormánnyal megindult tárgyalásokat a napokban folytatják. A tárgyaláson résztvevő magyar küldöttség tagjai a következők : Csáky Imre gróf volt külügyminiszter, Khuen-Héderváry Sándor gróf követségi tanácsos, Villányi Frigyes báró a külügyminisztérium részéről, Barcsay Ödön miniszteri tanácsos a földreívelésügyi, Pétery Ödön és Edvi-Illés Aladár miniszteri tanácsosok a kereskedelmi minisztérium részéről. Ezeket a részletes tárgyalásokat ama irányelvek alapján folytatják, amelyeket Gratz Gusztáv külügyminiszter legutóbbi bécsi tartózkodása alatt Mayr kancellárral megállapított. A tárgyalások előreláthatólag néhány napig tartanak. Bécsből jelenti a Magyarság tudósítója. A st.-germaini és trianoni béke határozatai alapján Nyugatmagyarország ügyében folytatandó tárgyalásokra kiküldött magyar bizottság ma este megérkezett. Jg' —* SwiSIL " «— Hadrissy idvszlése a kereszténypártban a kisgazdák a belügyi tárca végleges betürtését kívánják Andrássy Gyula a külügyi bizottság elnöke A nemzetgyűlés külügyi bizottsága kedden délben tartotta alakuló ülését. Elnökké Andrássy Gyula grófot, a bizottság jegyzőjévé pedig Moser Ernő képviselőt választották meg. A belügyi tárca betöltése A kormányzó ma felmentette állásától Ferdinándy belügyminisztert és megbízta Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminisztert a belügyminisztérium ideiglenes vezetésével. A kisgazdapárt tagjai elégedetlenek ezzel a megoldással, mert szerintük a földbirtokreform végrehajtása körüli teendők energikus embert kívánnak a tárca élére. A párt felfogását a nemzetgyűlés mai ülésén Szijj Bálint kifejezésre is juttatta és nyíltan megmondta, hogy a kisgazdapárt a maga emberét akarja a belügyminiszterségre. Abba semmiesetre sem mennék bele, hogy Tomcsányi véglegesen megmaradjon belügyminiszternek, az igazságügyi tárcát pedig politikán kívül álló férfiúval töltsék be. Holnap délután a pártszövetség az országház delegációs termében tanácskozást tart, Hegedűs Lóránt terjeszti elő pénzügyi javaslatait, de szóba kerül a belügyi tárca kérdése is. A magyar művészet külföldi propagandája — A Magyarság tudósítójától — A nemzeti integritás ügyének külföldi propagandájában csatasorba kell állítani azt a hatalmas erkölcsi tőkét is, a szellemi értékeknek azt a tartályát, ami a magyar képzőművészet múltja és jelene. Eddig ebben az irányban csak egyetlen komolynak nevezhető akció történt: a vándorkiállítások megszervezése, amelyeknek anyaga egyébként — kissé már érthetetlenül — még mindig itthon vesztegel, ahelyett, hogy politikai küldetéssel járó útjára indulna. A vándorkiállításokon kívül azonban vannak egyéb módok és utak is, amelyek külföldön a magyarság agyontaplózott ügyét szolgálhatják s a képzőművészet mindenütt érthető nyelvén bizonyítják kulturfölényünket a környező népek balkanizmusával szemben. Megkérdeztük a Szépművészeti Múzeum igazgatóját, Petrovics Eleket, hogy miként vélekedik erről a külföldi propagandáról s a múzeum részéről ily értelemben történt-e már valami lépés ? — A magyar képzőművészet — mondta Petrovics Elek — kétségtelenül nagy erővel szólhat bele a külföldön a rólunk való hangulat megváltoztatásába. Annak ugyan elvileg nem vagyok hive, hogy a muzeum legkiválóbb magyar képeit külföldi kiállításokra küldje, mert ott esetleges megrongálásoknak, az út bizonytalanságainak vannak kitéve s ezekre a kincsekre nekünk itthon van szükségünk. Mi azt akarjuk, hogy az idegen jöjjön hozzánk s teljes egészében lássa művészeti vagyonunkat., A propaganda másik módja a könyv. Épp most foglalkozom egy ily kiadvánnyal, amely megfelelő szöveg kíséretében a múzeum száz reprezentáló magyar festményét mutatná be. Első kötete lesz egy kiadvány-sorozatnak, amelyet németül, franciául, angolul akarunk megjelentetni. Egy berlini kiadóval is tárgyalok, aki levelezőlapokon hozná forgalomba a múzeum kiváló magyar műveit. Az Iparművészeti Múzeum igazgatója, Végh Gyula azért is fontosnak és sürgősnek tartja a magyar iparművészet történeti és modern értékeinek külföldön való felvonultatását, mert a csehek és románok ezen a téren is, nem siker nélkül, dolgoznak ellenünk. A román királyné védnöksége alatt kiállítást csináltak Parisban, ahol erdélyi magyar ötvösmunkákat, hímzéseket, még a székely népművészetet is román munkának tüntetik fel s ugyanezt teszik a csehek, akik a felvidéki úri magyar hímzéseket egyszerűen kisajátítják tót hímzés gyanánt. A Múzeum azonban semmi ellensúlyozó akcióra nem gondolhat a pénzhiány miatt. ugyanezt kellett hallanunk az Iparművészeti Társulat igazgatójától, Györgyi Kálmántól. A Társulat modern iparművészetünk termékeivel nem kezdhet külföldön semmiféle propagandát, mert anyagi eszközei azt sem engedik meg, hogy itthon a legszűkebben szabott feladatait elvégezze. 3 JPest vármegye is dílást foglalt a forradalmi sajtó ellett Nem kell a vármegyei reform -r A Magyarság tudósítójától a Pest vármegye mai közgyűlésén a törvényhatósági bizottsági tagok élénk részvétele mellett tárgyalta a Keresztény Nemzeti Ligának azt az átiratát, mely a forradalmi sajtó megbüntetését követeli s melyet a Liga pártolás és csatlakozás végett valamennyi törvényhatóságnak megküldött. Pest megye, amint előrelátható volt, fenntartás nélkül, egyhangú határozattal járult hozzá ehhez a követeléshez, melyet a törvényhatóságok közül tudvalévően maga a székesfőváros fogadott el legelőször. Az ország első vármegyéjének állásfoglalása külön súlyt és nyomatékot ad annak a mozgalomnak, melyet a Keresztény Nemzeti Liga megindított s példáját biztosan követni fogják a többi vármegyék és városok is. Ez az akció különben, mint értesülünk, nem fog megállni ezen az úton és e keretek között, de a társadalmi és politikai tényezők egész láncolatát mozgósítja, hogy foganatot szerezzen annak a követelésnek, melyet a liberálisradikális sajtónak újabb időben tanúsított viselkedése is annyira érthetővé tesz. Pest vármegye rendkívüli közgyűlését ma délelőtt tíz órakor nyitotta meg Pressly Elemér dr. főispán a magyar Hiszekegy elimádkozásával. Erdélyi Lóránt dr. főjegyző a múlt évi költségvetés egyes tételeit ismertette és javasolta, hogy a tisztviselők illetményeinek kiegészítésére szükséges pótadó kivetését tartsák meg a jövő évre is. Ezután felolvasta Patay Tibor dr. indítványát, mely a vármegye közönsége nevében a leghatározottabban állást foglal és tiltakozik a vármegyei és községi önkormányzat tervbevett módosítása tárgyában minden olyan időszerűtlen reform ellen, mely a törvényhatósági és községi szervezeteknek törvényes rendszerét megbolygatni és átalakítani akarja. Majd Patay Tibor dr. Indokolta meg fölolvasott javaslatát. Kifejtette, hogy a nemzetgyűlés, melyet az ántant erőszaka hozott létre, nem alkotmányos tényező s ezért nem tartja hivatottnak a reform megalkotására. A vármegye a múltban és a jelenben is mindig védelmezője volt a közszabadságoknak, nemcsak a felülről jövő zsarnoksággal szemben, hanem az alulról jövővel szemben is. Tiltakozott az ellen a beállítás ellen, mintha a közhangulat a reformot kívánná s kijelentette, hogy a kívülről és belülről fenyegető bolsevizmussal szemben csak a népben meglevő nemzeti érzéssel lehet megküzdeni, mely érzésnek évszázadokon keresztüli éppen a vármegye volt az ápolója. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd, befejeztével Weichhert Miklós törökbálinti, plébános Patay indítványa mellett a tör-ténelmi osztályok hivatását fejtegette a vármegyei önkormányzat terén. Kovácsy Kálmán rákospalotai evangélikus lelkész szerint a parlamentáris rendszer világszerte csőd előtt áll és míg nem képviseli az állam igazi szellemét, nemszabad hozzányúlni a vármegyei szervezethez. Koncz János csepeli jegyző a javaslattal szemben sürgette a reformot, melyet különösen a községi szervezetben tart feltétlenül szükségesnek. Gaják Géza személyes ügyben szólalt fel, majd a közgyűlés Patay javaslatát a kiegészítő indítvánnyal együtt egyhangú éljenzéssel fogadta el. Patay Tibor indítványára megkeresi a közgyűlés a kormányt, hogy a szabadkőműves páholyok destruktív működésére vonatkozóan elfoglalt álláspontját változatlanul továbbra is őrizze meg. Csatlakozott a közgyűlés a Védőligák feliratához, melyben a nemzetgyűlés elnökét március 15-ikének országos ünneppé való nyilvánítására kéri, valamint Gyár vármegye átiratához, melyben a béke ratifikálásának napját nemzeti gyásznappá kívánják tenni. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga átirata került ezután tárgyalásra, melyben a Liga a forradalmakban bűnös, destruktív sajtó felelősségrevonását és pártatlan sajtóbíróság felállítását követeli. Az átirathoz Pálóczy-Horváth István szólalt fel. Mint a debreceni események is mutatják, — mondotta, — a destruktív sajtó újból felütötte a fejét és egyes lapok hangja 1918-ra emlékeztet. Egyhangú elfogadásra ajánlja az átiratot és felhívja a közgyűlés tagjait, hogy minden erejükkel támogassák az Ébredő Magyarok törekvését, akik egy hónapon át gyűjtést tartanak a destruktív sajtó ellen küzdő plakátok és felvilágosító röpiratok költségeire. A vármegye közgyűlése egyhangúan csatlakozott a Liga átiratához. A közgyűlés ezután a vármegye folyó ügyeit tárgyalta. Megkezdődik a gazdasági tárgyalás Romániával — A Magyarság tudósítójától — A napokban megtörténik Starcea bárónak, Románia meghatalmazott miniszterének hivatalos akkreditálása. Ettől a naptól kezdve Starcea vezetése alatt álló követség megkezdi érintkezését a magyar kormánnyal és megoldást nyernek mindazok a gazdasági és politikai kérdések, amelyek ma még függőben vannak és a két állam közt a legkínosabb káoszt teremtették meg. Nem érdektelen tehát, ha csak futólag is rámutatunk e problémákra, a két állam momentán gazdasági helyzetére és pár szóval bemutatjuk azokat az urakat, akik Románia teljes bizalmát élvezik nálunk. Két bizottság érkezett Budapestre. Az egyik politikai, a másik gazdasági. Az egész követség és a politikai képviselet vezetője Starcea ezredes, aki a háború előtt hosszabb ideig a bécsi román követség attaséja volt. Részt vett a háborúban s legutoljára Ferdinánd király első szárnysegéde volt. Mint ilyen, hozzátartozott a király legbizalmasabb környezetéhez. Áron követségi titkár már régen teljesít diplomáciai szolgálatot. Legutolsó állomása Szentpétervár volt A követségnek van két magyarországi származású tagja is. Az egyik Davidescu követségi másodtitkár, aki brassói származású s igen jól beszél magyarul. A másik Balta követségi tolmács, aki újságíró volt, Budapesten is tartózkodott. A kereskedelmi ügyeket Trifu főkonzul vezeti. Az útleveleket a követség önállóan fogja láttamozni. A gazdasági misszió vezetője Juan Lapadát, erdélyi ember s előbb a nagyszebeni Albina cég vezetője volt. Nagy szerepet játszott a román nacionalista mozgalmakban s a zsinati gyűléseken éles beszédeket tartott Erdély autonómiája mellett. Keze alatt most külön szakértők dolgozzák fel a vasúti forgalmi, kereskedelmi szerződések kérdéseit, amelyeket aztán a magyar kormány elé terjesztenek. A bizottág már elkészítette Magyarország és Románia között a határszéli forgalom lebonyolítására, a közlekedés megkönnyítésére, a személyi- és áruszállítás szabályozására vonatkozó tervezeteket. Romániának nagyon sürgős e kérdéések rendezése, mert fejletlen ipari állam lévén, nyers terményeit nem tudja feldolgozni és így feltétlen exportálásra szorul, amelyre csak egy út van: Magyarország. Összeköttetése Csehországgal csak papíron van meg, a valóságban nem funkcionál. Romániában pedig nagy készletek vannak fában, állati nyersterményekben, petrolsánban, szénben stb. Nekik egy fontos csak: a gyors leszállítás. Ezt pedig csak Magyarországon keresztül érhetik el. . ( Törlés) Kisebb házakat (házrészeket) és építkezésre alkalmas telkeket vételre keresünk. Közvetítésen !»,'» közvetítői díjat fizetünk. „Realitás” Részvénytársaság Bpest,VII. Erzsébet-körút 27.T*l. József 121-93 - —-----------_ 1