Magyarság, 1923. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-14 / 35. szám

1923 február 14. szerda MAGYARSÁG. ­ (A tiszteletes közhuszár ur.) Az Ellenzék február 7-iki számából, tehát az illetékes oláh cenzúrától igaznak át­­bocsátott forrásból vesszük ezt a hírt. A háromszék megyei Barát község érdemes református, lelkipásztora, Kovács Sándor nemrég töltötte be hatvanadik évét. Most, hogy az oláhok egész Erdélyre kiterj­esztették a hadi­zónát és izgatottan tartják a sorozást, hogy mindenkit a hadi kivételes törvények alá állíthassanak, a kemény magyar Kovács tiszteletes úr is eszükbe jutott. Megjelent a parokhián a helybeli oláh csendőrörsparancsnok és felszólította, hogy azonnal vonuljon be Brassóba huszárnak. Semmi vonakodásra, tiltakozásra nem adtak neki időt, a tiszteletes úr csak rövid pár­­szavas táviratban jelenthette Nagy Károly püs­pöknek az esetet. Kérem gondoskodni helyettesítésemről, mivel engem a csendőr­­ség bevonultatott huszárnak. Kedves Kovács Sándor tiszteletes uram, aki most bibliáját karddal fogja fölcserélni, csöppet sem kételkedem, hogy daliás hatvan éve és tisztes ősz szakám­ alatt szorulni fog a ficánkoló paripa s hogy kedves atyámfia Így is a legpompásabb huszár lesz az oláh hadseregben, csak éppen arra kérném a magyarok istenét, hogy amikor majd a mi elintézésünk az oláhokkal megindul, találkozhassam vala­hogyan kedves tiszteletes atyámfiával is. Mert tiszteletes uram mindézig az pré­dikált nekem, hogy szeressem az én ellenségemet is, mint önmagamat. Imhol pedig, akkor tiszteletes atyámfia nekem ellenségem lészen, én pedig tiszteletes uramat akkor is atyafiságosan fogom sze­retni, betöltvén a mi idvezitőnknek ember­ségre intő parancsát, ilanom már a többi oláh iránt való jámborságomról és gyarló mivoltomban bizony nem állok jót kedves tiszteletes közhuszár uram. — (Az Országos Nemzeti Klub) szoká­sos csütörtöki összejövetelén, február hó 15-én Székács Aladár tart előadást, mely­nek címe: »A nemzetfejlesztő bírás­kodási. — (Vonatok a hó alatt.) Bukaresti tudósítónk jelenti: Emberemlékezet óta olyan hóvihar nem tombolt Európában, mint ami most ránk szakadt. Már két napja egyetlen vonat el nem indulhatott a bukaresti főpályaudvarról; a déli pálya­udvarról jár csak nagy késedelemmel a giurgiui vicinális. A legtöbb távh­ővezeték is leszakadt, így azt sem lehet tudni, hol rekedtek el a már kiindult vonatok. Né­melyik itt van a közelben, csak néhány állomást mehetett s ezek érdekében foly­nak a mentési munkálatok. Eddig csak a Cerkovitzi gyorsat tudták visszavonatni három segélymozdonnyal Bukarestbe, mi­után 15 óráig Vesztegelt a brazi állomá­son. A constanzai gyorsról érkezett hír, a Simplonról is, mely két személyvonat társaságában a titni elágazásnál vesz­tegel és három amerikai k­öoke ment utána, hogy kiássa. A temesvári gyors Pitestiben áll, a­­jassy-i Buzauban. Az erdélyiekről azonban semmi hír: a brailai segítségére a 80 kilométerre fekvő Fundaleába kiment két mozdonyt még tegnap reggel betemette a hó, úgy hogy vissza sem tudnak jönni. Az Orient- Expresaről semmit­ sem tudunk. Azonkívül öt­ vonatnak veszett teljesen nyoma. A közönség most izgatottan tárgyalja, hogy megkerülnek-e ezek valaha, vagy úgy járnak, mint a múlt hónapban a bot­falusi cukorgyárból Kolozsvárra szál­lított 49 vagon cukor. Ez a küldemény szőrén-szálán eltűnt és a lázasan folyó rendőri, sőt pénzügyőri vizsgálat sem tudja megállapítani, hogy Segesvár és Kolozsvár közt elsülyedt-e, elrepült-e, vagy mi egyéb szerencsétlenség érhette, mert máig egyetlen kocka meg nem ke­rült belőle. Bukarestben különösen a fűty­­sanyagszállítmányok elmaradása okoz nagy gondot. Pár napon belül teljesen meg­szűnik a világítás, a villamos forgalma , most is már nagyon korlátozták az ipar­telepek üzemét. Élelmiszer sem igen van, az ötszáz vagon liszt csak pár napra elég, baromfi, hús, hal s egyéb élelmezési cikk teljesen eltűnt a piacról. A katona­ság kisebb osztagokban lábszánkókkal próbál eljutni a szomszédos falvakba, hogy ennivalót rekviráljon magának.­­ (Halálozás.) Ligethkuthy Iván korona­­ügyészhelyettes, a budapesti ügyvéd­­vizsgáló bizottság tagja, a hó 12-én Buda­pesten elhunyt. Temetése e hó 15-én dél­után fél. 4 órakor lesz a kerepesi temető halottasházából a rom. kát. egyház szer­,­tartása szerint.­­ (A csehek fája Budapest felé úszik.) Nemcsak a Duna, hanem a Garam­ is megáradt és a torkolatában lévő, nagy kiterjedésű tuta­jkikötőbe is ellátogatott, ahol a tutajokat elszakgatta a parttól és sokmillió értékű szálfát sodort ki a Dunára, mely mind Budapest felé úszik alá. A csehek magas jutalmat tűz­tek ki minden felfogott szálfa után s erről értesítették a dunamenti községeket. Ma, azonban ezeknek a szálfáknak partra­­vontatása, a rohanó ár mellett, felette veszedelmes és igen ügyes hajóskezet kíván. Erre vall az a szomorú tény is, hogy szombaton, reggel két zebegényi suhanó, könnyű csónakon egy úszó szálfa felé evezett be a Dunára, de mikor a szálfát a csónak mellé akarták kötni, ez fölfordult, a két suhanó a vizbe esett, de megkapaszkodott a szálfában s azzal együtt, a hideg fürdőben, Nagymarosig úszott alá. Itt kétségbeesetten kiáltottak segítségért s a Magyar Folyam- és Tenger­­hajózásnak átkelő csavargözöse el is indult megmentésükre, de mire odaért, a két fia annyira el volt gyöngülve, hogy a fát eleresztette és nyomtalanul eltűnt az árban. — (Miskolczy Ágost kir. ügyész sajtó­­pere.) Az Egyenlőség múlt év március 25-iki számában Gede Árpád „Tomcsányi ügyésze” címen cikket irt, amelyben Miskolczy Ágost dr. kir. ügyésznek Szász Zoltán Kimperóben elmondott vádbeszédé­vel foglalkozott. A cikk éles hangon tá­madta az ügyészt és izgatással és rágal­mazással vádolta meg. A cikk miatt az igazságügyminiszter felhatalmazására hi­vatalból üldözendő rágalmazás miatt indult meg az eljárás Gedő ellen. A büntetőtörvé­­yszéken Nagy Béla ta­nácsa ma tárgyalta az ügyet. A tár­gyaláson a vádlott kijelentette, hogy a cikket közérdekből írta és kérte a va­lódiság bizonyítását. Temesváry kir. ügyész ellenezte a védő által előterjesztett bizo­­nyítékok beszerzését és kérte Miskolczy kir. ügyész tanúkénti kihallgatását. A bí­róság helyt adott az ügyész előterjeszté­sének s elrendelte Miskolczy Ágost ki­hallgatását. Miskolczy vallomásában el­mondta, hogy vádbeszédében „arról volt szó,, hogy antiszemitizmus volt és lasz mindaddig, amíg zsidók lesznek a vilá­gon, továbbá, hogy a forradalmak után úgy alakult a közhangulat, hogy a bolse­­viki rémuralomért a zsidókat akarták felelőssé tenni. A vád és védőbeszédek elhangzása után a bíróság G­edő Árpádot háromheti fogházra és 10000 korona pénz­­büntetésre ítélte.­­ (A pénzügyminiszter eljárást indít­tatott »A Reggel« ellen.) A pénzügyminisz­ter mai kelettel leiratot intézett a fő­­kapitánysághoz, amelyben a 4 Reggel című hetilap ellen a kihágási eljárás megindí­tását rendelte el. A lap ugyanis legutóbbi számában »Nagy arányokat ölt a zug­­devizaforgalom« című hírében a Napóleon* aranynak, dollárnak és angol fontnak a zugforgalomban kialakult árfolyamait közli, holott az idevonatkozó miniszteri rendelet tiltja más értékelésnek, mint a Devizaközpont hivatalos árfolyamainak közzétételét. Kivonat a hivatalos a­lapból A Budapesti Közlöny­ február 13-i száma a következő hivatalos közleményeket tar­­ talmazza: A m. kir. pénzügyminisztérium hirdet­ménye a magyar tulajdonban lévő, háború előtt kibocsátott, záloggá­ nem biztosított osztrák államadóssági címleteken alapuló követelések érvényesítése tárgyában. — A m. kir­. pénzügyminisztérium hirdet­ménye az értékpapirtárcadni adónak kés­­­pénzben való lerovása tárgyában. — A m. kir. földmivelésügyi miniszter hir­detménye a tavaszi erdészeti államvizsga határidejének megállapítása­ tárgyában. — A m. kir. kereskedelemügyi ■ miniszter 1922/23. évi II. sz. szén gazdasági pályá­zata. — A m. kir. földmivelésügyi minisz­térium pályázati hirdetménye a kopár­­fásítási jutalmakra vonatkozóan. Közli még a hivatalos lap a m. kir. pénzügy­­miniszteri számvevőség végleges kimuta­tását Magyaror­szág szesztermeléséről és szesz forgalmáról az 1922 szept. 1-től 1922 december hó végéig terjedő időre vonat­kozóan. —­­Árvíz fenyegeti Tutankhamen sírboltját.) Luxorból jelentik, hogy Tutankhamen fáraó sírboltját, amelyet Carnarvon lord a múlt év végén tört föl, árvíz fenyegeti. A mérhetetlen kincseket rejtő" sirbolt egy kiszáradt folyómeder partján épült. "Napok óta sötét felhők gomolyognak a Királyok Völgyének sivatagi jellegű tája fölött Ha kiadósabb zápor talál beköszöntem, az egykori meder is­ megtelnek vizzel, ami ped­ig nagy károkat okozna a ma már világhírű lelőhelyén. Carter, az ásatá­sok vezetője most nagy munkáscsapat­­tal vastag falat építtet, hogy a sírbol­tot a folyómedertől vízmentesen el­zárhassa. “ . . (Két kis­gyermek borzalmas ha­lála.) Ma délután négy órakor az újpesti Király utca 5. számú ház egyik földszinti lakásában tűz támadt. Mikor a tűzoltók behatoltak a lakásba, a padlón két esz­méletlenül fekvő kisgyermeket találtak. A kihívott mentők a gyermekeken már nem segíthettek, mind a kettő meghalt. A rendőri bizottság megállapította, hogy az egyik gyermek a lakás tulajdonosá­nak, Schneider Lászlónak három és 1ű­­éves László nevű fia, a másik pedig Haj­nal Rózs­­a hároméves kisleány. Scchnei­­derék délután munkába mentek s a kis gyermeket egyedül hagyták a lakásban s később átment hozzá a szomszédok kisleánya. A szerencsétlenség úgy történt, hogy a kályhából kipattanó tűz a közel­ben álló szék lábát meggyujtotta. A két gyermek nem vette észre a veszedelmet s mindkettő megfulladt a füstben. A vizs­gálat megindult.­­ (Elmaradt a határozatkihirdetés Károlyi Mihály vagyonelkobzás! peré­ben.) A királyi törvényszéken Oswald dr. kúriai biró tanácsa mára tűzte ki Károlyi Mihály gróf vagyonelkobzás! perében a királyi kincstár képviselőjének­ és a védők által előterjesztett bizonyítékokra vonatkozó határozatát. A határozatkihirde­­tés azonban elmaradt, mivel az egyik bíró beteg és a kihirdetést a jövő hét szerdájára halasztotta a bíróság.­­ (A sertéshús hatvan, a borjúhús negyven koronával drágult ma kilón­­kint.) A mai élelmiszerpiacon a hús­félék ára jelentékenyen megdrágult. Így a marhahús 20, a borjúhús 40, a sertés­hús 60, a zsír és a hás 20, a szalonna, töpörtyű és a disznósajt pedig 40 koroná­val lett drágább tegnap, óta. Egyébként­ a piac változatlan. A nagyvásárcsarnok árai: elsőrendű marhahús 560—660, másod­rendű 350—540, elsőrendű sertéshús 760—800, másodrendű 650—760, kocsonya­hús 360—500, elsőrendű borjúhús 640— 800, másodrendű 650—640, zsírszalonna 780—620, zsir 920-60, hús 920—40, füstölt- és paprikásszalonna 920, tö­pörtyű 720—60, disznósajt 660—800, birkahús 340—400, elsőrendű tearaj 1500, másodrendű 1400, tehéntúró ISO— 230, jabturó 380—400, kevert 400—40, juhsajt 440—660, óvári és trappista 860—900, grófi 900—1200, barna kenyér 115, félbarna 154, fehér 166, ponty 600— 1000, csuka 700—1000, kárász 300, harcsa 1500—2500, süllő 1600, fogas 1800, keszeg 100—60, burgonya 32—34, savanyított uborka 300—40, tök 45— 60, gyalulton 80—300, vöröshagyma 62—70, fokhagyma 60—65, kalarábé 36—50, fejeskáposzta 40—50, vörös 50— 85, savanyított 70—84, karfiol 500—700, savanyított répa 70—75, paraj 40—60, cékla 46—60, savanyított zöldpaprika 83—340, zeller 30—35, kel 80—100, torma 120—50, sampiongomba 900—1000, szárítva 2500, alma 200— 350, körte 220—380, aszaltszilva 280— 840, szőlő 600— 800, mogyoró 800 —900, tisztítva 3400—1600, dió 220—50, tisztítva 750—800, mandula 220—50, gesztenye 220 —80, füge 88·­­900 korona kilogramon­­ként. Líterenkint a tej 80, a tejfel 240—80, a habtejszin 600, darabolykint a tojás 30—31, a citrom 23—50, a zsemlye és kifli 10.50, csomónként a kapor­t ko­rona. — (A famunkások sztrájkja.) A fa­ipari munkások — mint meg­rtuk — ham­inc-ötven százalékos béremelést kö­veteltek, azonban a GyOSz faipari szak­osztálya csak öt-tíz százalékos béremelést ajánlott fel. A munkások ezt nem fogad­ták el s az összes faipari gyárakban sztrájkba léptek. Jelenleg 3500 fírmunkás­­sztrájkol. Tárgyalások eddig még nem indultak meg, úgyhogy megegyezésre nincs kilátás. — A vasipari munkások is bérmozgalnat indítottak s egyes helyeken sztrájkba léptek. Részleges sztrájk van a Ganz-villamossági, az Egyesült-Izzó, to­vábbá a Tenchoff- és Dietrich-gyárban. A vasiparban jelenleg több mint kétezer munkás sztrájkol. — A férfiszabómunká­­sok is hatvanszázalékos bérjavítási kére­lemmel léptek fel, mert az eddigi 144 koronás órabérekke­l nincsenek­­meg­elégedve. — (Jól fésült) csak Pessi m. kir. udvari női fodrász (IV., Váci­ u. 19.) könnyed, természetes módszere szerint lesz. — A­­legújabb frizurák ábráit a portó meg­­térítése ellenében megkaphatja. x. (Arany-, ezüst-, platinabeváltás) IV Vármegye­ utca 7. Pénztári órák 9—5-ig. x (Idegesség) gyakran csak a rossz mesztés következménye. Ily esetben a Hunyadi János keserűviz (Saxlobner) rend­­zeres használata meglepően jó hatása. »Hensol«a szajviz keisinálatával a login erősödik, miáltal a tagok romlása teljesen fiátologván. Főraktár: Drogéria illíDOKSÁ ttOxt, Budapest, ?//., Thököly-út 7. AzÁRSASáGBÓl A pozsonyi egyetem bálja Fényes külsőségek mellett zajlott le ma este a Gellért-szállóban a pozsonyi Erzsé­­bet-Tudomány­egyetem hallgatóinak a bálja. A vendégek fogadása után Rács Józsi cigánybandája rázendített a Csinom­ Palkó... dallamára. A táncot Lukinich Piroska és ifjú Perlaky Ede, Pollner Zsuzsa és Pintér Arnold, Ajtics-Horváth Elly és ifj. Poller Ödön nyitották meg." A bálra Pozsonyból és Pécsről igen sok vendég érkezett. A mulatság a késő reg­­geli órákig tartott A megjelent hölgyek közül a következők neveit sikerült fel­­jegyeznünk: Asszonyok: Jalcs Viktorné, Ajtics Hor­­váth Dezsőné, Bársony Jánosné, Komá­­romy Lászlóné, Gál Andrásné dr.-né, Rámits Kálmánné dr.-né, Olló Antalné, Kutner Árpádné, Andrássy Gézáné, özv. Bolgár Ferencné, Éber Lászlóné dr.-né, Boríts Györgyné, Andrássy Jánosné grófné, Szőts Pálné, Tarjány Rezsőné dr.-né, özv. Matahofszky Endréné, Vass Istvánné dr.-né, Koimley Nándorné dr.-né, Révffy Ernőné dr.-né, Vermes Ferencné, Szandtner Bé­­láné, Linova Jenőné, Liszkay Györgyné, Frühwald Jánosné, Kollár Gézáné, Vetser Alajosné, Kardhordó Lászlóné, özv. Rauch Gyuláné, Szandtner Tiborné, Frank Béláné, Vass Károlyné dr.-né, Fehér Já­nosné, özv. Drahos Zsigmondné, özv. Pekár Károlyné dr.-né, Waltner Rezsőné, Malasits Gyuláné (Pécs), özv. Pulszky Ferencné, Vajnay Lajosné, Szarka Jó­­zsefné, Ráczhoz Ferencné, Mezey Ferencné, Rozgonyi Zoltánné, özv. Gallyasy Jánosné, Kiczkievitz Károlyné, Teichmann Fe­­rencné, özv. Móric Jánosné, Matu Gyuláné, Borinszka Ivánná. Leányok: Kolényi Rózsa, Biszterczky Erzsébet, Jales Hajnalka, Ajtics Horváth Klári, Eili és Bözsi, Kanner Gitta, Pola­­kovi­cs Adrien és Margit, Kostyál Sárika, Balázs Irén, Zolnamenszky Márta, Varga Gizi, Komáromy Hajnalka, Sipos Ili és Ktus, Császár Lilly, Andrássy Kornélia, Kardhordó Gizi, Babits Évi, Olgyay Maca, Keltner Maca, Goldfinger­les, Kammer Adrien, Gyurtsy Manci, Ebír Kató, Halmos Olga, Riedl Klára, Göttinger Margit, Bacsecz Manci, Döbrentei Irén, Henzer Micike, Pál Bobi, Bovits Teréz és Irma, Ivanovits Böske, Lampérth Klári, Koronghy Maltid bárónő, Vermes Rózsi, Matahofszky Mária, Leszkay Margit, Szalay Kató, May Lili, Végess Pici, Sándor Margit, Bajáky Mária, Sáska Manci, Bacsók Tratyi, Védi Vilma, Rauch Vica, Grasch Teca, Csalin Juliska, Bá­rány Rózsa, Vihrovits Piroska és Aranka, Hahn Nasi és Manci, Lei­er Gita, Csatt Nasi, Simon Vera, Föllel* Magda, Szeles, Irénko, Szeles Ilus, Békási Emi­l, Széchenyi Csipert, Széchenyi Ari, Tímár Magdolna, Tímár Erzsébet, Tóth Gizi, Tóth Lonci, Takács Ilona, Reiter Elza, Grass­ Tesza, Veress Baba, Györgypál Lola, Vitát Manci, Fehér Rózsa, Pekár Eszter, Pekár Rózsi, Folgour Adrien, Sztebns Piri, Schleiffer Giziké, Pazár Ilona, Ábel Aliz, Walther Mignon, Walt­her Diói, Dretán Babi,­­Méhes Rózsi, Gol­­góczy Etus, Galgóczy Aranka, Góbi Duci, Joó Boriska, Bánt Sári, Moser Gizella, Kontós Emma, Kiss Lin­ke, Bogár Bözsi, Szarka Mária, Nemess Irén, Hemsch­ Valéria dr., Király Henriette, Tátray Mária, Kovács Rózsika, Oszterer Grotina, Mezey Rózsika, Kovách Kató, Auer Nelly, Orung­­Maja, Erdős Zaza, Csaskovits Rózsa, Miezkievitz Baba, Kiss Mária, Öster­reicher Juliska, Heyder Rózsika, Elemér Mária, Kelemen Mici, Sztrányai Manyi, Both Magda és Melinda, Pásztor Hana, Trichmann Ludmilla és Darniko­ Bora Öli, Ferdinánd Márta, Richter Lucika, Nitzinger Margit, Koh­sfeld Jojó, Szabó Katica, Pádár Ilus. Az Országos Tiszti Kaszinó farsangi záró hangversenye. Szombaton tartotta az Országos Tiszti Kaszinó ezidei nagy hangversenyét, amelyen részt vett Horthy Miklós kormányzó, Szur­may báró vezér­­ezredes és még sokan a katonai és pol­gári méltóságok közül. A Farsangz.­ro hangversenyét és táncmulatságát kedden tartotta meg az Országos Tiszti Kaszinó. Ennek műsora a következő volt: 1. Nyitány a Bagdadi kalifa-bél, előadta a m. kir. csendőrzenekar. 2. Vers Gyula deáktól és Kozma Andortól, szavalta Simányi szavaló­­művésznőt. 3. Weber­. Ária a Bűvös va­dászból, előadta Karácsonyi István. Szavatta. Rég volt.. .,énekelte Szalay Mar­git operaházi művésznő. 4. Beethoven­­ábránd, előadta a csendőr*zenekar­. Műsor után megkezdődött a tánc, mely a késő reggeli órákig tartott.

Next