Magyarság, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-26 / 20. szám
1923 Január 26, péntek MAGYARSÁG Sirman von Sanders tábornok Kemal basáról és a törökökről Bécs, január 25 (A Magyarság tudósítójától) Limann von Sanders német tábornokot és török marsallt nem kell külön bemutatni a magyar közönségnek. Nevét jól ismerik a világháborúból, melynek egyik legnagyobb hadvezéri sikere : a Dardanellák hősi védelme az ő nevéhez fűződik. A tábornok rendkívül intelligens és szellemes ember, ma a török kérdés egyik legalaposabb ismerője s ezért véleménye mindenütt azzal a nagy érdeklődéssel találkozik, amely jogosan kijár neki. Régi tisztelői meghívására tegnap Bécsbe érkezett, hogy egy előadás keretében tájékoztassa őket a törökök nagy szabadságharcának jelentőségéről. A tábornok innét Budapestre utazik s igy néhány nap múlva a magyar közönség a legközvetlenebb módon nyerhet tájékozódást a törökök heroikus küzdelméről. Limann von Sanders tábornokot különben ismerik a Magyarság olvasói is: a törökök nagy győzelme után Berlinbe kiküldött munkatársa előtt egy hosszabb nyilatkozatban fejtette ki nézeteit a kérdés várható fejleményeiről. Nem érdektelen följegyezni, hogy jóslásszerűen hangzott kijelentéseit azóta minden tekintetben igazolták az események. A tábornok bécsi előadását rendkívül nagy érdeklődés előzte meg s a hallgatóság soraiban nagy számban jelentek meg azok a volt tisztek is, kik a világháború folyamán az ő parancsnoksága alatt küzdöttek a keleti harctéren. Az előadáson ott voltak a régi osztrák-magyar tábornoki kar legnevezetesebb tagjai is, köztük Konrád tábornagy, Kövess tábornagy és Ruffenberg tábornok. Az előadás előtt a Magyarság bécsi munkatársának alkalma volt beszélgetni Limann von Sanderssel. A tábornok mindenekelőtt Musztafa Kemal személyéről nyilatkozott roppant elismeréssel — 1915 márciusa óta ismerem őt személyesen — mondotta. — Magas, szikár ember, rendkívül intelligens s nagyszerűem beszél franciául. Abban az időben a tizenkilencedik hadosztályt vezette s azelőtt Szófiában volt katonai attasé. Musztafa Kemal Szalonikiből származik s már a török-olasz háború alatt is többizben kitüntette magát. Röviddel azután, hogy megismertem őt, a Gallipoli-i harcokbanegyik elismerés a másik után érte. Különösen abban a nyolc és félhónapig tartott hadjáratban, amelynek célja az volt, hogy az angolok és a franciák elfoglalják Konstantinápolyt De utoljára is véres fejjel voltak kénytelenek visszavonulni. Ebben a hadjáratban Kemal basa, mint 35 éves fiatalember, hadtestparancsnok volt. A következő esztendőkben nagyszerűen bevált, mint hadvezér. Amikor 1918 október 30-án Törökország fegyverszünetet kötött s a német, osztrák és magyar tiszteket hazahívták, a török hadsereg főparancsnokságát a legnagyobb bizalommal helyezhettem az ő kezébe. Musztafa Kemal azóta Aleppótól északra állott fel. Amikor aztán megkezdődött a török hadsereg leszerelése , Konstantinápolyban a liberális ifjútörökök vették át az uralmat, Iiemal basa és Talaat basa, miután egy évtizeden át annyi hősiességgel vezették Törökország ügyeit, az ifjútörökök elöl kénytelenek voltak Kisázsiába menekülni. Tizennégy nappal a fegyverszünet megkötése után angol csapatok vonultak be Konstantinápolyba s az első zászlóaljakat szinte fölháborító örömujjongással fogadta az a levantei lakosság, mely a háború folyamán nyugodtan folytathatta üzleteit s amelynek nagy része föl is vette a török állampolgárságot. Néhány nappal később francia csapatok is masíroztak be Konstantinápolyba s attól kezdve a törököknek nem volt hazájuk a saját hazájukban. — A görögök, kik a világháború alatt soha egy talpalatnyi török földet meg nem szállottak, ugyanakkor torpedóhajókat küldtek Konstantinápolyba s e hajók az ágyúikat nyomban a szultán palotájára irányították A szultán a Yildizkioszkba költözött át, ahol fogoly gyanánt kezelték. Az antánt képviselők ugyanakkor a maguk szájaize szerint alakították át a török kormányt, amelyben persze egyetlen nemzeti érzésű török politikus részt nem vehetett. Az antant szándékai ettől fogva arra irányultak, hogy Törökországot kitöröljék a nagyhatalmak sorából. Limann von Sanders kijelentette még, hogy Görögország szerencsétlenségének Venizelosz a tulajdonképpeni okozója, mert ő járt közbe az ántántnál, hogy Görögország török területeket szállhasson meg. Ezért igaztalan Konstantin királyt tenni felelőssé. Limann az ántánt legnagyobb hibáját abban látja, hogy szét akarta darabolni Törökországot, anélkül, hogy előzőleg sikerült volna lefegyvereznie. A törökök ellenállása nem egy hirtelen kitört hatalmas népmozgalomnak az eredménye, hanem lassan kint fejlődött ki azzá. Különösen két momentum az, amely folytonosan táplálta az ellenállást: először az antánt által a törökök ellen alkalmazott erőszakos rendszabályok, másodszor a görögöknek Anglia által támogatott betörése Kisázsiába. Az ántánt diktátuma szerint a törököknek be kellett volna szolgáltatniuk a fegyvereiket, amelyek aztán az ántánt ellenőrzése alatt álltak volna. Ezt a lefegyverzést azonban tökéletlenül hajtották végre s ezért igen sok török katona fegyveresen tért haza. Mikor az angolok 1919 őszén visszavonultak, a franciák szállták meg a kisázsiai vasúti vonalat. Ez alkalommal s attól fogva később is belekeveredtek azokba a harcokba, melyeket a törökök örmények és görögök ellen vívtak meg. E csatákban a franciák súlyos veszteséget szenvedtek. Egyszben például egy 800 főnyi francia zászlóaljat a török lakosság a hegyek közé vezetett és ott az összes franciákat agyonverte. A franciák végre is belátták, hogy békés után sokkal többet érhetnek el és ekkor megváltoztatták keleti politikájukat. Az angolok azonban továbbra is megmaradtak az erőszakosság álláspontján és hallani sem akartak kompromisszumokról. Ez volt Lloyd George keleti politikájának nagy hibája, amely szinte megingatta a brit világbirodalom oszlopait. Limann von Sanders részletesen fejtegette ezután, miként fejlődött ki a török ellenállás. A törökök helyi bizottságokat szerveztek meg az összes kerületekben s még a legkisebb faluban is kiépítették szervezeteiket. Minden fegyverfogható embert puskával és lőszerrel látott el a községe. Az antant követelésére a konstantinápolyi kormány ekkor lázadás címén perbefogta Kemal basát és halálra ítélte. Ezt a halálos ítéletet a szultán írta alá s ezzel megpecsételte a saját sorsát. 1920-ban már teljesen kirobbantak az ellentétek a Stemal-kormány és a szultáni kormány között. A kemalista kormány ugyanis felhívta a népet, hogy többé ne engedelmeskedjék a szultán kormányának. 1920 április 23-án ült össze a 325 képviselőből álló angorai nemzetgyűlés. E pillanattól kezdve ez lett a török népnek egyetlen jogos képviselete. A nemzetgyűlés nyomban érvénytelennek nyilvánította ki a savrosi szerződést. Az angorai kormány igen ügyes külpolitikát folytatott, mert sikerült megegyezésre jutnia a bolsevista Oroszországgal. Azok azonban, akik azt hiszik, hogy az angorai kormány bolsevista ideálokat szolgál, súlyosan tévednek. Az Izlaia alaptételei ugyanis nem egyeztethetők össze a bolsevista princípiumokkal. Itt kizáróan kölcsönös támogatásról van szó, amely hátvédet biztosít az angorai kormánynak, úgyszintén anyagi segítséget lás. Az oroszok ugyanakkor szabadon közlekedhetnek a Fekete-tengeren. Limann von Sanders előadása során részletesen fejtegette a török nemzeti küzdelem egyes fázisait Igen érdekes karakterképeket adott a török szabadságharc egyes vezéreiről, majd a kalifátus és a szultánátus egymás közti viszonyát ismertette. Ezután a valóságban Angola lesz a török birodalom székhelye. Konstantinápoly csak a kalifátus rezidenciája marad. (A követségek köréből.) Paish J. A.-t tiszteletbeli attaséi minőségben a budapesti angol követséghez osztották be szolgálattételre. A kormányzó a külügyminisztérium vezetésével megbízott magyar királyi igazságügy miniszter előterjesztésére megengedte, hogy Jacobo Moreno Rosales spanyol királyi elsőosztályú konzul kinevezési okmánya a megerősítési záradékkal elláttassék. — főispáni beiktatás.) Tarányi Ferenc vasmegyei főispánt ma délelőtt iktatta be a törvényhatóság rendkívüli közgyűlés keretében. Herbst Géza alispán megnyitó beszéde és az egyházi szértartás után az új főispán letette az esküt. Tarányi Ferenc ezután székfoglaló beszédet mondott s sürgette a raogye közigazgatásában az egységes közgazdasági politikát. (A csehek újból elbocsátottak ötven magyar tisztviselőt.) Besztercei ínyen jelentés szerint: a csehek a hatszáz éves múltja után községére lefokozott város hivatalaiból 50 tisztviselőt elbocsátottak, mint felesleget. Mindössze három régi ember maradt meg szolgálatban: Bártól Károly rendőrkapitány, akit a pozsonyi államrendőrséghez osztottak be. Cserhei Vince városi főjegyző, aki megyei főjegyző lett és Tichi volt városi rendőrfőkapitány. Ötven tisztviselő kérvényét azzal küldték vissza, hogy nincs szükség rájuk. Főjegyzőnek egy ismeretlen csődet nevezett ki a prágai kormány. Az ötven elbocsátott embert nyugalomba küldi s olyan minimális fizetésből lesz kénytelen tengődni, amely legfeljebb a gondtalan ébonhaláshoz lesz elég. (Prohászka Ottokár előadása.) Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga által a régi országház nagytermében (Főherceg Sándor utca 8. sz.) rendezett előadások e hó 27-én szombaton délután 6 órakor Prohászka Ottokár megyéspüspök tart előadást A kereszténység és a belső életről. A Lisa, mely belépődíjakat nem szed, de adományokat elfogad, az előadásra a sajtó útján meghívja a közönséget. —Az alkoholellenes munkásszövetség új otthona.) Az Alkoholellenes Munkásszövetség, amely küzd az emberiség jobb létéért, néhány jóakarója támogatásával a Társadalmi Múzeumban állandó egyesületi otthont kapott. Az elnökség most rendezi be az új otthont. HÍREK NAPIREND Január 26. pentesc Kap kél 75. 20 p., nyugsik 1 11 6. 33 Hold kél 11 6. 41 p., nyugszik 1 6. 14 p* Róm. kat. Polikérp, prot. Vanda. Előadások: Chölneky Jenő dr. előadása az Egyesült Keresztény Kelyleti Liga terézvárosi osztályán, a Terézvárosi Keresztény Kaszinó dísztermében (VI, VÖKarty-u. ed.) fél 19 6. Gerevich Tibor előadása a barol művészetről (Gróf Károlyi-utca 8.) 17—18. Kitöck Emma előadása az esztétika újabb problémáiról ugyanott, 18 — 19. A Szent István Akadémia 1. osztályának felolvasó-ülése, Kmoskó Mihály előadása A kereszténység a törököknél a középkorban elmen (Szentkirályi-utca 28.) 17 ó. A Magyar Kémikusok Egyesületének feelolvasó-ülése, Hunyady István királyi fővegyész előadása A cukros letek tisztításának fejlődése elmen (V., Zrínyi-utca 1.) fél 19 ó. Augmetin Béla dr. előadása Az illő olajok és a parfümgyártásnál használt növényi és állati anyagok áruismerete címen a Drogista Szakiskola előadótermében (Vill., Vas u. 9.) 19-21. — Kiállítások: Petőfi-kiállítás a Nemzeti Múzeum kupolatermében 10—19. Az Ernszt-Muzem XXIII. csoportkiállítása (Nagymező-utca 8.) 10—16. Glatz Oszkár gyűjteményes kiállítása a Helikonban (IV., Váci-u. 30. Haris-köz) 10—14. — Könyvtárak*. Akadémiai könyvtár (Akadémiautca 2.) 10—13 és 15—19. Egyetemi könyvtár (Ferenciek*tere b.) 9—19. Fővárosi könyvtár (Gróf Károlyi-u. 8.) 9—19. Nemzeti Múzeum Széchenyi-könyvtára (Múzeumkörút 14.),. 9—16. Iparművészeti Múzeum könyvtára (IX., Ülői-út 33.) 10—12 és 18—20. Kereskedelmi Museum könyvtára (Akadémia u. 3.) 9—14. Erzsébet Népakadémia könyvtára (VIII., Német-utca 40. I. em.) 17—20. Orsz. l'chttgógiai könyvtár (Andrijssvut 63.) 9—19. M. Kin Közp. Statisztikai Hivatal nyilvános könyvtára és térképgyűjteménye (Heltai Ferenc u.) 10—13. Muzeumok. Akadémiai Veethe-szoba (Akadémiautca 2.) 10—12. A Magyar Történelmi Képcsarnok Ugyanott, 10—18. Nemzeti Múzeum Régiségtár (Múzeum-körút 14.) 9—13. Nemzeti Múzeum Növénytár (Akadémia-Utca 2.) 9—13. Szépművészeti Muzeum (Aréna-út 41.) Modern képtár és plasztikai gyűjtemény 16—13. Tanscer- Museum (Andrássy*út 69.) 10 5. Fővárosi Múzeum (Városliget, Stefánia-út) 9—18. Aquincumi ásatások és Museum (Óbuda, Külső Szentendrei-út). _ (W. H. Drummond előadása a Külügyi Társaságban.) A Magyar Külügyi Társaságnak ma ünnepnapja volt: előadó* asztalánál köszönthette Rev. W. H. Brummond-ot, aki immár negyedik éve ember* fölötti munkát végez a magyar gondolat érdekében. Bejárta elszakított területein, két és személyes tapasztalatai alapján önkéntes propaganda-útra indult. Angliában és Amerikában több mint háromszáz előadást tartott a magyarságra erőszakolt igazságtalan békérő. Száz meg száz előadásban szólt eddig idegeneknek, ma pedig hozzánk, magyarokhoz szólt ugyancsak saját érdekünkben. Angol nyelven tartott lendületes, közvetlen szabad előadásában rámutatott Középeurópa zilált közállapotaira és arra a tényre, hogy az új Közép- Európában a kisebbségek mindenütt szenvednek. Hogy ez a szomorú helyzet bekövetkezett, az főleg a külföld teljes tájékozatlanságának következménye. Rokon*szenve készteti arra a tanácsra : kövessünk el mindent, hogy igazságos ügyünket minél többen megismerjék és gondol* kodjunk arról, hogy a külföldi napisajtó hírszolgálata pontos és hiteles legyen. A közállapotok lezüllésének fő oka az, hogy az erkölcsi felelősségérzés az egész világon visszafejlődött. Ezért minden keresztény embernek kötelessége ezt a morális standardot ismét helyreállítani. Örömmel látja, hogy Magyarországon a keresztény érzés mennyire erős. Az egységes Magyarország szerinte bizalommal nézhet a nemzetek szövetségének munkája elé, amelynek reparálnia kell sérelmeinket és igazságtalan helyzetünket. Drummond, nagy tapssal fogadott beszéde után Rév. Dr. Alexander Ramsay szólalt fel, aki ugyancsak sokat fáradozott a magyarság érdekében. A Külügyi Társaság ülését Apponyi Albert gróf nyitotta meg, meleg szavakkal üdvözölte a magyarság két őszinte barátját, akiknek érdemeit Boér Elek ismertette részletesen. A látogatott ülés a képviselőház delegációs termében folyt le. Ott láttuk a Külügyi Társaság részéről Kasbert Alajos, Ludwig Ernő, Póka-Pivny Béla és Horváth Jenő dr. igazgatókat, Raffay Sándor, Józan Miklós és Keines Antal püspököket, Teleki Pál grófot, Eckhardt Tibort, Giesswin Sándor prolátisist, Boór Tempis Mór, Siegescu József, Szoláeczky Lajos egyetemi tanárokat, akik sokadmagukkal lelkesen ünnepelték a magyarság önzetlen barátait. (Madách-ünnepély a Felvidéken.) Prágából jelentik: A felvidéki Madáchünnepélyt rendező bizottság több losonci magyar kulturegylettel együtt a Madáchcentennárium alkalmából ünnepélyesen megkoszorúzta a költő sztregovai sírját. A sírnál a rendező bizottság és a különböző magyar egyesületek nevében több beszédet mondtak. A bizottság nevében Ottler János indítványt tett, hogy az egész magyarságra kiterjedő mozgalmat indítsanak Madách-mauzóleumának felépítésére. Az akció előkészítésére a rendező bizottság vállalkozott. A felvidéki országos Madách-ünnepséget tegnap tartották meg a losonci színházban a város és az egész felvidéki magyarság impozáns részvételével. Madách ünnepélyt rendezett még a kassai keresztényszocialista párt is. Ez ünnepség keretében T tukács Menyhért jászóvári prépost tartott felolvasást az Ember tragédiájáról . (A parádi üveggyár pusztulásáról.) Parádi jelentés szerint: a csaknem porrá égett parádi üveggyárban tegnap, tartották meg a tűzrendészeti vizsgálatot Miklóssy Aladár főszolgabíró vezetéséve. Megállapították, hogy a tüzet nem gondatlanság okozta, hanem a nagy szél kicsapta a szikrákat a gázfejlesztő készülékből, ettől kigyulladt a tetőzet, majd lángra lobbant az egész épület. A kárt mintegy 10 millió koronára becsülik. A gyár munkásai kenyerüket mindamellett nem veszítik el, mert halogatás nélkül megkezdték az építkezéseket, úgyhogy két héten belül újból megindul az üveggyártás. ( Háromszorosára emelték fel a kis közjegyzők munkadíjait.) Az igazságügyminiszter most kibocsátott rendeletével a kir. közjegyzők állandó és idő-í szerinti munkadíját, írásdiját és távozási díját általában a jelenleginek háromszorosára emeli fel. Felemeli a rendelet a hagyatéki tárgyalásért járó díjakat is. MA JELENT MEG A SZÍNHÁZI ÉLET,Ineze Sincer népszerű hetilapjáinak legújabb szftraa, rendkívül gazdag tartalommal. Ara 60 korona. Előfizetés negyedévre 600 korona. E kedvelt lap minden egyes száma valóban szenzációs Híven számol be a heti színházi eseményekről Minden számban regény, kottamelléklet van, azonkívül egy slágerdarab műkedvelők részére. Mutatványszámot ingyen küld és előfizetni lehet a SZÍNHÁZ! ÉLET kiadóhivatalában, VII., Erzsébet-körút 20. Kérjen ingyen árjegyzéket népszínművekről, tréfákról, színdarabokról 5