Magyarság, 1921. december (2. évfolyam, 270-294. szám)
1921-12-01 / 270. szám
1921 december 1. csütörtök óra 3 korona Budapest, II. évf. 270. (284.) szám TH MIfIIABSAfKr Előfizetési árak: Egész évre 860 korona Negyedévre 1I0 korona Félévre ~ 340 kopna Egy hóra... 60 korona Egyes szám ára 3 korona Felelős szerkesztő: Milotay István Szerkesztőség : VII. kerület, Miksa-utca 8. szám. Telefőn: József 68-90, József 68-91. Kiadóhivatali VII. kerület, Miksa-utca 8. Telefőn: József 68-92. Megjelenik bérlő kivételével mindennap. Besses elméletben és gyakorlatban ip. s.1 A háború után Genfben alakult egy francia nyelvű folyóirat, — Revue de Génévé címen,— amely annak a célnak munkálását tűzte feladatául, hogy a kultúrnépek közt a világháború véres szekercéje által vágott rést, illetőleg tektonikus szakadékot átívelje a megértés és szolidaritás hirdetésének aranyhídjával. Ez az irodalmi és politikai Vöröskereszt abban az országban és abban a társadalomban támadt, amely a nagy viadalnak legváltozatosabb fordulatai alatt is igyekezett megóvni pártatlan semlegességét s amely humanitárius feladatának érezte azt, hogy élére álljon a vezető népek között annyira szükséges kiengesztelődésnek. E folyóirat munkatársai sorában tisztelheti a mai Európa legkiválóbb géniuszait és vezető politikai elméit az orosz Mereskovszkitól a román Take Jonescuig, a német Hauptmanntól a cseh Benes Edvárdig. Minket magyarokat a mi két nagy reprezentatív man ünk és nemzetközi tekintésünk: Andrássy Gyula és Apponyi Albert képviselnek ebben a fényes együttesben. E folyóiratnak legutóbbi füzetében a cseh miniszterelnök és külügyminiszter, a kisántáni esze és mindenese, Benes írt egy nagyobb tanulmányt, amelyről tuomást kell vennie a magyar közönség széles rétegeinek is, mert tömörítve és ügyes dialektikával megérvelve ráakadunk benne arra a hazug és képmutató ideológiára, amelynek »igazságai« nevében széthasogatták Középeurópa régi szerkezetét és lebontották az egységes Magyarország ezeresztendős építményét. A kisántánt nem katonai szervezkedés, — igy hangzanak Benes tételei, — nem egy konjunkturális politika véletlen képződménye, hanem azoknak a konstruktív erőknek a hatalmi kifejezése, amelyek most munkában vannak Középeurópa újjáépítésén. A Habsburgok jelenléte teljesen összeférhetetlen az új renddel, s ezeknek újból való megjelenése a régi Magyarország területén nem jelentene mást, mint ezeknek az új »konstruktív« erőknek felbomlását és pusztulását. Ezzel a Benes-féle rendszerrel erőszakosan készek szembehelyezkedni nemcsak a régi hatalmi polcokról letaszított nemzetek, hanem bizonyos társadalmi osztályok is, amelyeket a békekötés megfosztott előjogaiktól és földjeiktől s amelyek azt szeretnék bebizonyítani, hogy az új állami tagosulás nincs rendjén, nem tarthat sokáig, sőt máris bomladozik. Ezeket az újkeletű konstruktív elemeket két destrukció fenyegeti: egyik a monarkista, habsburgos, militarista reakció, a másik pedig a bolsevizmus. A végső katasztrófától csak úgy tud menekülni a kisántant Középeurópája, ha biztosítani képes a kölcsönös függés elve alapján az új államok között szükséges érintkezéseket s ha az egyes népindividuumok szabadságának tiszteletben tartásával ki tudja magából fejleszteni a Középeurópai Egyesült Államok gondolatát. ‘ Mikor e cikk egyes megállapításait, okfejtéseit és céltűzéseit végigolvastuk, a szemünk káprázott, vájjon nem Jászi Oszkár szelleme rémlik-e föl előttünk, nem a régi Huszadik Század zöld füzeteit lapozzuk-e, mikor Benes elmefuttatásának vonalát végigkísértük? A népek föderációja alapján újjászervezendő osztrák-magyar monarkia, amelyet kezdetben a derékkanton-építő mester a Habsburgok jogara alatt, az októberi felfordulás után Kossuth Lajos dunai konföderációjának mintájára szerkesztett meg, a tények azonban Benes terve és célja szerint rajzolták ki Jásziék csöndes támogatásával. A radikális és demokratikus erők, amelyek szétvetették a régi Közép-, európa monarkista, arisztokratikus és katonai berendezkedésének ódon bástyáit, nem a mi nagy Oszkárunk agyvelejének politikai leleményei-e? Annyi bizonyos, — akár összebeszélésre dolgoztak, akár csupáncsak a »nagy szellemek« és rokonlelkek véletlen találkozásából, — hogy Jászi Oszkár és Benes Edvárd különböző oldalról, de együtt ásták a kettős monarkia alapjai alá azokat a tárnákat és alagutakat, amelyekbe robbantó szereiket helyezték. Nézzük már most, miképpen fest a valóságban az a Középeurópa, amelyet oly vakítóan szép és meleg ideológiai színekkel ábrázolt a cseh miniszterelnök, maga is egyike az új rendszer építőmestereinek ? A régi Középeurópa területén a kisántant karámjába zárt népek zsibbadtan és dermedten tekintenek föl arra a rendszerre, amelynek piramisára a szabadság, egyenjogúság és demokrácia betűi vannak vésve, — dehogy! — mázolva. Soha gyávább brutalitással jelszavakat és ígéreteket meg nem gyaláztak, mint az uj urak a régi Ausztria-Magyarország területén. Soha álnokabb és hitványabb és alantasabb zsarnokság alatt népek nem nyögtek, mint a Beneséké alatt. Soha »felszabadítókat« az úgymondott leigázott népek keservesebben el nem átkoztak, mint a kisántánt uralkodó nemzeteit. Soha, még a cári Oroszországban sem volt kevesebb szabadság, nagyobb az önkény és embertelenebb az erőszak, mint aminő most virul a kisántánt tragikus mezőin. Soha rémesebb és fojtogatóbb szociális nyomorúság nem hervasított nemzeteket, mint amicsoda gazdasági állapotok vannak" a kisántánt által teremtett paradicsomban. Soha olyan buta és a békés polgársággal aljasabbul garázdálkodó militarizmus nem létezett, mint aminőt a Wilson—Jászi—Benes-féle ideológia teremtett az új Középeurópában. Soha annyi visszaélés, képmutatás és hazugság nem volt egymásra halmozva, annyi potemkináda rendszeresen és céltudátosan vászeaszalva, soha annyi macchiavellizmussal egyetlen »állami« tákolmány védve, mint amennyi azokon a drótkerítéseken belül napról-napra elkövettetik és politikai rendszerré kristályosittatik, amelyeket a csehek, a szerbek és az oláhok feszítettek ki zsákmányuk biztosítására.Soha borzalmasabb kulturális tatárjárást nem műveltek és hitványabb vandalizmust el nemkövettek, — még talán Alarik gótjai és Genzerik vandáljai se,— mint araiőket a pozsonyi szoborrombolók végeztek és végeznek. És ráadásul soha türelmetlenebb és vadabb nacionalizmus végig nem gázolt más nemzetek szabadságán és életén, mint a »radikális« és »humanitárius« cseh uralom teszi azt a magyarok, németek és tótok emberi és polgári jogaival, így fest Benes úr ideológiája a gyakorlatban. Ha pedig egy államban ilyen ordító ellenmondások vannak az elmélet és a gyakorlat között, ha egy nemzeti uralom annyira rá van utalva a hazugságokra és a szemfényvesztésekre, akkor azon az államon és azon a nemzeti uralmon már rajta van a végzet ujjlenyomata és a pusztulás bélyege. Mert lehet ugyan összehazudni és összerabolni országokat s az emberekkel egy darabig elhitetni, hogy a fekete fehér, hogy a rabszolgaság szabadság, hogy a nyomorúság paradicsom. De a hazugságok hegye szétporlik, mihelyt megérinti az igazság szellője. A mttilsiterciitöft metölricsitóst tett a tandiiszéittsif A kereszteni part támogatta Betűien István grófot partalattíistereff?esében A nefiszetginites december első hapfáiban összeül A politikai helyzet — A Magyarság tudósítójától — A kisgazdapárt tegnapi állásfoglalása következtében uj helyzet és uj válság keletkezett. Az egységes párt eszméje megbukott s a robbantást a gazdapárt követte el, a pártközi konferencia határozatának megszegésével, s azáltal, hogy a párt nem volt hajlandó feladni jellegét, s helyet adni egy uj pártalakulás lehetőségének. Bethlen István gróf az új helyzetben uj módszerhez és ennek megfelelő uj eszközökhöz folyamodik. Terveiről a miniszterelnök még nem nyilatkozott, de beavatott információk szerint Bethlen István gróf megbízatásának visszaadását csak formai dolognak kell tekinteni s a kormányzótól nyert új megbízatása esetén a miiszterelnök most már koalíciós megoldás irányában tesz kísérletet a pártoknál. Ha ez a lépése nem vezetne sikerre, a kormány megteszi az előkészületeket a nemzetgyűlés feloszlatására és az új választásokra. Az egységes párt megalakulását a gazdapártban Nagyatádi Szabó István tegnapi beszéde, illetőleg a kisgazdapárt vezérének kormányzói kihallgatása borította föl. A kisgazdapárt vezére nem kapott biztosítékokat arra nézve, hogy a földmivelésügyi tárcát az új kormányban ő fogja betölteni s tudomására jutott, hogy Bethlen István gróf e tárca betöltéséről Gaál Gasztonnal és Mayer Jánossal is tárgyalásokat folytatott, Nagyatádi Szabó Istvánnak pedig csak tárcanélküli miniszterséget szántak az új kormányban. Ez volt az oka annak, hogy a kisgazdák vezére olyan keményen szembehelyezkedett a tegnapi értekezleten a miniszterelnök pártalakítási tervével. A keresztény párt állásfoglalása A keresztény nemzeti egyesülés pártja ma délelőtt folytatta tegnap este tíz órakor megszakított értekezletét. Az értekezlet megnyitása előtt Haller István, Huszár Károly, Prohászka Ottokár, Fris József, Milotay István és Ernst Sándor bizalmas tanácskozáson állapították meg az értekezlet elé terjesztendő határozati javaslat szövegét A király kérdés kikapcsolása Az értekezletet, melyen Bernolák Nándor, Hegyeshalmi Lajos és Pass József minisztereken kívül a párt csaknem valamennyi tagja részt vett, pár perccel tizenkét óra után nyitotta meg Haller István elnök s beszédében felemlítette azt a több oldalról hangoztatott vádat, hogy a párt a királykérdés erőszakos megbolygatásával országos agitációt akarna kezdeni, vagy döntést provokálni. Miután — mondotta — ez a hamis beállítás alkalmas arra, hogy a pártot helytelen színben tüntesse föl, indítványozom, hogy a párt függetlenül minden egyéb politikai akciótól, szögezze le ebben a kérdésben a maga álláspontját s e célból a következő határozati javaslat elfogadását ajánlom: »Ismételten felhangzó állításokkal szemben, mintha a keresztény nemzeti egyesülés pártja a királykérdés bolygatását célozná, a párt kijelenti, hogy a maga részéről a királykérdés felvetését a jelen viszonyok között elítéli és az ország békéje érdekében a párt tagjait, a párt ezen álláspontjának megtartására, a párt fegyelem erejével kötelezi. Az értekezlet a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. A párt nem fogadja el a kisgazdapárt feltételeit Haller István ismertette ezután az általános politikai helyzetet s Bethlen István gróf miniszterelnök pártajak hási akcióját illetően az alábbi határozati javaslatot terjesztette elő: 1. A párt elfogadja a miniszterelnök kormányzati munkaprogramját. . 2. A párt megállapítja, hogy a kisgazdapárt által az egységes párt tekintetében felállított feltételeket nem fogadja el. 3. A párt támogatja a miniszterelnököt kormányzati párt alakítására irányuló törekvésében. Az értekezlet a határozati javaslatot vita nélkül egyhangúlag magáévá tette, miről a miniszterelnököt Fass József kultuszminiszter értesítette.